Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-17 / 140. szám
VASÁRNAP, 1973. JÚNIUS It Egy kis szövetkezet nagy gondjai A Szegedi Gumi- és Mű- Amint azt a népi ellenőrök jezetten a tanács illetékes szervét azért, mert csak neki van hatóságilag joga beleavatkozni ilyen esetekben a szövetkezet életébe, termelésébe. A NEB vizsben a kasszába. A dolog et- gálata azt is megállapította, töl függetlenül elgondolkoz- hogy a KISZÖV megpróbált tató. A NEB példásan szak- segíteni, de a támogatást maszerű vizsgálati anyagáról, ga a szövetkezet vezetősége kezdő- amit a ktsz vezetői is elfő- utasította vissza, a revizori gadtak, óhatatlanul az jut iroda megállapításait meg anyagipari Szövetkezet a vá- tapasztalhatták, meglehetőros kis üzemei közé tartó- sen tipikus bajban szenved zik, alig kerül a figyelem kö- a kis szövetkezeti üzem. A zéppontjába. Most mégis ez vezetők a legális kereteken történt, s sajnos ennek nem túl itt nem nyúltak mélyebjó oka van: a népi ellen. örök különböző gazdálkodási hibákat fedtek fel működésében. Az ügy ugyanúgy oott. mint annyi nasopló. a Hz E5-ös sorsa Térítés autóhasználatért Válaszok a Tv Fórum kérdéseire A június 8-án rendezett Tv Fórumra több kérdés érkezett a televíziónézőktől, amelyeket Nyers Rezső a rendelkezésre álló adásidő— bármilyen nagy anyagi megterhelést jelent is az országnak a szokásos utak sokszorosába kerülő sztrádák építése — a jövőben az eddiben nem tudott megválaszol- ginéi gyorsabban kell építeszövetkezet egyik (háttérbe az eszembe, hogy valameny- egyszerűen mellőzte. nyi hiba könnyűszerrel megelőzhető lett volna. Elsőso. Peregi Ferenc szerint a vizsgálati anyag tapasztala- j ban természetesen azzal, ha tait igyekeznek hasznosítani, j a ktsz vezetői, az elnök, „máris rendezzük a terme-' szorított) vezetője bejelentést tett a megyei NEB-hez. Nem azért, mert bajban lát•p Hm személyes indítékokból. De Peregi Ferenc (196i óta van lést, került elég munka az I ebben a tisztségben) meg- év végéig Hamarosan begondoltabban, és elemzőbben lép a főkönyvelő, kijavítjuk foglalkozik a szövetkezet fej- a hibákat". Ne kételkedjünk lesztésével, a szakember- ebben előre — de azért anyutánpótlással, s nem választ- nyit tegyünk hozzá: kizárója rendre a könnyebb meg- lag a feltáró vizsgálattól ni. Ez alkalommal a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumtól kapott válaszokat közöljük az alábbi két kérdésre. nem is ez a lényeg, hanem amit a vizsgálat megállapított. Azt, hogy kis üzem még nem veszteséges, ám árbevétele. nyeresége tartósan, évről évre csökken. hogy az anyagiasság dominál a vezetők között, ezért elmaradt az előrelátó műszaki fejlesztés, gyenge minőségű termékek kerülnek ki a műhelyekből. És ami ennek egyenes következménye: sorra elmaradnak a megrendelők. a gépek kihasználatlanul állnak. Kárt szenved tehát a szövetkezet, de vele együtt tulajdonképpen a népgazdaság is. Mindennek ellenére. „Rmeddig pénz van. oldásokat. Kommentár nélkül csupán egyetlen példát: Tari József 1971. november és decemberre kapott megbízást a műszaki vezetői teendőkre, majd 1972 elején további fél évre. Január 15ig megbízás nélkül dolgozott, míg 1973. március 2-án minden indoklás nélkül megbízását ismét ideiglenesre változtatták