Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-21 / 143. szám

(CSÜTÖRTÖK, 1973. JÚNIUS Zt, 3 Nyári program a művelődési házakban A nyári hónapok mindig ri Szemle záróhangverse­egy kicsit az „erőgyűjtés", nyén lépnek fel. Júliusban a felkészülés hónapjai a mű- Tisza Szálló hangversenyter­velődési házak életében. A mében rendezik meg a kó­következő évad programjá- rus jubileumi díszhangver­nak megtervezése már ilyen- senyét, amelyen egy bulgá­kor elkezdődik, erre az riai kórus is vendégszerepel, időre esik az épületek tata- Augusztusban A világ em­Míllta- 'A rakpart regénye szervezés 65 vállalatnál Kőmíves Kelemen rozása is. Az 1966-ban fel­újított mlhálytelekl műve­lődési ház például már sok gondot okozott a fenntartók­nak, az Idén nem először kell eltüntetni a falak repe­déseit. A November 7. Mű­velődési Központhoz tartoz­nak a Szegedhez csatlako­zott községek művelődési házai ls, így nyáron megle­hetősen sok szervezőmunka vár a központ vezetőire. Újszegeden persze zavarta­lanul működnek majd a szakkörök, klubok. Mosta­nában különösen megnőtt az érdeklődés a szabás-varrás tanfolyamok Iránt az újsze­gedi háziasszonyok körében. A vakációzó gyerekeknek rendszeres filmvetítéseket szerveznek, ifjúsági és isme­retterjesztő filmeket mutat­nak be minden héten. A ha­gyományos, szabadtéri ideje alatt rendezett kiállítás az idén is érdekesnek ígérkezik. Címe: Bartók a képzőművé­szetben. A Bartók Béla Művelődési Központ hagyományos nyá­ri eseménye viszont a mű­gyűjtők kiállítása. Az idei újdonság: nem gyűjtemé­nyes kiállítás lesz, hanem Lucs Ferenc magángyűjte­ményének értékes darabjait láthatja majd a közönség júliusban. Augusztusban nyí­lik a fotóklubok szegedi szalonja kilencedik kiállítá­sa, amely szintén minden nyáron itt kap helyet. A Juhász Gyula Művelődési Központban a Szakszerveze­tek Általános Munkáskóru­sa jubileumára készülnek. A hatvanöt éves énekkar nem­régiben Bulgáriában ven­dégszerepelt, e hónap végén pedig Budapesten, az Orszá­gos Vándor Sándor Énekka­lékpénzei címmel a gyűjtő­klub kiállítása nyílik meg a művelődési központban. A szabadtéri játékok, il­letve a néptáncfesztlvál si­keréhez termeik átadásával járulnak hozzá a szegedi művelődési házak. A Juhász Gyulában például a néptán­cosok próbálnak majd, és itt készül a fesztiválra az J A Munkaügyi Minisztérium felmérése szerint a különbö­ző minisztériumok összesen 65 vállalatot, gazdaságot, In­tézetet jelöltek ki arra, hogy mások számára is tanulsá­gos módon korszerűsítsék a munka- és üzemszervezést. E mintaszervezéseknek kettős célja, hogy lényegesen javít­sák az adott vállalat mun­kájának hatékonyságát, s egyben — megfelelő adaptá­lással — más vállalatok is átvehessék a kipróbált mód­szereket. Ettől függetlenül természe­tesen a népgazdaság egész . területén szorgalmazzák a EDOSZ együttes, a Bartók- minisztériumok a munka- és ban lesz a fesztiváliroda. I üzemszervezés javítását. Széles körű védőnői hálózat Hazánkban a körzeti vé­dőnők száma meghaladja a 3700-at. Sokoldalú tevé­kenységükkel pótolhatatlan szerepet töltenek be a ter­hesek gondozásában, az anyák és csecsemők egészsé­gének megóvásában. A szé­les körű védőnői hálózatnak szabályainak megtartására nevelik. A terhesség utolsó időszakában a védőnő gyak­rabban meglátogatja az anyajelöltet. Feladata az is, hogy meggyőzze őt a rend­szeres orvosi