Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-17 / 140. szám

VASÁRNAP. Km. JÜNIÜS 17. Hétköznapok Hrkadia4< Valamikor arról volt híres ez a bizonyos' táj, hogy messze esik a civilizációtól, no meg maga a vidék is meglehetősen vad, hegyeivel és szakadékaival. Ha a földrajzban kevéssé járatos magyar hallja e szót, ok­vetlenül úgy hiszi, hogy olyan helyet jelöl, ahol sok az árok, s így esetleg Szegedre ls gondolhat. Mert — bár a lehető legalíöldibb a város — árkokban, dim­bekben-dombokban mi is bővelkedünk. Végső soron mindez nem is nagy baj. Ezt a né­hány évet kibírjuk, s ha végre mindenütt új kábelek, csatornák, csövek lesznek a város földje alatt, akkor talán évekre új aszfaltruhát kaphatnak az utcák, s végre talán évtizedekre is simák lesznek Szeged útjai. Simák és tiszták, mert a hepe-hupák, repedések, tö­rések bizony porról és sárról is bőven gondoskodnak. Még álomnak is szép lenne — véli az ember, még örömmel is fogadja e mini-Alpokat, legalábbis amennyi feltétlenül szükséges belőlük. De maradvá­nyainak már kevésbé örül. A Maros utcát például, ahol kábeleket fektetett a posta, még most is két árok szeli keresztül, éles aszfaltszegéllyel veszélyeztetve a helyi viszonyokkal nem kellően ismerős autósok-moto­rosok gumijait. A Széchenyi téren, a Vörösmarty utca torkolatában napokig ugyanilyen árok éktelenkedett, míg végül egyik írásunk után betemették, leaszfaltoz­ták. S még hány helyen vannak ilyen, és ehhez ha­sonló gödrök, árkok a városban, melyek egy-egy ká­bel- vagy csőfektetés után megmaradtak az utókor bosszantására. S még ha csak bosszantóak lennének, de veszé­lyesek is. Ha hatvannal belehajt valaki, esetleg szét­robbanhat az egyik első gumi, s a kormányozhatatlan­ná vált kocsi felrohan a járdára. A következményeket kár is színezni. Vagy egy motqros töri nyakát az árok miatt. Pedig vannak szabályok, rendeletek arra, hogy a munka befejeztével az árkokat, gödröket aszfalttal kell borítani, s ha valamely vállalat elmulasztja, fe­lelős vezetőit meg lehet büntetni. Talán nem lenne érdektelen, ha a kerületi hivatalok szabálysértési elő­adói időnként körülnéznének területükön. így esetleg gyorsabban szabadulnánk meg fölös árkainktól, mert büntetés nélkül — úgy tűnik — kissé lassan megy az ilyesmi. Cipók ^A cipő vásárlás újabban sok gondot okoz a ve­vőknek. A cipők ugyanis nemcsak a divat rendkívül gyors változásainak vannak kitéve, de újabban na­gyon sok rövid élettartamú cipőt gyártanak. Így for­dulhat elő, hogy a vásárlók a cipő megvétele után néhány héttel azt állapítják meg, hogy a levált cipő­sarkot csak hozzáértő mesteremberek vagy a gyártó cég tudja megjavítani." Félreértés ne essék, ezeket a mondatokat nem va­lamely honfitársunk, hanem egy osztrák újságíró írta az Arbeiter Zeitungban. Vagyis ami a cipőket illeti — úgy tűnik —, tőlünk Nyugatra sem a legrózsásabb a helyzet. Arrafelé sem jobbak a lábbelik ama Deákné vásznánál. Kétségkívül tanulságos a megállapítás, csak nem túl vigasztaló. Vagy, mégis? Mert az Arbeiter Zeitung cikkéből az is kiderül, hogy a masszív, sok mindent kibíró bőr lábbelik kimentek a divatból, a vásárlók — ugyanúgy, mint nálunk — inkább a jóval olcsóbb, egy szezonra gyártott műbőr cipőket veszik és keresik. Alighanem igazuk is van, hiszen egy év múlva úgyis kimegy a cipő a divatból. Tehát a gyárak sokszor eleve olyan cipőket gyártanak, melyek egy nyárra vagy télra valók. Az egyik esős időre készül, a má­siknak egy eső is elég ahhoz, hogy elbúcsúzzon for­májától, esetleg talpától is. Az egyiket cipőkrémmel kell ápolni, a másiknak pedig a legynagyobb ellensége a „boksz", csak speciális szerekkel lehet tisztítani. De hogyan képes eligazodni a vásárló e dzsungelben? Nálunk is megjelentek már néhány cipőnél a kis cédulák, melyek a legszükségesebbről tájékoztatnak. Csak éppen nem minden lábbelivel adják, s szövegük összeállításának szempontjai sem túlságosan egysége­sek. Talán ismét jó az Arbeiter Zeitungra hivatkozni. Ausztriában olyan bizonylatokat akarnak bevezetni, melyeket minden cipőhöz mellékelni kell, s amelyek egységes szempontok alapján tájékoztatják a vevőt a cipők talpáról (csúszik-e vagy sem, bírja-e az esőt stb.), sarkáról és felső részéről (miből készül, meny­nyire szellőzik stb.), javíttatási lehetőségeiről, és az ápolás tudnivalóiról. Nem is rossz a példa, talán ná­lunk is érdemes lenne bevezetni. Sz. L Új vállalat Budapesten új vállalat kezdte meg működését, amely a KGST-országokból importált, az egységes szá­mítógép-rendszerhez tartozó gépek műszaki kiszolgálásá­val foglalkozik. A számítás­technikai kormányközi bi­zottság múlt évi varsói ülé­sén állapodtak meg abban, hogy az egységes számító­gép-rendszer kialakításában érdekelt valamennyi ország­ban létrehozzák a műszaki kiszolgáló szervet. Balett­iskolások bemutatója A városi balettiskola nö­vendékeinek év végi záró­ünnepélyét rendezték meg tegnap este a Szegedi Nem­zeti Színházban. A bemuta­tók szereplői — a legkisebbek­től a 13 évesekig mintegy 70­en — számot adtak tehetsé­gükről, tudásukról. A szép, kulturált mozgás elsajátítása nagy fegyelmet követel a 4-5 évesektől is, az együttes rit­mus- és mozgásgyakorlatok a figyelem megoszlását és összpontosítását egyszerre. Dr. Baróthy Zoltánné balett­mester apró növendékei jól sikerült bemutatókkal bizo­nyították, hogy eredményes munka folyik az iskolákban. Megérdemelten kaptak sok tapsot a nagyobbak is, élet­korhoz alkalmazkodó, tehát nem művészi igénnyel, de magas színvonalú mozgás­kultúrával előadott tánc­számaikért. A balettiskolá­sok záróünnepségén zongo­rán közreműködött Kádár Lászlóné. A rakpart regénye yy Feneketlen mélységek yy Addig csupán a vasúti híd­tól felfelé készültek el egy bizonyos szakasszal, amikor a süllyedések, sőt a víz felé megbillenések jelentkeztek. Megállapították, hogy a partfal elé levert cölöpöketa megcsúszó iszapréteg ki­nyomta, és utánuk „igazo­dott" a Tisza mínusz 4 mé­teres vízállásához alapozott kő-beton fal. Az átlagosan 30 centiméter átmérőjű facölöpö­ket ugyanis nem tudták mé­lyebbre leverni, az alapozás­tól csupán 1 méterre, mert még az árvíz előtti régi be­védés, partomlás miatt a vá­ros, a vár előtt a Tiszába szórt cölöpsoros kőhónyás akadályozott. Az új munka­gödrökkel, feltárással min­denesetre mínusz 6 méterre mentek le, a terveken módo­sítottak, illetve több szaka­szon a régi alapok mögött újat és szélesebbet létesítet­tek, meghagyva amit addig beépítettek. Ez volt 1883— 84-ben és újabb talajvizsgá­latok sora. a Tisza és a Ma­ros őskori hordaléka „titok­zatos" lerakódásának, réteg­ződésének feltárása, hogy szilárdabb talajviszonyokat leljenek, hiszen a partfalat hosszú időn át biztonságosan akarták hagyni a késői utó­kornak. Hogy ez mennyire sikerült, a befektetett mun­ka és anyagi ráfordítás ará­nyában, azt egyaránt bírál­hatják és dicsérhetik a mo­dernebb kor okosabb nem­zedékei ma. akik pedig a régiek leírásából ismerhetik és tanulhatják meg. hogy a folyószabályozások, átvágá Liebmann Béla felvétele A vizek ismét tajtékzanak Csokrok versenye Kiállítás nyilt szombaton a Kertészeti Egyetem dísz­termében, ahol a VIII. orszá­gos virágkötészeti verseny győztes csokrait, koszorúit láthatja a közönség. Évái­ként megrendezik az ország különböző városaiban a ver­senyt, Budapestre idén a fő­város centenáriuma alkalmá­ból került sor. Hatvan versenyző több mint 300 legszebb alkotása sorakozik fel a kiállításon, menyasszonyi csokrok, virág­gal díszített tálak, vázák, kirakatok és koszorúk látha­tók. A legsikerültebbek díjat kapnak, s az abszolút győz­tes jövőre részt vehet a Ham­burgban megrendezendő eu­rópai virágkötészeti verse­nyen. Üdülő szakmunkás­tanulók Doktoravatás a tudomány­egyetemen A Dugonics téri aulaban rendezték meg tegnap dél­előtt a József Attila Tudo­mányegyetem doktoravató ünnepségét. Dr. Marta Fe­renc rektor 39 jogászt, 23 bölcsészt és 24 természet­tudományi karon végzett hallgatót avatott doktorrá. Somogyi Karoly ne felvetője teren esik akkorát, amennyit kevesebb a Maros vize. an­a Tisza 100 kilométeren. A nál nagyobb mélységeket ás, sok kotrások partvédések Maros esése tehát három- hagy maga mögött a meder­előtt milyen viszonyok ural- szor is nagyobb a Tiszáénál, ben a város alatti kanyaru­kodtak a Tisza-völgyben. Ebből következik, hogy sod- lattól kezdve, miközben ki­ma jd utána mennyire meg- ró vize a méltóságosabb já- mélyíti a Maros torkát is. változott feltételek között ér- rású Tiszával találkozva nem Az állandó partszaggató já­keztek le a vizek Szeged elé, tudja tovább gördíteni, ci- ték okozta, hogy a mere­különös tekintettel a Maros- pelni sűrű és szemcsés hor- deken épült partfal alatt is sal való találkozásra. dalékát. hanem attól meg- nagy — néhol 14—18 méte­A szegedi rakpart' építé- szabadul a torok alatt. Az ~ ,,feneketlen" mélysé­sét, majd az építmény „idő- így keletkezett zátonyok ma- £ek keletkeztek, amelyek szakos" mozgását kezdettől gasságát és mozgását a két mentén az apadó vízálláskor fogva együtt kell tekinteni folyó mindenkori árhullámai mindig megindultak, omlot­a két folyó találkozásával, „igazgatják". Amilyen mér- tek- befolytak a hígabb szer­az alacsony és magas vizái- tékben emelkedik a Tisza kezetú homokretegek es lások játékával, az esések vízállása, annyival gyengül megmozgatták a talajvíz különbözőségével azután is, a hordalék megülepedése a segítségével is a partfal hogy a Maros torkolatát ren- toroknál. S minél erősebb a alapját, biztonságai, dezték. A Maros 30 kilómé- Tisza járása, és ugyanakkor Az erőknek ez a nem lat­,> ványos összecsapása ismétlő­dött meg, tette kritikussá a helyzetet 1889. szeptember­ben egy levonuló árhullám után. amikor a „közúti híd­tól délre fekvő 90 méteres alsó partszakasz megsüly­lyedt". A mozgások korai észlelésekor is hallatszottak olyan hangok, hogy a rak­partot garanciák nélkül ne vegye át a város. Ez a tar­tózkodás és biztosítás fenn­tartása erősödött meg akkor, és úgy döntöttek, hogy az erők kiegyenlítését kőszórá­sokkal kell elérni a partfal előtt. 1890-ben 30 ezer köb­méter kőhányást végeztek el. amelyre 162 ezer 002 forint 48 . krajcárt költöttek. A teljesebb biztonság ér­dekében azonban tovább kel­lett lépni a Tisza szabályo­zásában a város előtti és alatti szakaszon is. A Ma­ros hordalékától meg kellett szabadulni a két folyó össze­találkozásánál és lentebb, a város alatt. Ezért úgyneve­zett párhuzammüvekkel szo­rították összébb a Tisza medrét a torkolatnál, vala­mint a vasúti híd és a Bo­szorkánysziget között. Kotrás vízen, kubikolás szárazon, kőszórás és kővel burkolás korszaka volt az 1890-től az 1897-ig eltelt időszak. A Ma­ros-torkolattól a Boszorkány­szigetig — egy napiainkban összeállított, nem telies ösz­szesítés szerint — vízi kot­rással kitermeltek 389 ezer 228. szárazföldön nediv kubi­kolással 15 ezer 243 köbméter ..földet". A vízbe szórtak 237 ezer 48 köbméter követ. 4750 négyzetméteren pedig kőburkolást végeztek. Lodi Ferenc Az idén 18 000 szakmun­kástanuló vesz részt szerve­zett üdülésben. Az ország legszebb vidékein, egyebek között a Balaton mellett, il­letve Gyulán, Szombathe­lyen, Zircen tölthetik sza­badságukat. Szép számmal indulnak vándortúrák az ország leg­szebb tájaira az idén is: csó­nakon, kerékpáron, illetve gyalogszerrel. Ebben a sok élményt nyújtó sportszerű pihenési formában most mintegy ötezren vesznek részt. Balatonbogláron matema­tikai szaktábort is rendeznek a szakmunkástanulók részvé­télével. A hasznos, sok élményt nyújtó, ám mégis szórakoz­tató hazai üdülésben részt­vevők népies táborán kívül összesen 370-en külföldön nyaralhatnak. A „Kiváló ta­nuló" és tanulmányi verse­nyek győztesei ók, valamint azok a fiatalok, akik ki­tűntek az otthonok között meghirdetett, a kollégiumi címért folyó versengésben; élen jártak a KlSZ-munká­ban és általában az előme­netelben. Az első csoport — ötvenen — ezen a héten uta­zott el Rigába, mások az NDK-ban, a Szovjetunióban és Szlovákiában, festői szép­ségű üdülőhelyeken töltenek 12, illetve 15 napot,

Next

/
Oldalképek
Tartalom