Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-13 / 110. szám
VASÁRNAP, 1973. MÁJUS 13. 3 Uj akadémik usok A Magyar Tudományos Akadémia pénteken véget ért 133. közgyűlésén titkos szavazással megválasztotta a levelező tagok sorából 20 új rendes tagját, a tudományok doktorai közül 47 levelező tagját, valamint 25 tiszteletbeli tagot. A levelező tagok között találhatjuk 5 szegedi tudós nevét. Dénes Géza egyetemi tanár, az MTA szegedi Biológiai Kutatója biokémiai intézetének igazgatóhelyettese, Fodor Géza egyetemi tanár, a JATE Halmazelméleti és Matematikai logika tanszékének vezetője, Garay András professzor, az MTA szegedi Biológiai Kutatója növényélettani intézetének igazgatóhelyettese, Leindler László egyetemi tanár, a JATE természettudományi karának dékánja, Mérei Gyula egyetemi tanár, a JATE bölcsészettudományi kara magyar történelmi tanszékének vézetője lett akadémiai levelező tag. A következő napokban lapunk hasábjain egyenként bemutatjuk a Magyar Tudományos Akadémia új szegedi tagjait. Leindler László Leindler László egyetemi tanár, matematikus, a József Attila Tudományegyetem természettudományi karának dékánja a Magyar Tudományos Akadémia legfiatalabb tagja. 37 éves. Életének több állomásaiból egy merészívelésű tudóspálya bontakozik ki előttünk. Közgazdasági technikumban érettségzett, ahol alig-alig foglalkoztak matematikával. A szegedi egyetem matematikus szakát viszont vörös diplomával végezte 1358-ban. Utána egy évig Veszprémben tanított, s ez az egy év elég volt doktori disszertációjának elkészítéséhez. Egy év múlva ismét Szegeden van, régi diákköri vezetőjének, dr. Tandori Károly akadémikusnak irányításával kezd dolgozni. Harmincadik születésnapján nyújtja be nagydoktori diszszertációját, 1965-ben. 1966ban egyetemi tanár, s eredményes tudományos munkássága elismeréséül a legmagasabb szintű magyar tudományos társaság ez évi közgyűlésen tagjainak sorába választotta. Leindler László, ahogyan ő mondja, öreg témával foglalkozik. Az úgynevezett Furiesorok vizsgálata tudományos érdeklődésének tárgya. Ez a téma sok olyan elméleti kérdést vetett fel, melyek az egész analízis újabb, precízebb megalapozását indították el. E problémával jó néhány kötetnyi munka foglalkozik már. De amit még nem oldottak meg, azt megoldani mindig különösen jelentős feladat és különös érdem. Olyan érdem, melyre odafigyel az egész matematikustársadalom. Leindler László a Furie-sorok klasszikus tételeinek szintézisét készítette el, de munkája egyszersmind új eredményeket is felmutatott Jelenleg a függvényegyenetlenségek problémája mozgatja alkotó fantáziáját. Azzal a matematikai problémával, melyen Leindler László is dolgozik, sokhelyütt foglalkoznak a világon. Leindler először 1964-ben járt külföldön, akkor Moszkvában, majd egy évet töltött Kanadában, s járt az Egyesült Államok egyetemein is. Azóta megfordult Angliában, Franciaországban, NSZKban, NDK-ban, LengyelorElutaztak szagban, Jugoszláviában, Romániában, Svédországban, Azt vallja, hogy a szegedi Bolyai Intézet nélkül nem tudta volna ezeket az eredményeket produkálni. Az intézet baráti, kollegiális légköre olyan lendítőerő, mely mindig nagyobb célok elérésére ösztönöz. Az egyetlen mérce a munka, mely becsület és elismerés forrása. Ügy érzik, hogy e mostani tudományos elismerés a szegedi matematikusok elismerése is. Leindler László nem szobatudós. Jelentős társadalmi munkákat végzett és végez ma is. Régebben az ifjúsági mozgalomban, ma az egyetemi párt- és állami vezetésben tölt be fontos funkciókat. Szívesen sportol, le-lejár focizni a szakszervezeti bajnoksági mérkőzéseire. A szegedi matematikai iskola világszerte híres és folyamatosan magas színvonala mindenütt elismerést vált ki. Ahogy ő mondja, jó mag és jó föld külön-külön nem, csak együttesen hozhat jó termést. S Szegeden jó mag és jó föld együtt létezik. Országos ifjúsági parlament Az IBUSZ Szegedi Utazási Irodájának KÍSZ-szervezete most ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. A jubileum alkalmából kétnapos országos ifjúsági parlamentet hívtak össze Szegeden, melyre az ország különböző részéből 150 küldött érkezett. Tegnap délután a Tisza Szálló koncerttermében ifjúsági nagygyűlést tartottak, melyen megjelent dr. Tóth László, az IBUSZ MSZMP-csúcstitkára. Kaiser Margit, az IBUSZ KISZ Bizottságának csúcstitkára, dr. Sellei Péter főosztályvezető és Mester János, az IBUSZ, Csongrád megyei igazgatója. Dobos Árpád KISZ-titkár üdvözlő szavai után Lénárd Béla, a KISZ Szeged városi bizottságának szervező titkára mondott ünnepi beszédet. Az ifjúsági nagygyűlés után irodalmi műsor következett, majd pedig közös vacsorával zárult a szombati program. Ma. vasárnap ifjúsági fórumot rendeznek, melyen a fiatalok kérdéseire a vállalat és az ifjúsági mozgalom vezetői válaszolnak. Az ifjúsági fórum vendége Tausz János, az IBUSZ vezérigazgatója is. a országok pénzügyi küldöttségei A KGST valuta- és pénzügyi állandó bizottságának 24. ülésén részt vett delegációk: a bolgár küldöttség Dimitr Popov pénzügyminiszter vezetésével, a csehszlovák küldöttség Rudolf Rochlicek pénzügyminiszter vezetésével, a kubai küldöttség Julio Imperátori, a Kubai Nemzeti Bank elnökhelyettese vezetésével, a lengyel küldöttség Stefan Jedrychowski pénzügyminiszter vezetésével, a mongol küldöttség Cendijn Molom pénzügyminiszter vezetésével, az NDK küldöttsége Siegfried Böhm pénzügyminiszter vezetésével, a román küldöttség Forea Dumitrescu pénzügyminiszter vezetésével, a szovjet küldöttség Vaszilij F. Garbuzov pénzügyminiszter vezetésével és a jugoszláv küldöttség Jankó Szmole pénzügyminiszter vezetésével elutaztak hazánkból. A küldöttségeket Faluvégi Lajos pénzügyminiszter és László Andor államtitkár a Magyar Nemzeti Bank elnöke búcsúztatta. Epül a barátság háza Budapesten, az V. kerületi Kossuth Lajos utca—Semmelweis utca sarkán levő épület ad majd otthont a budapesti szovjet kulturális központnak, a barátság házának. A háromemeletes épülettömbben javában folyik a készülődés a november 7-i kapunyitásra. Az építkezéssel párhuzamosan alakulnak, formálódnak az intézmény munkájának, programjainak tervei. Az ezzel kapcsolatos, elképzelésekről I. I. Bagyul, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője, a budapesti szovjet nagykövetség első titkára egyebek között elmondotta: — Mindnyájan örülünk a lehetőségnek, hogy még ebben az esztendőben mun Icához láthat a szovjet szellemi élet magyarországi képviselete. Célunk az, hogy a tudomány és kultúra háza új láncszeme legyen a népeink közötti barátság elmélyítésének. Újítások és távlatok Előfordult, hogy egy vállalatnál épp olyan megoldást kerestek a szakemberek, amit máshol már megtaláltak. Mit lehet tenni, hogy a fölösleges fejtöréstől mentesítsük őket? Közelebb kell hozni egymáshoz az azonos, vagy rokon szakmában dolgozókat, együttműködésre kell törekedni egy-egy iparágon belül. Erre már találtunk jó példákat. A Konzervipari Tröszt „újítási börzéit" ilyen céllal hozták létre. A tavaly rendezett három börzén például a Szegedi Konzervgyár vásárolta a legtöbb újítást. Ugyanilyen törekvések vannak a ruhaiparban. A hasznos újítások terjesztése végett — s nem utolsó sorban azért, hogy ez is jobban ösztönözze az újítókat — tavaly októberben határozatot hoztak az iparági újítások átadására. A kölcsönös előnyök jegyében történik mindez. Tapasztalatcsere-füzetet jelentetnek majd meg — lajstromát az ajánlott újításoknak. Addig is a Szegedi Ruhagyárban már két újítást vettek át — a Vörös Október Férfiruhagyártól, illetve a Zalaegerszegi Ruhagyártól. Ugyanakkor tárgyalást folytatnak több ruhaipari és tanácsi vállalattal a szegedi újítók ötletéből született „ruhaipari kisalkatrészeket megmunkáló célgép" elnevezésű újítás átadásáról. A Minisztertanács nemrégiben tárgyalt az újítómozgalom helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól. A határozat felhívást is tartalmazott arról, hogy nagyobb gondot kell fordítani az újítómozgalom szervezésére, az újítások hasznosítására,' az újítók erkölcsi és anyagi elismerésére. A fenti példák ennek a céltudatos törődésnek jó példái, kívánatos tehát, hogy minél több hasonló kezdeményezés szülessen. A hazai jobb, olcsóbb, mégis.... Egyik fontos gazdaságpolitikai célunk: az import ésszerű mérséklése. Lényege: amit lehet, termeljünk meg itthon, természetesen minél jobb minőségben, s csak azt hozzuk be. amire valóban szükségünk van. Ez a törekvés persze nem mehet a megfelelő kínálat rovására. Az se jó viszont, ha e hasznos igyekezetünk szenved csorbát. Ezen mostanában újra eltűnődtem egy kissé, kezembe kerülvén a Nagyítónk, a fogyasztók lapjának az ételízesítőket ismertető száma. Nos, e lapban a húsízt adó ételízesítők alcím alatt ilyeneket olvashatunk: „A ,Delikát 8' a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat terméke, Kiváló áru, 1 tasak tartalma 100 gramm. Ára 6,50 Ft. Műanyag szóródobozban is kapható, így a 75 grammot tartalmazó szóródoboz is 6,50 Ftba kerül. A ,VEGETA 40'-et a jugoszláviai Podravka-cég gyártja. 1 tasak 75 gramm Végétét tartalmaz, ára 9,— Ft." Ezután összehasonlításra is vállalkozik a szaklap: „A glutamátos ételízesítők közül a magyar ,Delikát 8'-at valamivel jobb minőségűnek tartjuk, mint a jugoszláv készítményeket. Magasabb glutamát-tartalma és a hazai ízlésnek megfelelő fűszerezése indokolja az első helyet" — mondják ki a szentenciát. E tények fényében kérdéses, hogy miért hozunk be egyre több Vegetát. A paprikafeldolgozó például hosszabb távon felkészült az ételízesítő-gyártás növelésére — de tavaly nem tudta realizálni, mert méginkább fokozódott az ilyen jellegű áruk behozatala. Márpedig, mint a fentiekből is kitűnik: sem minőségi, sem árbeli tényezők nem indokolják ezt. A tények, tények — nem lehet velük vitatkozni. Legfeljebb ellenükre cselekedni. Emlékszünk olyan esetekre is, mikor a szegedi ételízesítő szinte dugva volt jelen némelyik szegedi boltban is — csak a Vegeták hivalkodtak gondosan „kirakatba", szem elé rendezgetve. Most ugyan többnyire egymás mellett találjuk őket, de a szákemberek adatainak, s gazdaságpolitikai elveinknek megvilágításában felmerül a kérdés: mennyiben jogos ez az egyenlőség? És mennyiért; hisz ha jó minőségű, olcsóbban előállított hazai termékünk nem jut előnyösebb helyzetbe a hazai piacon, az fölös kiadást, ráfizetést is jelent a népgazdaságnak. S hol marad akkor az import ésszerű mérséklésének fontos gazdasági tendenciája? Nem beszélve arról az alapvető fogyasztói érdekről, hogy kevesebbért jobbat kaphasson a vásárló; s csak utolsósorban említve egy kiváló hazai vállalat közösségének érdekeit! Simái Mihály Orvoskongresszus Szombaton, Parádfürdőn befejeződött a Magyar Gastroenterológiai Társaság 1973. évi nagygyűlése, amelyen több mint 200 orvos, kutató vett részt. A négynapos orvoskongresszuson az emésztőszervi megbetegedések egyik fontos területéről, a bélrendszer idült gyulladásos megbetegedéseiről, gyógyításáról tanácskoztak. Magyar részvétellel Jubileumi vásár Újvidéken A héten rryílt meg Jugoszláviában, a szomszédos Újvidéken a hagyományos mezőgazdasági vásár, melyet az idén immár negyvenedszer rendeznek meg. Európa egyik legnagyobb speciális vásárán Villany az iskolának Somogyi Károlyné felvétele A gázművek Münnich Ferenc szocialista brigádja egész nap Forráskúton, a Jerney-hegyi iskolában szerelte a villanyt tegnap, és ott dolgozik ma is. Társadalmi munkában vállalták a brigád tagjai, hogy az összes szerelési munkákat elvégzik, és a hónap végéig be is fejezik. Amíg a villany külső vezetéken ideérkezik, addig sem marad sötétben a tanyai iskola: egy általuk felújított áramfejlesztő aggregátor teljesít majd ideiglenesen szolgálatot. valamennyi kontinens számos országa bemutatja élelmiszeriparának, mezőgazdaságának eredményeit, beleértve a csomagolóipar és a mezőgazdaság kemizálásának eredményeit, a kisgazdaságok sokoldalúan használható kisgépeit, és még számos érdekes újdonságot. A budapesti KOMPLEX-vállalat is immár tíz esztendeje rendszeresen kiállít a vásáron, ahol saját pavilonja is van. A május 20-ig nyitva tartó vásár kiegészítő rendezvényei közül figyelemre méltó az első, mezőgazdasági témájú fénykép-világkiállítás. Újvidéken a nyáron halászati-vadászati kiállítással, az ősszel pedig a konyhakertészet nemzetközi bemutatkozásával folytatódik a mezőgazdasági-élelmiszeripari rendezvények sora. E két vásárhoz is fotó-világkiállítás kapcsolódik. A nyáj ri vásáron a halászattal-vadászattal kapcsolatos témák, az ősszel pedig szabadon választott témák szerepelnek a ufotókiállítasokon.