Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-17 / 140. szám

VASÁRNAP. Km. JÜNIÜS 17. Hétköznapok Hrkadia4< Valamikor arról volt híres ez a bizonyos' táj, hogy messze esik a civilizációtól, no meg maga a vidék is meglehetősen vad, hegyeivel és szakadékaival. Ha a földrajzban kevéssé járatos magyar hallja e szót, okvetlenül úgy hiszi, hogy olyan helyet jelöl, ahol sok az árok, s így esetleg Szegedre ls gondolhat. Mert — bár a lehető legalíöldibb a város — árkokban, dimbekben-dombokban mi is bővelkedünk. Végső soron mindez nem is nagy baj. Ezt a néhány évet kibírjuk, s ha végre mindenütt új kábelek, csatornák, csövek lesznek a város földje alatt, akkor talán évekre új aszfaltruhát kaphatnak az utcák, s végre talán évtizedekre is simák lesznek Szeged útjai. Simák és tiszták, mert a hepe-hupák, repedések, törések bizony porról és sárról is bőven gondoskodnak. Még álomnak is szép lenne — véli az ember, még örömmel is fogadja e mini-Alpokat, legalábbis amennyi feltétlenül szükséges belőlük. De maradványainak már kevésbé örül. A Maros utcát például, ahol kábeleket fektetett a posta, még most is két árok szeli keresztül, éles aszfaltszegéllyel veszélyeztetve a helyi viszonyokkal nem kellően ismerős autósok-motorosok gumijait. A Széchenyi téren, a Vörösmarty utca torkolatában napokig ugyanilyen árok éktelenkedett, míg végül egyik írásunk után betemették, leaszfaltozták. S még hány helyen vannak ilyen, és ehhez hasonló gödrök, árkok a városban, melyek egy-egy kábel- vagy csőfektetés után megmaradtak az utókor bosszantására. S még ha csak bosszantóak lennének, de veszélyesek is. Ha hatvannal belehajt valaki, esetleg szétrobbanhat az egyik első gumi, s a kormányozhatatlanná vált kocsi felrohan a járdára. A következményeket kár is színezni. Vagy egy motqros töri nyakát az árok miatt. Pedig vannak szabályok, rendeletek arra, hogy a munka befejeztével az árkokat, gödröket aszfalttal kell borítani, s ha valamely vállalat elmulasztja, felelős vezetőit meg lehet büntetni. Talán nem lenne érdektelen, ha a kerületi hivatalok szabálysértési előadói időnként körülnéznének területükön. így esetleg gyorsabban szabadulnánk meg fölös árkainktól, mert büntetés nélkül — úgy tűnik — kissé lassan megy az ilyesmi. Cipók ^A cipő vásárlás újabban sok gondot okoz a vevőknek. A cipők ugyanis nemcsak a divat rendkívül gyors változásainak vannak kitéve, de újabban nagyon sok rövid élettartamú cipőt gyártanak. Így fordulhat elő, hogy a vásárlók a cipő megvétele után néhány héttel azt állapítják meg, hogy a levált cipősarkot csak hozzáértő mesteremberek vagy a gyártó cég tudja megjavítani." Félreértés ne essék, ezeket a mondatokat nem valamely honfitársunk, hanem egy osztrák újságíró írta az Arbeiter Zeitungban. Vagyis ami a cipőket illeti — úgy tűnik —, tőlünk Nyugatra sem a legrózsásabb a helyzet. Arrafelé sem jobbak a lábbelik ama Deákné vásznánál. Kétségkívül tanulságos a megállapítás, csak nem túl vigasztaló. Vagy, mégis? Mert az Arbeiter Zeitung cikkéből az is kiderül, hogy a masszív, sok mindent kibíró bőr lábbelik kimentek a divatból, a vásárlók — ugyanúgy, mint nálunk — inkább a jóval olcsóbb, egy szezonra gyártott műbőr cipőket veszik és keresik. Alighanem igazuk is van, hiszen egy év múlva úgyis kimegy a cipő a divatból. Tehát a gyárak sokszor eleve olyan cipőket gyártanak, melyek egy nyárra vagy télra valók. Az egyik esős időre készül, a másiknak egy eső is elég ahhoz, hogy elbúcsúzzon formájától, esetleg talpától is. Az egyiket cipőkrémmel kell ápolni, a másiknak pedig a legynagyobb ellensége a „boksz", csak speciális szerekkel lehet tisztítani. De hogyan képes eligazodni a vásárló e dzsungelben? Nálunk is megjelentek már néhány cipőnél a kis cédulák, melyek a legszükségesebbről tájékoztatnak. Csak éppen nem minden lábbelivel adják, s szövegük összeállításának szempontjai sem túlságosan egységesek. Talán ismét jó az Arbeiter Zeitungra hivatkozni. Ausztriában olyan bizonylatokat akarnak bevezetni, melyeket minden cipőhöz mellékelni kell, s amelyek egységes szempontok alapján tájékoztatják a vevőt a cipők talpáról (csúszik-e vagy sem, bírja-e az esőt stb.), sarkáról és felső részéről (miből készül, menynyire szellőzik stb.), javíttatási lehetőségeiről, és az ápolás tudnivalóiról. Nem is rossz a példa, talán nálunk is érdemes lenne bevezetni. Sz. L Új vállalat Budapesten új vállalat kezdte meg működését, amely a KGST-országokból importált, az egységes számítógép-rendszerhez tartozó gépek műszaki kiszolgálásával foglalkozik. A számítástechnikai kormányközi bizottság múlt évi varsói ülésén állapodtak meg abban, hogy az egységes számítógép-rendszer kialakításában érdekelt valamennyi országban létrehozzák a műszaki kiszolgáló szervet. Balettiskolások bemutatója A városi balettiskola növendékeinek év végi záróünnepélyét rendezték meg tegnap este a Szegedi Nemzeti Színházban. A bemutatók szereplői — a legkisebbektől a 13 évesekig mintegy 70en — számot adtak tehetségükről, tudásukról. A szép, kulturált mozgás elsajátítása nagy fegyelmet követel a 4-5 évesektől is, az együttes ritmus- és mozgásgyakorlatok a figyelem megoszlását és összpontosítását egyszerre. Dr. Baróthy Zoltánné balettmester apró növendékei jól sikerült bemutatókkal bizonyították, hogy eredményes munka folyik az iskolákban. Megérdemelten kaptak sok tapsot a nagyobbak is, életkorhoz alkalmazkodó, tehát nem művészi igénnyel, de magas színvonalú mozgáskultúrával előadott táncszámaikért. A balettiskolások záróünnepségén zongorán közreműködött Kádár Lászlóné. A rakpart regénye yy Feneketlen mélységek yy Addig csupán a vasúti hídtól felfelé készültek el egy bizonyos szakasszal, amikor a süllyedések, sőt a víz felé megbillenések jelentkeztek. Megállapították, hogy a partfal elé levert cölöpöketa megcsúszó iszapréteg kinyomta, és utánuk „igazodott" a Tisza mínusz 4 méteres vízállásához alapozott kő-beton fal. Az átlagosan 30 centiméter átmérőjű facölöpöket ugyanis nem tudták mélyebbre leverni, az alapozástól csupán 1 méterre, mert még az árvíz előtti régi bevédés, partomlás miatt a város, a vár előtt a Tiszába szórt cölöpsoros kőhónyás akadályozott. Az új munkagödrökkel, feltárással mindenesetre mínusz 6 méterre mentek le, a terveken módosítottak, illetve több szakaszon a régi alapok mögött újat és szélesebbet létesítettek, meghagyva amit addig beépítettek. Ez volt 1883— 84-ben és újabb talajvizsgálatok sora. a Tisza és a Maros őskori hordaléka „titokzatos" lerakódásának, rétegződésének feltárása, hogy szilárdabb talajviszonyokat leljenek, hiszen a partfalat hosszú időn át biztonságosan akarták hagyni a késői utókornak. Hogy ez mennyire sikerült, a befektetett munka és anyagi ráfordítás arányában, azt egyaránt bírálhatják és dicsérhetik a modernebb kor okosabb nemzedékei ma. akik pedig a régiek leírásából ismerhetik és tanulhatják meg. hogy a folyószabályozások, átvágá Liebmann Béla felvétele A vizek ismét tajtékzanak Csokrok versenye Kiállítás nyilt szombaton a Kertészeti Egyetem dísztermében, ahol a VIII. országos virágkötészeti verseny győztes csokrait, koszorúit láthatja a közönség. Éváiként megrendezik az ország különböző városaiban a versenyt, Budapestre idén a főváros centenáriuma alkalmából került sor. Hatvan versenyző több mint 300 legszebb alkotása sorakozik fel a kiállításon, menyasszonyi csokrok, virággal díszített tálak, vázák, kirakatok és koszorúk láthatók. A legsikerültebbek díjat kapnak, s az abszolút győztes jövőre részt vehet a Hamburgban megrendezendő európai virágkötészeti versenyen. Üdülő szakmunkástanulók Doktoravatás a tudományegyetemen A Dugonics téri aulaban rendezték meg tegnap délelőtt a József Attila Tudományegyetem doktoravató ünnepségét. Dr. Marta Ferenc rektor 39 jogászt, 23 bölcsészt és 24 természettudományi karon végzett hallgatót avatott doktorrá. Somogyi Karoly ne felvetője teren esik akkorát, amennyit kevesebb a Maros vize. ana Tisza 100 kilométeren. A nál nagyobb mélységeket ás, sok kotrások partvédések Maros esése tehát három- hagy maga mögött a mederelőtt milyen viszonyok ural- szor is nagyobb a Tiszáénál, ben a város alatti kanyarukodtak a Tisza-völgyben. Ebből következik, hogy sod- lattól kezdve, miközben kima jd utána mennyire meg- ró vize a méltóságosabb já- mélyíti a Maros torkát is. változott feltételek között ér- rású Tiszával találkozva nem Az állandó partszaggató jákeztek le a vizek Szeged elé, tudja tovább gördíteni, ci- ték okozta, hogy a merekülönös tekintettel a Maros- pelni sűrű és szemcsés hor- deken épült partfal alatt is sal való találkozásra. dalékát. hanem attól meg- nagy — néhol 14—18 méteA szegedi rakpart' építé- szabadul a torok alatt. Az ~ ,,feneketlen" mélysését, majd az építmény „idő- így keletkezett zátonyok ma- £ek keletkeztek, amelyek szakos" mozgását kezdettől gasságát és mozgását a két mentén az apadó vízálláskor fogva együtt kell tekinteni folyó mindenkori árhullámai mindig megindultak, omlota két folyó találkozásával, „igazgatják". Amilyen mér- tek- befolytak a hígabb szeraz alacsony és magas vizái- tékben emelkedik a Tisza kezetú homokretegek es lások játékával, az esések vízállása, annyival gyengül megmozgatták a talajvíz különbözőségével azután is, a hordalék megülepedése a segítségével is a partfal hogy a Maros torkolatát ren- toroknál. S minél erősebb a alapját, biztonságai, dezték. A Maros 30 kilómé- Tisza járása, és ugyanakkor Az erőknek ez a nem lat,> ványos összecsapása ismétlődött meg, tette kritikussá a helyzetet 1889. szeptemberben egy levonuló árhullám után. amikor a „közúti hídtól délre fekvő 90 méteres alsó partszakasz megsülylyedt". A mozgások korai észlelésekor is hallatszottak olyan hangok, hogy a rakpartot garanciák nélkül ne vegye át a város. Ez a tartózkodás és biztosítás fenntartása erősödött meg akkor, és úgy döntöttek, hogy az erők kiegyenlítését kőszórásokkal kell elérni a partfal előtt. 1890-ben 30 ezer köbméter kőhányást végeztek el. amelyre 162 ezer 002 forint 48 . krajcárt költöttek. A teljesebb biztonság érdekében azonban tovább kellett lépni a Tisza szabályozásában a város előtti és alatti szakaszon is. A Maros hordalékától meg kellett szabadulni a két folyó összetalálkozásánál és lentebb, a város alatt. Ezért úgynevezett párhuzammüvekkel szorították összébb a Tisza medrét a torkolatnál, valamint a vasúti híd és a Boszorkánysziget között. Kotrás vízen, kubikolás szárazon, kőszórás és kővel burkolás korszaka volt az 1890-től az 1897-ig eltelt időszak. A Maros-torkolattól a Boszorkányszigetig — egy napiainkban összeállított, nem telies öszszesítés szerint — vízi kotrással kitermeltek 389 ezer 228. szárazföldön nediv kubikolással 15 ezer 243 köbméter ..földet". A vízbe szórtak 237 ezer 48 köbméter követ. 4750 négyzetméteren pedig kőburkolást végeztek. Lodi Ferenc Az idén 18 000 szakmunkástanuló vesz részt szervezett üdülésben. Az ország legszebb vidékein, egyebek között a Balaton mellett, illetve Gyulán, Szombathelyen, Zircen tölthetik szabadságukat. Szép számmal indulnak vándortúrák az ország legszebb tájaira az idén is: csónakon, kerékpáron, illetve gyalogszerrel. Ebben a sok élményt nyújtó sportszerű pihenési formában most mintegy ötezren vesznek részt. Balatonbogláron matematikai szaktábort is rendeznek a szakmunkástanulók részvétélével. A hasznos, sok élményt nyújtó, ám mégis szórakoztató hazai üdülésben résztvevők népies táborán kívül összesen 370-en külföldön nyaralhatnak. A „Kiváló tanuló" és tanulmányi versenyek győztesei ók, valamint azok a fiatalok, akik kitűntek az otthonok között meghirdetett, a kollégiumi címért folyó versengésben; élen jártak a KlSZ-munkában és általában az előmenetelben. Az első csoport — ötvenen — ezen a héten utazott el Rigába, mások az NDK-ban, a Szovjetunióban és Szlovákiában, festői szépségű üdülőhelyeken töltenek 12, illetve 15 napot,