Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-26 / 173. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1973. JÜLIÜS M. te' ' A DM Hol a régi Virág ? A Magyar Nemzet egyik latos levélírónknak az a kér­írósót mellékelte leveléhez dése, hova tűntek a Virág Horkits Erzsébet, amelyben cukrászda sajátosan szép, ré­laptársunk arról írt, hogy gi bútorai, miért cserélték ki érdemes lenne megbecsülni a jellegtelen és kényelmetlen régi boltok és cukrászdák bútorokkal? Egyéni stílusa szép, muzeális bútorait. Vé- volt a cukrászdának, és at­denl kellene ezeket a da- tói volt vonzó, meghitt és rabokat, nem pedig kidobni családias a szegedieknek ez a raktárakba. Ezzel kapcso- a kedvelt szórakozóhelye. Tűz, tűz, tűz... A Szabadsajtó utca ház- meg ne gyulladjon kerítés, tulajdonosai a lekaszált fü- vagy ház. Igen ám, de ne­vet az utcán elégetik. Eb- hogy egyszer a gyerekek szá­böl nemcsak annyi a tanul- mára jó játéknak tűnjön ez súg, hogy nincs rá szüksé- a móka! Éppen ezért úgy gük, de az is, hogy veszélyes gondoljuk, hogy igaza van művelet, amit csinálnak. Az az utca néhány lakójának, égetés maga is tűzveszélyes, amikor veszélyesnek tartja, de mégiscsak felnőttek te- és tiltakozik a fűégetés mi­szik, őrzik és vigyáznak, att. Valóban ellenőrizhetnék hogy el ne terjedjen a tűz, ezt a tűzoltók is! Csökkenthetnék az adminisztrációt! POSTA­LÁDA Német vendég dicsérete Kedves levelet kaptunk Klaus Schaeffer Eisen­hüttenstadt-i vendégtől, aki egy szegedi csalódnál nya­ral. Leírja megismerkedésü­ket és azt, hogy két év óta baráti kapcsolatban vannak a szegedlekkel, de most járt először az általa megcsodált Tisza-parti városban. Nagyon „Két iskoláskorú gyerme- ugyanezt az utat végig kell megszerette Szegedet, és kem van- és évenként is- járnia a busszal, vagy vil­annak örül leginkább, hogy métlődő gond a tanév előtt, lamossal utazó gyerekek szü­milyen vendégszeretőek, hogy mindig új és új tanuló- leinek. Miért nem lehet Bu­kedvesek, udvariasak az em- bérletet kell váltanom a gye- dapesthez hasonlóan a bér­berek vele, a külföldi tu- rekeknek. Ehhez fényképet letet négy évi időtartamra ristával. — Jó arra gondol- kell készíteni és új igazol- kiadni, hiszen a törvény ír­ni, hogy a városunkban most ványt vásárolni, nem is szól- ja elő az általános iskolai megforduló sok hazai és kül- va arról, hogy az iskolával kötelezettség alsó és ""* földi vendég talán ugyanígy is igazoltatni kell, hogy ta vélekedik rólunk. nulnak a gyerekek. ~ Nem szeretném... felső korhatórát? Ha elfogadná De ezt a közlekedési vállalat, és a Volán, jelentősen csökkent­hetnék adminisztrációjukat — írja László Béla (Debre­ceni utca 33.). Mennyire iga­za van! A tudomány és technika művészei Egy anyának két fia... A feltaláló testvérpár közt öt év a korkülönbség. Mind­ketten vegyészmérnökök, mindketten a termoanaliti­kóval foglalkoznak, egy tan­széken dolgoznak a Budapes­ti Műszaki Egyetemen, dol­gozóasztaluknól egymással szemben ülnek. És persze egy házban laknak. Vala­mennyi szabadalmuk kette­jük nevén van. külön-külön egyetlen találmányt sem je­lentettek be. ök azok. akik a gyakorlatban is tapasztal­ják. hogy négy szem többet lát. Több mint húsz éve dolgo­zik és gondolkodik együtt Paulik Ferenc éá Paulik Je­nő. Az új gondolatok rend­szerint a két asztal fölötti párbeszédekben ötlenek fel két tudós testvér közt kü bennük. Szinte teniszeznek lönbséget tenni, a gondolatokkal; amit egyi- 1974-ben Budap kük elkezd, azt a másikuk rendezésre kerülő IV. kon­Paulik Ferenc Az ICTA Budapesten meg­továbbviszi vagy kritizálja, gyakorlati vagy elméleti sík­ra tereli, esetleg „átteszi" a saját logikájára. így érle­lődnek. fejlődnek gondola­taik. A két feltaláló kiegészíti egymást. Paulik JenO adást tartott Európa külön­böző országaiban termoana­litikai kutatásairól, sőt Eu­rópa határait is túllépték. — Kubában az öcsém volt ferenciájának elnöki tisztét Paulik Ferenc fogja betöl- — mondja Paulik Ferenc. teni. Első találmányukat 1954­ben jelentették be néhai pro­fesszorukkal, Erdey László­remekül val együtt. Azóta további tizennégy találmányukra sze­Én álmodozóbb vagyok reztek magyar, illetve nem- menyeikre rendszerint gyor­— mondja Paulik Ferenc, az zetközi szabadalmat. így 8an és érzékenyen reagál a mintegy száz szabadalmi be- nemzetközi tudományos köz — A fivérem meg Egyip­tomban járt — folytatja Paulik Jenő. Az 6 találmányaik tudo­mányos jelentőségűek. Ezt mutatja az is, hogy közle­idősebbik testvér. „Nem szeretném, ha ebből kusan elküldjük a leveleket • témából újságcikk szülét- a 10. sz. Volán Vállalathoz ne, hanem azt szeretném, ha Ezt tettük a héten érkezett az IKV-nak az ügyintézése három levéllel is. Az egyik­lenne az Önök közbenjárása ben Karnis Jónosné, (Odesz­óltal sokkal, de sokkal egy- sza 28.) a sofőrre panasz szerübb, es értelmesebb." — kodott, a másik levélben két irja egy olvasónk, aki azt diáklány — Dányi Ibolya és kéri, nevét ne közöljük, hi- Vass Ildikó — a 71-es busz szen panaszónak tárgya kalauznőjének durva, becsü­,.mindössze" annyi, hogy az letsértő viselkedéséről írt. IKV által felrakott új ajtó A harmadik levélben viszont mázolását szeptember 31-re dr Erdélyi Ferenc, a Ken­ígérték. Aki előtt nincs most derfonó- és Szövőipari Vál­éppen naptár, annak leírjuk, lalat gazdasági igazgatója javíttatta fényképezőgépét, hogy szeptember 31-e egyet- a GC 30—27-es számú, 71-es így nem tudjuk panaszát el­len évben sincs, mivel a járatú autóbuszt említi meg lenőrizni. Komlóssy István szeptember hónap 30 napos, jó példaként, mert a gép- (Petőfi Sándor sugárút 65.): Mégsem ezt találtuk humo- kocsivezető július 17-én még Önnek és lakótársainak, ér­rosnak. hanem azt, hogy a kitérőt is tett, hogy a gyár zésünk szerint, igaza van, le­mi munkánk által bármelyik dolgozóit időben letehesse velüket továbbítottuk, cég ügyintézése javulna ... munkahelyük előtt. Ismétel­Pedlg ezen a héten éppen ki- jük: mindhárom levelet el­lene olvasónktól kaptunk küldjük a vállalathoz, de levelet, amelyben semmi m_— _ mást nem kívánnak, mint egyszerűbb lett volna rögtón zetője. Szíveskedjék a vá­Szerkesztűi üzenetek Lőcsey Dezsőné (Puskás u. 23.): Kérjük, közölje, me­lyik Foto-Optikai boltban Vá­laszt a vállalat ad. Tóth Má­tyás (Kiskundorozsma, Kun u. 1.): Nem tudjuk, miért nem válaszolt a hivatal ve­tt. közbenjárásunkat. Azért, oda címezni, hogy rendszeresen árusítson a petőfitelepi TÜZÉP-telep (L. Sándor, Vadas u. 7. szóm alatti lakos kívánsága ez), vagy: Cs. Géza viszont azt kéri tőlünk, hassunk oda, hogy a patkányok előtt be tudja csukni az ajtaját, mert az ingatlankezelő vállalat „nem hat oda". Ugyancsak általunk akar üzenni D. Ist­ván az Alföldi utcából az illetékeseknek, hogy a ki­száradt fákat motoros fűrész­szel kell kiszedni. Másrészt senki nem vállalja, hogy a Palánk 9. számú ház elől el­vitt pihenő padot visszahe­lyezzék, így a végsőkig el­keseredett lakónak az ju­tott eszébe, hogy megírják a Délmagyarnak. Pedig to­vábbra is az „illetékeseket" kellene talán ostromolni. De nem is soroljuk tovább mi mindent kérnek még tő­lünk az olvasók. Mi pedig mindössze elnézést kérünk tőlük, de szeretnénk ezeket a hasábokat a közérdekű pa­naszoknak. vagy a különösen kirívó eseteknek fenntartani és ne nehezteljenek ránk •zért, ha azt kérjük, hogy a hivatalokban saját ügyeikben ők maguk Járjanak el. Még egy külön témában ugyanerre szeretnénk fel­hívni a figyelmet. Minden héten érkezik ugyanis pa­nasz a buszvezetőkre. Szer­kesztőségünknek se ideje, se ereje kinyomozni ezeket az eseteket, így tehát automati­laszt nála megsürgetni. öccse a fejét ingatja, köz- jelentésen szerepel a nevük, vélemény. Eddig nyolcvan­beszól: bizonyítva, hogy négy szem öt tudományos dolgozatukat — Nem, nem... A meg- valóban többet lát, mint publikálták közös név alatt, felelő szót próbáld megta- kettő. E szabadalmak deri- Esetükben a tudományos lólni... Talán inkább elmé- vatográf nevű termoanaliti- kutató és a feltaláló nehezen letibb vagy, kissé... kai mérőműszert védik, mely va«V egyáltalán nem választ­— Az öcsémnek meg fő- a derivatográf anyagok ösz- ható külön. képp jó gyakorlati érzéke szetételének meghatározósá­van. Hihetetlenül nyes. A szabadalmat mindig leiemé- ra szolgál. Felhasználási te- azért kérjük — mondják—. rülete rendkívül széles. — De nem arról van szó, Bauxitoktól a vesekövekig, hogy a leendő gyártmány vé­dett legyen. Ez a magyar hogy valamit nélkülem ne és műanyagoktól a talajokig népgazdaságnak tudnál megcsinálni — Nem, nem arról, hogy végül hasznot nyújt. A jelentős találmány mindent vizsgáltak mór ve­Inkább Nem kevesebb, mint hu- benyújtása nem öncél, nem is ket- szonnégy országba exportál- is azt szolgálja, hogy valaki tőnkben az elmélet és a gya- ía a Magyar Optikai Művek. korlat kiegészíti egymást. Egymásra néznek, aztán rám. Temperamentumbeli különbség sincs köztük, mindketten rendkívül latol­Eddlg 1500 darab kelt el belőle, több mint félmilli­hivatalosan feltaláló legyen, hanem arra jó, hogy a gyár­tó vállalat meg tudja vé­árd forint értékben, ami azt deni termékét a külföldi jelenti, hogy ez a mérőmű- konkurrensektől, s ezzel biz­szer már 1500 egyetemen és tosítsa versenyképességét a gató. mérlegelő típusok. És ^^ szívósak. Kitartásuknak is tó, ennyi helyen dolgoznak vele. A készülék használói köszönhetik, hogy mindkét- ^ttoikerXényeU' ed ten világszerte elismert ter- hú, er^menyeit ed moanalitikusok A, ICTA dlg tobb tudományos. moanantiKusoK. Az ICTA doigozatban publikálták — Paulik Ferenc és Paulik Jenő huszonkét esztendeje foglalkozik egy témával, a ezer tudományos termoanalitikóval. Az ő ese­„ „ 1 publikálták — tűkben a családi kapcsolat, a - a termoanalitikusok nem- a magyar népgazdaságnak a közös észjárás, az egyforma zetközi szövetsége — díját, gyártásból származó haszna temperamentum ritka ered­a Mettner-díjat eddig mind- mellett tehát az egyetemes ménnyel járt. találmányok össze négyen, két amerikai tudomány szempontjából is és szabadalmak egész sorát és eev aneol tudós valamint íelfnt6ségű « 8 ta" hozta létre. Egy anyának két es egy angol tudós, valamint íálmányuk. ilyen fia nem sok szaladgál ők kapták meg, megosztva, A két kandidátus feltaláló a világban .. mivel az ICTA sem akart a közel száz tudományos elő­Gulay István Tóth Béla: Céhmesteri irományok zodalmasan a színész kormánybiztos, ahogy a Szükség lévén 0- és Üj-Arad védelmére na­színpadon következnek a történések meg a je- gyobb mennyiségű ágyúgolyókra, valamint az ara­lenések. Nagy drámai hős szerepekben láttuk, di vár megtámadása tekintetéből is, e végett uta­akár Szegeden is, úgy hogy széles mozdulatai- síttatik a katonai térparanesnokság, hogy azon val. amikor a legkomolyabban magyarázott, aka- tizennégyezer golyókból, amelyek Aradról biztos­ratát terítette a másikra, csak mindig azt vár- ság végett Szegedre küldettek, — 1000, azaz tam, rögvest elvágódik és meghal, hogy a si- egyezer tizenkét fontos ágyúhoz való golyót, kerében tapsoló közönségnek felállva meghajol- szükséges fedezettel, Aradra küldjön Török Gá­jon tízszer is egymás után Mintha a tábornokok és más tisztek is csak kicsit vették volna őt komolyan. Ámbár a leg­teljesebb szívvel tárták föl előtte igényeiket. Nem voltam egyedül azon véleményben, hogy jelentős hatalmát úgy nyerte Kossuthtól, mivel vele járt a toborzó utakon és hatásosan szaval­ta Petőfi Talpra magyar-jót. Sok szegedi ekkor látta őt először. Színházjárók egyébkor is. A pesti színkörökben, de Pápán s másutt sokszor bor kormánybiztos úrhoz. A golyók átadása nyugtatvány mellett történjék. Szeged, november 30. 