Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-28 / 175. szám

BOMBÁT, Vm. .TTTTTTS 28. Süli-emlékkiállítás Süli András algyői születésű naiv festő 33 képe 1969-ben a Pozsonyban megrendezett Naiv Művészek II. Nemzetközi Kiállításán elnyerte a 7 ezer koronás Triennálé-díjat. Halála előtt 21 nappal hallotta a hírt, de mire a díj megérkezett, Süli András meghalt Szegeden. Alkotásaiból most a szegedi November 7. Művelődési Központban rendezett kiállítást a naiv művészetet felkaroló filmrendező, Moldován Domonkos. A tárlatot tegnap délután nyitotta meg Tornai József költő. A nyitóünnepségen levetítették Moldován Domonkos 1966— 67-ben Süli Andrásról készített portréfilmjét. A Süliemlékkiállítás augusztus 20ig tekinthető meg, hétköznap 10-töl 18 óráig, vasárnap és ünnepnap 10-től 12 óráig. A kiállítás időtartama alatt négy ízben filmvetítésre kerül sor. Augusztus 3-án és 10-én délután 6 órakor, augusztus 4-én és 18-án délelőtt 11 órakor Moldován Domonkos díjnyertes portréfilmjeit vetítik, melyeket Süli Andrásról, Benedek Péterről és Bankóné Dudás Juditról készített. Búcsúzik i Mózes Ma, szombaton este 8 órai kezdettel ismét Madách Imre: Mózes című drámája szerepel a Szegedi Szabadtéri Játékok miisorán — az idei évadban utoljára. Képünk a búcsúzó előadás második részének feszült, drámai pillanatát ábrázolja, amikor a nép Áront (Avar István) kérleli, forduljanak vissza m pusztából Bess és lluska Csak a fagylalt ugyanaz Házy Erzsébet két szerepe Másodszor játszik itt Kohut Magda Tizennégy esztendővel ezelőtt, 1959 júliusában, a felÚjított Szegedi Szabadtéri Játékokat köszöntötte a Film, Színház, Muzsika. A címlapon Házy Erzsébetet láthattuk a Dóm téren, az első sikerek kovácsainak egyikét, az első János vitéz első lluskáját. A folyóirat múltheti száma az eltelt másfél évtizedre emlékezik. A címlapról ismét Házy Erzsébet mosolyog ránk, aki a szabadtéri játékok 15 éves történetének egyik leggyakoribb szereplője volt. Szinte minden nyáron találkozhattunk vele. Énekelte a Csinom Palkó Eduskáját, A cigánybáró Szaffijat, láthattuk a Brankovics Györgyben. Idén két főszerepet énekei-játszik. Gershwin: Porgy és Bess című operájában a tündöklő szépségű lányt alakítja, akiért élnek-halnak a fekete férfiak, majd Kacsóh Pongrác János vitézében ismét lluska tündéralakjában lép színpadra. — Tulajdonképpen nem nagyon lelkesedem a szabadtéri előadásokért, ahol elvész, megsemmisül a színház négy fal közötti, semmi máshoz nem hasonlítható, és semmivel nem pótolható varázsa. De ennek a városnak különös hangulata, megejtő szépsége van. Szegeden engem nem a színház, nem a teátrum vonz, hanem maga a város: jellege, hangulatai, szépsége. És ideköt az a nagy lelkesedés, amit a város lakói produkálnak a szabadtéri játékok idején a szabadtéri játékok sikeréért. Házy Erzsébet Kossuth-díjas érdemes művésszel öltözőjében beszélgettünk a főpróba előtt. Az öltöző fogasain a néger lány jelmezei, a nagy tükör előtti sminkasztalon tubusok, festékek, tégelyek. — Deréktői fölfelé feketére festenek, koromfeketére, s ezzel már nem én jövök ki a színpadra, hanem a Gershwin által megálmodott néger leány. Ezt a „feketeséget" kellene folytatni az egész előadás folyamán. Igyekszem mindvégig egy más világ, egy idegen temperamentumú nép, az amerikai négerek közül egy lenni a színpadon. A Bess-alakítás egyike legnehezebb szerepeimnek. Nemcsak az ének fontos, de szinte egyenrangú vele a megjelenés, a mozgás — a színészi játék. A Gershwinopera nagy sikere azt hiszem elsősorban abban rejlik, hogy Mikó András ráérzett a mű alapproblémájára, meg tudta teremteni az előadás különös levegőjét, bátran vállalta egy távoli világ követeként megjelenő opera színpadra állítását. Elismeréssel kell szólni minden kollegámról, akik nemcsak nagy lelkesedéssel, de mély meggyőződéssel dolgoznak azon, hogy — bár egyikük sem néger — a színpadon négereknek tűnjenek. Az opera után daljáték következik. Augusztus 10-én Kacsóh Pongrác János vitézében lluska lesz. A művésznő elmondta, hogy ezen a színpadon, mely méretei miatt elsősorban a látványosságra épít, kisebb a különbség opera, operett, daljáték és musical között, mint a köszínházban. Így a színész számára minden produkció egyformán nehéz feladatot jelent. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Szegedi Szakaszmérnöksége a partfal építési munkáit megkezdte Felhívjuk a Tiszán, a 173—170 fkm közötti szakaszon közlekedő vízi járművek vezetőit, hogy ezen a folyószakaszon ÓVATOSAN, FIGYELMESEN, A HAJÓZÁSI JELEKET BETARTVA KÖZLEKEDJENEK. r Építésvezetőség — lluska szerepével tizenöt évvel ezelőtt is zavarban voltam. Most, tizenöt év múltán, hogyne lennék zavarban. Húsz év múlva, ha nekem ajánlják majd a gonosz mostohá szerepét, talán elmúlik... Tandi Lajos „Mirjam: Kohut. Magda" — olvashatjuk a Mózes plakátjain, a műsorfüzetekben. A művésznő most ismerkedik a várossal. — Nagyon régen, még az ötvenes években szerepeltem itt, amikor a főiskoláról kikerülve a Néphadsereg Színházának tagja voltam. A Virág cukrászda már akkor is megvolt, a fagylalt is ugyanolyan finom, de a város akkor mintha halott lett volna. Most minden egészen más: új házak, nagy zöld parkok, terek mindenfelé, szökőkutakkal, s rengeteg szoborral. És az emberek is nagyon kedvesek. Szokatlan ez egy pestinek. Tudjuk, hogy a darabot hat éve játsszák Pesten, a Nemzeti Színházban. Minek tulajdonítja a nagy sikert? — Én Madáchot, Petőfi mellett a kor legnagyobb költőjének tartom. A Tragédia hosszú ideje szinte öszszenőtt a magyar nemzettel; a Mózes iránti érdeklődés kicsit talán a Tragédia költőjének is szól. Ezenkívül a darab mondanivalója, a vezér és nép kapcsolatának alakulása, minden korban aktuális probléma: ennél nagyobb drámai összeütközést el sem tudok képzelni. Én nagyon jól érzem magam a darabban, szeretem ezt a szerepet, s szinte furcsa lenne, ha egyszer abba kellene hagyni. A szabadtéri előadás nyilván sok tekintetben eltér a zárt színházitól. — Egy ilyen óriási színpadon elkerülhetetlen az erősítőberendezés. Engem kissé zavar, jobban szeretem, ha a hangom természetesen hallatszik. A halk, lírai részek ugyanis az erősítés következtében kevésbé finoman formálhatók meg. A nagy tér szélesebb mozgásokat is követel. Ez már egyáltalán nem zavar: szeretem a mozgást. Mirjamot statikusan és dinamikusan egyaránt lehet formálni. Eredetileg körülbelül egyenlő arányban kevertem a kettőt, most nyilván több mozgásra lesz szükség. Végül még egy kérdést: szerencsés ötletnek tartja a Mózes előadását Szegeden? — Mindenképpen! Szakmai szempontból is érdekes a szabadtéri előadás, ezenkívül nagyon örülök annak, hogy a szegediek, s a város környékén lakók, megismerhetik ezt a nagy művet. Szajbély Mihály Kétkezi munkások közül r Szirtes Adám a filmről és Kalebről A zöld kempingruhás, fehér vászonsapkás, középkorú férfiben a szegedi járókelők egy része futó pillantásra bizonyára nem lát mást, mint városunkba került, ráérősen nézgelődő, a Dóm tér felé is el-elvetődő különc turisfat. A mozilátogatók azonban rögtön felismerik. Sokan meg is szólítják, hogy pár szót válthassanak vagy legalább kezet' foghassanak vele. Neve ugyanis elválaszthatatlanul összeforrott a magyar filmtörténet egyik legragyogóbb korszakával. Szirtes Ádám az egyik legnagyobb egyénisége annak a nemzedéknek, melynek színrelépésével 1948— 50-ben friss szél zúdult be a nagy múltú magyar filmgyártás bizony áporodott, fülledt levegőjű berkeibe. A Talpalatnyi föld férfi főszerepében ismerte meg egy csapásra a közönség, nemcsak idehaza, hanem abban a több mint húsz országban is, ahol ezt a mélységes költészettel átszőtt, megrendítő filmeposzt, filmművészetünk örökbecsű alkotását a hazai premier után bemutatták. Szirtes azóta több mint száz filmben játszott, többek között a Simon Menyhért születésében, a Katonazenében, a Hideg napokban, a Háry Jánosban és az Alázatosan jelentem címűben. — A legtöbb színész vágya — foglalja össze eddigi Az Állami Biztosító pályázatot hirdet BIZTOS ITÁSSZERVEZÖI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE írásban jelentkezhetnek azok a női és férfi munkavállalók, akik jó szervezési készséggel, tiszta erkölcsivel és legalább érettség! bizonyítvánnyal rendelkeznek. Cím: Szeged, Postafiók 29. munkásságának lényegét és értelmét — valamilyen nagy klasszikus szerep. Ezen próbálja ki erejét, tehetségét. Nekem más út jutott. Parasztfiűként lettem színművészeti főiskolás. A kétkezi munkások közül jöttem. Őket játszottam régen, s ma is ezt érzem legfőbb hivatásomnak. Nagyon boldog ember vagyok, hogy így alakult sorsom és pályám. Van persze bennem egészséges elégedetlenség, tovább űző nyugtalanság is. Tudom, a filmművészetnek haladnia, állandóan megújulnia kell. Szemünk láttára azonban nagykorú lett egy nép, új hazát épit magának, gazdag, tartalmas életet él. Ezt filmművészetünknek is ábrázolnia kell. Sokoldalúbban, szenvedélyesebben, nagyobb érzékenységgel, mint jelenleg teszi. Ezért örülök két új filmszerepemnek. Gyarmatity Lívia Álljon meg a menet című filmjében egy funkcionáriust, Szűcs János Drágább a szerelemnél című filmjében pedig egy tanácselnököt fogok játszani A Nemzeti Színház művészeként Szirtes Adám eljutott persze a klasszikusokhoz is, Shakespeare-ig, Moliére-ig, Katona Józsefig, Vörösmartyig, Madáchig. — Szívesen játszottam, és ma is szívesen játszom Zubolyt a Szentivánéji álomból, Balgát a Csongor és Tündéből, Tiborcot a Bánk bánból. Klasszikus szerepeim közül ők valók leginkább abból a világból, ahová származásom és érzelmi világom elválaszthatatlanul odakapcsol. A Mózes szegedi bemutatója elé nagy várakozással tekintek. Kaleb, akit játszom, nem próféta, nem főember, és egyáltalán nem rendkívüli jellem. Csupán egyetlen megszólaló, beszélő alak azok közül, akik a szenvedések és kétségek között gyötrődnek, akik ingadoznak az elszántság és a kishitűség, az önzés és a közösségi érzés, a megalázkodás és az öntudat, a gondtalan hízás és a szegény szabadság között. Madách azonban róluk és értük írta a Mózest, s remélem, szavai Szegeden is úgy fognak hatni, hogy nekik és értük szólnak. Csaplár Ferenc 4