Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-17 / 140. szám

VASÁRNAP, 1973. JÚNIUS It Egy kis szövetkezet nagy gondjai A Szegedi Gumi- és Mű- Amint azt a népi ellenőrök jezetten a tanács illetékes szervét azért, mert csak neki van hatóságilag joga beleavatkozni ilyen esetek­ben a szövetkezet életébe, termelésébe. A NEB vizs­ben a kasszába. A dolog et- gálata azt is megállapította, töl függetlenül elgondolkoz- hogy a KISZÖV megpróbált tató. A NEB példásan szak- segíteni, de a támogatást ma­szerű vizsgálati anyagáról, ga a szövetkezet vezetősége kezdő- amit a ktsz vezetői is elfő- utasította vissza, a revizori gadtak, óhatatlanul az jut iroda megállapításait meg anyagipari Szövetkezet a vá- tapasztalhatták, meglehető­ros kis üzemei közé tartó- sen tipikus bajban szenved zik, alig kerül a figyelem kö- a kis szövetkezeti üzem. A zéppontjába. Most mégis ez vezetők a legális kereteken történt, s sajnos ennek nem túl itt nem nyúltak mélyeb­jó oka van: a népi ellen­. örök különböző gazdálkodási hibákat fedtek fel működé­sében. Az ügy ugyanúgy oott. mint annyi nasopló. a Hz E5-ös sorsa ­Térítés autóhasználatért Válaszok a Tv Fórum kérdéseire A június 8-án rendezett Tv Fórumra több kérdés ér­kezett a televíziónézőktől, amelyeket Nyers Rezső a rendelkezésre álló adásidő­— bármilyen nagy anyagi megterhelést jelent is az országnak a szokásos utak sokszorosába kerülő sztrádák építése — a jövőben az eddi­ben nem tudott megválaszol- ginéi gyorsabban kell építe­szövetkezet egyik (háttérbe az eszembe, hogy valameny- egyszerűen mellőzte. nyi hiba könnyűszerrel meg­előzhető lett volna. Elsőso. Peregi Ferenc szerint a vizsgálati anyag tapasztala- j ban természetesen azzal, ha tait igyekeznek hasznosítani, j a ktsz vezetői, az elnök, „máris rendezzük a terme-' szorított) vezetője bejelen­tést tett a megyei NEB-hez. Nem azért, mert bajban lát­•p Hm személyes indítékokból. De Peregi Ferenc (196i óta van lést, került elég munka az I ebben a tisztségben) meg- év végéig Hamarosan be­gondoltabban, és elemzőbben lép a főkönyvelő, kijavítjuk foglalkozik a szövetkezet fej- a hibákat". Ne kételkedjünk lesztésével, a szakember- ebben előre — de azért any­utánpótlással, s nem választ- nyit tegyünk hozzá: kizáró­ja rendre a könnyebb meg- lag a feltáró vizsgálattól ni. Ez alkalommal a Közle­kedés- és Postaügyi Minisz­tériumtól kapott válaszokat közöljük az alábbi két kér­désre. nem is ez a lényeg, hanem amit a vizsgálat megállapí­tott. Azt, hogy kis üzem még nem veszteséges, ám árbe­vétele. nyeresége tartósan, évről évre csökken. hogy az anyagiasság dominál a vezetők között, ezért elma­radt az előrelátó műszaki fejlesztés, gyenge minőségű termékek kerülnek ki a műhelyekből. És ami ennek egyenes következménye: sor­ra elmaradnak a megrende­lők. a gépek kihasználatla­nul állnak. Kárt szenved te­hát a szövetkezet, de vele együtt tulajdonképpen a népgazdaság is. Mindennek ellenére. „Rmeddig pénz van. oldásokat. Kommentár nél­kül csupán egyetlen példát: Tari József 1971. november és decemberre kapott meg­bízást a műszaki vezetői te­endőkre, majd 1972 elején további fél évre. Január 15­ig megbízás nélkül dolgozott, míg 1973. március 2-án min­den indoklás nélkül megbí­zását ismét ideiglenesre vál­toztatták át. Az szinte