Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-01 / 152. szám

a VASARNAP, 1973. JÚLIUS L Az operisták debreceni találkozója után A debreceni Színfftot vezetői kezdeményezett Csokonai tójának létrejötte jó ideig az általuk attól függött, sikerül-e a és június szegedi kórust legalább második hetében megrende- szükség megoldásként külső zetl eseménysorozatot, a erőkkel kiegészíteni. Nempécsi és a szegedi bperatár- csak a státus kevés, hanem sulatnak, valamint a pesti az utónpótlás is hiányzik. A és a pármai opera szólistát- társulatok vezetői, ha egynak debreceni vendégjátékát, .egy állás megüresedik vagy s a helyi társulat ehhez kap- új" státust sikerült szerezni, csolódó ünnepi előadását nem mint operafesztivált, hanem mint operai találkozót propagálták. Céljuk elsősorban nem az volt, hogv "T^T^Ö^TV megünnepeljék a debreceni egymúst fosztogatn'-' társulat fennállásának 20. évfordulóját, hanem hogy, az alkalmat felhasználva ország-világ elé tárjók a magyar operakultúra vidéken megszületett eredményeit, s kénytelenek lelkiismeretfurdalás nélkül egymás színházaitól csábítani el a jó erőket, magyarul: állandóan Arra ugyanis nem várhatnak, mikor toppan be az utcáról egy lelkes „valaki'', akinek hangja is van, és muzikális is, így tanítható, nevelhető. operák teljes művészi és gazdasági önállósítása, a jelen pillanatban, megvalósíthatatlan, bár végcélként mégis ezt kell szem előtt tartani, ,és a további fejlesztésnek ebben az irányban kell történnie. A legsürgősebb teendő a létszámmal, a munkakörrel és a fizetéssel kapcsolatos problémák hathatós rendezése. Csak így lehet teljesen kihasználni a társulatokban rejlő lehetőségeket, s gátat vetni a szakma mór sajnos érezhető elnéptelenedésének. Az utánpótlás biztosítása érdekében helyileg kellene tervszerű munkába fogni. Az újvidéki opera kitűnő tánckara például a társulat saját balettiskolájában nevelődött, mert a fővárosból ott sem érkeMert bizony itt kell elkezezeknek^ erkölcsi" fedezetével deP*- Évek óta Probléma, hangot adjanak a gondok- h°By az énekkari tagok havi nak, problémáknak is. Ko- szolgálatszóma. pontosabban moly oka van annak, hogy szólva, színházi munkaköre, zett utánpótlás. A helyi baa debreceniek, nagyvonalú meghatározatlan, s gyakor- lett-táncos képzés a felszagesztussal, saját színházuk latllag mindenre kötelesek, badulás utáni esztendőkben falai közé hívták a pécsi és A szegedi operakórus szol- Szegeden is jól bevált. Úja szegedi opera teljes tórsu- gálát száma például a sze- ra meg kellene vele próbállatát, s az örvendezésnél fon- zonkezdés hónapjában kö- kőzni. Talán arra is lehetne tosabbnak és időszerűbbnek rülbelül 70 volt, mert az módot találni, hogy az éneérezték a helyzetfelmérést, a operai feladatok ellátása kes-képzéssel foglalkozó szelelkesültség helyett a közös mellett a prózai társulat el- gedi zenei oktatási intézmé segítségkérést. ső produkciójában, a görög Nem azért, mintha vidéki drámák bemutatásában is operakultúránk válságban, részt kellett venniök. Alahanyatlásban lenne. Éppen csony fizetés, túlterhelés, Az igazságszolgáltatást érintő új jogszabályokról 5

