Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-21 / 143. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1973. JÚNIUS 21. Szerveznek nem szervezgetnek Aratás előtt A magyar konfekcióipar előtt nagy feladatok állnak: a negyedik ötéves terv végére Jeientősen növelni kell termelését. Ez nem könnyű dolog, mert nemcsak a termelés növeléséről van szó, hanem u minőség javításáról és főleg a választék bővítéséről. A legfőbb gond a termelékenység további növelése. Ennek ebben az iparágban ls sok útja, módja van. Ezek közül az egyik legfontosabb az üzem- és munkaszervezés. Sok üzemben azt mondják, ha lesz új gép. korszerű technika, emelkedik majd a termelékenység. A Zalaegerszegi Ruhagyárban az MSZMP Központi Bizottságénak 1971. december l-l, a munka- és üzemszervezésről uzóló határozata után kiadták a jelszót: a régi gépekkel többet! Az ország valamennyi ruhagyárában, sőt más ipari ágazat vállalatainál ls érdeklődésre tarthat számot, hogyan valósították meg a régi gépekkel többet célkitűzés! Zalaegerszegen. A kezdetről már beszámoltunk egy évvel ezelőtt. A svájci IPE céggel kötöttek szerződést üzem- és munkaszervezésre. A szerződés értelmében a svájciak által megvalósított technológiai szervezés 35 százalékkal növeli a termelékenységet. Ha ez a célkitűzés nem valósul meg, a szervező cég visszatérítést kötelezettséggel tartozik. A megállapodás szerint a termelékenység emelkedését gépi beruházások nélkül kellett teljesíteni. „Hosszú az út míg egy rajzból sorozatban gyártható ruhadarab lesz valamelyik ruhagyárban. Minden bizonynyal igy lesz ez a svájci szervezési tervel is" — Irtuk egy évvel ezelőtt. Ez év október 31-ig érkeznek el az út végére, s akkor országvilág elé tárják, milyen eredménnyel járt a svájci szervező vállalat munkája. A Zalaegerszegi Ruhagyár vezetői azt mondják, hogy lényegében már túl vannak a nehezén, s ahogy Basa Ferenc főmérnök állítja, a szervezés sikerrel járt. Nehéz napokat, álmatlan éjszakákat hagytak maguk mögött, míg idáig eljutottak. De nemcsak ők, hanem a Textilipari Kutató Intézet dolgozói is, akik közreműködtek az új szervezési módszer bevezetésében. Nem arról van szó, hogy a régi gépek újaknak adják át a helyüket, hanem a régi, a termelésben meghonosodott módszereket, szokásokat, szemléletet kellett felváltani az újnak. Az első lépés az úgynevezett melegváltás meghonosítása volt. A svájciak' addig hozzá sem fogtak u munkához, míg ez a magyar iparban egykor meleg csákányváltás néven a szocialista munkaverseny egyik termékeként meghonosodott mozgalmat meg nem valósították. A második lépes a csoportbérezés helyett az egyéni darabbér rendszer bevezetése volt. Ezt követte a minőségellenőrzés új rendszere, a szalagokon belül, a szalagvégekről lekerülő termékek vizsgálatánál, és végül amikor becsomagolják, szállításra készítik elő az árut. Az üzem- és munkaszervezés sikere is attól függ, hogy barátkoznak meg az új gondolatával a munkások. Nos. nem nagy visszhangra talált a kezdeményezés, mert a svájclak azzal kezdték, hogy az átszervezett munkahelyeknek nagyobb területigénye, s ezért létszámcsökkentéssel kell. hogy járjon. Az elbocsátások miatt aggódtak az emberek. És csak huzamosabb felvilágosító munka és gyakorlati tapasztalat alapján értették meg, hogy a létszámcsökkentést a termé- részben, minden gyártmányszetes lemorzsolódással való- nél egyforma arányú az sltják meg. Jelenleg a sváj- emelkedés. Van ahol 20, másciak által tervezett lészám- hol 40—43 százalékos, így nál tartanak. Még ma is van ' | munkásfelvétel és nincs elbocsátás. • Űj elhelyezési rendbe sorolja az új technológia a gépeket. Pontosabban újfajta csoportosításban szolgálják a termelést, úgy ahogy ezt a technológia megkívánja. Csak a reszortok szabdalják, osztják részekre a gyártási folyamatot, úgy, hogy az anyag útja rövidebb és gyorsabb is. Az üzemszervezés „kézbesíti" a megfelelő munkahelyre a munkadarabokat. Jobban kímélik most a munkás figyelmét, mint korábban. Azok, akik a kiszabott darabok összedolgozásán munkálkodnak, csak saját munkájukra figyelnek. Nincs gondjuk arra, hogy mikor érkezik az anyag, a félkésztermék. És még valami felkeltette a figyelmemet. Az emberek nincsenek a régi rendszer ütemére kényszerítve. Nemcsak az egyéni darabbér rendszer, hanem a munkaszervezés eredménye, hogy az egyes ember teljesítményét nem fékezi le a szalagban a leglassúbb munkaerő. Valahogy nincs szűk keresztmetszet a termelési folyamatban. Ezért aztán út nyilik az egyes dolgozók kiemelkedésére és a magasabb kereset elérésére. A svájciak a termelékenység 33 százalékos növekedésére 10 százalékos bérszínvonal-emelkedést terveztek. Ezt a tervet módosították és a termelékenység javulásával 20 százalékos bérszínvonal-emelkedést valósítottak meg. Elérték a 35 százalékos termelékenységnövekedést. Nem minden üzemalakult ki az átlag 35 százalék. • Házon, vagyis gyáron belül az új követelmények növelték a vezetők, a dolgozók felelősségét. Elég, ha arra gondolunk, hogy az anyagbeszerzési, gyártásforgalmazási. gyártáselőkészítési, karbantartási tevékenységekben jelentkező legkisebb zavar is milyen erőteljesen hathat az óramű pontossággal szervezett termelésre. Az ütemes termelés természetesen nemcsak a gyáron belülieken múlik, hanem a nyersanyagszállítókon ls. És sajnos múlik is. Belül szervezettség, kívül az anyagszállításban gyakori az ütemtelenség, így jellemezhetnénk a zalaegerszegi gyakorlatot. Nem véletlenül mondotta Keserű Jánosné miniszter a zalai gyárban tartott értekezleten: a helyszínen kívántunk meggyőződni az elért eredményekről, megismerni gondjaikat, s ha kell segíteni. Annál is Inkább, mert az Önök tapasztalatait, eredményeit az egész iparban hasznosítani kívánjuk. Előreláthatóan ezt a szervezési tapasztalatot hasznosítják a Szegedi Ruhagyárban. Erről nemcsak a vállalat vezetői, hanem a mi nisztérium is gondoskodik. Ügy hisszük azonban, hogy ez a szervezési tevékenység többre érdemes. Legalábbis érdemes arra, hogy a Csongrád megyei vállalatok is felfigyeljenek a tapasztalatokra, mert a zalai példa bizonyítja, hogy a meglevő gépparkkal, munkásállománnyal lehet többet termelni, ha szervezünk, és nemcsak szervezgetünk. Nagy Pál Kombájnok, traktorok és alkatrészek Vízi erőmű az Eufráteszen A fekete-tengeri Kercsből elindult egy hajó Szíria felé; fedélzetén építőipari gépeket és berendezéseket szállít az i eufráteszi hldroenergetikai komplexum munkálataihoz. A szovjet segítséggel épülő vízi erőmű első három turbinájának üzembe helyezése után 300 ezer kilowatt teljesítménnyel dolgozik majd. Ez éppen kétszerese a jelenleg üzemelő szirlai erőművek összteljesítményének! A gátjai elzárt Eufráteszen keletkező víztárolóból jelentős — korábban szárazsággal küszködő — földterületeket lehet öntözni. A Szovjetunió nemcsak az építkezésben. hanem az erőmű kezelőszemélyzetének a kiképzésében ls segítséget nyújt. Szíriában egyébként további húsz ipari és egyéb létesítmény épül szovjet közreműködéssel Gépek és alkatrészek: az aratás nyitányakor hagyományosan visszatérő téma. Két országos vállalat: az AGROTRÖSZT és a MEGÉV vezetőit kerestük föl kérdéseinkkel. Dr. Bartos Lajostól, az AGROTRÖSZT kereskedelmi igazgatójától arról érdeklődtünk. honnan s mennyi gabonakombájn érkezik ezekben a napokban? — Bevezetőül el kell mondanom. amíg korábban 6—8 esztendő volt egy-egy kombájn élettartama, az utóbbi években ez jelentősen csökkent. Ennek oka, hogy kettős hasznosítású lett ez a masina: a kukorica betakarításához is használják. Egy 1969-ben aláírt szerződós értelmében évi 1300 kombájn érkezik a Szovjetunióból. 1972-ben ezen felül kaptunk még csaknem kétszáz darabot. Az idén nincs mód erre. A Szovjetunióban megkezdték az SZK—5-ös és az SZK—6-os kombájnok gyártását. s így az átállás miatt terven felül csupán 54 kombájnt vásárolhatunk. Eredetileg mindössze 1050 SZK— 4-esre jelentettek be igényt a gazdaságok. Az utóbbi időben azonban befutottak újabb jelentkezések. Mivel készleteink nincsenek — főként a hitelpolitikai megszorítások miatt kombájnt nem tartunk raktáron —. várható, hogy a vásárolni szándékozók nem mindegyikét tudjuk kielégíteni. Dr. Bartos Lajos azt is elmondta. hogy amíg az 1354 szovjet kombájn időben megérkezik, az NDK-beli kombájnoknak alig egyharmadára számíthatunk. Az idén 350 Ilyen gépre van szerződése az AGROTRÖSZT-nek. de mindössze száz érkezik meg június végéig: további 50 július közepéig, s a fennmaradó 200 csupán a III— IV. negyedévben — Mennyi ma az ország kombájnállománya? — Tavaly 11 ezer fölött volt a kombájnok száma, az idén tízezerre tehető. A csökkenés magyarázata: a tavalyi nehéz aratás miatt, sok gépselejtezésre került sor. — Ha már a mezőgazdasági gépekről beszélgetünk, mennyi pénzt szánnak évről évre erre a célra a gazdaságok? — Amíg 1969-ben 3—3,5 milliárd, 1970-ben 4,2—4,3 milliárd forint jutott gépek vásárlására, két esztendeje évi 5 milliárd forintra emelkedett ez az összeg. — A vásárlási kedv tehát megvan, ám a tsz-ekben panaszkodnak: nem mindig azt kapják, amit szeretnének ... — Valószínűleg a traktorokra gondol. Azok közül is főként az MTZ—50-esre. amelyből évi 4300 darab a kontingens, s Jóllehet hatezret rendeltünk, csak az előirányzott 4300-at kapjuk meg. A magyarázat hasonló a kombájnéhoz. A Szovjetunióban most állnak át az MTZ —80-as gyártására. Megítélésem szerint azonban traktorokból nincs különösebb ellátási gond, hiszen bármiiven mennyiségben tudunk szállítani román traktorokat. s most tárgyalunk nagyobb lóerejű masinák beszerzéséről csehszlovák vállalatokkal Ami valóban problematikus, az a zöldtakarmányok betakarítása, helyesebben az ehhez szükséges gépek hiánya. Sajnos, az úgynevezett önjáró gépekből az NDK nem tud megfelelő mennyiséget eladni. Most érkezett Lengyelországból egy azonos rendeltetésű gép. s amennyiben a vizsgálati eredmény megfelelő, úgy jövőre a lengvelektől vásárolunk betakarítógépet a zöldtakarmányokhoz. — Es a pótkocsik? — Nincs velük gond — válaszolja dr. Bartos Lajos. — Akár Importból akár a MEZŐGÉP tröszt hódmezővásárhelyi gyárából beszerzünk annvlt. amennyi kell. A MEGÉV központjában l.aborci Jenő. a vállalat megbízott leazsatóia fogadott. A MEZŐGÉP tröszt 22 vállalatának egyike csuoán az alkatrész-kereskedelem összefogásával, az Import, s a házai forgalmazás irányításával foglalkozó cég. ám voltakénpen egymagában is nagyvállalat, hiszen a megyei AGROKER-vállalatok innen kapják a kért alkatrészt. — Milyen mennyiségű mezőgazdasági géphez, s milyen mértékben tárolnak alkatrészt? — A mezőgazdaságban, valamint a fagazdaságban működő gépek és berendezések értéke ma 28 milliárd forint — mondja Laborcl Jenő. — Gondjainkat az okozza, hogy amíg 1968-ban „csak" 700 géptípus volt föllelhető az országban, s ezekhez 38 ezerféle alkatrész kellett. 1973ban ezer géptípussal számolunk, amihez 52 ezer cikk szükséges. Legutóbbi felmérésünk alkalmával, vagyis januárban 2 milliárd forint volt a MEGÉV valamint az AGROKER-vállalatok alkatrészkészlet-értéke. — Az aratás előtt milyen ígéret hangozhat el alkatrészügyben? — Ami a kombájnokat Illeti: az aratásra fennakadás nem lesz. Igaz, néhány tétel — például gyűjtőcsiga — hiányzott, ám ezt itthon ls gyártani tudjuk. Az évekkel ezelőtti, híres-hírhedt ékszfjprobléma például teljesen megszűnt. A traktorokkal már Inkább akadtak gondok, de főleg az év eleién, amikor a komplett traktormotorok hiányoztak néhány típushoz. — Szállítóeszközök, pótkocsik? . — Hosszú Idő óta nfncs semmiféle fennakadás alkatrész-ellátásukban. — Ha az elmúlt nyarat összevetné az ideivel, milyen változást summázhatna alkatrészügyben? — Ügy ítélem meg. hogv a7. idei nyáron a tavalyihoz hasonló lesz az alkatrészellátás; vagyis sem jobb, sem rosszabb. Laborcl Jenő azt ts elmondta, hogy június 23-től áratási ügyeletet tart a MEGÉV: négy telefonvonalat béreltek ki, s munkaidő után ls árusítanak alkatrészt. K. N. Hamutál Tóth Béla: Céhmesteri irományok 19. A legények is tartoznak minden három hétben „bejárást", vagyis gyűlést, az atyamester hazánál. Bejárásra a dékán hivja össze a legényeket az atyamester hozzájárulásával. Ilyenkor minden legénynek meg kell jelennie az atyamester házánál, tisztességesen felöltözve, nem pedig bundában vagy valami más illetlen öltözetben. A szabályok kimondják, „hogy senki a legények közül ne merészeljen olyan ártalmas fegyvert, pálcát, továbbá amely vasból, vagy aczélból vólna a Czéh Igassága mellé vinni, sem pedig valamely játékot a Kis Társaság asztalára felhurcolni". Senki az ágyra ne könyököljön, vagy a kalapját arra ne tegye, aki pedig a Társaság kultsát elveti vagy pedig öklével az asztalt üti 1 forintra büntettessék. Ha a dékán „hibázott", a büntetése kétszeres legyen. Minden húsvétkor olvassák fel a szabályokat, hogy senki magát „tudatlansággal ne vádolja". A kalaplevéve mondott merev kérdéseket el apasztotta az atyamester, s nyúlt is mindjárt metszett üvegpoharáért, amiben egyenest csongorádi kadarka pirosodott, csak kétfelé csapta keze fejével őszülő bajuszát, s csöngetés után beklvánt az első három decit. — De a pénzötökért le is ülhettek, gyerekeim a szakmába! Nem sokat kellett bennünket biztatni egyik irányzatra sem. Bár mikor ütötte a ml szánkat bor, nem is tudom. Az enyémet tán karácsonykor, hogy a nagy ünneplésben, míg másfelé néztek a nagyok, egy-két kupával belökött az öreg inas. De annál különben sem. Most öröm. meg végén vagyunk egynek, elején a másiknak, csak ne is szégyeljük bepecsételni egy kis pirosas borocskával. Mert az Járja, a Skutariból vesszőül idetelepített borfajta a kadarka. No. könnyű, mondják; meg hogy buckái vinkó, csak afféle kerti lőre. Hanem néhány csupornyi után, csak érzem, hogy viszket ám a szám prémje, nóták készülődnek rajta, anélkül, hogy valami kis félszet éreznék, ahogy még a szabályok sorolásakor véltem feszelegni odabent. Ám most dúrom ám, kezdem, hogy: Barna kislány, hajincs ide egy almát! majd estére megkapod a jutalmát. Nem hajintok szőke babám, hanem [gyere be. Tele a kas, válogathacc belüle. A többiek is belemerülköznek ám, mert nem is asztalos legény, akinek nem bir megteremni szájában a nóta. Nem is ismertem rossz fülűt soha. tán mert kiutálták maguk között a vidám tischler legények! Kötődik is a másik nóta az elsőhöz rögvest! Falu végin az ezüst. Ne menj arra, elfog a füst! Arra megyek, mert van erőm. Arra lakik a szeretőm. Mert: Édös anyám adott neköm tojást Ültessem el a kis tyúkom, a bubást: Bubás tyúknak bubés lőtt a csirkéje, Árva lány az, kinek nincs szeretője. De: Szőlő vesszü kihajtott az utcára, Rigó madár rászá'lt fekete gyászba': Rigó madár kifütyüli kőtára: Árva lány az, kinek nincsen babája. Hanem éppen nagyon igaznak indul Engöm hinak jövevénynek, Szögény vándorló legénynek; Én vagyok az a jövevény, Messz' fő'drü kerü't legény. Nem szólok én, csak hal'gatok. Mer' Idegöny fa'tyu vagyok: Idegöny fő'd az én hazám. Mindön a'szony édös anyám. 1. (Folytatjuk.) i