ma­gától értetődik, hogy az el­nök szinte minden fonto­nem változik meg minden gyökeresen. Már csak ezért is elkelne az értő. fokozott felügyelet a szövetkezet mű­ködése felett. Mint ahogy el­kelt volna a több hasonló szövetkezeti ügyben is. Matkó István ni a hazai autópályákat. Eb­ben a programban első he­lyen szerepel a legnagyobb nemzetközi átmenőforgalmat lebonyolító útvonalunk, az E5-ös út. Ennek a sztráda­Kérdés: Várható-e a nak az építése már meg is közúti járműforgalom nö- kezdődött. Jelenleg Győr és vekedésével az úthálózat Tatabánya között haladnak a olyan irányú korszerüsíté- korszerű útépítő gépsorok, se, hogy az E5-ös utat ahol egyelőre olyan „fél" autópályává építik át? Ola- autópálya készül, mint ami­szok fogják-e építeni, és lyen Székesfehérvár és a Ba­milyen egyezménnyel? laton között van. Ezt tehát bármikor egy újabb beton­Éppen a közelmúltban fo- sáv megépítésével autópályá­gadta el a kormány a ma- vá lehet alakítani. Az ötö­lati dolgozókat érdekeltté te­gye abban, hogy hivatalos utakra is használják saját személygépkocsijukat. Ez a kormányrendelet és a hozzá kapcsolódó pénzügyi rendel­kezés ugyari nem szabta meg az egy adott időn belül ki­fizethető kilométerpénz fel­ső határát, ugyanakkor szi­gorúan meghatározta, hogy egy-egy vállalatnál mennyit költhetnek ilyen célra: A 'kiküldetési költség — mondja ki a rendelet — nem haladhatja meg az 1971-es költségkeretet. Ezt az összeget csupán abban az esetben lehet növelni, ha gyarországi autópálya-építés dik ötéves tervben feltétle- az illető vállalat egy vagy további programját. A jár­műforgalom rohamos növe­kedése ugyanis arra kény­szeríti a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztériumot, hogy osszuk szét" jelszóval a ta- sabb ügyben kizárólagos jog­gal a maga kezében tartotta és tartja a döntési jogot... De mint láttuk, a ktsz ve­zetői elkövették ezeket a hi­bákat. Évekig — tehát addig, míg a bejelentő személyes érdekeit meg nem sértették, a NEB megjelent — a goknak csupán tavaly '818 forinttal emelkedett a bére. Meglazult a munkafegyelem, nem ritka az italozás. az igazolatlan távollét, a túl­zott liberalizmus — s gyen­gék a munkakövetelménvek. A „süllyedő hajóról" előbb a műszaki vezető, később a szövetkezetek felügyeletével főkönyvelő lépett ki az esz­tendő elején, s még a mai napig sincs a szövetkezetnek főállású főkönyvelője. A hi­törvényben megbízott taná­csi szervnek miért nem tűnt fel a gyenge, hibás gazdál­kodás? Pedig a jelentések. bák ellentmondások listáját termelési statisztikák beszé­.lócskán lehetne bővíteni, a felsoroltak azonban éppen elegendők a helyzet szemlél­tetésére. desen bizonyítják a valósá­got — csupán észre kell venni! Miért említem kife­Szeged a hazai lapokban 1973/24 KEKESI Irtván—VARGA Lász- —g—: Mit kínál a 25. szegedi 10: Házgyári épületek alapozá- nyár? Tolna megyei Népújság, aa éa (ngadOszlntképzáse Sze- Jún. 9. gedrn. Magyar Építőipar, feb­A héi könyvei Lenin: Állam és forrada- miai). — Victor Hugó: A ki­lom. Marxizmus—leninizmus rály mulat (Európa—Heli­Kiskönyvtára (Kossuth). — Gergely Sándor: Felsőbb osztályba léphet. — Kertész Akos: Makra. 