Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-21 / 169. szám

4 SZOMBAT. 1913. JÜUDK Í1 Ónosnál > Ki kftvptkraik? — TerménaeteMin Kati. hi­SM>n ó • no ét> kisebb is ná­lam húsa perccel! Segítik a felnőtt diákokat Vannak olyan témák, hogy már lapunkben is szóltunk, akár egyetlen hírben meg* hogy ruhagyári specialitás u foghatjuk a lényeget, s akár szocialista brigádvezetők hasábokat tölthetünk meg, számára rendezett tanfo­ha tartalmát kifejtjük. Ilyen lyam, amelyen 38 órás elő­az, amikor a tanulásról, a adássorozatban a vezetési is­szakma továbbképzésről ké- mereteken kívül a szocia­szítünk mérleget. lista brigádmozgalommal A Szegedi Kuhagyérban kupcsolatos Jogszabályokat igen részletes, 1975-lg szóló és gyakorlati tudnivalókat is továbbképzési tervet állítót- 48 szocialista brigádvezető tak össze. Hogy ez mit jelent tanulmányozta. *?. tmbr?k. szár?fr"' . Az eddig elmondottak sze­allgha lehet röviden beszél- plnt u 14*Uziki hogy gokan n.u u „ tanulnak a gyárban, a kér­Előljáróban annyit, hogy dés csak az hogy mlt áldoz ma már nem kell magyaráz- a közösség a későbblekben nl a ruhagyári dolgozóknak, Ieltétlenül hasznot hozó be­hogy érdemes tanulni, to- fektetégért. Mert ha valahol vábbképzésben részt venni. Uyen tanulágl kedvet sikerül A most befejezett tanévben ébreszteni, ott okvetlen érez­nyolc levelező tagozatos nl kell a dolgozóknak a se­egyetemista és főiskolai hall- gftfct, de a tanulás későbbi gBtó volt a gyárban, a ru- kézzelfogható hasznát is. halpari szakközépiskola leve- Először is: új intézkedési lező tagozatán 18-nn. a köz- tervet dolgoztak ki. amely­gazdasági szakközépiskolá- nek keretében eleve sze- situnak: az egyetemet befe­ban 25-en, egyéb szakközép- mély szerint felsorolták az jezőknek 250 forint, a főis Iskolában pedig 10-en, a dol- összes dolgozóval kapcsola­gozók gimnáziumában 51-en tos képzési terveiket. Első­tanultak. Az általános isko- g0rban azért, hogy minden­lába 19 dolgozó járt, közülük ktnek megvan-e a betöltött a tanárok javaslatára jó ta- munkakörhöz előírt iskolai nulmányi eredményükért ha- végzettsége, másrészt pedig tan könyvjutalmat kaptak a tudni szerették volna, hogy vállalattól a tanév végén. A iük alkalmasak magasabb szakmunkástanulók száma munkakör betöltésére, tanévzárásig 92 volt, mert szen azok számára közülük azóta már 23-an si- továbbképzést biztosítani keres szakmai vizsgát tettek, akarják. A másik lényeges De még ez sem körvonalaz- szempont az volt, hogy min­segítenl kell Tóth Béla: Céhmesteri irományok za teljesen a tanulási ked- , ,.„ vet: a vállalaton belül szak- denkep?*n... mai tanfolyamokon 30 állán- azoknak, akik a munka mel­dó hallgató volt, vállalaton letti tanulás nehézségeit vál­kivüll szakmai továbbkézés- lalják, hiszen nyilvánvaló, re 45 dolgozó járt. De ideso- kfizÖ8 ha8ZOn i8 az 6 ké rolhatjuk a két nyelvtanfo- H lyamot is: a gyár által szer- «ttségük. A most egyetem­vezett angol és német tan- re és főiskolára jelentkezet­folyamon 28-an tanultak. Ilyen alapon Indultak, amikor a részletes tovább­képzési tervet összeállították. Ugyanigy sorolhatjuk tovább, hogy az idén a vállalat 19 dolgozója tanul egyetemen, fősikolán, s ami idei újdon­ság: műszakhoz Igazodó esti tagozatos ruhaipari szakkö­zépiskolát Indítanak Szege­den, amelybe a tervek sze­rint 70 dolgozó jár majd. Evekig Budapestre kellett járniuk a ruhaipart szakkö­zépiskolában tanulóknak, s hogy ezentúl ez helyben lesz, rendkívül fontos a közép­káder továbbképzésnél, va­lamint az utánpótlás bizto­sításához. Igaz, hogy emiatt csökken a gimnáziumba és más középiskolákba jelent­kezők száma, viszont a gyár szempontjából a szakoktatás a legfontosabb. Az idei év kísérlete lesz az általános is­kolával összevont szakmun­kásképző tanfolyam, amely­re 30—30 dolgozó jár majd a műszakhoz igazodó két tanfolyamra. De soroljuk még tovább, hogy vállala­ton belül szakmai tanfolya­mokra — a szakmunkás-to­vábbképzéssel együtt — 120 dolgozó jár majd, vállalaton kívüli tanfolyamra 80-an je­lentkezhetnek. s elsősorban sokan érdeklődnek a számí­tástechnikai tanfolyam iránt, mivel a gyár a tervezett gé­teknek előkészítő tanfolya­mot szerveznek, a már tanu­lóknak korrepetálást biztosí­tanak a vállalat költségén. A rendeletben előirt kedvez­ményeken túlmenően a bu­dapesti és más, nem szegedi iskolákban továbbtanulók számára fizetésüktől függet­lenül a vállalat megtéríti a teljes utazási és szálláskölt­séget. Még egy kérdés, amely más vállalatokat is érzéke­nyen érint, s ez nem ki­sebb, mint hogy megmarad­nak-e a tanulmányaikat be­fejezett szakemberek? Az is sokat számit, hogy személy szerint mindenkivel terveik vunnak, másrészt azok szá­mára, akik a vállalat által irányított képzési formában vesznek részt, ezentúl tanul­mányaik befejezte utén azonnal fizetésemelést bizto­kolát végzőknek 200 forint, a szakközépiskolát befeje­zetteknek pedig 150 forint fizetésemelést, akkori beosz­tásuktól függetlenül. Hogy sok ez, vagy kevés, arra vá­laszolni nem egyszerű, de mindenképpen kifejezése a hl- megbecsülésnek. Bizonyára a az anyagi lehetőségek hatá­rain belül később még túl is lehet majd" lépni ezt a keretet. A tudomány és technika művészei Szalámikezelő klímaberendezés A magyar szalámi — külö­nösen a szegedi — éppúgy „kemény valutája" hazánk­nak, mint a tokaji bor. Egyik a királyok Itala, másik az Ínyencek eledele. A tokaji bor és a Pick-szalámi az a két magyar termék. amit leggyakrabban hamisítanak külföldön. Marton József, a Szegedi Szalámigyár műszaki főosz­tályának vezetője ehhez az „aranyat érő" témához, a szalámigyártáshoz nyúlt hoz­zá, Így született meg legje­lentősebb találmánya, a „szu­lámtkezelő klímaberendezés". 1958-ban jelentette be fel­találó társával, néhai Braun Ernő budapesti mérnökkel együtt, s mint mondja, pél rintos beruházásból egy 4). 510 vagonos évi kapacitású klímatorony épül meg a vá­góhídi telepen, amely a nép­gazdaságnak nem kevesebb^ mint évi 10 000 dolláros de­vizahozamot jelent majd. — Hogyan lett önből fel­találó? — Szerintem a gyerekjáté­koknál kezdődik a „feltalá­lás", ezek keltik fel a leg­több ember érdeklődését a technika iránt. Gyerekko­romban is szerettem játák­íorma primitív gépeket bar­kácsolni. A tapasztalatokat korán kell elkezdeni gyűjte­ni. A flum játékait még ma is legalább olyan érdeklő­Komolyán veszi a ruha­gyár vezetősége, hogy minél több jól képzett szakember­re támaszkodhassanak, hi­szen a feladatok egyre több szaktudást igényelnek. Szőke Mária „. „ .... * , , . , déssel vizsgálgatom, mint 6. _ ékelik találmányaimat. Az 6 Két megtiszteltetésben ré­dátlanul rövid Idő alatt, hat ™ íi!<^ülök' M"lton f®1' év alatt érték el ipari meg- . v.olna el llyen visz a szegediek által jól i»­valósítását. Az új klímabe- eredményeket. mert „alumínium torony", rendezés meggyorsította a Az eredményekről érde- vagyis a klímatorony legtete­világhirü magyar szalámi m«« ejteni néhány szót. Mar- jóre, ragyogó napaütésben gyártását: 1985 óta évi 270 ton József klímaberendezései gyönyörködhetünk a csillogó vagonoF termelésnövekedést megduplázták a termelést. Tiszától kettészelt alföldi biztosított a gyárnak Miután a Szegedi Szalámi- metropolisban, Szegedbén. Marton József gépészmér- majdnem teljes egészé- Visszatérve korábbi besafl­nrtk nem kezdő feltaláló lav bon e*P<""tra termel, s je- getesünk színhelyére, újból m ta^aszáltai ielitnek J-"** mennyiséget szállít a fejedelmi élmenyben van ré­róla, könnyebb-e vagy nehe- őkesorazágokba is a terme- szem: kóstolhatok. Nagy t»­zebb a vidéki feltalálók éle- megduplazódásának s ,gy Ion háromféle szalámi, fet­í„ mint „ MvdrosinkA 8 találmánynak a jelentősége szeletelve. Mellé puha toe­te, mint a lovarosiake. egyértelmű. A gyár jelenlegi nyór és ásványvíz... — Lehet, hogy egyedül le- fejlesztésének ls egyik alap- Marton József találmányé szek a véleményemmel — Jtt Marton József klímabe- nem csak jó és hasznos, „ü­w Állati esetek HÜLLŐ AZ AGYBAN Franciaországban sokan tartanak hüllőt lakásukban. Alain Bougrain-Doubourg, válaszolja —, de szerintem rendezé8e, A találmány alap- nom" is! semmivel sincs nehezebb ján több m|nt egyn,nilórd dolgunk Szegeden, mint a fővárosban lenne. Nincsenek hátrányban a vidéki felta­lálók a szabadalmi eljárással kapcsolatban sem csak azért, mert a Találmányi Hivatal Budapesten székel. Sőt, el­mondhatom, hogy az én ta­lálmányom iránt a Találmá­nyi Hivatal az első perctől fogva aktív érdeklődést mu­tatott, ml több, felajánlották anyagi segítségüket a hátra­levő kísérletek elvégzéséhez. Mindez persze nem azt je­lenti, hogy Marton József még nem pereskedett — er­re, függetlenül attól, hogy hol él, szinte minden felta­láló rá van kényszerítve. — A pereskedés elkerülhe­tetlen. Én a feltalálás vele­járójának tartom, s nem is izgatom magamat miatta. Maguktól nem mennek a dolgok — mondja Marton József, a Kiváló Feltaláló ki­tüntetés arany fokozatának birtokosa — Megnyugtat az, hogy vállalatom és a tröszt * vezetői egyaránt nagyra ér­Gulay István MÜFOGAK — ORÜ8ZLANNAK A milánói cirkuszben a hüllők nagy védelmezője, közönség kedvence a Junvbó befogadott a házóba egy 30 oroszlán ösz­centimeteres krokodil-fiókát. * A hüllő hossza ma már 160 szeverekedett egyik társával centiméter és gazdájával és eközben elveszítette két együtt alszik az ágyban, aisb szemfogát. A cirkusz mert ott melegebb van Egy igazgatója ^g töprengett, vasutas konyhájában telje- ** 01* ... sen szabadon él egy négy Netn akart megválni az méter hosszú óriáskígyó, oroszlántól, ezért elfogadta amely hűséges barátja a vas- dr. Gnalduci ajánlatát, hogy utas gyermekeinek és kutyá jának. Régine, az énekesnő, . egy alkalommal fellépéséhez készíteni az oroszlánnak „ megpróbál mű szemfogakat A óriáskígyót kölcsönzött, ragadozót elaltatták és az or­majd úgy megszerette az ál- vQs sikeresen fl^gt, a latot, hogy megvette a köl­csönző vállalattól. kényes beavatkozást. 45. Azonban sokkal több ellensége van a ma­gyarnak és sokkal szövevényesebb azon poli­tikának cselszövevénye, mely századok óta, hol erőszakkal, hol hitegetéssel rontja ez árva ha­zát. Ezért itt lesz az alkalom, amelyben Szeged­nek lelkes magyar népe beváltsa az esküt, ami­re esküdött. Én akkor ismét Szegeden leszek, helyemre állok, mint Szegednek a polgára, e lelkes városnak a zászlója alatt, s elvegyem részem, parányi részem, Szegednek a dicsősé­gében. Midőn e város szabaddá fogja tenni a hazát. Mi, hogy annál sikeresebben végbemen­jen, a népfölkelést elrendelem!" A fölhívás után 10 napra elindultak Kikin-' dát visszafoglalni a szegedi zászlóaljak. Szép új gúnyákba, fényes fegyverekkel, ki­csit hosszúra nyúlt búcsúztatók között, boros fővel. Mentek nagy hejehujával, ahogy halál­nak menő seregekhez illik, italosan, lelkesen. De ahogy Szőregen haladt át a nótázó szekér­karaván, csak lövések durrannak, örömösek, ahogy lakodalmakban, nem ritkán lövöldöznek. fölfogása odament, hogy a lábtekercses szerbek is holtan terültek el az utcákon, de a pompás mundérokban kocsizó magyar honvédok is rongybabaként potyogtak le a kocsikról. A magyar csapatok utolja vad vágtatással visszafordult, félreverette a városháza harang­ját, hogy ölik Szőregen a mieinket a szerbek! Nagy futkosás, izgalom támadt, dobszóval hív­ják a csapatokat városszerte, fegyverbe. A piac­térre több ember szaladt össze, mint Kossuth látására. Aki csak mozdulni tudott, védekező eszköz után kapott. Közben a városházi torony tűzőrei jelezték, hogy nagy porfelhő hömpö­lyög Szegednek arra lentről. Jönnek a szervlá­nyok! Ásóra, kapára! A zsótér magazinból könnyű szóróágyúkkal szaladtak a szőregi út hídról leforduló ágára, kartácsra töltötték a csöveket, sebtében ásták mellvédekbe magukat a katonák. A porfelhő meg jött az úton, magasra tornyozódva. Fé­lelmesen. No, azoknak nem volt kegyelem, mire a vészes golyózáport átvészelt tehéncsapat a hajladozó hajóhídon átért, közüle mind kilövöldözték a messziről jött, sovány idegenajkúakat. Akik a hídi csatához nem fértek, azok sem maradtak tétlenek. A fegyver- és vaskereske­désekből kikövetelték a lőport, puskát, kardot, s ahol nem adták jó szívvel, ott rögtön ki is próbálták a tulajdonoson. Zseravica nagykeres­kedő annyit mondott: ej, ej. Lehet, hogy többet akart. Erre nem maradt ideje. Kapuzatos boltja előtt lőtték agyon egyenesen két puskából ki­lőve a töltést. Nem sajnálta biz azt senki. S akik segítségére szaladtak, hasonlóan végezték. Így jutott eszébe az utcai tömegből valakinek, hogy a Zseravica lakásán pedig két rác gene­rális bújik, kik Szegedet jöttek megvenni, s kétszáz pisztoly is el van dugva! Nosza, föl a lakásba, szét a házat a funda­mentumáig. De ha már itt tartunk, szét a há­Hallótávolságra kiabáltak a tüzérek: állj, add zát valamennyi szerviánnak, rácnak, némötnek! imvei « bjmi » i-ci 6c- Ahogy Szilveszter éjszakáján, fiúgyerek szüle­pi adatfeldolgozáshoz Igényli Lésekor durrantanak örömet. Hanem ennek a ezt a képzettséget Arról I pufog tatásnak előbb csak üdvözlésképpen való meg magad! De az a valami, a kocsiút porából, nem szólt vissza, csak jött, jött, mint a vesze­delem. Égtek a kanócok a tüzérek kezében, hát ahogy kartácsközeibe ért a por, de két csőből egy. szerre kisütötték a vágott szeggel kevert go­lyóbisokat, amitől lett is mindjárt olyan ba­rombőgés, emberüvöltés, hogy maguk a védők is meglepődtek. Erdélyből egy csorda marha érkezett Szeged­nek. Látták már tüzérek is, hogy az éhség el­lensége jött, de valaki a gyalogfegyveresek kö­zül elkiáltotta magát: szervián spionok ezek! Így akarnak beszökni a várba! No, erre kispuskákkal neki. A még életben maradottak, a nagykalapű bocskoros marhahaj­csárok a hídra felkanyarodó kisded marhai cso­port között bujkálva dugták elárvult életüket. — Gyerünk a nagyfestőhöz! Felmayerhöz! (A kartonruhafestő műhelyek közül neki volt leg­nagyobb neve Szegeden, a Kistisza utcában.) Meg is indultak a fölpaprikazottak, hisz gaz­dag lehetőség kínálta onnét ls magát. — De hiszen nem erre szólítanak itt minket fegyverbe, emberek! — szólunk elfakult hangon a meglepettségtől. Nem bírtam csak egyet is sze­gedinek fölismerni az utcán. Hogy falufészkeik­ből kivert alsó-tiszavidékiek voltak-e, Dunántúl­ról, a hadak elől elmenekült, mindenükből ki­forgatott megvadult csikaszoV-a, nem tudtam meg a fölkérdezgető agyamtó1. De nem lehettek szegedlek, mert azt én megláttam volna! ( Folytatjuki

Next

/
Oldalképek
Tartalom