Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-01 / 152. szám

VASÁRNAP. 197$. JÜLItJS 1. Olykor meglepő módon foganatja támad egy-egy írásnak. Például néhány, a város útjain fölöslege­sen éktelenkedő árok, gödör esetében. Megírtuk: a Vörösmarty utca torkolatát árok szeli keresztül — eltüntették, csakúgy, mint a Marqp utcát keresztező árkokat. Eleinte örömmel szemléli az ember ezeket a gyors változásokat, hiszen írása mégiscsak elérte cél­ját. Hogy cserében nem túl sok keresztvizet hagy­nak rajta az érintettek? — ezt majdcsak tisztázza valahogy az ember a túlvilág illetékes hatóságaival. Mint naivan gügyögő gyermeknek, örömet sze­reznek e változások: lám, mégiscsak el lehet tüntetni a város „árkádiai" jellegzetességeit. Ám örülni csak addig lehet, amíg véletlenül nem téved az ember há­rom utcával odébb. Jé, itt is, no meg amott is árok és gödör. Sőt, mintha egy hónappal ezelőtt is ott lett volna már. Hogy hol? — ezt juszt sem árulom el, azt sem, hogy ki hagyta maga után. Egyszerűen a próba kedvéért, amolyan tesztként. Mert kíváncsi va­gyok, ha nem írjuk meg, ha hagyjuk a maguk ter­mészetes útján haladni az eseményeket, mikor tűn­nek el ezek az árkok, gödrök is, vajon mikor borul rájuk a múlt — és az aszfalt — jótékony fátyla? Sz. L Olaj lapunk csütörtöki számában „Az ÁFOR rossz vic­ce'' című írásunkban szóvá tettük a tüzelőolaj-ellátás zavarait. Cikkünk nyomán Mikya Pál, az ÁFOR szol­noki tájegységének osztályvezetője személyesen kö­zölte: „Az olajhiányt szervezetlenség okozta. Az or­szág más városaiban korlátlanul van olaj, s volt az elmúlt időszakban is. Szegeden sem a készletek hiá­nya miatt keletkezett baj, hanem mert „június 20-tól a kereslet váratlanul megnőtt, s ez készületlenül érte a kirendeltséget. A töltőállomások a reggeli órákban kiürültek, feltöltésük Kistelekről csak később történ­hetett". Mikya Pál tagadta, hogy a szegedi városi tanács illetékes dolgozói többször, időben jelezték volna a tüzelőolaj-akció „nehéz helyzetét", majd azt ígérte, hogy az elkövetkezendőkben garanciát vállal­nak az olajellátás hibátlanságáért. Miközben helyet adunk az ÁFOR válaszának, nem tagadhatjuk el: személyesen meggyőződtünk a városi tanács illetékeseinek eljárásáról. A kereske­delmi osztály vezetője június 22-én sürgető levelet írt Szolnokra, de nem történt gyors intézkedés...' Egyéb­ként is furcsának tartjuk a magyarázatot: hogy lehet­séges az, hogy a kirendeltséget „váratlanul érte az igények nagy méretű növekedése"? Hisz tudtunkkal az ÁFOR kezdeményezte, hirdette az akciót, neki lenne újdonság, amit elérni szeretett volna? M. I. Százharmincezer dolgozat Befejeződtek az egyetemi, főiskolai írásbeli felvételi vizsgák Szombaton országszerte befejeződött az egyetemi, fő­iskolai felvételi vizsgák el­ső szakasza: a nappali, esti és levelező tagozatokra pá­lyázó csaknem 64 ezer jelölt írta meg június 25-e és 30-a között felvételi dolgozatát, illetve válaszolt a tesztkér­désekre — jórészt központi tételek alapján. Általában két tárgyból — ritkábban háromból — írásbeliztek, s az így elkészült több mint 130 ezer dolgozatot máris folyamatosan értékelik — szövegesen és érdemjeggyel is. Azokat a pályázókat, akik két tárgyból is elégtelen dol­gozatot írtak — vagyis az írásbelin nulla pontot értek el, nem bocsátják