ellenőrzés fon­tosságáról, figyelemmel kí­sérje az orvos utasításainak is köszönhető egyebek közt, betartását. A különböző szű­hogy a csecsemőhalandóság nagymértékben csökkent: amíg ennek aránya 1938-ban 131,4 ezrelék volt, 1972-ben már csak 33 ezrelék. A védőnők tevékenységé­ben kiemelt helyet foglal el a terhes gondozás. Zavarta­lan terhesség esetén általá­ban havonta keresik fel a leendő édesanyát, lehetőség szerint meglátogatják őket rővizsgálatok elvégzését. Lá­togatásai alkalmával a vé­dőnő a gyermekágyas anyá­nak higiéniai, táplálási, gon­dozási tanácsokat ad, szük­ség esetén a csecsemők ápo­lásával kapcsolatos munkát is végez. A védőnő lelkiismeretes gondozója az 1—6 éves korú gyermekeknek is. Betegség esetén orvoshoz Irányítja. munkahelyükön is. A látó- Tanácsokat ad a gyermek gatások során a terhest önállóságának kifejlesztésé­egészséges életmódra, he­lyes táplálkozásra, a sze­mélyi és környezeti higiéné re. a megfelelő foglalkozás, játék sára. napirend, kialakítá­Szegeden tartják a nemzetközi szövetkezeti nap országos ünnepségét A hagyományok szerint az Idén is július első hetének utolsó napján ünnepli — im­már 51. alkalommal — a nemzetközi szövetkezeti na­pot napjainkban már 63 or­szág több mint negyedmilli­árd szövetkezője. Hazánkban a megemlékezéssel a figyel­met a szocialista építőmunka nagy terveinek megvalósítá­sára irányítja az Országos Szövetkezeti Tanács elnök­ségének felhívása. A felhívás leszögezi: Ma­gyarországon csaknem 3 mil­lió a szövetkezeti tagok szá­ma, a szövetkezetek a fel­nőtt lakosságnak csaknem egyharmadát foglalkoztatják, s a nemzeti jövedelemnek 24 százalékát állítják elő. A ha­zánkban működő vállalatok­nak csaknem a fele szövet­kezet. A szocialista építő­munka sikere, a szocialista demokrácia kiszélesedése je­lentős mértékben segíti a szövetkezeti mozgalom fej­lődését, eredményeit. A magyar szövetkezeti mozgalom megbecsült részt­vevője a nemzetközi szö­vetkezeti mozgalomnak, ami kifejezésre jut ab­ban is, hogy az idén ősz­szel hazánkban ülésezik a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének Központi Bi­zottsága. végrehajtó bizottsá­ga és néhány albizottsága. ) Az SZNSZ 1904-ben tartott budapesti kongresszusa (ka ez az első alkalom, hogy ez a nagy tekintélyű nemzetkö­zi testület ismét hazánkban találkozik. Az Országos Szövetkezeti Tanács állásfoglalása szerint ebben az évben, július 7-én, szombaton, Szegeden rende­zik meg az országos ünnepet. Az előkészítő koordinációs tanács legutóbbi ülésén el­fogadta az ünnepség végle­ges programját. Eszerint az 51. nemzetközi szövetkezeti ünnep eseményeinek színhe­lye az újszegedi szabadtéri színpad, rossz idő esetén pe­dig a Nemzeti Színház lesz. Ünnepi beszéd tartására Rév Lajost, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, az Or­szágos Szövetkezeti Tanács soros elnökét kérték föl. Meghívták az ünnepségre Szurdi István belkereskedel­mi minisztert is. A program szerint kétórás kulturális műsor követi az ünnepi beszédet, sorra föl­lépnek az országos hírű szö­vetkezeti együttesek is. Dél­után 3 órai kezdettel pedig műsoros divatbemutatót ren­dez az OKISZ-labor. Az ünnepséghez kapcsoló­dó rendezvények közül je­lentősnek ígérkezik az ipari szövetkezetek értékesítéssel egybekapcsolt termékkiállí­tása, melyet június 30­tól július 8-ig tekinthet­nek meg a látogatók a Marx téri állandó kiállí­tási pavilonban. A kiállítás időszakában mindhárom szö­vetkezeti ágazat szakembe­reinek részvételével közös ankéton beszélik meg a szö­vetkezeti mozgalom aktuális problémáit, és szakmai na­pokat is tartanak. Az idei szövetkezeti nap jelentős évfordulóval esik egybe. Huszonöt esztendővel ezelőtt kezdtek alakulni fel­szabadulásunk után hazánk­ban a szövetkezetek. Az ün­nepségeken tisztelettel adóz­nak majd az új úton elindu­lóknak, az úttörőknek, a szö­vetkezeti mozgalom veterán­jainak. Köszöntik a nyo­mukba lépett fiatalokat, az új nemzedéket. A mögöt­tünk maradt negyedszázad­ban a szövetkezeti mozgalom kiterebélyesedett, a fejlődés nagy útját tette meg. históriája? A víz kegyetlen játéka Uebmann Béla felvétel* maguk tehetetlenségében, és a mozgások nem is álltak meg. Megint kellettek új tervek, amelyeknek készül­ilyen forgalommal és ösz- Mire azt 1919-ben jóvá­szeggel fizetett tehát a rak- hagyta az Országos Vízépí­part a városnak, amely az tési Igazgatóság, addigra építményt annak idején nem ugyanott a felső támfal is jövedelmező értékként vette megmozdult. Sürgőssé vált a tén telt-múlt az idő. Vasbe­vagyonleltárába. Valójában radikálisabb beavatkozás, de tonszerkezetre tervezett tég­persze mindig költeni kellett kőszórást csak az alsó part­a rakpartra és annak ará- fal sérült része előtt végez­nyában egyre többet, ami- tek. A későbbi irodalom ez­lyen mértékben alább ha- zel a megrongálódással kap­gyott a víziút forgalma, csolatban említi ugyan, hogy jelentősége, mert nem volt, készültek újabb helyreállí­ami után kivessék a tási tervek, de azok helye partjavadalmi tarifát. A ma még ismeretlen. Az or- és építették fel új ágyazat­bevételek úgy-ahogy, mégis szág társadalmi, gazdasági ban, műszakilag is az addig csak ellensúlyozták a védel- életében végbement forradal- alkalmazott módszertől elté­rni fal és a kikötő. fenntar- mi átalakulás elvonta volna tására fordított tetemes ösz- innen a figyelmet fontosabb szegek mérlegét. Mert a dolgokra? Erre az ad felele­partfal nyugalmi állapota so- tet, hogy az érdemi munká- talajvizek kisebb erővel dol­laburkolatú fal készült vol­na, de már 1925-öt írtak, s akkorra a felső támfal szó szerint megindult másfél mé­terre, összerepedezve tartott a Tiszának. Közel 100 méter hosszan bontották le aztán. rően: az ágyazatot összekö­tötték a hálózatszerűén elhe­lyezett szivárgókkal, hogy a sem volt Végleges, hiszen hoz, feltáráshoz 1919. októ­váltakozva jöttek a tavaszi berben fogtak, amikor is a áradások, nagyobb árvizek. A falakba épített, a talajvíz le­századforduló utánit követte vezetését biztosító régi szi­gozzanak szabadabb úton. Az alsó partfal viszont ugyanott 120 méter hosszan süllyedt meg. Nem végeztek rajta na­Szegednél 1919-ben az addig várgókat az eliszapolódástól gyobb beavatkozást. A süly­még soha nem tapasztalt leg- megtisztították, és újat is magasabb és makacsul tartós építettek. A megkezdett árvízszint 880 centiméterrel, munkára azonban 1920 ja­Ennek előtte, 1912-ben meg- nuárban rászaladt a mozdult a mai közgazdasá- nak egy „rendhagyó" ár­gi technikum előtt — a ha- hulláma, amely miatt május jóállomástól kicsivel lejjebb első hetéig nem lehetett sem­— a partfal. és kezdett mit végezni. Akkorra vi­csúszni befelé. Hirtelenében szont az apadás nyomában nem kínálkozott közelebbről együttesen mozdultak a fa­és gyorsabban hozni követ lak alul és felül. Az alsó támasztékul máshonnét, mint 35, a felső 24 centimétert, a Maros-torok alóli úgyneve- Ami munka volt, azt hadi- is csúszott, zett párhuzamművekből, foglyokkal végeztették el. Azokhoz azonban mégsem A sors szeszélye, a vízke­nyúltak, mert magától meg- gyetlen játéka, hogy a mun­áilt az elmozdulás állapo- ka ismételt megkezdésével tában a rakpart. Fölötte több régi szivárgót nem ta­azonban a burkolatot kijaví- láltak meg. amit meg újként nagy vizeit valahol tották, s így az ordító ve- építettek, azt is betömte az gyűjtögette össze a jó szedelem nem látszott annyi- iszap. S mintha csak Kőmí- természet, s azok az árhul­ra veszélyesnek, de ott ma- ves Kelemen históriája vált lámok le is zúdultak Szeged­radt évekig érintetlen, illet- volna valóra, 1921-ben a ta­ve 1918-ban tervet készített vaszi árhullámok után a helyreállításra a Folyam- ugyanott ismét 3 centimétert gassaggal lyedést úgy takarták el, hogy alábetonoztak a fedőkövek­nek, s így a felszín megint Tiszá- egyenletes sima lett. Négy év elteltével, 1929. március 1-én ellenőrizték, hogy közben mozgott-e a támfal? ördögük volt az el­lenőrzőknek, mert a felső fal 2, az alsó viszont. 4,9 centi­métert süllyedt, s az utóbbi még 17 centiméterrel beljebb Nem volt más hátra, mint felderíteni az okokat mindkét fal mozgásá­ban. Erre 1931-ben került sor. Éppen idejében, mert a következő esztendő. 1932 már öreg nél 923 centiméteres vízma­mérnöki Hivatal. „mentek" előre a falak a Löd! Ferenc r Uj simítás szak munkások Az elmúlt esztendőkben folyamatosan nőtt az érdek­lődés a Szegedi Kenderfonó­gyárban készített zsinegek iránt. Mind mennyiségileg, mind pedig minőségileg megnövekedtek a követel­mények, s ennek megfelelő­en egyre magasabb szakmai Magyar—jugoszláv árucsere Budapesten szerdán megkezdődött a magyar—jugoszláv árucsere-forgalmi vegyes bizottság ülése. A tárgyalásokon a két delegációt Tordai Jenő, illetve Alekszandar Drljacsa külkereskedelmi miniszterhelyettesek vezetik. Áttekintik a magyar—jugoszláv áruforgalom eddigi eredményeit, vala­mint az 1974-es év és a további évek árucseréjével össze­függő kérdéseket. végzettségű dolgozógárda szükséges a jó, eredményes munkához. Éppen ezért határozott úgy a gyár vezetősége, hogy lehetőséget teremt a polírozó gépen dolgozók számára a szakmunkás-bizonyítvány megszerzéséhez. A tavaly októberben indult tanfo­lyamra tizenketten jelent­keztek, s közülük nyolcan — Bakri János, Chmilkovsz­ki István, Csúri Mihály, Gyémánt József, Nagy Ist­ván, Szűcs István, Takó Ist­ván és Urbán László — né­hány nappal ezelőtt ered­ményes szakmunkásvizsgát tettek, s bebizonyították, hogy sikerrel sajátították el a simítós szakma technoló­giai szabályait. Kikötő a Kraszna torkolatában Hajókikötőt építenek a Kraszna torkolatában A Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság munkahajói. uszályai eddig a Tiszán te­leltek. s a jégzajlás gyakran károkat okozott bennük. A 6 millió forintos költ­séggel épülő kikötő vízfe­lülete a legalacsonyabb víz­állás idején is legalább 7 ezer négyzetméter lesz A tél beállta előtt ide vontat­ják be a hajókat és Itt jó körülmények között végezhe­tik majd a javításokat is. Nagy teljesítményű gépek­kel a mederszélesítés föld­munkáit megkezdték. Az építkezés több évig tart. (MXI4

Next

/
Oldalképek
Tartalom