Vannak természetesen sete nem haladja meg a havi let. Házassági bontóperben • olyan ügyek, amelyek- 1200 forintot, vagyona pedig azonban illetékfeljegyzési joben sem illetéket nem kell — a szokásos életszükségleti got nem lehet engedélyezni, leróni de az ügy természeté- és berendezési tárgyakon fe- Fontos szabály az, hogy re tekintettel az eljárás lül — nincs. Ha a fél eltar- sem a költségmentesség, sem egyéb költségeit (tanú-, szakértői díjak stb.) sem kell viselni. Ezek közül legfontosabbak: — az apasági és származás megállapítása iránti, tósáról szülője köteles gon- az illctékfeljegyzési jog keddoskodni, vagy aki házastár- vezményében nem részesíthesával együtt él, csak akkor tő az, akinek pereskedése részesíthető költségmentes- rosszhiszeműnek, vagy már ségben, ha annak előfelté- előre teljesen eredménytélentelei mind őreá, mindpedig nek látszik, a gondnokság alá helye- szülőjére, illetőleg házastár- Végül fontos tudni azt is, zés és gondnokság alá he- sára nézve fennállnak. hogy a költségmentesség, lyezés és megszüntetése irán- Amennyiben ezek a fel- vagy illetékfeljegyzési . jog ti tételek hiányoznak ugyan, nem érinti az ellenfél java'— a kiskorú gyermek el- de a bíróság az összes kö- ra megítélt perköltséget, tqhelyezésével és átadásával rülmények mérlegelése alap- vábbá a végrehajtási eljárás kapcsolatos, ján azt állapítja meg, hogy során a felek által lerótt — a törvényen alapuló tar- az illeték előzetes lerovása illetékek és előlegezett költjtással kapcsolatos, a fél részére kereseti és ségek megtérítésének köte— a munkaviszonyból szór- vagyoni viszonyaival arány- lezettségét. mazó> ban nem álló megterhe- Ezek természetesen csak a — a szövetkezeti tagsági lést jelentene, részére ille- legfontosabb szabályok, sok viszonyból eredő és a tékfeljegyzési jogot engedé- olyan részletkérdés is van, — kisajátítási kártalanítási lyezhet. Ez természetében amelynek ismertetése ezen perek. azonos azzal az illetékfel- tájékoztatási igénnyel megEzek az eljárások tár- jegyzési joggal, amely az clkk keretét meghagyuknál fogva költségmente- előbb már részben felsorolt ' sek. Ez gyakorlatilag azt perekben az eljárás tárgyára wdja. jelenti, hogy aki ilyen ter- tekintettel Illeti meg a fe- Dc. Fafu György ellenkezőleg. Mint a Debre cenben látott, hallott produkciók tanúsítják, az utóbbi pár esztendőben színesebbé, gazdagabbá vált. A jelen pillanatban azonban fejlődésének olyan állomásahoz érkezett, ahonnan a jelenlegi adottságok változatlanul maradása esetén nem léphet tovább, sőt eddig elért eredményalt sem tudja huzamosabb ideig tartani. Nemzetközi mércével nézve tulajdonképpen pusztán arról lenne szó, hogy a vidéken működő operatársulataink a repertoár gazdagságának s a nagy együtteseket, színpadi látványosságot igénylő produkciók kiegyensúlyozottságának tekintetében utolérjék vagy legalább megközelítsék a jugoszláviai vagy éppen a romániai operakultúra vidéki fellegvárait. Ehhez azonban a jelenlegi személyi és tárgyi ellátottságuk nem elegendő. Illusztrálásul érdemes néhány összehasonlítást tenni. A szegedi opera énekkarának létszáma az elmúlt évad végén 32, a balettkaré 18 fő volt. A temesvári operának a fentlekkel párhuzamos adatai: 62 és 42, a kolozsvári magyar operáé 85 és 55. Szegednek 16 szólistája van, Temesvárnak 40. A számok és a közvetlen tapasztalat alátámasztják azt a közismert igazságot, hogy nálunk a vidéken működő társulatok messze erejük, lehetőségeik felett teljesítenek, s valóságos haláltáncot kénytelenek Járni azért, hogy egy-egy nagyobb vállalkozás esetén szegénységüket és fogyatékosságalkat leplezhessék. Vaszy Viktor a debreceni találkozó alkalmával rendezett vita során jogos keserűséggel emelegette álmai netovábbjának azt, hogy a magyar vidéki operáknak olyan személyzeti és anyagi ellátottsága legyen, mint a kolozsvári „kisebbségi" magyar operának. A fejlődés legfőbb akadálya jelenleg az, hogy az énekkarok létszáma messze elmarad a kívánatostól, A kamaralétszámú (és hangzású) kórus nem elegendő operai feladatok ellátására. Az operakórusok sürgős és hatásos megerősítése nélkül a v'.dék operakultúrája egy hslyben topog. Annák hoszszas bizonygatása helyett, hogy a repertoár bővítésének szempontjából ez menynyire kulcskérdés, példaként érdemes megemlíteni; a Lohengrin szegedi bemutanyek rugalmasabban dolgozzanak a színháznak, mert a sok anyagi és szellemi befektetés így térülne meg igahiányzó utánpótlás — ezek zán, a város zenekultúrájáaz operatársulatok kórusai- nak, a közösségnek, mindnak legégetőbb problémái annyiunknak a javára. Szegeden és másutt is. Maguknak az operatársuSzegeden és Debrecenben latoknak ki kell lépniök elugyanez elmondható a ba- zárkózottságukból, szorosabb lettkarról ls. A budapesti él- kapcsolatokat kell kialakílami balettintézet az Opera- taniok egymással. A debreházon, a Fővárosi Operett- ceniek kezdeményezése, e teszínházon és Pécsen kívül kintetben, máris eredményt más társulatnak nem ad hozott. Ügy hírlik, az. illejérttánpőflást" így Szegeden és kes szervek lehetővé teszik, Debrecenben pillanatnyilag hogy a társulatok találkozóle kell, mondani az egész estét betöltő balettek bemutatásáról, sőt már az is nagy dolog, ha a balettkar az operai feladatokat a minimálisan elfogadható színvonalon meg tudja oldani. Mi tehát a tennivaló? Az ja. két évenként, változó színhelyén, megismétlődjék, rendszeressé váljon. így könnyen lehetséges, hogy két esztendő múlva Szeged vállalhatja a házigazda megtisztelő szerepét. Csaplár Ferenc Megmondta... Egy férfi felesége kíséretében megérkezik a színházba és átnyújtja jegyét a jegyszedőnek. — Sajnálom uram — mondja a jegyszedő —, de ezek a jegyek nem érvényesek, a tegnap esti előadásra szólnak. — Hát nem megmondtam fiam — fordul méltatlankodva a fér) a feleségéhez —, hogy elkésünk? mészetű eljárást kezdeményez, annak vagyoni és jövedelmi viszonyaitól függetlenül illetéket nem kell leróni, és mentesül az eljárás során felmerülő összes költségek előlegezése alóL Ez utóbbi vonatkozásban az apasági és származás megállapítása iránti pereknél kivétel a vértulajdonság-vizsgálat és származás megállapításához szükséges más orvosszakértői vizsgálat költségeinek előlegezése. Az ügyek más részében a fél illetékfeljegyzési jogban részesül, ami azt jelenti, hogy az illetéket nem kell ugyan lerónia, de a bíróság az eljárást befejező határozatban dönt az illeték viselése felől. A legfontosabb ilyen ügyek: — az államigazgatási határozat megtámadása iránti, — a személy életében, testi épségében, vagy egészségében okozott, illetőleg olyan kár megtérítése iránti igények, amikor a szeánély élete. testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt és — a bűncselekményekből származó kár megtérítése iránti igények. Tekintettel van azonban a törvény a felek jövedelmi ós vagyoni Viszonyaira is, amikor lehetővé teszi a teljes, vagy 50%-os költségmentesség engedélyezését. Erre Szeged a hazai lapokban 1973'26 BrtNADICS TStvSm: A Délalföld) EFAG fatermelési lehetőségei. Az Erdő, Június. APRO Ferenc: Fotóalbum a Szegedi Vízmüvekről Helyiipar és VárosgazdasAg, június. VÁMOS NAGY István: A Lohengrin Szegeden. Muzsika, június. [Kritika a Wagner-opera előadásáról. Fényképekkel.J MILASSIN László: Énekkari élet a szegedi egyetemen. Muzsika, Június. [Fényképpel.] KIRÁLY László: ötvenéves a szegedi füvészkert. Természet Világa. Június. [Fényképekkel.] A Tiszakutató Bizottság ankétja Szegeden. A MEDOSZ Lapja, Jún. l. Sz. LUKACS Imre: Megmarad-e a világ? — Eletközpont. Pest megyei Hírlap, jún. 17. [Szent-Györgyi Albertról és a szegedi biológiai kutató Intézetről.) RADETZKY Jenőt A szegedi Fehértó atyja volt. Fejér megyei Hírlap, Jún. 20. [Nekrológ dr. Beretzk Péter ornltológusról. Fényképpel.] láa. — Ormcp rtött Fejér megyei Hírlap, Jún. 24. [Az ünnepi hetek programjáról.] TÓTH Béla: OJ vizmű a szegedi olajmezőn. Népszava, Jön. 24. [Fénykép.] Partfal a kirakatban. Népszava. jún. 24. [Kiállították a partíál-rekonstrukcló makettjét.] TÓTH Béltsc víztorony a szegedi olaj mezőn. Békés megyei Népújság, jún. 26. [Fénykép.] Szegedi búzafajták bemutatója Llppón. — A GKt új kutatási eredményei. — Jók a korai fajták. — Öntözéses búzák a Tisza II. programhoz. Dunántúli Napló, Jún. 27. [A Gabonatermesztést Kutató intézet eredményeiről.] Kitüntetéses doktoravatás Szegeden. Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszabadság, Népszava, jún. 27. OJ Irodabútorgyár Népszabadság, jún. 28. fél kérelmére a szükséges adatok igazolása után akkor kerülhet sor, ha a fél kereSzinház minden mennyiségben. — 2. Nyár vidéken. Magyar írjúság, jún. 29. [A szabadtéri TÓTH Béla: A7. algyői hid. Játékok programjáról la.] Hajdú-Bihari Napló, Jún. 20. _ [Fényképek az építkezésről.] ^iS0®®,P4bor: Tárlat. Népszava, Jún. 29. [KriBATYAI Jenő: A könyvnyom- Üka.] a, tatás 900 éve. Műszaki Elet, jún. SUOATAGHY Ödönné: Csöng22. [Rendezvénysorozat a szege- réd megye. Turista Magazin, júdl nyomda szervezésében.] Ilus. [Szeged nyári rendezveBALAZS Katalin: Szomszédo- nyélről.] Tóth Béla: Céhmesteri irományok 28. Ügyhogy december 1-én már dolgozgattunk a Szajna bal parti Kvlc Konti rakodópart végében füstölgő állami dokkban, a pénzverő intézet szomszédságában. Műhelyünk ablakából éppen az egyetem téren íölmagasodó Concordet-szobrát láthattuk. A hajógyár tíz évvel ezelőtt még nem volt itt. 1837-ben jártunk erre utoljára, még a néhány évet itt laktuk, s ha nem is ismertünk minden követ a rakodóparton, de hol lebujok után leskelődve, hol kopogó cipőjű kis francia lányok lábanyomát keresve, megjártuk ezeket a tereket. Ez a gyár nem élt akkor. Most kifőzdét, s épületeinek odvatban, valamint födött dokk nyomrodulban, és kiszuperált gőzhajók kajütJeiben facér idogen munkásainak élési lehetőséget is adott. Ml komolyan vettük Zsótér ajánlatát, s minden rezzenetét igyekeztünk ellesni a hajócsinálásnak, még a Skóciából hozott gőzfekvő lokomobiiok szerelését is szemmel tartottuk. Nekünk nem sok csavarogni valónk volt már a városban, népes gyerekhad, s fekete sörényű aszszonyok vártak minket vissza. Amellett pénzünk se nagyon zörgött, néha elruccantunk a kis Odeon színházba, fölidéztük régi emlékeinket, szabad félnapjainkon bejártuk egykori sétálóhelyeinket, a százig menő múzeumok közül a legemlékezetesebbeket újra megkószáltuk az ezernyi látnivalók dzsungelében. S mikor már nagyon gyötörgetett bennünket a hazamenés vágya, akkor magyar iparoslegény-szállásokra, a herbergekbe jártunk el beszélgetni, hogy ne csak magunk között legyünk. Ezek többfelé, igénytelen utcákban, afféle alkalmi vállalkozások voltak, húsz-harminc legényes nyomortanyák, mindenféle szabályokkal, tilalmakkal, céhtörvényekkel körültámogatva. Egyszer épp a mi régi herbergünket kerestük fel, a tíz évvel ezelőttit, hogy kicsit meglegyintessük magunkat egykori mivoltunk emlékével. A szállásadó változott, már nem ismertük, miközben ezt beszéljük, csak fegyvercsörgés, rendőrfüttyögés, s észrevesszük, hogy botos, fegyveres párizsi rendőrség vonul a herbergbe, s az ágyban alvót is fölráncigálják, tolonckocsikba gyömöszölik, ahogy az utcaszemetet szokás. Minket is persze. Tiltakozásunkra, papzpórtunk felmutatáséra, doronggal, s foguk közül sziszegett káromlásokkal válaszoltak: — Idegen csőcseléket bele a Szajnába, pusztuljon a külföldi tetű! Csak másnap értek rá megnézni papírjainkat, egy külvárosi, szomorú tolonctelepen, ami valamikor téglaszérító színül szolgált, s lassan el ls ereszgettek bennünket, mert kiderült, hogy a hajógyér hadi védelem alatt álló munkásai vagyunk. Hanem azon az éjszakán legalább 300-an öszszetorlódtunk a szárítószínek alatt magyarok. Régi Ismerősök, s ismeretlenek. Sőt, földlek is. Ott volt Dobsa Lajos Makóról. Még 1839-ben csináltunk édesapja rendelésére makói kőlábas kúriájában Mindenféle úri berendezéseket mivégről apa a fiával többször is belovagolt hozzánk a Maros-parton utazva a Spiecer-féle műhelybe. Mindkettőjükkel jól- lehetett beszélni, dacára, hogy magatehetős főidbirtokosok voltak, de viseletükben annyira közelinek találták magukat a kétkeziek iránt, hogy talán nem udvariasságból, hanem kíváncsiságból végigpróbálták szerszámainkat, gyalut, fűrészt, fúrót. Űgyhogy már akkor föl voltunk melegedve Irántuk, mert amikor kint dolgoztunk Makón, étellel-ltallal, kedvességgel bőven elláttak bennünket. Enéikül is kedves lenne a honfitársi találkozás, s így nem ls tűnt furcsának, hogy Dobsa, amint megismert, nyakamba ugrott, puszilt, Fridit öcsémnek, éngem János-galambomnak titulált, úgy megmelegedtünk újra, hogy egyenest kiloptuk Dobsát a depóból, vittük be magunkkal a hajógyárba. Nem egyébnek másnak, mint szatlernek, azaz fényezőnek. Sok területen megállta volna a helyét a gyerek. Éppen tíz évvel fiatalabb volt nálam, vékony dongájú, értelmes, nagy fejű, szolgálatkész férfi volt. Tűrte, hogy kis kerek, ablakos, levegőtlen kajütben szorongjunk hárman, tűrte a gyönge kosztot, s egészen január közepéig kl akarta húzn! köztünk, míg Magyarországról pénzt kap. Leveleket kapott az intézőjétől, s benne mindenféle elemi csapásokra való hivatkozást, Szentjánoskenyérrel ettük a heringet, s Ittunk rá burgundit, Csináltuk a hajókat. Biztattuk Dobsát, megleszel te közöttük Szegeden Is, majdani Zsótér-féle hajógyárban. Egyszer sem tagadta. Nyakig diópácosan dolgozott hetekig. Űgy február közepe táján csak kimaradozott éjszakánként a Lajcsi gyerek, ahogy magunk között házi használatra tutujgattuk Dobsát. Eleinte nem Is akartuk észrevenni, gondoltuk a régi úri életmóddal járó kilépései a hámból, azonban a ma«ja jóakaratából megsugárolta az agyunkat, de val..mt nem kjs dolog készül ám Franclaország-szerte. Hogv forradalom szaga van a történéseknek, s a hajógyári rendes muniFolytatjulcf