szóbeli vizsgára. Akik kivételes in­dok — betegség, hivatalos külföldi tartózkodás és ha­sonlók — miatt nem tud­tak a kijelölt időpontban megjelenni az írásbeli fel­\'ételi vizsgán, s ezt igazol­ni tudják, még a felvételi bizottságok ülése előtt kér­hetik az intézmény vezető­jétől a vizsgának a pótvizs­ga időpontjára való elha­lasztását, amelynek dátumát intézményenként jelölik ki. A sikeres írásbelizők né­hány napon belül megkezd­hetik a „második fordulót" a szóbeliztető felvételi bi­zottságok előtt. A felvételi vizsgákat valamennyi tago­zaton várhatóan július köze­péig, de legkésőbb 31-ig be­fejezik. A pályázók szóbeli felvé­teli vizsgáját követően var­iamennyi felsőoktatási in­tézménynél összeülnek a ka­ri felvételi bizottságok. és végleges határozatot hoz­nak a felvételről, illetve az elutasításról. Ezt köve­tően néhány napon belül írásban kapják meg a pályá­zók a felvételi bizottságok döntéseit. A felvételi bizott­ságok július végén, augusz­tus elején értesítik határo­zatukról a jelentkezőket. Az elutasítottakkal közlik a vizsgán elért pontszámot, a döntés okát és a fellebbezés lehetőségét is. Felhívás! A Hazafias Népfront petőfi telepi szervezete kéri azokat a személyeket, akik Görög Jánosné szervezőnél jelentkeztek Dominicára, Harkány és Gyopáros fürdőre induló társasutazásra, je­lenjenek meg, a Hazafias Népfront helyiségében, (Csap u. 62.), 1973. július 2-án (hétfőn) 13 és 19 óra között Jubileumi kórus­hangverseny Idén ünnepli fennállásá­nak 65. évfordulóját a Szak­szervezetek Szegedi Álta­lános Munkáskórusa. A kü­lönböző szakmák zenét ked­velő munkásaiból 1908-ban alakult Dalegylet Szegeden, s a kórus a Tanácsköztár­saság idején produkálta első eredményeit. Dél-Magyarország egyet­len, szervezett munkásokból álló énekkaraként, mint a Magyarországi Munkás Dal­egyletek Szövetségének tag­ja, már munkás-dalos talál­kozókon is részt vett. Az addigi férfikórus 1928-ban szerveződött vegyeskarrá, es­ténként a Hétvezér utcai munkásotthonban próbál­tak — 1942-ig, amikor a rendőrség lezárta az épüle­tet. A kórus fejlődése igazán csak a felszabadulás ,óta egyenletes színvonalú, töret­len. A hatvanas évektől gyakran szerepelnek művé­szeti szemléken, ünnepsége­ken, évfordulókon, fesztivá­lokon. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsá­nak égisze alatt a Juhász Gyula Művelődési Központ­ban dolgoznak: itt tartják a próbákat, rendszeres klub­esteket. Dr. Mihálka György és Fekete Éva karnagyok vezetésével gyakran szere­pelnek a rádióban, az ország különböző városaiban. Meg­alakulásának félszázados jubileumán miniszteri dicsé­retet kapott a kórus, s há­romszor nyerte el a Kiváló Együttes címet. Az orszá­gos minősítő versenyeken 1964-ben a női és a vegyes­kar ezüst, 1966-ban és 1968­ban a vegyeskar aranykoszo­rús fokozatot ért el, 1972­ben pedig fesztiválkórus mi­nősítést kapott. A Szakszervezetek Szegedi Általános Munkáskórusa ün­nepi hangversennyel emléke­zik meg fennállásának 65. évfordulójáról ma, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a Tisza-szálló nagytermében. A koncert érdekessége, hogy a közelmúltban Buigáriában járt szegedi kórus látogatá­sát viszonozva itt lesz a perniki Lenin öntőművek énekkara is, Donka Bozad­zsieva vezetésével. A szegedi együttes számait dr. Mihál­ka György és Fekete Éva di­rigálja, zongorán kísér Fe­kete Éva és Kerek Ferenc. A koncert bevezetéseként Tú­rái Zoltán, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsá­nak titkára tart ünnepi meg­emlékezést. Asszonynevét leírni is, megjegyezni is könnyű: Var­ga Lászlóné. A leánykorit először szótagoljuk, aztán betűzzük és biztos, ami biz­tos, megkérem, írja csak le maga. A férje írja, csupa nagybetűvel, nehogy elté­vesszem később: ILIEVA PETROVA NEDJALKA. A hosszú névből bent a falu­ban, és kint a kertészetben csak ennyit tudnak: Nellinek Nelli, de, hogy milyen Nelli, azt én nem tudom. Bolgár Nelli. DIPLOMA ÉS FELESÉG Negyedik éve rösz­kei me­nyecske Varga Lászlóné. Gondolom, most kérdezi a férjét, mi is az a menyecske. Bár sokkal jobban beszéli nyelvünket, mint ahogy maga hiszi, tol­mácsi ranggal gyakran ru­házza föl élete párját. — Kicsit nehéz nekem magyarul beszélni. — Otthon hogyan beszél­nek? i — Bolgárul. — Milyenek a röszkeiek? — Nagyon kedvesek. — A falu? — Itt lenni jó. Itthon va­gyunk. — És a munka? — Az is. Mi választottuk. — Hogyan szánja rá ma­gát valaki Popovóban, hogy eljön Röszkére kertésznek? — Nem is volt nehéz. Amikor szóba került, hogy a kertésznek készülő Varga László a kertészet őshazájá­ban, Bulgáriában szerezhet diplomát, azonnal nyújtotta Jugoszláviába utazók egészségügyi ellátása A magyar és a jugoszláv zásuk előtt kérjék annak társadalombiztosítási köz- pótlását az IBUSZ-irodák­ponti szervek között létre- ban. jött megállapodás szerint a A sürgős egészségügyi Jugoszláviába utazó ma- szolgáltatások díjtalan igény­gyar állampolgárok útieve- bevételéhez a többi euró­lébe július 1-től magyar és pai szocialista országban szerb-horvát nyelven ké- továbbra is elegendő az út­szült, díjmentes „biztosítási levél (útiokmány) felmuta­igazolványt" mellékelnek, tása. (MTI) Ennek alapján az útlevél tulajdonosa, s az útlevélben szereplő családtagok Jugo­szláviában sürgős szükség esetén orvosi, szakorvosi el­látást, kórházi ápolást és mentőszállítást vehetnek igénybe díjtalanul, a jugo­szláviai tartózkodási hely szerint illetékes körzeti or­vos, vagy rendelőintézeti szakorvos által felírt gyógy­szer, kötszer, gyógyászati se­gédeszköz kiváltásánál a ju­goszláv biztosítottak részére előírt térítést kell fizetni. Azok a Jugoszláviába, il­letve Jugoszlávián át utazó magyar állampolgárok, akik útlevelük kézhezvételekor a tiz'.csítási igazol vány"-t meg nem kapták meg, eluta- uunktus. Orvosok kitüntetése Tegnap Budapesten átad­ták a „Kiváló orvos". „Ér­demes orvos.", a „Kiváló gyógyszerész" és „Érdemes gyógyszerész" kitüntetéseket. A Csongrád megyeiek közül „Érdemes orvos" kitüntetést kapott dr. Keresztes Nagy Franciska deszki osztályve­zető főorvos és dr. Kovács József szegedi egyetemi ad­a kezét Az előző turnusbe­liek egy évig tanulhatták in­. dúlás előtt a nyelvet, ők „kí­sérletképpen" csak öt hétig botladoztak idegen hangzá­sok között: itthon, egy hóna­pig Szófiában, és máris nyíl­tak az egyetem kapui. — Első év végére utolér­tük a többieket. Addig-addig tanulták, ho­gyan kell ültetni az uborkát, paprikát, meg a padlizsánt — a vége az lett, hogy ál­lamvizsga után egy nappal megköttetett a házasság is. A magyar fiú és a bolgár lány szerelemmel és hivata­los kötelékkel összefűzve jött hazulról haza. Itthon aztán hamar kiderült, legnagyobb szükség Röszkén lenne rá­juk. Ha kérde­zem, bán­ja-e, hogy eljött, ösz­szenevet a férjével. — Nagyon jó itt — Lakás? — Nagyszerű. Két szoba, konyha, központi fűtés. — A kertészet? — önállóan dolgozhatunk. Mi mást kívánhatnánk? Ugorjunk amoda haza né­hány szóra, és nézzük ottho­ni szemmel a választott ha­zát. — Jártam Pesten, a Bala­tonon, Pécsen. — Pest milyen? — Mindenki tudja, milyen. Nagyon szép. — Pécs? — Az is szép. — A Balaton-? Erre is várom, hogy na­gyon szép. Mondja is, de megtoldja: — De a tenger szebb! Hamar átfutja képzeletével az otthoni tájakat. — Kicsit más. A természet szebb, a magas hegyek, a tenger, az üdülőhelyek. Vitathatatlan az igazsága. Szülőföldjét dicséri. — Szeged — Szép, de nem nagyon ismerem. Amig Péter kicsi volt, nem sokszor mehettem. Ezután talán. Álljunk csak meg Péter­nél! Ki választotta a nevét? — Ez az anyák joga. Ismerős név otthon is, itt­hon is, könnyű volt válasz­tani. Milyen nyelven be­szélhet Péter? — Magyarul is, bolgárul is. Péter hároméves, ennél­fogva született nyelvzseni. Meg se kottyan neki, hogy egyik percben igy beszél, a másikban úgy. — Mostanában cifrázza. Én szólok bolgárul, ő beszél ma­gyarul. Az óvodában egész nap csak magyarul hall, azt szokja meg. Nem fe bánom. — Kár lenne, ha felejtené a másikat. — Biztosan nem felejti, legföljebb tőle tanulok meg én is magyarul. Az igazi kertész a szak­májának NEM FEHÉR HOLLÓ él. Amit a kert parancsol, azt csinálja. Reggel 7-kor kezdenek, de a kertet nem lehet bezárni, mint a patikát, amíg munka van, tenni kell. Érik a paradicsom? Szedni kell. Amig világos van, sze­dik, utána osztályozzák, cso­magolják. Megesett már, hogy tízig dolgoztak este. — Kapcsolat a falubéliek­kel? — Még nem nagyon ér­tünk rá. — Barátok, barátnők? Most derül ki, nem fehé" holló a Varga házaspár. A­ő évfolyamukon négy ma­gyar fiú tanult, közülük há­rom a diploma mellé felesé­get is hozott. És itt vannak a többiek is a megyében, Szentesen és Tiszaszigeten. Velük szoktak találkozni. Hol itt, hol ott. Van miről beszél­getni. Pályakezdők mind, pár éves tapasztalat vizsgáz­tatja a kint szerzett okleve­let. Szó szót követve mindig kiderül, melyikük próbálko­zott valamilyen újdonsággal. Vargáék mivel hozakodhat­nak elő? — A jó kertész nincs meg­töltve csupa újdonsággal. Itt eddig földbe vetették az uborka magját. Mi szalma­bálába vetjük. — Az eredmény? — Minden négyzetméterről 30 kiló uborkát várhatunk. — Más? — A mi vidékünkön csak bolgár-kertészek kezéből is­merik a padlizsánt. Ne ta­gadjuk meg a szakmát, fél holdat vetettünk belőle, hát­ha beválik. Jó lenne beszagolni egy­szer Vargáék konyhájába. Otthonit főznek az asszony kívánsága szerint, vagy itt­honit, a magyar gyomorba valók közül? — Ezt is, azt is. Éppen nem látszik; hogy udvariasságból dicsérnék egymás étkét: a joghurtot, uborkát, egybesült bárányt, paprikáscsirkét és a húsle­vest. A kicsi Péternek később kell majd megtanulnia, me­lyik származott ide anyai ágon, és melyik készült ha­zai gusztus szerint. És Péter, ha felnő, biztosan azt mond­ja, nagyon szép Bulgária — évenként már most odajár —, nagyon szép Pest is, Pécs is, a Balaton is, Szeged is nagyon szép, de a szülőfalu a legszebb. Az pedig Röszke. Horváth Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom