Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-13 / 110. szám

VASÁRNAP, 1973. MÁJUS 13. 3 Uj akadémik usok A Magyar Tudományos Akadémia pénteken véget ért 133. közgyűlésén titkos szavazással megválasztotta a leve­lező tagok sorából 20 új rendes tagját, a tudományok dok­torai közül 47 levelező tagját, valamint 25 tiszteletbeli ta­got. A levelező tagok között találhatjuk 5 szegedi tudós nevét. Dénes Géza egyetemi tanár, az MTA szegedi Bioló­giai Kutatója biokémiai intézetének igazgatóhelyettese, Fo­dor Géza egyetemi tanár, a JATE Halmazelméleti és Ma­tematikai logika tanszékének vezetője, Garay András pro­fesszor, az MTA szegedi Biológiai Kutatója növényélettani intézetének igazgatóhelyettese, Leindler László egyetemi ta­nár, a JATE természettudományi karának dékánja, Mérei Gyula egyetemi tanár, a JATE bölcsészettudományi kara magyar történelmi tanszékének vézetője lett akadémiai le­velező tag. A következő napokban lapunk hasábjain egyen­ként bemutatjuk a Magyar Tudományos Akadémia új szegedi tagjait. Leindler László Leindler László egyetemi tanár, matematikus, a József Attila Tudományegyetem természettudományi karának dékánja a Magyar Tudomá­nyos Akadémia legfiatalabb tagja. 37 éves. Életének több állomásaiból egy merészíve­lésű tudóspálya bontakozik ki előttünk. Közgazdasági technikumban érettségzett, ahol alig-alig foglalkoztak matematikával. A szegedi egyetem matematikus szakát viszont vörös diplomával vé­gezte 1358-ban. Utána egy évig Veszprémben tanított, s ez az egy év elég volt dok­tori disszertációjának elké­szítéséhez. Egy év múlva is­mét Szegeden van, régi diák­köri vezetőjének, dr. Tando­ri Károly akadémikusnak irányításával kezd dolgozni. Harmincadik születésnapján nyújtja be nagydoktori disz­szertációját, 1965-ben. 1966­ban egyetemi tanár, s ered­ményes tudományos munkás­sága elismeréséül a legmaga­sabb szintű magyar tudomá­nyos társaság ez évi közgyű­lésen tagjainak sorába vá­lasztotta. Leindler László, ahogyan ő mondja, öreg témával foglal­kozik. Az úgynevezett Furie­sorok vizsgálata tudományos érdeklődésének tárgya. Ez a téma sok olyan elméleti kér­dést vetett fel, melyek az egész analízis újabb, precí­zebb megalapozását indítot­ták el. E problémával jó né­hány kötetnyi munka foglal­kozik már. De amit még nem oldottak meg, azt megoldani mindig különösen jelentős feladat és különös érdem. Olyan érdem, melyre odafi­gyel az egész matematikus­társadalom. Leindler László a Furie-sorok klasszikus té­teleinek szintézisét készítette el, de munkája egyszersmind új eredményeket is fel­mutatott Jelenleg a függ­vényegyenetlenségek problé­mája mozgatja alkotó fantá­ziáját. Azzal a matematikai prob­lémával, melyen Leindler László is dolgozik, sokhelyütt foglalkoznak a világon. Le­indler először 1964-ben járt külföldön, akkor Moszkvá­ban, majd egy évet töltött Kanadában, s járt az Egye­sült Államok egyetemein is. Azóta megfordult Angliában, Franciaországban, NSZK­ban, NDK-ban, Lengyelor­Elutaztak szagban, Jugoszláviában, Ro­mániában, Svédországban, Azt vallja, hogy a szegedi Bolyai Intézet nélkül nem tudta volna ezeket az ered­ményeket produkálni. Az in­tézet baráti, kollegiális légkö­re olyan lendítőerő, mely mindig nagyobb célok eléré­sére ösztönöz. Az egyetlen mérce a munka, mely becsü­let és elismerés forrása. Ügy érzik, hogy e mostani tudo­mányos elismerés a szegedi matematikusok elismerése is. Leindler László nem szoba­tudós. Jelentős társadalmi munkákat végzett és végez ma is. Régebben az ifjúsági mozgalomban, ma az egyete­mi párt- és állami vezetésben tölt be fontos funkciókat. Szívesen sportol, le-lejár fo­cizni a szakszervezeti baj­noksági mérkőzéseire. A szegedi matematikai is­kola világszerte híres és fo­lyamatosan magas színvona­la mindenütt elismerést vált ki. Ahogy ő mondja, jó mag és jó föld külön-külön nem, csak együttesen hozhat jó termést. S Szegeden jó mag és jó föld együtt létezik. Országos ifjúsági parlament Az IBUSZ Szegedi Utazá­si Irodájának KÍSZ-szerve­zete most ünnepli fennállá­sának 10. évfordulóját. A ju­bileum alkalmából kétnapos országos ifjúsági parlamen­tet hívtak össze Szegeden, melyre az ország különböző részéből 150 küldött érke­zett. Tegnap délután a Tisza Szál­ló koncerttermében ifjúsági nagygyűlést tartottak, melyen megjelent dr. Tóth László, az IBUSZ MSZMP-csúcstitkára. Kaiser Margit, az IBUSZ KISZ Bizottságának csúcstit­kára, dr. Sellei Péter főosz­tályvezető és Mester János, az IBUSZ, Csongrád megyei igazgatója. Dobos Árpád KISZ-titkár üdvözlő szavai után Lénárd Béla, a KISZ Szeged városi bizottságának szervező titkára mondott ünnepi beszédet. Az ifjúsági nagygyűlés után irodalmi műsor következett, majd pe­dig közös vacsorával zárult a szombati program. Ma. va­sárnap ifjúsági fórumot ren­deznek, melyen a fiatalok kérdéseire a vállalat és az ifjúsági mozgalom vezetői válaszolnak. Az ifjúsági fó­rum vendége Tausz János, az IBUSZ vezérigazgatója is. a országok pénz­ügyi küldöttségei A KGST valuta- és pénz­ügyi állandó bizottságának 24. ülésén részt vett dele­gációk: a bolgár küldöttség Dimitr Popov pénzügymi­niszter vezetésével, a cseh­szlovák küldöttség Rudolf Rochlicek pénzügyminisz­ter vezetésével, a kubai kül­döttség Julio Imperátori, a Kubai Nemzeti Bank elnök­helyettese vezetésével, a len­gyel küldöttség Stefan Jed­rychowski pénzügyminiszter vezetésével, a mongol kül­döttség Cendijn Molom pénzügyminiszter vezetésé­vel, az NDK küldöttsége Siegfried Böhm pénzügymi­niszter vezetésével, a román küldöttség Forea Dumitrescu pénzügyminiszter vezetésé­vel, a szovjet küldöttség Va­szilij F. Garbuzov pénzügy­miniszter vezetésével és a jugoszláv küldöttség Jankó Szmole pénzügyminiszter vezetésével elutaztak ha­zánkból. A küldöttségeket Faluvé­gi Lajos pénzügyminiszter és László Andor államtitkár a Magyar Nemzeti Bank elnö­ke búcsúztatta. Epül a barátság háza Budapesten, az V. kerületi Kossuth Lajos utca—Semmel­weis utca sarkán levő épü­let ad majd otthont a buda­pesti szovjet kulturális köz­pontnak, a barátság házá­nak. A háromemeletes épü­lettömbben javában folyik a készülődés a november 7-i kapunyitásra. Az építkezés­sel párhuzamosan alakulnak, formálódnak az intézmény munkájának, programjainak tervei. Az ezzel kapcsolatos, elképzelésekről I. I. Bagyul, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarorszá­gi képviselője, a budapesti szovjet nagykövetség első tit­kára egyebek között elmon­dotta: — Mindnyájan örülünk a lehetőségnek, hogy még eb­ben az esztendőben mun Icá­hoz láthat a szovjet szelle­mi élet magyarországi kép­viselete. Célunk az, hogy a tudomány és kultúra háza új láncszeme legyen a népeink közötti barátság elmélyítésé­nek. Újítások és távlatok Előfordult, hogy egy vállalatnál épp olyan megoldást kerestek a szakemberek, amit máshol már megtaláltak. Mit lehet tenni, hogy a fölösleges fejtöréstől mente­sítsük őket? Közelebb kell hozni egymás­hoz az azonos, vagy rokon szakmában dolgozókat, együttműködésre kell töreked­ni egy-egy iparágon belül. Erre már találtunk jó példákat. A Kon­zervipari Tröszt „újítási börzéit" ilyen céllal hozták létre. A tavaly rendezett há­rom börzén például a Szegedi Konzervgyár vásárolta a legtöbb újítást. Ugyanilyen törekvések vannak a ruha­iparban. A hasznos újítások terjesztése vé­gett — s nem utolsó sorban azért, hogy ez is jobban ösztönözze az újítókat — tavaly októberben határozatot hoztak az iparági újítások átadására. A kölcsönös előnyök jegyében történik mindez. Tapasztalatcsere-füzetet jelentetnek majd meg — lajstromát az ajánlott újításoknak. Addig is a Szegedi Ruhagyárban már két újítást vettek át — a Vörös Október Fér­firuhagyártól, illetve a Zalaegerszegi Ru­hagyártól. Ugyanakkor tárgyalást folytat­nak több ruhaipari és tanácsi vállalattal a szegedi újítók ötletéből született „ru­haipari kisalkatrészeket megmunkáló cél­gép" elnevezésű újítás átadásáról. A Minisztertanács nemrégiben tárgyalt az újítómozgalom helyzetéről, továbbfej­lesztésének feladatairól. A határozat fel­hívást is tartalmazott arról, hogy nagyobb gondot kell fordítani az újítómozgalom szervezésére, az újítások hasznosítására,' az újítók erkölcsi és anyagi elismerésére. A fenti példák ennek a céltudatos törődésnek jó példái, kívánatos tehát, hogy minél több hasonló kezdeményezés szülessen. A hazai jobb, olcsóbb, mégis.... Egyik fontos gazdaságpolitikai célunk: az import ésszerű mérséklése. Lényege: amit lehet, termeljünk meg itthon, ter­mészetesen minél jobb minőségben, s csak azt hozzuk be. amire valóban szüksé­günk van. Ez a törekvés persze nem mehet a megfelelő kínálat rovására. Az se jó vi­szont, ha e hasznos igyekezetünk szenved csorbát. Ezen mostanában újra eltűnőd­tem egy kissé, kezembe kerülvén a Na­gyítónk, a fogyasztók lapjának az ételíze­sítőket ismertető száma. Nos, e lapban a húsízt adó ételízesítők alcím alatt ilyeneket olvashatunk: „A ,Delikát 8' a Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalat terméke, Kiváló áru, 1 tasak tartalma 100 gramm. Ára 6,50 Ft. Mű­anyag szóródobozban is kapható, így a 75 grammot tartalmazó szóródoboz is 6,50 Ft­ba kerül. A ,VEGETA 40'-et a jugoszláviai Pod­ravka-cég gyártja. 1 tasak 75 gramm Vé­gétét tartalmaz, ára 9,— Ft." Ezután összehasonlításra is vállalkozik a szaklap: „A glutamátos ételízesítők kö­zül a magyar ,Delikát 8'-at valamivel jobb minőségűnek tartjuk, mint a jugoszláv ké­szítményeket. Magasabb glutamát-tartal­ma és a hazai ízlésnek megfelelő fűszere­zése indokolja az első helyet" — mondják ki a szentenciát. E tények fényében kérdéses, hogy miért hozunk be egyre több Vegetát. A paprika­feldolgozó például hosszabb távon felké­szült az ételízesítő-gyártás növelésére — de tavaly nem tudta realizálni, mert még­inkább fokozódott az ilyen jellegű áruk behozatala. Márpedig, mint a fentiekből is kitűnik: sem minőségi, sem árbeli ténye­zők nem indokolják ezt. A tények, tények — nem lehet velük vitatkozni. Legfeljebb ellenükre cselekedni. Emlékszünk olyan esetekre is, mikor a szegedi ételízesítő szin­te dugva volt jelen némelyik szegedi bolt­ban is — csak a Vegeták hivalkodtak gon­dosan „kirakatba", szem elé rendezgetve. Most ugyan többnyire egymás mellett találjuk őket, de a szákemberek adatainak, s gazdaságpolitikai elveinknek megvilágí­tásában felmerül a kérdés: mennyiben jogos ez az egyenlőség? És mennyiért; hisz ha jó minőségű, olcsóbban előállított hazai termékünk nem jut előnyösebb helyzetbe a hazai piacon, az fölös kiadást, ráfizetést is jelent a népgazdaságnak. S hol marad akkor az import ésszerű mér­séklésének fontos gazdasági tendenciája? Nem beszélve arról az alapvető fogyasz­tói érdekről, hogy kevesebbért jobbat kap­hasson a vásárló; s csak utolsósorban em­lítve egy kiváló hazai vállalat közösségé­nek érdekeit! Simái Mihály Orvos­kongresszus Szombaton, Parádfürdőn befejeződött a Magyar Gast­roenterológiai Társaság 1973. évi nagygyűlése, amelyen több mint 200 orvos, kutató vett részt. A négynapos or­voskongresszuson az emész­tőszervi megbetegedések egyik fontos területéről, a bélrendszer idült gyulladá­sos megbetegedéseiről, gyó­gyításáról tanácskoztak. Magyar részvétellel Jubileumi vásár Újvidéken A héten rryílt meg Jugo­szláviában, a szomszédos Új­vidéken a hagyományos me­zőgazdasági vásár, melyet az idén immár negyvenedszer rendeznek meg. Európa egyik legnagyobb speciális vásárán Villany az iskolának Somogyi Károlyné felvétele A gázművek Münnich Ferenc szocialista brigádja egész nap Forráskúton, a Jerney-hegyi iskolában szerelte a vil­lanyt tegnap, és ott dolgozik ma is. Társadalmi munkában vállalták a brigád tagjai, hogy az összes szerelési munká­kat elvégzik, és a hónap végéig be is fejezik. Amíg a vil­lany külső vezetéken ideérkezik, addig sem marad sötét­ben a tanyai iskola: egy általuk felújított áramfejlesztő aggregátor teljesít majd ideiglenesen szolgálatot. valamennyi kontinens szá­mos országa bemutatja élel­miszeriparának, mezőgazda­ságának eredményeit, bele­értve a csomagolóipar és a mezőgazdaság kemizálásának eredményeit, a kisgazdasá­gok sokoldalúan használha­tó kisgépeit, és még számos érdekes újdonságot. A bu­dapesti KOMPLEX-vállalat is immár tíz esztendeje rend­szeresen kiállít a vásáron, ahol saját pavilonja is van. A május 20-ig nyitva tartó vásár kiegészítő rendezvé­nyei közül figyelemre mél­tó az első, mezőgazdasági témájú fénykép-világkiállí­tás. Újvidéken a nyáron halá­szati-vadászati kiállítással, az ősszel pedig a konyha­kertészet nemzetközi bemu­tatkozásával folytatódik a mezőgazdasági-élelmiszer­ipari rendezvények sora. E két vásárhoz is fotó-világki­állítás kapcsolódik. A nyá­j ri vásáron a halászattal-va­dászattal kapcsolatos témák, az ősszel pedig szabadon vá­lasztott témák szerepelnek a ufotókiállítasokon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom