Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-21 / 169. szám

SZOMBAT, T«m. JÜTXUS 21. 3 Elismerés a magyar biokémiának Straub F. Brúnó lett a Nemzetközi Biokémiai Unió alelnöke A közelmúltban Stock­holmban tartotta kongresz­szusát a Nemzetközi Bioké­miai Unió. Ezen a jelentős tudományos összejövetelen nagy elismerés érte a ma­gyar tudományt: az unió al­elnökévé Straub F. Brúnó akadémikust, a Szegedi Bio­lógiai Központ főigazgatóját választották. Straub F. Brú­nó, aki a napokban érkezett haza, a következőket mond­ta dr. Majercsik Sándornak, a Magyar Távirati Iroda fő­munkatársának, a bioké­mikusok nagy seregszemléjé­ről: — A Nemzetközi Biokémi­ai Unió a 17 nagy nemzetkö­zi természettudományos egyesület egyike. Jelenleg körülbelül 28 ezerre becsü­lik a biokémikusok számát. Magyarországon mintegy 200-an működnek. — Korábban meglehetősen szerény szerepet játszot­tunk ezeknek a nagy nem­zetközi egyesületeknek a ve­zetőségében. Az utóbbi idő­ben azonban a magyar tu­dományos élet egyre nö­vekvő súlyt kap a nemzet­közi porondon. Ezt mutatja, hogy a Nemzetközi Fizikai Unió Pál Lénárd, a Nemzet­közi Élettani Társaság pedig Lissák Kálmán akadémikust egyik alelnökévé választotta. — A mostani stockholmi választást a hazai biokémia fokozódó nemzetközi meg­becsülésének jeleként érté­kelhetjük, annyival is in­kább, mivel ennek az unió­nak a vezetősége mindössze négytagú, és közülük az el­nöki tisztet O. Hayashi ja­pán biokémikussal, az alel­nök tisztét velem töltötték be, míg a főtitkár egy ame­rikai tudós lett. Megválasz­tásunk egyébként hat évre szőL — A stockholmi kongresz­szuson több ezer biokémikus vett részt. Maga ez a nagy i; ' ' '•:• c"™* m it • "-Í 1 ^áuhffti- giB áj 1 MSMP -Sj-fe :• ffiffijf. Bf. V-O. létszám is jelzi a biokémia óriási fejlődését. Ezt igazol­ták az előadásokon ismerte­tett eredmények, kezdve bi­zonyos rákfajták vírusos ere­detének beigazolásától — ami a biokémia eredményein alapszik — a biokémia sok­oldalú és egyre növekvő mé­retű ipari alkalmazásáig. — Az ilyen nagy létszámú kongresszusok lebonyolítása már hosszú évek óta nagy gondot okozott a rendezők­nek, hiszen a hagyományos módszer szerint csak úgy le­hetett lebonyolítani a sok száz előadásból összetevődő programokat, hogy párhuza­mosan 10—15 előadóterem­ben peregtek le a tíz perc időtartamra maximált elő­adások, és vajmi kevés idő jutott vitára. A mostani kongresszuson különösen nagy sikerrel alkalmazták azt a néhány éve elkezdett mód­szert, hogy az előadásokat, helyesebben közléseket ket­téválasztották és a mintegy 2400 tudományos közlés na­gyobbik felét, mintegy 1600­at úgynevezett plakát for­mában, plakát előtti vitában bonyolították le. Az előadók egy nagy teremben a falon két négyzetmétert kaptak plakátjuk felragasztására, amelyen szemléltethették ku­tatásaik eredményeit, a kü­lönböző adatokat, görbéket és rövid magyarázó szöveg­gel sűrítve tájékoztatást ad­hattak a látogatóknak ter­veikről, következtetéseikről. Az egyes plakátoK előtt az­tán mintegy kétórás szabad vitára, diskurzusra került sor. Minden résztvevő az őt legjobban érdeklő előadást, illetőleg plakátot kereshette föl ilyen módon, és eszmét cserélhetett az előadóval. — Ami a magyar biokémia részvételét illeti, határozot­tan megállapítható, hogy kü­lönböző kutatóhelyeink na­gyon jól képviselték a hazai biokémiát. Talán első helyen említhetem Szabolcsi Gert­rúd, Dévényi Tibor és Sajgó Mihály közös előadását, amelyben Állami díjjal elis­mert enzimkutatásaikról szá­moltak be és olyan eredmé­nyeket ismertettek, amelyek­kel amerikai kollégáikat is megelőzték. Magam egy munkatársammal közös pla­káton ugyancsak egyik en­zimkutatási munkánkat is­mertettem. Végül még annyit, hogy jóleső érzéssel nyugtázhattuk a biológiai oktatásunk fej­lettségéről megnyilvánuló el­ismeréseket, és különöskép­pen annak örülünk, hogy az unió európai szervezete, az Európai Biokémiai Társasá­gok Szövetsége jövő év au­gusztus végén hazánkban rendezi kongresszusát, előre­láthatólag mintegy 2800 eu­rópai és tengerentúli részt­vevővel — fejezte be nyi­latkozatát Straub F. Brúnó. A MAV segíti fiatal dolgozóit Lakásépítési támogatás, továbbképzés A MÁV Szegedi Igazgató­ságának munkahelyein ér­dekes és tanulságos felmé­rést végeztek az elmúlt hó­napokban. Az ifjúsági tör­vény végrehajtása érdeké­ben megvizsgálták, hogy a 13 ezer foglalkoztatott kö­zül egyáltalán hányan mi­nősülnek „fiatalnak", tehát 30 év alattinak, milyen kö­rülmények között dolgoz­nak, milyenek életfeltétele­ik, munkahelyükön és ma­gánéletükben. Kiderült, hogy a MÁV Szegedi Igaz­gatóságához tartozó munka­helyeken a dolgozóknak csak­nem fele fiatalember, akik­nek a sorsán — az ifjúsági törvény szellemében — bi­zony van javítanivaló. Há­romszáz fiatalnak például még a 8 általános iskolája sincs meg, többeknek félbe­maradtak a tanulmányai a középiskolában, vagy egyete­meken. Természetesen a csa­ládos fiatalok közül sokan küzdenek lakásgondokkal — 470 az albérlő —, gyermeke­ik számara nem mindig ta­lálnak óvodát, bölcsódét. De van mit igazítani a munka­helyek nevelótevékenységén is, hogy az eppen vasúthoz kerülők alaposan megismer­jék a rájuk váró hivatást, feladatokat. Ennek erdekében pontos tervet dolgoztak ki. Az elkö­vetkezendő hónapokban — és a jövőben rendszeresen — a felvetelre keruló fiatalok­kal külön ismertetik a vas­út népgazdasági jelentőségét, az adott szolgálati hely sze­repét, a munkára jelentke­zők jogait, kötelességeit, a várható anyagi és erkölcsi elismerés formáit, a tovább­tanulás lehetőségét. Kihelye­zett iskolai tagozatokon se­gítenek minden fiatalt a nyolc általános iskolai osz­tály eredményes befejezésé­re — már az 1973—74-es tanévben. Érdeklődés esetén önköltséges nyelvtanfolyamo­kat szerveznek, hogy minél több vasutas szakember sze­rezzen közép- és felsőfokú nyelvvizsgát A KlSZ-szer­vezetek vezetőit minden fia­talt érintő személyi kérdés­ben tájékoztatják, és kiké­rik véleményüket. Külön figyelmet érdemel a fiatalok érdekében megfo­galmazott szociális intézke­dési terv: a vasutas-szak­szervezet területi bizottsága a vasútigazgatóság illetéke­seivel együtt megvizsgálják, hogy mivel segíthetnék a fiatalok családalapítasát, il­letve jobb körülményeik megteremtését. 1973-ban és a további években például 400 ezer forintot biztosit a MÁV Szegedi Igazgatosaga a vas­utas dolgozók gyermekeinek óvodai, bölcsődei elhelyezé­sére. A Vállalati lakasepitesi tamogatásra szánt összegből jelentós részt — 1973-ban az összegnek csaknem felét — 30 éven aluli fiatalnak ad ják. De a vasút azzal is se­gít, hogy a bontásból eredő anyagokat jutányosán átadja az esetleges családiház-építés­hez, építőipari eszközöket és szerszámokat, munkagépeket kölcsönöz, mérsékelt haszná­lati díj ellenében. M. I. Somogyi Károlyné felvétel® • ítŐ diákok Tar^n lakóházai közül is kiemelkedően szép épület lesz EpiTO QIQKOK a József Attila sugárút és a körtöltés szögletében készülő tizenkét emeletes lakóház, amelyet egyedi elemekből raktak össze. A Vedres István Építőipari Szakközépiskola tanulói idei nyári szakmai gyakorlatukat ezen az épüle­ten hasznosították. Közfalakat húztak a monolit elemekből összeszerelt vázba. A diá­kok büszkén nyilatkoztak arról, hogy hozzájárulhattak Szeged lakásépítési program­jához. A kormány csütörtöki ülésen elfogadta a könnyűipari és a munkaügyi miniszter jelentését a könnyűiparban dolgozó nők helyzetének javítására hozott határozatok végrehajtásáról. Erről tartott pénteken Keserű Jánosné könnyűipari miniszter sajtótájékoztatót. Könnyitenek a nők helyzetén könnyűiparban be éjszakai műszakra, ami­kor tekintettel kell lenniük a terhes anyákra, a kisgyer­mekes, vagy a gyermekeiket egyedül nevelő asszonyokra. Vagyis: változatlanul ember­központúvá kell tenni a ter­melést is, mert sok minden­nél többet jelent az asszo­nyok számára a megértés; hogy sorsukkal törődnek. Az asszonyok gondjai gyérül­nek, ha bölcsődét, óvodát építünk, hogy a gyermekgon­dozási segélyről visszatérő anyák elhelyezhessék gyer­mekeiket, ha a több gyer­meket nevelő anyák előnyt élveznek, mikor pihenésről és juttatásokról van szó. Fontos, hogy ne csak szigo­rúan a munkajogi szabályo­kat tartsák be, hanem em­beri többlettel tegyék élő­vé a velük kapcsolatos in­tézkedéseket. Az „egyenlő munkáért egyenlő bér" elve már job­ban érvényesül a könnyű­iparban, s a felmérés sze­rint minden más iparágnál kedvezőbb: a férfiak és a nők átlagos keresete között — a minisztérium felügyele­tével működő vállalatoknál — mintegy 400 forint (20 százalék) a különbség. A könnyűiparban is kevés a nő a vezetők között. Két­ségtelenül javult az utóbbi időben a helyzet, de a vál­lalatok, szövetkezetek és ta­nácsi vállalatok politikai és társadalmi szervezeteiben még mindig többen vannak vezető funkcióban a nők, mint a gazdasági vezetésben. Nem lehet tehát mindent a szakképzettséggel indokolni, i a szemlélet változása is szük­séges ahhoz, hogy például 88 termelő vállalatnál ne csak nyolc vezéri gazgatónő, 17 gyárigazgatónő, és 7 főmér­nöknő legyen. A könnyűiparban is sokat kell még tenni, hogy javul­jon a nők helyzete. Az ered­mények iparáganként és szektoronként az anyagi le­hetőségektől függően külön­böznek, de vállalati és köz­ponti intézkedésekkel, azok összehangolásává! újabb ja­vulást lehet elérni. A Mi­nisztertanács elé terjesztett beszámoló alapos felmérés­nek az eredménye, s a to­vábbi tennivalók is ismertek. Csak éppen mindenhol, min­denkor emlékezni rájuk: or­szágos érdek, hogy kevesebb gonddal, több megbecsüléssel dolgozzanak, tanuljanak, pi­henjenek, szüljenek, s nevel­jenek gyermekeket — a nők. Sz. M A szocialista iparban fog­lalkoztatott nőknek majd­nem a fele — 352 ezer lány és asszony — a könnyűipar­ban dolgozik. Munkakörül­ményeikről, életük megköny­nyítésének lehetőségeiről nemrégiben két minisztérium — a könnyűipari és munka­ügyi — készített felmérést, s határozta meg a további feladatokat A Miniszterta­nács július 19-i ülésén elő­terjesztett felmérés lénye­géről, tapasztalatairól teg­nap, pénteken Keserű Já­nosné könnyűipari minisz­ter tartott sajtótájékoztatót Valahányszor a nők hely­zetéről, munkakörülménye­ikről, életéről beszélünk, rengeteg kérdésre bukka­nunk. Ez a sajátos asszonyi problémákból adódik, hiszen nemcsak a családnak, de a társadalomnak is szüksége van arra, hogy házon kívül munkát vállaljanak, mind­amellett ma még rájuk há­rul a háztartás legnagyobb terhe, s tőlük várjuk az utódokat. Az egész társada­lom érzi: segíteni kell éle­tüket. Szocialista iparunk törté­netében példátlan arányú rekonstrukciót hajt végre a könnyűipar, s ez igen nagy hatással van az ott dolgozók életére. Az, hogy az elmúlt két évben jelentősen javult a könnyűiparban dolgozó nők helyzete, összefügg ezzel a nagy átalakítással is, s hozzájárult az is, hogy a központi bérintézkedések és a vállalati önerőből való fizetésemelések az idén á béreknek mintegy 11 százalé­kos növekedését eredmé­nyezték az iparban. De ma­ga az, hogy a rekonstrukció során a vállalatok sokkal többet költenek szociális és munkásvédelmi célokra, mint eddig bármikor, rengeteget jelent a dolgozó asszonyok­nak. Kétmilliárd forint ju­tott erre a célra, és bizton­ságosabb, jobb munkafeltéte­leket teremtenek — keve­sebb nehéz fizikai munkát kell végezni, klímaberende­zéseket, porelszívókat, zaj­mérséklő berendezéseket ta­lálhatunk az üzemekben —, de marad még sok olyan feladat is, amit egykönnyen megoldani nem lehet. Mert kevesebben dolgoznak ugyan éjszakai műszakban, a re­konstrukció kezdetétől nap­jainkig a textiliparban pél­dául több mint kétezerrel ke­vesebben, és a tervidőszak végéig várhatóan további 1500 nő számíthat arra, hogy nem kap éjszakai műszak­beosztást, mégis velük együtt mindössze 28 százalék azok­nak az asszonyoknak az ará­nya, akik az éjszakai mun­kavégzés alól mentesülnek. Mit jelent ez? Feladatot a vállalatoknak, hogy meg­könnyítsék az éjszakai mun­kát, másrészt sok-sok fe­szültséget, hogy kit osztanak Új szemléltető­eszközök Országos felméres alapjan 113 iskolai szemléltető esz­köz használatát irányozta elő az iskolák részére a Mű­velődésügyi Minisztérium. Az Országos Tanszergyártó es Értékesítő Vallalat mar az új tanévre gondol, hogy mire a diákok újra elfoglal­ják az iskolapadjaikat, ad­digra már ott várja őket a tanulasukat megkönnyítő sokféle fizikai, kémiai szem­léltető eszköz. A tanári be­mutató eszközök is nagy mennyiségben kerülnek az iskolákhoz, így az Elektro­varia I. elnevezesű bemuta­tó eszköz, amelyből 700 da­rabot szállítanak az iskolák­nak. i • 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom