Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-28 / 175. szám

SZOMBAT, 1973. JCUÜS 8S Viták a válás körül Döntött a Legfelsőbb Bíróság Fogat lakásügyi probléma keletkezett egy elvált házaipár ügyében, amelyről a Legfelsőbb Bíróságnak döntenie kellett. Az ügy előzménye az, hogy egy házaspár az asszony tulajdonában álló családi házban lakott. Később a viszony megromlott közöttük és elváltak. A lakás használatát u bíróság megosztotta közöttük. Nem sokkal ezután az asszony ismét férjhez ment és második férje is odaköltözött, de a volt férj is megnősült, bár ő a feleségét nem vitte a házba. Az egykori házastársak között a viszony tovább romlott, birtokháboritási, sőt, büntetőügyek is keletkeztek közöttük. Végül az asszony volt férje ellen pert indított, amelyben annak összeférhetetlen. botrányos magatartása miatt, kérte a bíróságot, kötelezzék öt a lakás elhagyására. A járásbíróság álláspontja az volt, hogy a felek közötti jogviszony nem bérlet, hanem társbérlet, nem albérlet, nem bérlőtársi viszony, hanem bírói ítélet alapján nyújtott lakáshasználat. Ebből következik, hogy ebben az esetben nem lehet é lakásbérleti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos jog szabályokat alkalmazni. Felmondási ok bizonyítására sincs szükség, elég a tulajdonosnak az a közlése, hogy a lakáshasználatot megvonja. Ha azonban ez indoklás nélkül történik, a jogcím nélkül visszamaradt személy jóhiszemű lakáshasználónak minősül. akinek elhelyezéséről a tulajdonos köteles gondoskodni. A férjnek az asszony által sérelmezett magatartását a járásbíróság nem látta bizonyítottnak. Ezek után az ítélet a férjet, mint jogcím nélküli, de jóhiszemű lakáshasználót kötelezte a lakás elhagyásara, azzal, hogy számára a volt feleség köteles másik lakásról gondoskodni. Ezután az asszony azért fellebbezett, hogy a bíróság a volt férjet rosszhiszemű jogcím nélküli lakashasznalónsk nyilvánítsa, akinek a kiköltözése fejében nem kell másik lakást adnia. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság magaévú tette a másodfokú bíróság döntését, amely szerint az asszony volt férje lakáshasználati jogát indoklás nélkül nem vonhatja vissza. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy az új lakásügyi jogszabályok kifejezetten nem rendezik az olyan volt házastárs lakáshasználati joga megszüntetésének kérdését, aki házastársával együtt nem bérlő volt, hanem egyikük tulajdonában álló lakásban lakott. Ezekután a probléma miként oldható meg? A Legfelsőbb Bíróság megtalálta a megoldást. Kimondta: jogszabályi hasonlóság alapján a rendeletnek azt az intézkedését kell figyelembe venni, amely szerint a volt férj lakáshasználati joga csak abban az esetben szüntethető meg, ha terhére olyan magatartást lehet megállapítani, ami a társbérlők és a bérlők közti lakáshasználati jogviszony megszüntetését is lehetővé teszi. — E Jogszabály alkalmazhatósága érdekében —mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság — alaposan tisztázni kell, hogy a volt férj magatartása valóban olyan volt-e, mint az asszony állítja, mert aksére, a lakás kizárólagos használatára feljogosították, gyermeküket nála helyezték el. A volt férj azonban a névviselési jog megadása miatt fellebbezett. A megyei bíróság megállapította: az asszony lakásán férfiak és nők részvételével gyakran voltak hangos mulatozások, amelyek a szomszédok nyugalmát zavarták, de nincs adat arra, hogy erkölcstelen életet folytatott volna. Ennek ellenére a névviselési jogot mégis megvonta. A legfőbb ügyész törvényességi óvására, a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az asszonyt volt férje nevének viselésére ismét feljogosította. A határozat mindenek előtt azt tisztázta: a házasság felbontása után: mikor érdemtelen az asszony volt férje nevének kor ez a lakáshasználati jog viselésére. Ezzel kapcsolatban megszüntetését indokolja. Ugyanakkor azonban értékelni kell a volt feleség közrehatását is. Nem kétséges ugyanis, hogy ő is felróható módon járt el, amikor — mint adatok bizonyítják — volt férjével szemben birtoksértést követett el, amit — bírósági rendelkezés ellenére — huzamos időn át folytatott. Egy másik perben, amelyben szintén volt házastársak állottak szemben egymással, a Legfelsőbb Bíróságnak arról kellett döntenie: az elvált asszony mikor jogosult volt férje nevének viselésére. Az ügy előzménye az, hogy egy vidéki tisztviselő házasságát felbontották, az aszszonyt férje nevének viselékimondta: a volt feleség akkor érdemtelen a névviselésre, ha nőtartásra is érdemtelennek lehetne nyilvánítani. A házastárs akkor érdemtelen a tartásra, ha a válást követően a volt házastárs érdekeit durván sértő szándékos magatartást tanúsított, vagy a szocialista együttélés szabályait oly módon és mértékben sértette meg, hogy a szocialista társadalmi felfogás szerint a tartási kötelezettség fenntartása volt házastársára nézve súlyosan méltánytalannak mutatkozik. Ebben az esetben — állapította meg a törvényességi határozat — az asszony terhére ilyen magatartás nem voH megállapítható. Hajdú Endre A tudomány és technika művészei Medgyesbodzaháza, Szeged, Budapest... A „szerencsés feltaláló" megadta lakáscímét, találkozzunk ott. „A Fillér utcában lakom — mondta a telefonba, és hozzátette: Tudja, a garasokból fillérek lettek ..Laczkó Mihály, a Zománchuzalgyár főmérnöke huszonöt esztendei tanulás,, megszámlálhatatlan újítás, és több nagy jelentőségű szabadalom révén mondhatja most magáénak a szép, modern budai öröklakást. Tizenegy évig volt „egyetemi hallgató". Matematikatanári és vegyészmérnöki diplomát szerzett. Ezután summa cum laude megvédte doktori értekezését, és elnyerte a kandidátusi tudományos fokozatot. Beszélgetésünket ő is úgy kezdte, hogy a „szerencsés feltalálók" közé tartozik. — Mit jelent ez, vannak peches feltalálók is? — Nem. Szerencsés feltalálóknak azokat nevezik, akiknek a találmánya meg is valósul. Az én találmányaim zöme megvalósult. Mindig olyan témához nyúltam, amiből lett is valami. Mások is feltalálnak, de találmányaik nem realizálódnak. Neki szerencséje volt. Egyetem után egy zsámbéki kisüzemhez ment dolgozni. Három hónappal munkába állása után egy olyan újítást vezetett be, ami még abban az évben hárommillió forint nyereséget hozott. A Kiváló Feltaláló kitüntetés arany fokozatát kétszer kapta meg. Ez a kitüntetés évi egymillió forint tiszta hasznot hajtó találmányért jár. De ha minden egymilliós tiszta haszon után, mely újításainak, találmányainak köszönhető megkapta volna a Kiváló Feltaláló kitüntetést, most legalább ISO—200 lenne neki. Valóban nagyon szerencsés ember. Szabadalmai közül álljon itt néhány: eljárás hajlékony és rugózó vezetékek előállítására (a telefonkábetott. Bár Békéscsabától húsz kilométerre, Medgyesbodzaházán születtem, később a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumba jártam. A „feltalálás" valahol itt kezdődhetett. Iványi tanár úr fenomenális matematikatanár volt. Párkányi László tanította a fizikát, aki azóta már az egyetemen oktat. Később is sokat, könnyen és jól tanultam, és a tizenegy esztendei egyetemistaság után sem hagytam fel az önképzéssel. Tizenöt éve reggel hattól este tízig dolgozom. Ha hazajövök a munkából, ma is beülök a dolgozószobámba és tanulok. Rendszeresen „irodalmazok". — Nem érzi ezt robotnak? — Eddig nem éreztem annak. De nemrégen kórházba kerültem. Annyira elfáradtam, hogy a szó szoro6 értelmében felbuktam. Hát ilyen az élete egy „szerencsés feltalálónak". Laczkó Mihályt hallgatva azt lek gyártásában forradalmat' hiszem nem csodálkozunk Macskacápa — Szerencsére a ml horgainkat csak pedzette, s a vasmacskán akadt fenn! jelent, a szegedi kábelgyárban valósult meg); eljárás több színű vezetékek előállítására; eljárás klórtartalmú minipolimerek feldolgozhatóvá tételére több funkciót ellátó adalékanyag hozzáadásával (ez a találmány világviszonylatban egyedülálló); kémények bevonására alkalmas műanyag (csak Budapesten évi százmilliós megtakarítást jelent). — Most szabadalmaztatok egy új filmképzési technológiái. — folytatja a szerencsés feltaláló, aki kinézetre inkább díjbirkózó, semmint kutató. — Ennek a találmánynak a révén az eddig külföldről, kilónként 33 forintért importált filmképző anyag helyett kilónként 3 forintért hazai anyagot gyárthatunk, amiből ráadásul az importanyag-mennyiségnek csak a háromnegyede kell. Úgyhogy 1,70-be kerül ezután az, ami eddig 33 forinba került. A szerencsés MtafSífr?970ben Moszkvában, az Ifjú Feltalálók Nemzetközi Konferenciáján tudományos munkásságéért megkapta a Babérkoszorús Érdemrendet. — Mikor mondták önnek először, hogy feltaláló? Hogy kezdődött a feltalálás? — Először apám mondta, amikor kisgyerek voltam, hogy ez a gyerek feltaláló lesz. Kiskoromban is folyton valami műszaki dolog izgarajta, hogy éppen őhozzá pártolt a szerencse. Laikusok közt feltalálókkal kapcsolatban sok szó esik arról, hogy mennyit keresnek. Laczkó Mihály nemcsak „szerencsés", sikeres feltaláló is. Neki mi a véleménye erről? — Közhely azt mondám, hogy aki többet ad, természetesen többet is kapjon. Amikor azt mondják, hogy a feltaláló sokat keres, nem teszik hozzá, mennyi idővel és erőbefektetéssel. A feltaláláshoz óriási energia kelL Azt hiszem, aki ötven-százmilliókat takarít meg a népgazdaságnak, jogosan részesül megkülönböztetett erkölcsi és anyagi elismerésben. Ha hozzáveszem, hogy műanyag törpék fröccsöntésével, és lángossütéssel többet lehet keresni, mint feltalálással, akkor különösen nem tartom soknak a feltalálók jövedelmét. Ráadásul feltaláló nem tud akárki lenni. Mi lehet az a plusz, ami a feltalálót a többi földi halandótól megkülönbözteti? Feltalálónak készülő olvasóinknak ideírjuk Laczkó Mihály „receptjét**? Ki százalék kémia, 10 százalék matematika, 10 százalék fizika és 70 százalék bátorság. Tegyünk hozzá még kitartást, szorgalmat és tehetséget. A szerencse ebből már kifő. — Gtilay István PAPRUCATERMELOK, FIGYELEM f Megérkezett a paprikaszárító neccháló Korlátlan mennyiséi? oen kapható a MEK vetömaR és klsRépszakUzletében. SzeRcd. Iloivath M. u. 8.. Fáklya mozi mellett. ARAMSZUNKT Értesítjük fogyasztóinkat, hORv 1*73. 1 u 11 us 29-en 7 óratói 12 óráig a Tolbuhin sgt.-on, a Moszkvát krt -in a Nemestakács u.-tg, Londont krt.-on, a Rigó u.-ban a Zoltán u.-lg, valamint a Béke utcában a Jóslka u.-lg áramszünet lesz Fogyasztóink szíves elnézését kérjük. DBMASZ Szeged várost Kirendeltség Tóth Béla: Céhmesteri irományok 51. Kováts István orgonakészítő művész hónapokig hirdette, hogy olcsón, áron alul van egy csinos külsejű, lábbillentyűs, jó szerkezetű, tizenkétváltozatos orgonája, lábbal nyomható fúvókkal, amit illő áron eladandna a Búzapiacon, s ugyanott a szakmába vágdosó javítgatásokat is elvállaland. Volt-e foganatja a hirdetésnek, azt nem tudom, de azt igen. hogy Pazola cérnahuszár negyvenkilenc decemberében megvette az Oroszlán utcai Fischerbacher hentesmester házát, ki is tízévi sáncfogságra ítéltetett a lázadásban (szabadságháborúban) való bűnös részvételéért. Nem kapott büntetést Pazola! Havatlan. csikorgó időben ünnepeltük az új esztendőnek eljövetelét. Háborúban a kis öröm is nagy. Ha nem dörögnek örökkön a társzekerek, ha nem csattognak akár a próbapuskák, hát kicsit sietünk feledni a bajokat. Különösen, hogy enni-, innivaló is akadt bőséggel. így na, vártuk, egy békésebb új esztendőbe fordultunk. Hanem már másodikán füstöltünk, (ütöttünk a gyárakban, volt faszén, meg tüzelőfa dereglyeszám, a város, mint egy nagy tábori kondér, olyan kojtot eresztett magából a nagyon is tiszta, jéghideg egekre. Ilyen hótiszta időkben pedig hamar híre szaladt városszerte, hogy Perczel serege Mórnál vereséget szenvedett, a fővárost védeni nem tudják a Windischgrátz seregeitől, a kormány meg a honvédelmi bizottmány elkényszerül a székvárosból, s készüljön Vadász Manó, meg a város a menekülő hivatalok fogadására, olyan helyiségekkel, ahol folytathatja működését. Hanem a rákövetkező napon ellenkező igazítás jött. Debrecenbe költöznek a főhivatalok. Mondhatom, megszomorodtunk az események ilyetén fordulásán. Miért veszejtjük el, amikor a legfiatalabb népeinket eresztgetjük oda? Szegedről tízezer ember hurcolássza a fegyvert. A harmadik, negyedik zászlóalj teljesen szegedi. S százfelé szállítunk, dolgozunk, hol csorog el az erő? Kérdem Fridi komámtól is, mert világban sokfelé forgolódó ember most is. Három megye fegyverbiztosítója, de jártas a kormány körül, frontokon, tábornokok között, hát hol a bukti, amiért tán el is veszíthetjük a csatákat, amibe beleóvakodtunk! Hajmeresztőket mondott: Szemere Bertalan felsőmagyarországi teljeshatalmú kormánybiztos azt írja Miskolcról már január 12-én, hogy a nemzetőröket Gömör, Zemplén, Borsod, Heves, Szabolcs megyékben szabadságra eresztette annak az egy zászlóaljnak kivételével, amely a megyei kormánybiztos támogatására szolgál. Sokba kerültek, nehezen összetarthatok, szökdösnek haza, és használhatatlanok az ellenség előtt. Sok fegyverünk elveszett, tizedelni vagy huszadolni kellene, akik elhányják. A nép kimondhatatlanul megunta a háborút. Kifáradt. Elcsigázza a tél. Félti életét. A sok rossz hír leveri, elrémíti. Szabadság és nemzetiség neki poézis, mit nem ért. Minden áron béke kell neki. Egy megyében alig van öt ember, ki buzgó, ki teljesíti kötelességét. Az teljesíti még, aki velünk első érintkezésben van, ezen túl nem bízom senkiben. A proklamációk a szolga bírák szobáiban hevernek. A csapatoktól elszakadt vagy megszökött katonák — honvédek és nemzetőrök — száma vesztett, csaták után százakra, sőt ezrekre rúg. Ezek erőszakkal is elveszik bárkitől azt, amire szükségük volt. Voltak azonban olyan csapatok is, melyeket a tisztjeik hagytak el. Ezek szintén „rekviráltak". Tömegesen érkeznek a panaszok a kormányhoz. A belügybe külön iratcsoportot tesznek ki az ellenséges és „egyéb" hadikárokra vonatkozó jelentések. Kossuth különös gondot fordít ugyan arra, hogy az ilyen panaszokat nemcsak a honvédelmi bizottmány, hanem a minisztériumok is gyorsan intézzék el. Azonkívül jönnek az általános rendeletek is. Aki a szabadságharc folyamán kárt szenvedett, a honvédelmi bizottmány minden esetben kárpótolja, ahogy csak tudja. A garázdálkodókat fel kell jelenteni, a rablott holmikat vissza kell adni jogos tulajdonosának. A szökevény honvédeket vagy nemzetőröket a katonai parancsnokságoknak kell átadni, a szuronyos fegyvereket szintén, mert az az állam tulajdona, csak becstelen vagy gyáva szökevény adhatta vagy hányhatta el. A fegyverrejtegetőket büntetik. A "honvédelmi bizottmány hangsúlyozza, hogy egyik legfőbb céljául, tűzte ki a nép terheinek enyhítését a hadjárattal kapcsolatban, amennyire sak lehetséges. (Folytatjuk,)