3. kiad. — kon). — Császár István: Fel­jegyzések az utolsó padból (Szépirodalmi). — Dezséry László: Erőszak. Szociológiai Mauoassant: Ékszerek. No- dokumentum. (Kozmosz). — vellák. Olcsó Könyvtár Solymár István: Duray Ti­ruér—márclua. (Fényképekkel, rajzokkal.1 PAPP György: Gyakorlati élet­re nevelés n rajtórákon a sze­gedi általános iskolákban. Rajz­tanítás, J. szám. [Fényképek­kel.! SZILÁRD János—VARGHA Miklós—WAGNER Ádám: Pálya­alkalmassági vizsgálatok a Sze­gedi Orvostudományi Egyetemen. Felsőoktatási Szemle, május VEKERDI Imréné: Zenehallga­tás. Óvodai Nevelés, május. [Ta­pasztalatok egy szegedi óvodá­ban Fényképekkel.) —Fogas—: Tárlat Szentesen. Magyar Vasutas, máj. 21.. |Bede István, szegedi vasutas festőmű­vész kiállításáról. Fényképpel. I [BARNA József) —Barna—: Üj óvodát avattak szegeden Textil­élet. máj. 26. (A textil müvekben Fényképpel.) RIDEG Gábor: Angyal szállt le Babilonban. — DUrrenmatt­bemutató a Nemzeti Színházban. Népszava, Jún. 6. (Kritika a sze­gedi előadásról.1 CJázetosztás elektronikus szá­mitógéppel. Petőfi Népe, június 6 | A DÉGAZ-nál.) KULCSÁR János: Színházi es­ték. — Angyal szállt le Babilon­ba. — A Szegedi Nemzeti Szín­ház vendégjátéka Szombathelyen. Vas Népe. jún. 6. [Kritika a DUrrenmatt-dráma előadásáról. Fényképpel.) Diákok a rezervátumban. Esti Hírlap, jún. 8. [Természetvédel­mi szakkör a szegedi Radnóti gimnáziumban.) Nemzetközi szákszervezeti nép­táncfesz.ttvál Szegeden. Közal­kalmazott. Jún. 8. Újjáépítik Szegeden az. árvíz­védelmi partfalat. Magyar Nem­zet, Népszava, jún. 8. [PÜNKÖSTI Arpádl: Újjáépí­tik szegeden a tiszai partfalat — 180 millió forintos beruházás. — Egv év határidő-rövidítés. Népsz-badság. iún. 8. Ü) T ild épül. Dolgozói l.apja (Tanbánya), Magyar Hír­lap, Jún. 9. Esti Hírlap, június 12, iBefelezték a pillérek építé­sét Algyón.t TÓTH Béla: paprika. Képes UJság. jún. 9. [Fénykép az Oj Zlet Tsz-böU Olajbányászathoz: Vlzmíi a föld alatt. Hétfői Hirek, jún. 11. Elhunyt Beretzk Péter ornito­lógus. Magyar Hírlap. Magyar Nemzet, Népszava, Jün. 12. BÁRDOS Pál: Mocsár Gábor: Gyémántper. Népszabadság, Jún. 12. [Könyvismertetés.) (Széüirodalmi). — Hermann István: A szfinx rejtélye (Gondolat). — Épületgépé­szeti munkák minőségi vizs­gálata. Szerk. Ballai János és Fék Miksa. (Műszaki). — Ipari termékek jegyzéke tar­talmi meghatározásai. IV. (Statisztikai). — Intenzív szülőszoba. Szerk. dr. Lam­pé László (Medicina). Sík Endre: Fekete-Afrika története IV. kötet (Akadé­miai). — Gergely Ágnes: A tolmács. Regény. — Janka Gyula: A nemzetközi mini­könyvgyűjtés helyzete és le­hetőségei (Szépirodalmi). — László Anna: Hevesi Sándor. 2. jav. kiad. (Gondolat). — Rácz Endre: Ják. Fotóal­bum (Corvina). — Olvasó if­júság (Móra). — Tamás Ala­dár: A 100% története (Mag­vető). — Lőcs Gyula—Vigas­sy József: A Fortran progra­mozási nyelv. 3. kiad. (Mű­szaki). Elek Tibor: Marxizmus és relativitáselmélet (Akadé­bor. Mai magyar művészet (Képzőművészeti). — Orosz nyelvi iskolai értelmező szó­tár. 2. kiad. (Tankönyvkiadó). — Csuha Pál: Betonelem­gyártás (Műszaki). E. Desnoes: Havannában egyedül. Modern Könyvtár (Európa). — H. Wouk: Haj­sza (Zrínyi). — Népművésze­ti Divatalbum (Minerva). — A cukorbetegség diétás ét­rendjei és az ételek elkészí­tési módjai. 4. átdolg. kiad. (Medicina). — Tamás—Vi­rágh: Hasznos tanácsok a Zsigulihoz (Műszaki). —Ger­gely!—Dési—Segény: Francia nyelvkönyv II. (Tankönyv­kiadó). — D. I. Golenko: Statisztikai módszerek al­kalmazása (Közgazdasági). Bíró József: A magyar kül­kereskedelmi politika II. (Közgazdasági) — A szépség szive. Régi kínai esztétikai írások. Szerk.: Tőkei Ferenc (Gondolat). — Shakespeare összes drámái III—IV. A He­likon klasszikusok sorozat­ban (Európa—Helikon). nül megépül új nyomvona­lon az autópálya Kecskemét —Budapest, valamint Buda­pest és Győr között. Tíz éven belül pedig a négy nyomvonalas, korszerű utat Szegedig, illetve a nyugati országhatárig hosszabbítják meg. E közben befejezik az M7-es autópályát a Balato­nig, és az M3-as sztrádát több gépkocsit leadott, te­hát ha csökkentette közületi személyautóinak számát. Mi­vel az átlagos számítások szerint évente 120 ezer fo­rintba kerül egy közületi személyautó üzemeltetése, a rendelet kimondta, hogy en­nek a költségkeretnek a fe­lével meg lehet emelni a kiküldetési kimutatásokat. Budapest és Miskolc között. Vagyis leadott gépkocsinként A leírtakból is kitűnik. 60 ezer forinttal emelkedhet hogy az autópálya-építés az évenkénti kiküldetési ke­programja a következő esz- ret. A vállalatok tehát csak­tendőkben nagy megterhe- is ebből az 'összegből gaz­lést jelent majd a népgazda- dálkodhatnak a magánautók­ságnak. Gondoljuk csak meg: ra kifizetett kilométerpén­egy kilométernyi sztráda — zekkel is. hidakkal, aluljárókkal — 50 Ami a visszaéléseket illet!! millió forintba kerül. Termé- a KPM Autófelügyelet ép­szetes tehát, hogy ilyen nagy, pen a közelmúltban végzett beruházásnál felvetődik a ezzel kapcsolatban széles kö­kfllföldi kooperáció hasznos- rű vizsgálatot, és megállapí­ságának kérdése Valószínű totta, hogy egyes vállalatok­hát, hogy a magyar autópá­lya építésében is részt vesz­nek majd külföldi vállala­tok. Kérdés: Menny) az a ,„ x , .„ „ . . allapítottak továbbá. maximalis összeg, amelyet ^ , a vállalat adhat saját ko­csi használatáért a tulaj­donosnak? Voltak-e már ezzel vállalati visszaélé­sek? A Í4fl972. számú kor­mányrendelet, amely szigo­rúan szabályozta az állami és közületi tulajdonban levő személygépkocsik használa­tát és számát, egyúttal olyan céllal született, hogy a vállá­nál indokolatlanul alacsony, másutt érthetetlenül magas havi átalányokat fizetnek néhány dolgozónak, aki sa­ját kocsiját használja. Meg­néhány — speciális munka­körben dolgozó alkalmazott — egy-két hónap alatt egjr új kocsi árát kereste meg a kilométerpénzen. Bár ea nem jogszabályellenes, igy te­hát nem tekinthető vissza­élésnek. a KPM Autófel­ügyelete a kedvezőtlen ta­pasztalatokat mégis a kor­mányhatározat előkészítésé­ben részt vett tárcaközi bi­zottságnak jelenti. Tóth Béla: Céhmesteri irományok 16. Nem mondana egy vak lóért ilyen emberkö­zelit a becsületes asztaloscéh tekintetes elöljáró­sága közül egy is. Mert leesne a glória a fejé­ről. Hanem fölállt az egész kompánia, nagy mes­teri hüvelykujjal, hitükre való tekintet nélkül keresztet vetettek, s az atya fiúnak nevében megkezdték a vizsgálódást ágybéli tehetségem Irányában. Hogy hát miféle törvények tartanak, kormá­nyoznak engem lábamtól a hajamig, bölcsőmtől haló poromig. Ez mind benne foglaltatik az bö­csületes asztalos céh artikulusaiban, csak tudni kell. Ebből tevődnek föl a legkülönbözőbb nagyon fontos kérdések amit Fridivel már egy év óta. betéve, mint a kedvünkre való verseket, kívül­ről fújtunk, fütyültünk, énekeltünk akár kot­tára is. — A céhmesterekről való törvény — kérdi el­ső embere a céhnek, bizonyos Bárányos Habogó 1-Iános asztalos mestee, — A tizedik törvény pedig azt mondja: Kö­teles l^yen a czéhmester minden fértály esz­tendőben a mestereket öszve hivatni. Aki annak idejében meg nem jelen, vagy czéh mestere el­len magát engedetlennek mutatná, vagy éppen elmaradna, akkor a helybeli mester fél forint­ban, a külföldi mezővárosokban, vagy falukban lakó mester pedig egy font viaszkban, és aki éppen 12 órakor a czéh mesternél nem lészen, fél font viaszban büntetessen. — A nyitott céhláda tiszteletiről mily törvény tészen, s miképpen? — A tizennégyes artikulus idemondja: Ha tör. ténne, hogy a nyitott ládakor egyik a másikat csúfosabb szavakkal illetné, rágalmazná, gya­lázná, szinte káromkodna, vagy szitkozódna vagy motskos szavakat ejtene, melyek a bötsü­letes czéhnél szenvedhetetlenek, az olyan mes­ter büntetésbe essen, és méglen a gyülekezet el­oszlik, mester legyen az vagy legény, a bötsüle­tes czéhnek tartozzon egy font viaszkot adni, ha pedig tetjei terhesebbek lennének, a nemes tanátsnak ítélete alá bocsájtasson. — A mester, legény közötti viszályról való törvény, hogy szól? — Amidőn ellenben mester és legény küzött támadna valami ízetlenség, villongás, vagy ver­sengés, akkor ne fájlaltasson mindjárt bíró úr­nak feje, hanem a czéh mester intézze el a dolgot, dorgálja meg a részeket, és a vétkest egész három forintig büntetetheti, úgy mindazon által ami a városi törvényt illeti mindenkor ki­vételessen. Azonban 35-or azon mester, vagy legény, aki zűrzavart szerezne, és nemes szab, tar. Szeged várossá hatalma, s ítélete alá való lészen, aki ezen czéhbeli rendünknek ellent mondana, ma­gát ellene szegezné, vagy azokat elfogadni nem akarná, bötsületes czéhből ki rekesztetessen, ér­demetlenné tétessen és ha az iránt meg nem egygyeznének nemes szabad királyi Szeged vá­rossából ki üzetetessen. Esti lakozásig kellett törvényi tudásomnak ki­derülni, hogy a vacsoratál is előkerülhessen. Közben percegni kezdett a vicenótárius penná­ja a szabaduló levelemen. Kellett azért ide a kisebbik Wőber főispánok közül egy tanácsbéli, meg az ő óraláncon csüngő pecsétnyomója a papíromra. Volt már alighanem hét óra, mire fölocsúdok, hogy mehetek, mert remekes legény lettem. Nagy erővel lüktettem aztán a meste­remhez, hogy megpusziljam. Hagyta kicsit ma­gát, kabátja ujjával törülte arcát. Fridi csak másnap este ért el az én mai napi tortúrámhoz, így csönd ült a ház körül, a segé­dek éppen eszegették a vacsora kenyeret, fogad­ták a köszönésem, hisz már egy éve egész em­berek velem. A következő vasárnapén bizonyo­san meg lesz a kistársaságbeli összejövetel is, ahol legénnyé tesznek hivatalosan. Az én kenyerem Is ott volt a tányéromon, de nem ment le egy falat is, nem volt elég nyál a számban, hogy magára kenyeret rágjak, csak nyámmogtam, mint a fogatlan marha. Jött aztán Fridi, tornyos szófa volt a remeke. A favázzal kész, meg a kárpitos résszel is tel­jesen. holnap az utolsó simítást ráteszi, a disz­szögeket, meg a paszomántos, bojtos zsinórza­tokat, aztán hajrá világ, add a mancsod, hi­szen legényekké senderedtünk! (Folytatjuk^ / V

Next

/
Oldalképek
Tartalom