át. Az szinte magától értetődik, hogy az elnök szinte minden fontonem változik meg minden gyökeresen. Már csak ezért is elkelne az értő. fokozott felügyelet a szövetkezet működése felett. Mint ahogy elkelt volna a több hasonló szövetkezeti ügyben is. Matkó István ni a hazai autópályákat. Ebben a programban első helyen szerepel a legnagyobb nemzetközi átmenőforgalmat lebonyolító útvonalunk, az E5-ös út. Ennek a sztrádaKérdés: Várható-e a nak az építése már meg is közúti járműforgalom nö- kezdődött. Jelenleg Győr és vekedésével az úthálózat Tatabánya között haladnak a olyan irányú korszerüsíté- korszerű útépítő gépsorok, se, hogy az E5-ös utat ahol egyelőre olyan „fél" autópályává építik át? Ola- autópálya készül, mint amiszok fogják-e építeni, és lyen Székesfehérvár és a Bamilyen egyezménnyel? laton között van. Ezt tehát bármikor egy újabb betonÉppen a közelmúltban fo- sáv megépítésével autópályágadta el a kormány a ma- vá lehet alakítani. Az ötölati dolgozókat érdekeltté tegye abban, hogy hivatalos utakra is használják saját személygépkocsijukat. Ez a kormányrendelet és a hozzá kapcsolódó pénzügyi rendelkezés ugyari nem szabta meg az egy adott időn belül kifizethető kilométerpénz felső határát, ugyanakkor szigorúan meghatározta, hogy egy-egy vállalatnál mennyit költhetnek ilyen célra: A 'kiküldetési költség — mondja ki a rendelet — nem haladhatja meg az 1971-es költségkeretet. Ezt az összeget csupán abban az esetben lehet növelni, ha gyarországi autópálya-építés dik ötéves tervben feltétle- az illető vállalat egy vagy további programját. A járműforgalom rohamos növekedése ugyanis arra kényszeríti a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot, hogy osszuk szét" jelszóval a ta- sabb ügyben kizárólagos joggal a maga kezében tartotta és tartja a döntési jogot... De mint láttuk, a ktsz vezetői elkövették ezeket a hibákat. Évekig — tehát addig, míg a bejelentő személyes érdekeit meg nem sértették, a NEB megjelent — a goknak csupán tavaly '818 forinttal emelkedett a bére. Meglazult a munkafegyelem, nem ritka az italozás. az igazolatlan távollét, a túlzott liberalizmus — s gyengék a munkakövetelménvek. A „süllyedő hajóról" előbb a műszaki vezető, később a szövetkezetek felügyeletével főkönyvelő lépett ki az esztendő elején, s még a mai napig sincs a szövetkezetnek főállású főkönyvelője. A hitörvényben megbízott tanácsi szervnek miért nem tűnt fel a gyenge, hibás gazdálkodás? Pedig a jelentések. bák ellentmondások listáját termelési statisztikák beszé.lócskán lehetne bővíteni, a felsoroltak azonban éppen elegendők a helyzet szemléltetésére. desen bizonyítják a valóságot — csupán észre kell venni! Miért említem kifeSzeged a hazai lapokban 1973/24 KEKESI Irtván—VARGA Lász- —g—: Mit kínál a 25. szegedi 10: Házgyári épületek alapozá- nyár? Tolna megyei Népújság, aa éa (ngadOszlntképzáse Sze- Jún. 9. gedrn. Magyar Építőipar, febA héi könyvei Lenin: Állam és forrada- miai). — Victor Hugó: A kilom. Marxizmus—leninizmus rály mulat (Európa—HeliKiskönyvtára (Kossuth). — Gergely Sándor: Felsőbb osztályba léphet. — Kertész Akos: Makra. 3. kiad. — kon). — Császár István: Feljegyzések az utolsó padból (Szépirodalmi). — Dezséry László: Erőszak. Szociológiai Mauoassant: Ékszerek. No- dokumentum. (Kozmosz). — vellák. Olcsó Könyvtár Solymár István: Duray Tiruér—márclua. (Fényképekkel, rajzokkal.1 PAPP György: Gyakorlati életre nevelés n rajtórákon a szegedi általános iskolákban. Rajztanítás, J. szám. [Fényképekkel.! SZILÁRD János—VARGHA Miklós—WAGNER Ádám: Pályaalkalmassági vizsgálatok a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. Felsőoktatási Szemle, május VEKERDI Imréné: Zenehallgatás. Óvodai Nevelés, május. [Tapasztalatok egy szegedi óvodában Fényképekkel.) —Fogas—: Tárlat Szentesen. Magyar Vasutas, máj. 21.. |Bede István, szegedi vasutas festőművész kiállításáról. Fényképpel. I [BARNA József) —Barna—: Üj óvodát avattak szegeden Textilélet. máj. 26. (A textil müvekben Fényképpel.) RIDEG Gábor: Angyal szállt le Babilonban. — DUrrenmattbemutató a Nemzeti Színházban. Népszava, Jún. 6. (Kritika a szegedi előadásról.1 CJázetosztás elektronikus számitógéppel. Petőfi Népe, június 6 | A DÉGAZ-nál.) KULCSÁR János: Színházi esték. — Angyal szállt le Babilonba. — A Szegedi Nemzeti Színház vendégjátéka Szombathelyen. Vas Népe. jún. 6. [Kritika a DUrrenmatt-dráma előadásáról. Fényképpel.) Diákok a rezervátumban. Esti Hírlap, jún. 8. [Természetvédelmi szakkör a szegedi Radnóti gimnáziumban.) Nemzetközi szákszervezeti néptáncfesz.ttvál Szegeden. Közalkalmazott. Jún. 8. Újjáépítik Szegeden az. árvízvédelmi partfalat. Magyar Nemzet, Népszava, jún. 8. [PÜNKÖSTI Arpádl: Újjáépítik szegeden a tiszai partfalat — 180 millió forintos beruházás. — Egv év határidő-rövidítés. Népsz-badság. iún. 8. Ü) T ild épül. Dolgozói l.apja (Tanbánya), Magyar Hírlap, Jún. 9. Esti Hírlap, június 12, iBefelezték a pillérek építését Algyón.t TÓTH Béla: paprika. Képes UJság. jún. 9. [Fénykép az Oj Zlet Tsz-böU Olajbányászathoz: Vlzmíi a föld alatt. Hétfői Hirek, jún. 11. Elhunyt Beretzk Péter ornitológus. Magyar Hírlap. Magyar Nemzet, Népszava, Jün. 12. BÁRDOS Pál: Mocsár Gábor: Gyémántper. Népszabadság, Jún. 12. [Könyvismertetés.) (Széüirodalmi). — Hermann István: A szfinx rejtélye (Gondolat). — Épületgépészeti munkák minőségi vizsgálata. Szerk. Ballai János és Fék Miksa. (Műszaki). — Ipari termékek jegyzéke tartalmi meghatározásai. IV. (Statisztikai). — Intenzív szülőszoba. Szerk. dr. Lampé László (Medicina). Sík Endre: Fekete-Afrika története IV. kötet (Akadémiai). — Gergely Ágnes: A tolmács. Regény. — Janka Gyula: A nemzetközi minikönyvgyűjtés helyzete és lehetőségei (Szépirodalmi). — László Anna: Hevesi Sándor. 2. jav. kiad. (Gondolat). — Rácz Endre: Ják. Fotóalbum (Corvina). — Olvasó ifjúság (Móra). — Tamás Aladár: A 100% története (Magvető). — Lőcs Gyula—Vigassy József: A Fortran programozási nyelv. 3. kiad. (Műszaki). Elek Tibor: Marxizmus és relativitáselmélet (Akadébor. Mai magyar művészet (Képzőművészeti). — Orosz nyelvi iskolai értelmező szótár. 2. kiad. (Tankönyvkiadó). — Csuha Pál: Betonelemgyártás (Műszaki). E. Desnoes: Havannában egyedül. Modern Könyvtár (Európa). — H. Wouk: Hajsza (Zrínyi). — Népművészeti Divatalbum (Minerva). — A cukorbetegség diétás étrendjei és az ételek elkészítési módjai. 4. átdolg. kiad. (Medicina). — Tamás—Virágh: Hasznos tanácsok a Zsigulihoz (Műszaki). —Gergely!—Dési—Segény: Francia nyelvkönyv II. (Tankönyvkiadó). — D. I. Golenko: Statisztikai módszerek alkalmazása (Közgazdasági). Bíró József: A magyar külkereskedelmi politika II. (Közgazdasági) — A szépség szive. Régi kínai esztétikai írások. Szerk.: Tőkei Ferenc (Gondolat). — Shakespeare összes drámái III—IV. A Helikon klasszikusok sorozatban (Európa—Helikon). nül megépül új nyomvonalon az autópálya Kecskemét —Budapest, valamint Budapest és Győr között. Tíz éven belül pedig a négy nyomvonalas, korszerű utat Szegedig, illetve a nyugati országhatárig hosszabbítják meg. E közben befejezik az M7-es autópályát a Balatonig, és az M3-as sztrádát több gépkocsit leadott, tehát ha csökkentette közületi személyautóinak számát. Mivel az átlagos számítások szerint évente 120 ezer forintba kerül egy közületi személyautó üzemeltetése, a rendelet kimondta, hogy ennek a költségkeretnek a felével meg lehet emelni a kiküldetési kimutatásokat. Budapest és Miskolc között. Vagyis leadott gépkocsinként A leírtakból is kitűnik. 60 ezer forinttal emelkedhet hogy az autópálya-építés az évenkénti kiküldetési keprogramja a következő esz- ret. A vállalatok tehát csaktendőkben nagy megterhe- is ebből az 'összegből gazlést jelent majd a népgazda- dálkodhatnak a magánautókságnak. Gondoljuk csak meg: ra kifizetett kilométerpénegy kilométernyi sztráda — zekkel is. hidakkal, aluljárókkal — 50 Ami a visszaéléseket illet!! millió forintba kerül. Termé- a KPM Autófelügyelet épszetes tehát, hogy ilyen nagy, pen a közelmúltban végzett beruházásnál felvetődik a ezzel kapcsolatban széles kökfllföldi kooperáció hasznos- rű vizsgálatot, és megállapíságának kérdése Valószínű totta, hogy egyes vállalatokhát, hogy a magyar autópálya építésében is részt vesznek majd külföldi vállalatok. Kérdés: Menny) az a ,„ x , .„ „ . . allapítottak továbbá. maximalis összeg, amelyet ^ , a vállalat adhat saját kocsi használatáért a tulajdonosnak? Voltak-e már ezzel vállalati visszaélések? A Í4fl972. számú kormányrendelet, amely szigorúan szabályozta az állami és közületi tulajdonban levő személygépkocsik használatát és számát, egyúttal olyan céllal született, hogy a vállánál indokolatlanul alacsony, másutt érthetetlenül magas havi átalányokat fizetnek néhány dolgozónak, aki saját kocsiját használja. Megnéhány — speciális munkakörben dolgozó alkalmazott — egy-két hónap alatt egjr új kocsi árát kereste meg a kilométerpénzen. Bár ea nem jogszabályellenes, igy tehát nem tekinthető visszaélésnek. a KPM Autófelügyelete a kedvezőtlen tapasztalatokat mégis a kormányhatározat előkészítésében részt vett tárcaközi bizottságnak jelenti. Tóth Béla: Céhmesteri irományok 16. Nem mondana egy vak lóért ilyen emberközelit a becsületes asztaloscéh tekintetes elöljárósága közül egy is. Mert leesne a glória a fejéről. Hanem fölállt az egész kompánia, nagy mesteri hüvelykujjal, hitükre való tekintet nélkül keresztet vetettek, s az atya fiúnak nevében megkezdték a vizsgálódást ágybéli tehetségem Irányában. Hogy hát miféle törvények tartanak, kormányoznak engem lábamtól a hajamig, bölcsőmtől haló poromig. Ez mind benne foglaltatik az böcsületes asztalos céh artikulusaiban, csak tudni kell. Ebből tevődnek föl a legkülönbözőbb nagyon fontos kérdések amit Fridivel már egy év óta. betéve, mint a kedvünkre való verseket, kívülről fújtunk, fütyültünk, énekeltünk akár kottára is. — A céhmesterekről való törvény — kérdi első embere a céhnek, bizonyos Bárányos Habogó 1-Iános asztalos mestee, — A tizedik törvény pedig azt mondja: Köteles l^yen a czéhmester minden fértály esztendőben a mestereket öszve hivatni. Aki annak idejében meg nem jelen, vagy czéh mestere ellen magát engedetlennek mutatná, vagy éppen elmaradna, akkor a helybeli mester fél forintban, a külföldi mezővárosokban, vagy falukban lakó mester pedig egy font viaszkban, és aki éppen 12 órakor a czéh mesternél nem lészen, fél font viaszban büntetessen. — A nyitott céhláda tiszteletiről mily törvény tészen, s miképpen? — A tizennégyes artikulus idemondja: Ha tör. ténne, hogy a nyitott ládakor egyik a másikat csúfosabb szavakkal illetné, rágalmazná, gyalázná, szinte káromkodna, vagy szitkozódna vagy motskos szavakat ejtene, melyek a bötsületes czéhnél szenvedhetetlenek, az olyan mester büntetésbe essen, és méglen a gyülekezet eloszlik, mester legyen az vagy legény, a bötsületes czéhnek tartozzon egy font viaszkot adni, ha pedig tetjei terhesebbek lennének, a nemes tanátsnak ítélete alá bocsájtasson. — A mester, legény közötti viszályról való törvény, hogy szól? — Amidőn ellenben mester és legény küzött támadna valami ízetlenség, villongás, vagy versengés, akkor ne fájlaltasson mindjárt bíró úrnak feje, hanem a czéh mester intézze el a dolgot, dorgálja meg a részeket, és a vétkest egész három forintig büntetetheti, úgy mindazon által ami a városi törvényt illeti mindenkor kivételessen. Azonban 35-or azon mester, vagy legény, aki zűrzavart szerezne, és nemes szab, tar. Szeged várossá hatalma, s ítélete alá való lészen, aki ezen czéhbeli rendünknek ellent mondana, magát ellene szegezné, vagy azokat elfogadni nem akarná, bötsületes czéhből ki rekesztetessen, érdemetlenné tétessen és ha az iránt meg nem egygyeznének nemes szabad királyi Szeged várossából ki üzetetessen. Esti lakozásig kellett törvényi tudásomnak kiderülni, hogy a vacsoratál is előkerülhessen. Közben percegni kezdett a vicenótárius pennája a szabaduló levelemen. Kellett azért ide a kisebbik Wőber főispánok közül egy tanácsbéli, meg az ő óraláncon csüngő pecsétnyomója a papíromra. Volt már alighanem hét óra, mire fölocsúdok, hogy mehetek, mert remekes legény lettem. Nagy erővel lüktettem aztán a mesteremhez, hogy megpusziljam. Hagyta kicsit magát, kabátja ujjával törülte arcát. Fridi csak másnap este ért el az én mai napi tortúrámhoz, így csönd ült a ház körül, a segédek éppen eszegették a vacsora kenyeret, fogadták a köszönésem, hisz már egy éve egész emberek velem. A következő vasárnapén bizonyosan meg lesz a kistársaságbeli összejövetel is, ahol legénnyé tesznek hivatalosan. Az én kenyerem Is ott volt a tányéromon, de nem ment le egy falat is, nem volt elég nyál a számban, hogy magára kenyeret rágjak, csak nyámmogtam, mint a fogatlan marha. Jött aztán Fridi, tornyos szófa volt a remeke. A favázzal kész, meg a kárpitos résszel is teljesen. holnap az utolsó simítást ráteszi, a diszszögeket, meg a paszomántos, bojtos zsinórzatokat, aztán hajrá világ, add a mancsod, hiszen legényekké senderedtünk! (Folytatjuk^ / V