1848. Egressy Gábor, kormánybiztos." Mivel a színész szavára a szegedi gondosok nem sokat adtak, Egressy akarata végrehajtá­sára a városban időző gróf Hadiktól kért kar­Itt láttam először Damjanichot is, rugékony, örtlhettek"^kitűnő",játak6nTk!"KoMuthhoz"7eTőfi hatalmat, az ágyúkat és a golyókat a vár tete­atléta termetével, villanyos hatású, diadalt su- . . .. , , . . ^ " , , , , 1 ,,, ' .. barátságának respektusa révén jutott, garzó szemeivel; valamint az előkelő, nyajas mo- . - , . ... „ . ,, .... _ „. , . , .... ' , A forradalmas háborút is tán afféle izgal­doru Kiss Ernőt; a legdemokratabb magyar ka- ,, „ . . . . .. .. . * , ton4t mas színtérnek tekinthette, s az ő szerepét, epl­x. zódusnak ugyan, de a három megye színpa­Kiss Ernő elsősegélycsapatokat kért, Damja- .. ,, ,. . _ , ,. ' ' dón nem alávalónak. Bajuszát, szakallát meg­nich ágyukat, Rózsa Sándor télvíz idején is ga- növesztette; piroshajtókás pitykés-gombos kék a színésznek, s ha a városl karhatalom pro tor tyaszárban katonáskodó betyárjainak téli öltő- doimányban járt, vöröstollas pörge kalapban és ma le nem tartóztatja a színészt, hát ott kövezik klUncselt- kardosan, bal karján nemzetiszínű széles kar- meg Véletlenül azt is megláthattam, milyen gazdai szalagot. mellén üveggyöngyből fűzött, korona gonddal mustrálta a fölkínált mintadarabokat, nélküH magyar címert hordoM az utolsó férckötésig fölcsapásolva a humi hasz- A szegedieknek nagy büszkeségére szolgált nálhatását. Arcán a megjavult ember féltő jó- két várágyü aml a toronybástyákra támasz­saga bolyongott, hogy alig lehetett ebben a fog- kodva nézett a világba Ugyan amjóta fl cSQr_ lalatosságában kilátni belőle rettenetes hara- dákat meglövöldözték velük, azóta nem kellett öltözni- hát a leg^obb szabóval, Pazolánnal csi­miaságát. kKhKri.^1 ia „ u„ náltatta ruháit. Pazola fia, ki is csak egy snaj­dig snájder volt, de nem önkezével dolgozni tu jén birtokba vette, hogy viszi Aradra. Korda városparancsnok, meg a polgármester odamen­tek, hogy ne tegye ezt a csúfot, mire Egressy lehazaárulózta őket. Több se kellett a rókusi gaminoknak, nekiugrottak ezért a becsmérlésért várárokban. Színész mivoltón, kapcso­latain, öltözködésén, viselkedésén túl, rettene­tes munkabírását és őszinte ügybuzgalmát két­ségekbe nem lehetett vonni. Embereket, a hitvány emberi jellemet nem nagyon ismerhette, hiszen mivel szeretett jól köhögtetni őket, de jó érzés volt a tudat, ha Mondhatom, sohasem voltam valami nagy bá- keH> azzal odadurranthatnak. mulója a haramiavezérnek, de olyan hírnevet Egressv a szögedi nemzetnek ezt a szótlan bi_ dó legény, hat ruhapróbázás közben annyira verekedett ki Sándor az utóbbi tíz esztendők- zodalmai nem tudhatta, mert amikor az aradiak bel°Pta magát 8 meleg szívű színész kegyeibe. ben. annyi embert szomorított, félemlített, a ágyút és hozzávaló golyókat kérték Szegedtől, szegedi - ha tehette - csak megnézte magá- nagy sietve egy Uyen rendeletet szalajtott a va­nak. íme; ezzel az arccal, ésszel talan többre rosparancsnokhoz: is vihette volna! Tán tudta azt ő maga is? Ezúttal voltam első izromban Egressynél. No, „A katonai térparancsnokságnak, volt aztán bejárásom, hisz úgy intézkedett bi- Szegeden. hogy előbb afféle irodista, később katonai rang­gal bíró referens és nélkülözhetetlen informá­tora lett a színész-kormánybiztosnak. Akkor már feketére festette a haját és a bajuszát is Pazola. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom