Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-01 / 152. szám

VASÁRNAP, 1973. JtTLItTS L 3 Vladás előtt Hamarosan átadják az utasforgalomnak a Déli pályaudvar új kétszintes állomásépületének csarnokait. A 2000 négyzetméteres első emeleti szinten 23 pénztár áll majd az utazók rendelkezésére. A Metró felől érkezők három lépcsőn juthatnak az állomás szintjére, az épületet különleges, napfényelnyelő francia üveggel burkolják. Eredményes a munkáslakás-akció Interjú Juhász Józseffel, az SZMT vezető titkárával Egyetemi tanárok kinevezése A kormány felhatalmazása alapján dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter július 1-i hatállyal kinevezte dr. Aros Bélát és dr. Barta Lajost, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre, dr. Csaba Imrét és dr. Gáti Istvánt, a Pécsi- Orvostudományi Egyetemre egyetemi ^tanárrá; dr. Cserháti Istvánt és dr. Földes Vilmost, a Szegedi, dr. Élődi Pált, a Debreceni Orvostudományi Egyetemre, dr. Horváth Istvánt a Semmelweis. dr. Kuhn Endrét, a Pécsi, dr. Lampé Lászlót, a Debreceni Orvostudományi Egyetemre, dr. Orsós Sándort, az Orvostovábbképző Intézetbe és dr. Zalányi Sámuelt a Szegedi Orvostudományi Egyetemre tanszékvezető egyetemi tanárrá. A kinevezéseket a miniszter szombaton adta át az egészségügyi tárca vezetőinek jelenlétében a minisztériumban. A lakásépítésről szóló, nemrégiben megjelent kormányrendelet — az MSZMP Központi Bizottsága határozatainak megfelelően — a korábbinál nagyobb előnyt és kedvezményt biztosít a munkás és művezetői családoknak. A rendelet újfajta lehetőséget teremtett a munkások lakásproblémájának megoldásához Csongrád megye két ipari és munkás lakta városában, Szegeden és Hódmezővásárhelyen. A vállalati és külön állami támogatás iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa a korábbi időszakban is fontos feladatának tekintette a lakásgond enyhítését, a különböző munkáslakás-építési akciók kezdeményezését és támogatását, most felkarolta az újabb akció szervezését is. A szervező munka eddigi eredményeiről beszélgetett lapunk munkatársa Juhász Józseffel, az SZMT vezető titkárával, aki a többi között elmondotta: A kormányhatározatban foglaltak megvalósításának elősegítésére az SZMT ' a szegedi és a hódmezővásárhelyi városi pártbizottsággal és az OTP Csongrád megyei Igazgatóságával együttműködve tanácskozásokat szervezett ' a két városban, amelyre meghívta a vállalati, gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetőket. Rövid néhány hét után Szegeden 15 vállalat jelezte, hogy 110 dolgozója részére biztosít kamatmentes kölcsönt, anyagi támogatást, lakásonként 43—45 ezer forintot. Hódmezővásárhelyen 8 vállalat jelentette be támogatási készségét, és ígérte, hogy 40 fő részére biztosítja a munkáltatói támogatást. A munkáslakás-építési akció anyagi támogatása mellett a vállalatok igazolták a javasolt dolgozók igényjogosultságának fennállását. Lakáspolitikánk központi szabályozókra alapozódik, ugyanakkor feltételezi, sőt meg is követeli a helyi önállóságot és kezdeményező készséget. Ennek kibontakozásáról elmondotta Juhász József, hogy a munkáslakásépítési akció szervezése érdekében a városi pártbizottságok, az SZMT, az OTP Csongrád megyei Igazgatósága és a tanácsok szakigazgatási szervei között kialakult az együttes vélemény, miszerint az akció szervezésével el kell érni, hogy Szegeden és Hódmezővásárhelyen munkások és művezetők részére értékesítsék a lakásokat. A munkáslakásokat általában egy tömbben, épületben kell kivitelezni, illetve átadni. Tekintettel arra, hogy olyan emberekről van szó, akik nem rendelkeznek nagy összegű kezdő tőkével otthonaik megteremtéséhez, ezért rászorulnak az állam, a nagyközösség, a vállalat segítségére, az igények kielégítésében is sorrendiséget kell megállapítani, figyelembe véve a munkások szociális helyzetét. A vállalati lakásfejlesztési alapokból természetesen anyagi támogatást az alkalmazotti állománycsoportban dolgozók is kaphatnak, a különböző építési formákba ők is bevonhatók, a kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett. Együttes tevékenység eredményeként megállapodás született Hódmezővásárhelyen a városi pártbizottság, a tanács, az OTP, a Szegedi Tervező Vállalat és a Csongrád megyei Építőipari Vállalat között. E szerint 1974-ben és ezt követően minden évben 1978-ig 80— 80 lakást építenek, és így öt esztendő alatt 400 munkás, illetve művezető kap majd kedvező pénzügyi feltételek mellett lakást. A vállalatok egyúttal biztosítják a dolgozóknak a munkáltatói támogatást. Szegeden a városi pártbizottság határozata alapján már 1973—74-ben lehetővé válik 200 munkás-művezetői lakás értékesítése, illetve építése. Az idén azokat az igényeket elégítik ki elsősorban, amelyek szociális szempontból is megalapozottak, és ezekhez a vállalatok biztosítják a pénzügyi feltételeket. A pártbizottság felkérte a Szakszervezetek Megyei Tanácsát, hogy segítse elő a vállalatoknál szociális szempontok alapján az igényjogosultak kiválasztását, s kérte az OTP Csongrád megyei Igazgatóságát is, hogy támogassa a többletlakások építését, és azoknak a munkások és művezetők számára történő értékesítését. Az első olyan lakóház átadására, amelynek lakásait munkáltatói támogatással kaphatják meg munkások és művezetők, néhány hét múlva kerül sor Szegeden. Mindebből láthatni, hogy a munkáslakás-építési akcióért felelős politikai és társadalmi szervek eddigi szervező munkája máris jelentős eredményeket ért el. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa legutóbbi ülésén is foglalkozott a munkáslakás-építési akció kérdéseivel, és úgy határozott, hogy az akcióval kapcsolatos megállapodások teljesítését figyelemmel kiséri, és felkéri a vállalati, gazdasági és szakszervezeti szerveket az ezzel kapcsolatos pénzügyi alapok biztosítására, és rendszeres feltöltésére. Nagy Pál Véget ért Apró Antal látogatása Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke — aki a hét második felét Szabolcs-Szatmár megyében töltötte —, szombaton Kisvárdára látogatott. Apró Antal látogatásának utolsó állomása a többszörösen kitüntetett kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezet volt. Emlékmű a mártíroknak Szombaton Baktalórántházán katonai tiszteletadással ünnepélyesen felavatták a Tanácsköztársaság mártírjainak emlékművét. 1919 májusában Baktalórántházán tizenhat személyt végeztek ki — köztük Császy László és Váry Emil kisvárdai tanárokat, akik részt vettek vagy közreműködtek a Tanácsköztársaság helyi szerveinek megalakításában, munkájá- ' ban. Közülük négy ember- 1 nek a személyazonosságát nem sikerült megállapítani. Valamennyit a község határában temették el. Célok és intézkedések N

emcsak rövidebb és hosszabb távra szóló céljainkat helyes — egyre alaposabbá csiszolva elgondolásainkat — újra meg újra megfogalmaznunk, hanem a megvalósítás módszereit és eszközeit, alkalmasságukat is hasznos időről időre ellenőrizni, és szükség szerint módosítani. Ez korántsem a hosszú időre érvényes, kipróbált politika megkérdőjelezése, éppen ellenkezőleg, e politika következetesebb megvalósításának féltétele. Országunk gazdasági célkitűzéseivel és a gazdaságpolitikai munkával kapcsolatban, ez a megfontolás "vezeti pártunk Központi Bizottságát, amikor múlt év novemberi ülésén intézkedéseket készített elő a gazdasági élet párt- és államirányításának fejlesztése, a népgazdasági tervek jobb megalapozottsága, a tervező szervek közötti együttműködés és munkamegosztás javítása, továbbá a tervek végrehajtásának következetesebb ellenőrzése érdekében. Közelebbről: szükségessé vált a központi fejlesztési programok és általában a beruházások jobb műszaki, gazdasági előkészítése, a magunk elé tűzött, gyakorlatilag megoldandó feladatok és a megvalósításukra rendelkezésre álló anyagi fedezet pontosabb összehangolása s mindezzel összefüggésben az ár- és értéktervezés fejlesztése. Akkor határozta el a Központi Bizottság, hogy törvény kidolgozását indítványozza a népgazdasági tervezésről, a tervező intézmények, mindenekelőtt az Országos Tervhivatal nagyobb hatáskörének biztosítására. És ugyancsak akkor született a döntés az Állami Tervbizottság létrehozásáról, mely bizottság — a Minisztertanács szerveként — jobban összehangolja a minisztériumok és más főhatóságok tervező munkáját, javaslatokat tesz a kormánynak a népgazdasági tervre és a gazdasági szabályozásra, egyben ellenőrzi a végrehajtást. A népgazdasági tervezésről szóló törvényt azóta már elfogadta az országgyűlés, és most, június 27-i ülésén a Központi Bizottság javasolta a Minisztertanácsnak, hogy hozza létre az Állami Tervbizottságot. A tervezés alaposabb, korszerűbb alkalmazásával együtt jár az eddiginél is fokozottabb figyelem az ország különböző területeinek, földrajzi-gazdasági egységeinek gazdasági szükségleteire. Ezért alakít ki a Központi Bizottság saját apparátusában is új, területi gazdaságfejlesztő osztályt, amely a gazdaságpolitikai osztállyal összhangban és karöltve végzi munkáját. Az említett intézkedések egyébként olyan időpontban születtek, amikor a népgazdaság általános fejlődése örvendetesen kedvező, és ez, bizonyon szempontból, külön is figyelemre méltó körülmény. Bizonyítéka ugyanis, hogy nemcsak súlyosabb gondok közepette lehet és kell fontos intézkedéseket tenni, hanem viszonylag nyugalmas napokban is, amikor a munka tervszerűen folyik, és az eredmények sem maradnak eL A

kedvező jelenségek sorában lényeges, hogy az ipar szerkezetének átalakítása valamelyest felgyorsult, hiszen a termelés és a fogyasztás korszerűsítésének ez az átalakulás elsőrendű feltétele, hasonlóképpen a gazdaságosságnak is legfőbb követelménye — ezért is áll a tervező munka előterében. Említésre méltó, hogy az építkezések befejezése is gyorsul, sikeresebb az erők összpontosítása, egyenletesebb ütemben adják át az épülő lakásokat — általában a beruházások, kiemelkedő fontosságú programok is, a tervnek megfelelően haladnak és valósulnak meg. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a mezőgazdaságban — a sokáig kedvezőtlen időjárás és a lezajlott járvány ellenére — nem rosszak a kilátások, és a lakosság jövedelme s fogyasztása gyorsabban növekszik a tavalyinál, akkor minden okunk megvan a bizakodásra. Esedékes a biztosítás Az Állami Biztosító statisztikája szerint az elmúlt évben 82 874 esetben okoztak balesetet, karambolt a gépjárművek. A járművezetők hibájából 11 399 ember sérült meg, 3670 gyalogost, köztük 62 gyermeket gázoltak el, 438-an vesztették életüket. A gépjárművek által okozott anyagi kár az elmúlt évben' 300 millió forint volt, s ezt az összeget az Állami Biztosító a kötelező gépjárműfelelősségi biztosítás alapján megtérítette. A sajnálatos adatok is igazolják a kötelező biztosítás fontosságát, s azt. hogy az érvényes biztosítás minden járművezetőnél. mindenkor kéznél legyen. Július 1-én esedékes a kötelező gépjármű-felelősségi biztosítás második félévi díja, amely a hónap végéig egyenlíthető ki. A befizetést igazoló szelvény hiányában a közúti ellenőrzés során megtilthatják a gépjármű közlekedését. Szövetkezeti árubemutaló Szombaton délelőtt Kelenhegyi Emil, az OKISZ el| nökhelyettese nyitotta meg a Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából Szegeden, a Marx téri állandó kiállítási csarnokban a szövetkezeti termékbemutatót. Ott volt dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei tanács elnöke, Szabó Sándor. az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Berta István, a Szeged városi pártbizottság ipari osztályvezetője, valamint a kiállítók több képviselője. A 23 ipari és 6 háziipari szövetkezet bemutatkozó termékei jól reprezentálják a Csongrád megyei szövetkezeti miozgalom jelentős fejlődését. ács S. Sándor felvétele f