Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-21 / 169. szám

SZOMBAT, 1973. JÜLITJS 2 Megnyílt az élelmiszer-gazdasági Ma: Hegyen-völgyön lakodalom (Folytatás az 1. oldalról.) mj életének képviselői, a szomszédos megyék küldöt­tei is. A megjelenteket dr. Biczó György, a városi tanács el­nöke • köszöntötte, ezt köve­tően pedig dr. Dimény Imre miniszter nyitotta meg ün­nepélyes külsőségek között az Alföldi Élelmiszer-gasda­sag 73 kiállítást. Élelmiszer-gazdaságunk fontos helyet foglal el a nép­gazdaság egészén belül — mondotta a miniszter. — Ez az ágazat a népgazdaság teljes termelési értékének 32 százalékát, a nemzeti jö­vedelem 30 százalékát adja, es a dolgozók 33 százalékát foglalkoztatja. Igen tekinté­lyes az élelmiszeripari ter­mék részesedése az export­ból, mintegy 23 százalék, ezen belül a tőkés országok­ba irányuló kivitelből 40 százalék, örömmel mond­hatjuk el, hogy az 1972-es esztendőben élelmiszer- és fagazdaságunk fő vonásai­ban a népgazdaság általá­nos kedvező irányú fejlődé­sével megegyezően, a negye­dik ötéves terv kellő irány­zataival összhangban fej­lődött. Az elmúlt nyári sze­szélyes időjárás ós egyéb kedvezőtlen hatások ellené­re legfontosabb termelési és gazdaságpolitikai céljainkat tervszerűen elértük. Számos korábban is észlelt kedvező tendencia tovább erősödött, e lemaradt ágazatokban, mint például cukorrépa-, Zöldség- és dohánytermesz­tés, a fejlődés jelei tapasz­talhatók. Kedvező visszhan­got váltott ki a szarvas­marha-tenyésztés fejleszté­sét szolgáló kormányhatá­rozat, hatása, márts számok­ban mérhető. Az eredmé­nyek világosan tanúsítják, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikája helyesnek bizonyult. Az elmúlt években a me­zőgazdasági termelés szín­vonala 4,5 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel ko­rábbit, vagyis az ágazat di­namikusan fejlődött. Kitűnő eredmények születtek a két legfontosabb növény ter­mesztésében, a búza 31, a kukorica 40 mázsát adott hektáronként. — Ügy gondolom, jogo­san lehetünk büszkék mező­gazdaságunk történetének legkiemelkedőbb búza- és kukoricatermésére. Hasonló kilátásokkal indultunk neki az idei aratásnak. Szorgal­mas parasztságunk erőfeszí­tései, a vezetők, szakembe­rek és egyszerű dolgozók szoros együttműködése ré­vén, már a nagy munkának mintegy a felénél tartunk — mondotta dr. Dimény Imre. A termelési eredmények nyomán az élelmiszer-ellá­tás a termékek többségéből kielégítette az igényeket, Az élelmiszeripar termelése ta­valy változatlan áron szá­mítva 5,3 százalékkal, ío­lyóáron számítva pedig 11,1 százalékkal volt több az 1971-es évinél. Javult a fo­gyasztás összetétele és to­vább nőtt a fehérje, elsősor­ban az állati eredetű fehér­je aránya. A termelési szer­kezet közelebb került a fo­gyasztók igényéhez, az egy főre jutó húsfogyasztás 2,2 kilogrammal, a zöldségfo­gyasztás 1,1, a gyümölcsfo­gyasztás pedig 1,7 kilogram­mal nőtt. A miniszter ezek után részletesen szólt a szegedi élelmiszer-gazdasági kiállí­tás jelentőségéről, arról, hogy összesen 137 hazai ki­állító jelentkezett, ezek kö­zött 33 állami gazdaság, 22 élelmiszeripari vállalat, 7 mezőgazdasági gépgyártó vállalat és termelőszövetke­zetek. E kiállítás tartalmi mondanivalójában és külső megjelenési formájában is méltóképpen tükrözi az al­földi élemiszer-gazdaság helyzetét. Tájékoztatást ad az élelmiszer-gazdaságot ellátó iparágak, különösen gép- és vegyipar új termékeiről. Szemlélteti a termelőképes­ség fokozásának, a munka­termelékenység és a jöve­delmezőség növelésének szélesebb körben elterjeszt­hető módszereit, és népsze­rűsíti a gazdaságok, az üze­mek legjobb gyakorlati ta­pasztalatait. Mindemellett ismerteti az élelmiszer­gazdaság vertikális kapcso­latait a termelés, a feldolgo­zás és a fogyasztás sokol­dalú összefüggéseiben, a mezőgazdaság, az élelmi­szeripar és a kereskedelem területén kialakult hasznos és elterjesztésre érett ta­pasztalatokat. — A szegedi ipari és me­zőgazdasági termékbemuta­tók mindig sok látogatót vonzanak — mondotta a miniszter —, nyugodtan el­mondhatjuk, hogy már ha­gyománya van a Tisza-parti városban, az ilyen jellegű kiállitásoknak. Az idei Al­földi Élelmiszer-gazdasági Kiállítás is követi az előző szegedi kiállítások nemes hagyományait, sőt a szege­diek készülnek arra, hogy 1976-ban megünnepeljék a vásárrendezés százéves jubi­leumát. Az idei kiállítás sikeréhez segítséget nyújt az a jó testvérvárosi kapcsolat, amely Szeged és Szabadka barátságét fűzi szorosabbra. Az utóbbi esztendőkben, ti az idén is, nemcsak szabad­kai, hanem más jugoszláv vállalatok, és gazdaságok is részt vesznek a rangos be­mutatón. Dr. Dimény Imre elismerőleg szólott arról is, hogy ez a népes és nagy­szabású seregszemle külön­böző szakoktatási bemuta­tókkal, állandó pályaválasz­tási tanácsadással is segíti az élemiszer-gazdaságot. Hangsúlyozta, hogy a ren­dező szervek jó helyen te­remtettek fórumot ennek a kiállításnak. — Biztosra ve­szem — mondotta —, hogy az Alföldi Élelmiszer-gaz­dasági Kiállítás, az ipar, a mezőgazdaság, a kereskede­lem és a fogyasztók méltó találkozója lehet a Szegedi Ünnepi Hetek időszakában. Ezt követően a miniszter és kísérete végigjárta a pavilonokat, a kiállító csar­nokokat és elismerően szól­tak a látottakról. Majd a délutáni órákban Szentesre, az Árpád Tsz-be és a kuta­tó állomásra látogattak. Kiosztották a díjakat Délután 13 órakor Szege­den, a Tisza-szálló nagyter­mében került sor a díjkiosz­tó ünnepségre, melyen meg­jelent Sípos Géza, a városi pártbizottság első titkára és Perjési József, a megyei pártbizottság munkatársa. A díjakat Farsang Lászlóné dr., a megyei tanács vb ke­reskedelmi osztályának ve­zetője, valamint dr. Csikós Ferenc, a városi tanács vb titkára adta át. A Csongrád megyei ta­nács nagydíját a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat­nak ételkészítményeiért és a Szentesi Kertészeti Kutató Állomásnak, a fóliás hajta­tást szolgáló zöldségfajták nemesítéséért ítélte oda a zsűri, Szeged megyei városi tanács nagydíját a vásárhe­lyi HÓDGÉP és a szegedi Felszabadulás Tsz kapta, A gsűri különdíjában a. Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, és a Derekegyhúzi Állami Gazdaság részesült, Ma este lesz a néptáncfesztivál gálaestje, a Hegyen-völgyön lakodalom bemutatója a szabadtérin. A kétrészes lakodalmas játék szereplői hat magyar, hat külföldi, vala­mint a Bihari János-táncegyüttes tagjai. A nemzetközi lakodalomban a magyarok­kal együtt ünnepelnek, szórakoznak a baráti népek lányai és fial, önálló táncbeté­tekben bemutatják a nemzetek táncait. A gálaest rendező koreográfusa Nóvák Fe­renc, a zeneszerző Daróczí Bárdos Tamás. A néptáncfesztivál versenycinek eredmé­nyeit a gálaesten hirdetik ki, itt adják át az együtteseknek a díjakat is. Siflis József felvétel* Nézőáradat tegnap, a szabadtéri premierjén, az előadás előtti percekben Könyvritkaságok A magyar nyomdászat fél évezredes történetének állít emléket a Somogyi-könyvtár ritkaságainak gyűjteménye, mely tegnaptól látható a könyvtár emeleti olvasóter­mében. A szabadtéri játékok ide­jén évek óta hagyományo­san visszatérő kiállítás, Papp János összeállítása, ezúttal a könyvet mint nyomdászat! terméket kíséri nyomon; a harminckét tárlóból 22-nek anyagát válogatták így össze. Láthatók a XVII. századi lő­csei, debreceni, erdélyi nyomdák kiadványai, a ba­rokk korból a nagyszombati és poszonyi nyomdák már világszinvonalat elért termé, kei, a Csokonai-kiadványok, a Bánk bánnak és Az ember tragédiájának, Széchenyi és Ady Endre összes műveinek első kiadásai, sőt a felszaba­dulást követő, ritkaság szám­ba menő, első kiadványok is. Az olvasóterem közepén két blokkot állítottak fel, az egyik Kner- és Tevap-kiadá­sokat válogatott egybe, a má­sik rövid áttekintést ad a szegedi nyomdászatból. A ki­állítás naponta 10—18 óra között tekinthető meg. Az utóbbi a laskagomba korszerű termelési techniká­jának kidolgozásáért. A kiállítási díjat a szege­di Gabonatermesztési Kuta­tó Intézetnek, a szentesi Termál Tsz-nek, és a kis­kundorozsmai MEZŐGÉP Vállalatnak ítélték oda. Ki­állítási díjat kapott a bemu­tatókért az Állami Gazda­ságok Békés—Csongrád me­gyei főoszálya, a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat, a Csongrád megyei AGRO­KER Vállalat, a szegedi Fo­dor József Élelmiszeripari Szakközépiskola, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola, a szegedi Vniverzál Ipari Szö­vetkezet, a Szegedi Pince­gazdaság, a szőregi Virág­és Dísznövény ÁFÉSZ, a szegedi MED1KÉMIA Szö­vetkezet, a megyei Élelmi­szer Ellenőrző és Vegyvizs­gáló Intézet, valamint az ásotthalmi Erdészeti Szak­munkásképző Iskola. Sz, Lukács Imre A folklór forrásvidékén Somogyi Kérolyné felvétele A paprikafeldolgozó vállalat termékel a kiállításon Tavaly a Szegedi Szabad­téri Játékok egyik lefor­róbb sikerű előadása a nép­táncfesztivál gálaestje volt. A Hegyen-völgyön lakodalom nemzetközi forgataga, tiszta folklórkincse, tartalmi gaz­dagsága, fergeteges tempója és látványossága egyszerre találkozott a nézők ezreinek örömével és a szakma ro­konszenvével. Nóvák Ferenc koreográfusnak ez volt az első nagyszabású rendezői feladata. Ma este ismét a nemzetközi lakodalom vál­tozatos programjában gyö­nyörködhetnek a Dóm téri előadás nézői. A rendező­koreográfustól afelől érdek­lődtem, kUlönböztk-e az idei gálaműsor a tavalyitól? — Dramaturgiallag az elő­adás változatlan, mivel ugyanarra a forgatókönyvre és ugyanarra a zenére tá­maszkodik. A koreográfiá­ban több helyen változtat­tam. A tavalyi gálaest volt életem első nagy monstre­produkciója. A múlt évi ren­dezői tapasztalatokat igye­keztem felhasználni: az ösz­szefüggő dramaturgiai játé­kot árnyal tabbé, gördüléke­nyebbé tettem a tömegjele­netek mozgatásával, a térfor­mák áttekinthetőbbé, szellő­sebbé tételévei. Egyes dra­maturgiai csomópontokon betétjeleneteket Iktattam be, melyek továbbsegítik a cse­lekményt. Hét magyar és hat kül­íöldf együttes szerepel a Hegyen-völgyön lakodalom című táncjátékban. Az or­szág és a világ különböző ré­szeiről más-más felfogású, felkészültségű együttesek. Műsoraikból egységes pro­dukciót kovácsolni nem kis feladat. Melyek voltak en­nek a hosszú munkának főbb állomásai? — A szegedi fesztiválra meghívott külföldi néptánc­együttesek koreográfusai tuő­ben megkapták a forgató­könyvet, és ez alapján, va­lamint a hozzájuk látogató asszisztensek segítségével, megtanulták a jeleneteket­Közben Itthon a magyar cso­portok próbáltak, akik a fesztivál előtti napokban együtt készültek a gálaest­re. A sokféleséget, eklekti­kusságot csak az egységes dramaturgia tartja egybe. A külföldi táncosok betétszá­mai színesítik a produkciót, de a figyelem minden eset­ben a magyar lakodalmi szo­kások felé fordul. A műsor még a fesztivál ideje alatt is alakul-formálódík, s így a gálaest egyszeri és megis­mételhetetlen előadás. Ügy gondolom, több estét, két-há­rom előadást is megérdemel­ne ez a műsor a Szegedi Szabadtéri Játékok program­jában. A közönség figyelme az utóbbi években egyre Inten­zívebben fordul a népművé­szet felé. Mi sem bizonyít­ja ezt jobban, mint a tava­lyi gála sikere, a Röpülj pá­va! országossá nőtt mozgal­ma. vagy — hogy a legfris­sebb példát említsük — Ke­rényi Imre rendezésében és Nóvák Ferenc koreográfiájá­val néhány napja a Margit­szigeten bemutatott Cigá­nyok című romantikus játék nagy sikere, melynek eleme­it a tiszta cígányíölklórból merítették az alkotók. Erről a népművészetre irányuló fokozott figyelemről beszél Nóvák Ferenc. — Hiszem, hogy a folklór­nak jövője van a magyar színpadokon, még operai szinten is. A közönség azon­ban ezeket a népművészetből táplálkozó produkciókat nem esztrádműsorokban szeretné látni, hanem Igényli a ha­gyományos színpadi műfajok önálló dramaturgiáját. Ilyen önálló dramaturgiai szálra kell fölfűzni a folklóreleme­ket, mint ahogy a Lakoda­lomban tettük a csárdással, gyertyástánccal, verbunkos­sal stb, Öriási fantáziát iá­tok például Rózsa Sándor históriájának ilyenfajta fel­dolgozásában. A dramaturgi­ai szálra föl lehetne fűzni nemcsak u híres betyár éle­tének epizódjait, de a Szeged környéki népélet, az alföldi emberek szokásait, megje­lenhetne benne J848, d* mindez folklórelemek — la­kodalmas, regölés, siratok, betlehemek stb. — összefüg­gő láncolataként. Erre a fel­adatra nemcsak ragyogóan képzett együtteseket lehetne megnyerni, de kiváló zene­szerzőket, koreográfusokét la. Hegyen-völgyön lakodalom. Egy este a Dóm téren. Előt­te sok-sok munka, Izgalom, idegeskedés, tervezés... Ml következik, ha a gálaest után kigyúl a fényfüggöny? — Egy hét pihenés, azután a belgiumi nemzetkőzi nyári akadémiára utazunk, A két­hetes mozgásművészeti aka­démia néptáncszekcióját ve­zetem, s ott lesz a Bihari­együttes is. Ez a meghívás a magyar néptánckultúra és folklórkutatás elismerése. Tandi Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom