Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-26 / 173. szám

CSÜTÖRTÖK. 1973. JÚLIUS 26. A közvetítés bevált formája Befejeződött a pedagógiai egyetem Tegnap délelőtt megtartották az utolsó előadásokat a X. Pedagógiai Nyári Egyetemen. Az Auditórium Maximumban dr. Veczkó József egyetemi adjunktus Hogyan látják a tanulók tanáraik magatartását? címmel tartott előadást, dr. Sántha Pál kandidátus, az MTA tudományos főmunkatársa pedig a diákok szabadidő-tevékenységével foglalkozó vizsgálat módszereit és eredményeit ismertette. A tegnap befejeződött toAz idei. IS. évadját ünneplő Szegedi Szabadtéri Játékokra sereglő nézőközönséget új díszkapu fogadja a Dóm téren. Az egy hete felállított, acélvázas, könnyen mozgatható kaput Bencsik Pál tervezte a régi drótkerítés helyére. A kaput két nagyméretfl rézdomborítás díszíti. Egyiken Szeged város címere látható, míg a másik a szabadtéri játékok jelvényét ábrázolja. A művészi rézdomborításokat Fritz Mihály és Kalmár Márton fiatal szegedi szobrászok készítették. vábbképzés résztvevői három tudományág, a szociológia, a szociálpszichológia és a pedagógia vizsgálati módszereivel és kutatási eredményeivel ismerkedtek meg. Az iskola és a társadalom kapcsolatát világította meg különböző nézőpontokból az előadások egy része. A téma sokoldalú bemutatásával, a kutatók tudományos munkájának megismertetésével a nyári egyetem hozzájárult a pedagógusok szociológiai szemléletének alakításához, továbbfejlesztéséhez. A kutatók tudományos bizonyítékokat tártak a hallgatók, gyakorló pedagógusok és az oktatásügy vezetői elé: napi munkájukat csak akkor tudják a mai követelményeknek megfelelően végezni, ha a pedagógiai problémákat ezzel a szemlélettel, a szociológiai összefüggések ismeretében képesek megközelíteni. Az előadások másik része a szűkebb közösségekkel, az iskolai csoportok pedagógiaiszociológiai és szociálpszichológiai vizsgálatával foglalkozott. A téma jelentőségét az adja, hogy társadalmi célunk megvalósításában, a közösségi ember nevelésében, az iskolára hárulnak a legnagyobb feladatok. A pedagógusok magas szintű szociálpszichológiai ismeretei nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az iskola betölthesse funkcióját. Dr. Pataki Ferenc kandidátus, az MTA pszichológiai intézetének igazgatóhelyettese ebben a témakörben két előadást tartott a nyári egyetemen. Megkértük, foglalja össze véleményét, tapasztalatait: mennyire ismerik a szociálpszichológiai kutatások pedagógiai jelentőségét a tanárok, felhasználják-e a tudomány eredményeit a tanításban? — A csoportkutatások során a pszichológia tudományos kísérleti módszereivel vizsgáljuk az emberi társulásokat. Lényegileg annak megállapításáért, hogyan oldhat meg egyszerre két feladatot az ember: az úgynevezett intézményes feladatait, munkáját és ezzel egyidejűleg közösségi „feladatait" is. Mindenki tagja valamilyen emberi társulásnak, de az iskola olyan közösségi képződmény, ahol minden az emberi kapcsolatokon múlik. Ezért van különös jelentősége, hogy a csoportkutatásokat az iskolára alkalmazzuk, vizsgálati módszereket, elemzési eszközöket adjunk a pedagógusok kezébe. — Magyarországon egy évtizede folynak nagyobb eredményeket felmutató, „iskolaközeli" kutatások. A pedagógusok látják ezek jelentőségét, érdeklődnek. Sajnos, mégis azt kell mondanunk: a tudomány eredményei csekély mértékben hasznosulnak az iskolai gyakorlatban. A pedagógusok pszichológiai képzettsége nem éri el a szükséges színvonalat. Erről a tudományról ma is olyan hibás képzetek élnek, mintha mondjuk a hétköznapi ember szokásaival, és nem a bonyolult, nehéz élettani, agykutatási, biológiai stb. kérdésekkel foglalkozna. Azok a formák, amelyek közvetítenék a tudományos eredményeket a pedagógusokhoz — egyszerűen nem léteznek. A tanításra való felkészítés hiányosságait így később is nehéz pótolni. Ha pedig az új dolgok el sem jutnak a tanárhoz, hogyan kívánhatnánk, hogy alkalmazza? Az itteni továbbképző fórumot a közvetítés egy bevált formájának tartom. A szegedi nyári egyetem több mint 350 résztvevője kitartó érdeklődéssel és figyelemmel hallgatta végig valamennyi előadást. A sikeres, tartalmas továbbképzésen szerzett új ismereteket — az eddigi tapasztalatok szerint — sokkal szélesebb körben hasznosítják, alkalmazzák, hiszen ki-ki a munkahelyén is beszámol az itt hallottakról. Sulyok Erzsébet Kottából és lemezről Pál Tamás vezényli a Porgy és Bess-t Az énekesek csak néhány napja kóstolgatják az új környezetet, Pál Tamás mögött már jó kéthetes zenekari próba van. A Porgy és Bess előadásain nem az operaházi, hanem a szegedi fesztiválzenekar ül az orchesterben. — Túlzás nélkül mondhatom, a kibővített Szegedi Szimfonikus Zenekar megfeszített munkával tanulta be a zenei anyagában egyáltalán nem könnyű művet. Csak a legnagyobb elismeréssel szólhatok róluk. Az első színpadi próba után egyébként odajöttek az énekesek is, gratuláltak. Az Operaház fiatal karmestere hosszú éveken át dolgozott a Játékok zenés darabjaiban, mint korrepetitor. Tavalyelőt dirigált is, a Spartacust. Milyen nehézségeket jelent muzsikusnak a szabadtéri? — Azt hiszem, a technikai berendezettség ellenére sohasem lesz problémamentes a szabadtéri zenélés. De a hangversenytermek sem egyformák. Lényeges viszont a szabadtéri előadáson, hogy a karmesternek megfelelő akusztikai taDasztalatai legyenek. ennek „beszerzésére" jó alkalmakat kínáltak nekem a margitszigeti, a libanoni vagy éppen a korábbi szegedi előadások. Nem szabad zavarba jönni, ha az ember nem hallja vissza magát. Ilyenkor, ahogy mondani szoktuk, „rányom" a zenész, és elveszti kontroliérzékét. Inkább a belső hallásra érdemes támaszkodni, s csak annyit adni, amennyi a teremben, illetve a kőszínházban is elég. A Porgy és Bess szegedi premierjének hirét a pesti siker előzi meg. Szóba hozom, hogy Gershwin operáját sokan vitatják. igazi értékeit, elsősorban szűkebb szakmai körökben, hajlamosak megkérdőjelezni. — Talán a slágerek népszerűségét elért dalai, számai miatt — tűnődik el a karmester —. és valóban inkább a zenészek vitatják. Véleményem szerint arról az átkos félreértésről van szó. mely mereven elválasztja az úgynevezett könnyű- és komoly műfajokat. A Porgy és Bess zenéjének dramaturgiája lebecsülhetetlen, bátran odaállítható a romantikus vagy modern operák mellé. De ha megnézzük Gershwinnek akár az F-dúr zongoraversenyét is, ugyanilyen tökéletes, legfeljebb más nyersanyagot használ mint az avantgarde. Sőt itt van Hans Eisler példája, a kitűnő komponista népszerű tömegdalok szerzője, ugyanakkor a dodekafon zene jeles egyénisége is. Vagyis a művek értéke a zenei anyagból, és nem a szerzők nevéből adódik. Ha a mi kultúránkból keresnénk a Porgyhoz hasonlót, erős megszorításokkal persze, a Székelyfonót említhetném. A félreértések elkerülésére gyorsan megjegyzem, a kettő lényegesen különbözik egymástól, már annyiban is. hogy Kodály eredeti magyar népdalokat használt, míg a Porgyban egyetlen amerikai népdal sincs. Viszont, Gershwin szavaival élve, bármely száma azzá lehetne. A partitúrához képest a néger előadás utánozhatatlanul gazdagnak hirlik. tele improvizálásokkal. Figyelembe vették ezeket a lehetőségeket az Operaházban is? — Szinte azt mondhatnám, a kotta és a hanglemez „információinak" együttes hatására épül a mi előadásunk. A speciális megoldásokat, melyeket különösebb mesterkéltség nélkül a mi művészeink is természetesnek éreztek, átvettük, illetve ahol tudtuk, magunk is kezdeményeztünk. Gershwin lehetőséget ad rá. Nagyon örülünk a szegedi bemutatónak, sikeres darabunkról van szó, s a siker előnye, hogy kedvvel csináljuk, ám éppen a sikerből adódó sok-sok előadás hátránya viszont, hogy néhol megkopik. Szegeden valósággal felfrissít bennünket az új környezet, az új zenekar, igyekszünk tehát tovább csiszolni, s ha tudjuk, felülmúlni az eddigi előadásainkat. A Porgy és Bess-t feltétlenül alkalmasnak tartom a szegedi dómszínpadra. Pál Tamással sok minden történt az elmúlt esztendőben. Segédkezett Mihály András mellett a rendkívüli teljesítménynek számító Bergr-opera, a Lulu betanításában, sőt a szezon végén egyszer már dirigálta is. Vezényelt a dán balettesten, s átvette a Poppea megkoronázásának egyik karmesteri pálcáját. Az új évad máris izgalmasnak ígérkezik. Bejár utazik Pestre. Sztravinszkij Tavaszi áldozását (a napokban a tévében is vetítették Bejár filmjét), a Tüzmadarat és egy Webem-vonósművet koreografálni — ezt az előadást vezényli. Erdélyi Miklóssal felváltva. És nagyon szeretné, ha az elmúlt évadban betegsége miatt elmaradt szegedi koncertjére ls előbb-utóbb sor kerülne. Nikolenyi István A vízgazdálkodás és a környezetvédelem Mostanában sok szó esik Kurca. Ez az iszapos, nádas, i környezetvédelemről, ez „illatos" vízfolyás, nemcsak hogy nem nyújt üdítő látványt és nem vonzza partjaira a munkában elfáradt embert, hanem egészségi korunk egyik nagy, megoldásra váró problémája. Az ember a technika századában lényegesen megváltoztatta a természetet Ez a vál- veszedelmeket is rejt magátoztatás az ipar és a mező- ban. Ne fogadjuk el azt a gazdaság fejlődésével és az hivatkozást, hogy az iparourbanizáció terjedésével párhuzamosan történt; szükséges folyamat ma ls. De — a természetben levő dolgok kölcsönhatása folytán — a változások kísérő jelenségei emberi értékeket csonkíthatnak. Ezek a kísérő jelenségek lehetnek csupán esztétikai romlások, de lehetnek az sodó városoknak ez természetes velejárójuk. A szentesi szakaszmérnökség ebben az évben hozzákezdett a Kurca Szentes városi belsőségi területére eső része koncepciótervének a kidolgozásához. A feladat sokrétűsége, a kapcsolódó problémák (Szentes város egészségre káros jelenségek szennyvizeinek elhelyezése, is: a levegő és a vizek a szeméttelepek felszámolászennyezettsége," amely — ha sa stb.) széles köre megkönem lépünk fel időben és vetell a szoros együttmükökellő eréllyel — a jövőben dést a városi párt és tanácsi szervekkel. Így biztosítható, hogy ez az évtizedes környezetvédelmi és városrendezési probléma fokozatosan megoldódjék. Minden alkalommal megállapítjuk, hogy gyönyörű a Tisza, gyönyörű a Maros. A hullámterekben fellelhető imánvos^^kísérletek*^"iaazoltak természeti szépségek, az ott— de talán salát egyéni ta- található növény' és madár" pasztaltaink alapján külön vüá« Pótolhatatlan nemzeti pasztaltaink alapjan külön kjncg A Körtvélyes-Sasér természetvédelmi területnek és a többi hasonlónak a megóvása a vízügyi szolgálat előírt erkölcsi feladata. felbecsülhetetlen kárt, sivárosodást okozhat. A természet megőrzése A környezetvédelemnek az esztétikai kérdésekkel foglalkozó része sem másodrendű kérdés és feladat. Tudobizonyításra nem is szorul —, hogy kellemes és szép környezetben az ember hangulata, munkakedve és munVoSozik ^zt munkaK: A folyamszabályozási szakÍTS-.Í12- "°}fálat0t ..ellátó szegedi sok megállapításai szerint - szakaszmérnökségnek szoegy ügyesen elhelyezett cse- rosan *gyü" , ke" ™kdd" rép virág, a kellemes színű- nl* a fTlszak^ ®lz°"Sag: re festett, tiszta fal pozitív gal ^J^l^' ££ hatású az ott dolgozók munkájára. Ismert, hogy az ember vágyik a természet, a szép környezet után. A várni is és ők is mindent megtehessünk a pótolhatatlan tájkincs megőrzése céljából. Fogy, csökken a termeszerosi ember, ha csak teheti, környezet az udulesre kimenekül a folyók partjá- alkalnfs bely A™ meg ra, a strandokra, az egyre van őrizzűk meg. Ehhez a szaporodó hobbi-telkekre, kérdéscsoporthoz tartoznak de legalábbis a városok - a tiszai és a maros, partfursajnos, egyre fogyó - park- ?™ly!knfk, 'f^/?,8/ jaiba, zöld övezeteibe. A vízgazdálkodásban dőlném léte egy-egy adott város szempontjából döntő gozók" szá^ára*sok"Teh'etőség fontosságú Még ebben az nyílik arra, hogy korunknak ,évben tel^,ke1' vizsgálni a ezeken az égető kérdésein f° yamszabályozási müvek segítsenek, a még meglevő a, P«rtfUrdök természetes állapot megtar- P™Üából ta •azokat ki kell tásán munkálkodjanak, esz- Javítani; biztosítani kell a tétikailag is szép megoldá- ™egleX? pal'"ürdők hasznal" sokkal, a tájba illeszkedő, ^1!apo,tát „i környezetünket szépítő vízi Régóta „kínaija magat létesítményeket építsenek. E rövid cikk keretében nem kívánok azokkal a kérdésekkel foglalkozni, amelyek a környezetvédelem técsongrádi Tisza-holtág. Sokak képzeltek már oda horgészparadicsomot, kirándulóhelyet, kajak-kenu pályát. A kezdeti lépések meg is makörében amúgy is a víz- történtek 1972-ben ennek a környezeti egységnek a fejügyi szolgálat feladatai, figyelmet azokra a lehetősé- lesztésére. gekre kívánom felhívni, ahol kis többletmunkával, akarattal sokat tehetünk. Ott tudunk tenni, ahol a vízgazdálkodási tevékenység a környezet alakításával és a környezet védelmével kapcsolatban áll. A szépség nem kerül pénzbe i Az Alsótiszavidéki ügyi Igazgatóság építi a szeA megszokás is hatalom Érdemes még szót ejteni a fásításról, parkosításról, mint általános környezetalakító feladatról. Eddig hajlamosak voltunk a fásítást, erdősítést másodlagosnak tekinteni. Azt hiszem nem szükséges indokolni ennek a nézetnek a tarthatatlan voltát egyrészt szakmai (árvízvédelem), másrészt körVíz- nyezetvédelmi szempontból. Befejezésül egy aprósaggedi árvízvédelmi partfalat, ról, annak bizonyítására. Ez a létesítmény alapvető hogy a szép környezet kialafunkcióin kívül Szeged „vá- kítása legtöbbször nem pénzroskapuja" is a Tisza bal- kérdés, hanem csupán appartján tartózkodók számá- róságokon múló, lehet egy ra. Városkapu is lesz, sétány kis gondossággal könnyen is lesz. Ez pedig már eleve megoldható feladat. Tervezmagában hordja azt a kö- zük és építjük a tápéi szovetelményt, hogy építészeti- ciális épület előtti kis parleg és esztétikailag is „szép" kot. Vajon megfigyeltük-e. kivitelűnek kell lennie. Ez hogy a dolgozók az épületet az elvárt szépség nem pénz- elhagyva milyen útvonalon kérdés — a lelkiismeretes mennek a város felé? A lemunka és a technológiai fe- endő parkon át. Ez a kialagyelem betartásának a kér- kult, a megszokott útvonal, dése. Mindenkinek, aki ezen Vajon a parkba beterveza munkán dolgozik és dol- tük-e a kialakult helyen a gozni fog, tudnia kell, hogy gyalogutat? Ha nem, akkor a saját tágabb értelemben még most tegyük meg, mert vett otthonát építi. A part- az emberek — a szokás nagy fal építése igen nagy jelen- hatalom — a jövőben sem tőségű környezetformáló a nyomvonalon fognak jármunka azon felül, hogy a ni, és ha nem lesz út, kitájon még évtizedek múlva alakítják a maguk „elefántis ezen a munkán keresztül csapásukat", az pedig esztéfogja a közvélemény a víz- tikusnak nem nevezhető, ügyi szolgálatot megítélni. Simády Béla. Szentes varost átszeli a az ATIVIZIG igazgatója