Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-13 / 110. szám

VASÁRNAP, 1973. MÁJUS 13. Madárcsőrtől Alma-Atában Népi Iparművészeti Múzeum nyílt. Ez Kazahsztán huszonötödik múzeuma. A kazah lakásban a hagyományosan sokféle használati tárgy egyben a dísztárgy szerepét is betölti. Minden mintának jelentése van. B" a menyasszony .félhold alakú fülbevalót kap, ez azt jelenti, hogy békét kivannak lelkének. A karkötőn a háromszögek halhatatlanságot ígérnek. A madárcsör szabad szárnyalást, a tevenyom hosszú utat jelent. Az újabb alkotásokat nésegetve a látogató felfigyel arra, hogyan változik és milyen a kiállítási tárgyak mai „nyelvezete". A kelmék szokásos mintáihoz szervesen illeszkedik a sarló és a kalapács, a repülőgép, és a rakéta. Ezek a tárgyak már Szovjet-Kazahsztánról „szólnak", ahol hatalmas ipar fejlődik, s ahonnan messzi útra indulnak az űrhajók, hiszen ebben a köztársaságban van a Bajkonur-űrrepiilőtér. (APN — KS) Társadalmi bíróságok - új igények szerint Nagyüzemek. vállalatok üzemekben. Az Igazságügyi kozást; más esetben a szociadolgozói sokhelyütt emlékez- Minisztérium szakemberei- lista együttélés elemi nornek még rá, hogy tíz, tizen- nek véleménye szerint ezt a máit kezdi semmibevevöen a két évvel ezelőtt nem volt törvényt, s a társadalmi bí- kollega. És sorolhatnánk sok ritka esemény a társadalmi róságok korábbi működési hasonló példát, amelyek fogbíróságok működése. Néhol elveit bizonyos fokig valóban lalkoztatják a szakszervezeti helyes okból, szükségesen — időszerűtlenné tették az el- bíróságokat, a vállalatveze-. másutt viszont indokolatla- múlt esztendők. A jogszabály tést, próbálnak is tenni elnul is nagy port felverve elavult, újat kell alkotni, lenük, de a figyelmeztetés kerültek ügyeik szűkebb-tá- amely a mechanikus kötött- nem használ. Az ilyen esetek gabb kollektívák elé. Nem- ségek helyett modern elvek- igényelnék, sőt megkövetelegyszer személyi ellenétekből kel, a mai üzemi gyakorlat- nék, hogy üljön össze a tárkovácsolódott, mondvacsinált hoz igazodva ad hatáskört és sadalmi bíróság, s a kollekügyekben. vagy olyan anyagi feladatokat. tíva fegyelmező erejével tetermészetú vitákban asszisz- Nem arról van tehát szó, gyen valamit a negatív élettált Pépes hallgatóság, ame- hogy a társadalmi bíróságok vitel, szemlélet ellen, lyek akaratlanul az ülésezés teljesen megszűnjenek. Dif- A SZOT illetékesei most és ülésezésért érzést keltet- ferenciálás, az ügyek helyes dolgoznak azokon a javaslaték. Azután — éppen a tor- kiválasztása és a társadalmi tokon, amelyek — az igazzulásokat elkerülendő — rit- igény figyelembe vétele szük- ságügyi tárcával történő kult a társadalmi bíróságok séges a működésükhöz; ott egyeztetés után — alapját jeösszehívása, sokan úgy tud- és akkor kell tevékenyked- lenthetik a társadalmi bíróják, hogy megszűntek, mert ni, amikor a munkájuk nem ságok működését szabályozó nem váltak be, nincs rájuk „formális", hanem nevelő, korszerű törvénynek. Véleszükség. eredményes lehet. ményük szerint a következő Jogalkotók és szakszerve- Száz és száz esetről tudnak ügyekben kívánatos hatászeti tisztségviselők ezekben a az üzemi kollektívák, amikor kört biztosítani a társadalmi hetekben vizsgálatokat, elem- egy-egy dolgozó évekig nem bíróságoknak: a kollektívát zéseket végeznek: valóban fizet az elvált feleségnek, a is érintő, a szocialista együtttúlnőtte-e a társadalmi fejlő- gyerekeknek tartásdíjat; vagy élés szabályait sértő magadés azt a bizonyos, 1956-ban amikor ivócimborákkal szór- tartás; fegyelmi vétség, muszü letett intézkedést, amely ja el valaki évszám a fizeté- lasztás; munkaviszonnyal azután, 1962-ben törvényere- sét, veszélyeztetve a gyerekei összefüggő szabálysértések; a jfi rendeletben is kimondta ellátását, nevelését. Előíor- dolgozók között felmerült bea társadalmi bíróságok köte- dúlnak olyan károkozások, csületsértés, rágalmazás, lező megalakítását a száznál felelőtlenségek, amelyek kis könnyű testi sértés; esetleg több dolgozót foglalkoztató körben keltenek megbotrán- vitás anyagi ügyek. Megfontolást igényel, vajon ne leA konyha és jövője A konyha sok helyütt még közvélemény szerint a kicsi ni is lehet. S lehet, hogy nem ma is a családi élet legmoz- konyha nem ideális a csa- túl sokára itt helyezik el gal masabb helyisége.' Itt ké- láaok számára, az építészek, majd a mosogatógépet is, szül a család számára azétel. lakástervezők szerint ez a mert a konyha egyre tovább és rendszerint itt is fogyaszt- legmodernebb, legideálisabb, modernizálódik. Tíz év múlja el azt Ezért építenek a mondván, hogy az élelmisze- va talán már csakugyan nem két vagy többszobés. össz- rek, az ételek előkészítését, jelent gondot egy ifjú házaskomfortos falusi jellegű csa- feldolgozását ma már nagy- párnak, vagy új lakásba kölládi házakban még ma ie részt az élelmiszeripar vég- töző csalódnak, hogy konynagyméretű, úgynevezett la- zi. Ez részben már így is van. habútort kell vásárolni, mert kókonyhákat Ez a tervezés de... Egyelőre a háziasz- a konyhát a lakással együtt helyes és érthető is. s a két szony otthoni feladata nem készen kapja, beépítve. Erre dolog a korszerű elvek sze- korlátozódik csupán az ét- már most is van példa. A rint is nagyon jói megfér rend összeállítására és szer- családi házakban azonban egymással, sőt a tálalas. a vírozására. Talán majd a szá- még sokáig megmarad célfelszolgálás sok felesleges zadíordulón. Ki gondolta vol- szerűsége, létjogosultsága járkálástól kíméli meg a na azonban akárcsak 10—15 folytán az úgynevezett lakó-, rendszerint második műszak- évvel ezelőtt, hogy a szek- de inkább étkezőkonyha moiát végző háziasszonyt. A rériysorban elhelyezett hideg- dern változata, konyha — amelynek még meleg-vízcsap alatt mosogat- K. M. évekkel ezelőtt is nagyméregyen-e módja a vállalat vezetőségének is eljárást kezdeményezni? Felmerült az is, hogy szabad kezet kellene adni a társadalmi bíróságoknak ahhoz, hogy maguk is indíthassanak eljárást. (Tudni kell, hogy eddig csak felszólításra, megbízásból járhattak el.) Igen érdekes és demokratikus javaslat ezeken kívül, hogy a dolgozók közvetlenül is kezdeményezhessenek szükség esetén eljárást, a szakszervezeti bizottságnak biztosított jogkörben. Az új szabályozós, a társadalmi bíróságok élethez közelítő megszervezése nem azért történik, hogy most eggyel több bírósági fórum működjék. Korszerű, s a gazdasági, társadalmi következményekhez jobban igazodó társadalmi bíróságok megszervezése a cél. VARKONYI MARGIT Gyakorlaton Fotó: Törö* Párizs Sándor foglalkozást vezet Amikor az őrsre érkéz- Egyébként Fórizs Sándor tünk, Forizs Sándor hallgató már törzszászlós és szakaszpolitikai foglalkozást veze- parancsnok. Gyalai Imre petett, Gyalai Imre hallgató dig zászlós rendfokozatot vipedig határőrizeti kiképzést sel. tartott. Kívülről érkező tapasztaltabb tisztek rögtön következtetni tudtak, hogy afféle vizsgagyakorlatok folynak. És a foglalkozást vezetőkkel beszélgetve meg is tudtuk, hogy a Kossuth Lajos Katonai Főiskola határőrtanszékén tanulók gyakorlati szolgálaton vannak. Fórizs Sándor IV. éves hallgató Szegedről került a főiskolára. — Kiskoromtól fogva érdekelt a katonaság — mondja a hallgató —, s a hatórőrszakot meg azért válasz- nak készülni. Harcászatból, Fórizs hallgató — a szakaszparancsnoki beosztása mellett — a főiskola KISZ végrehajtó bizottságának is tagja. Négy év alatt már tíznél több elismerést kapott. Köztük a KISZ KB Dicsérő oklevelét is. Az első évet 4,67, a másodikat 4,00, a harmadikat 3,53 eredménnyel zárta. A hetedik félévben Fórizs jeles' lett, Gyalai jó eredménnyel vizsgázott. Most a gyakorló szolgáját után az államvizsgára fogtottam, mert ez a fegyver nem békeidőben is harci feladatot lát el. Eddig természetesen még nem is csalódhatárőrizetből, tudományos szocializmusból és pedagógiából kell államvizsgázniok. A gyakorlati munka során Bór az alapkiképzésen egyébként a legnagyobb gontobbszor is ugy éreztem, dot _ mondták a hallgatók hogy nem fogom végig bírni. _ a szolgálatszervezés és az Évente ugyanis 14-15 tan- őrs egés2 tevékenységének tárgyból kell vizsgázni es a az összehangolása okozta megterhelesunket csak fo- számukra. véleményük szekozza, hogy a foglalkozások rint a centrális vezetés, az egyharmada terepen van, egyszemélyi vezetési elv és meg aztán a tanulas mel ett a demokratikus vezetési meg a szolgalati feladatokat módszer dialektikájának érís el kell latm. De negy éven át eddig sikerült a nehézségeket leküzdeni. vényesítése nagyon bonyolult feladat. Az iskolán tanult elvek gyakorlati helyes alkal— Én ™eg katonacsa- m~Má7ához' visz^nt'^z "őrsö ladban nevelkedtem - jegy- kön dolgozó tisztekt61 ™ zi meg Gyalai hallgató aki a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc mezőgazdasági technikumból került a főiskolára. — Édesapám határőr főtiszt, s az ő munkáját lesve kerültem kapcsolatba a határőrizettel. gyon sok segítséget kaptak, ami egyrészt az államvizsgára való felkészítést, másrészt a főiskola befejezése után a tiszti pálya kezdését is megkönnyíti. Gazsé Béta tű konyhakredenc, nagy asztal hokedlikkel voh a jellegzetes berendezése —, nagyot változott. Talán legősibb formájában az étkezőasztal maradt (de az is sok helyen már összecsukható). A fa-, illetve széntüzelésű asztaltűzhelyeket felváltotta a korszerű gáz-, vagy villanytűzhely, amely már valóban gombnyomásra működik. A mai lakáskultúrában leginkább a konyhaberendezés korszerűsítése jelzi a XX. század fejlődési ütemét. A mai lakásokban — így a lakókonyhákban is alapvető tényező a jó helykihasználás. Ehhez az új feladathoz tervezik és készítik a bútorgyárak a korszerű konyhaberendezéseket, amelyek edényés élelmiszertárolásra egyaránt alkalmasak. A Tisza Bútorgyár kezdte meg elsőként a falusi lakókonyhák modern szekrénysorainak kialakításához alkalmas bútorok gyártását, a különféle méretű alsó. illetve felső részen (falon függeszthető) elhelyezhető, elemekből álló szekrénysorok készítését. A szükség szerint variálható, egymásra és egymás mellé rakható egy-, kétés háromrészes alsó és felső részeknek, szekrényelemeknek elég nagy a választéka. A korszerű szekrénysorba beillesztették vagy beilleszthető vízcsappal, lefolyóval) együtt a mosogatószekrényt (amely edénytárolásra ls alkalmas), a hűtőszekrényt, a gázt, vagy villanytűzhelyet. A házgyári lakások, emeletes házak konyhái viszont igen sok helyen egyre szű-1 kebbek, csupán az éltei elké- | Imre László: Rét év nyolc hónap volt. hogy küzdött. Küzdött akkor is, amikor tűzkarikák táncoltak már a szeme előtt, amikor rádöbbent, hogy talán nem is szereti annyira azt a lányt. Hivalkodott az álhatatosségával, holott nyilvánvaló volt, hogy itt és most a győztes nem ő lesz. — Hét ezt akartad? — lihegte az arcába Bika. — Te ócska tetű! Mit gondolsz Te, milyen anya szült engem? Kicsi, amikor meglátta, hogy Kapellénó immár végérvényesen a földre került, s Bika azt csinál vele, amit akar, elkezdett szaladni. Ott benn, a másik épületben Marika erre a futásra figyelt fel. Már hazafelé ké6zült, dúdolós este hívta. A lányok friss énekével köszönt el ettől a hétköznaptól, amely egy az életéből. Az esti randevút Ütesek. kínok kínja. Ütések, amik a vereség már el is felejtette, egy vállrándítással térve nanyomorÚ6ágára emlékeztetnek. Ütések, jaj, hoi pirendre felette; ugyan már! Talál ő másmilyen az erőm? Ütések, hova lett a dühöm, a bosszú- Ferit is, ha épp randevúzni akar, nem ilyen állás vágya az öklömből. Ütések, hogyan van az, börtöntölteléket. Látszik az arcszinén, hogy be hogy halálos fáradság jár át? Ütések, a tagjaim van zárva. Sápadt, nyűtt arc. Csak a szemei, loólomnehezek. De most majd! összeszedni ma- bogó barna szeme. Nem, azt nem lehet csakúgy gam. Csak egyetlen visszaütésre, rúgásra, hara- egyszerűen elfelejteni. Tiszta a szeme és szomopásra. Bika, sajnálni fogod, hogy a világra szü- rú. Miért csukhatták le? Lopott? ölt? Nem, nem lettél. Az anyádat fogod keresni, sírva akart rá gondolni. Bánja is ő, javítóba került és Kapelláró szédült. Nem találhatott célba, mint kéSz. So6e lesz az ilyenből rendes ember. Aki szerette volna. Valahogy félrecsúszott ez a len- egyszer a sárban hempergett... Be kellett valVL dülete i6. Maguk körül felbolygatták a döngölt földet is. A pusztai csönd puha ágyában rugdalóztak, messziről játéknak tűnt az egész. Sugarak, nyárlania, ő nem ilyennek képzelte a bűnözőket. Azoknak kiül az arcukra a gonoszság. Hiába akarnak jók lenni, elhúzódik tőlük, akire rávetik a szemüket. Igen, ez biztosan igy van, szemet eleji fények burája domborult keserűségük fö- vetett rá. Valami elkezdődött, ez ellen hiúba is lé. Közelükbe érve elhalkultak a messziről ér- tiltakozik. Csak a folytatás marad el. Talán a kező köznapi zajok. Már azt mondták volna legjobbkor jött az a másik, az a vadfekete. Nem legszívesebben: béküljünk ki. De az élet nem en- lenne jó vele sötétben összetalálkozni. Csókolni gedi meg az ilyen kibéküléseket. azt tudhat. Milyen lehet a csókja? Haragudott És akkor Bika azt gondolta: birkózni kezdtünk, magára ezért a kérdésért, s ugyanakkor borzonde ő ütött is. Ha pedig ő ütött, én miért ne Bá6 futott át raita. Jaj. csak ne lennének olyan rúghatnék? Sajnálta, hogy rúgása eltalálta Kapellárót. Nem tudta volna megmondani, hogy mit sajnál rajta. El is hessegette magától az érzést, mert úgy gondolta, nem ő támadott. Sajnálja magát az, aki úgy üt először, hogy előtte nem méri fel az erejét. Sajnálja magát, mert elhamarkodottan indult harcba, s azt hitte, elégenynyi a győzelemhez, hogy neki van igaza. Mivelhogy hinni mindig könnyebb, mint tudni valamit. Azt várta volna, hogy Kapelláró mikor tartja fel mind a két kezét. De erre hiába várt. Kapellárót nem olyan fából faragták. Csak most derült ki társai előtt, hogy milyen kevésre becsüli az épségét, az életét. Talán mert nagyon buta volt ehhez, de az is lehet, túlontúl okos. A szilesére alkalmasak. Bar ai lényeg — Bika szamara minden eseuae — aa üvöltve kiáltozott felé: unalmasak a helybéli fiúk. Aki számitana valamit, elment, oda van. eljáró lett. hetenként, kéthetenként járnak haza. akkor aztán, ha egyáltalán pillantásra méltatnak valakit a lányok közül, adj uramisten, de rögtön. Sírhat utánuk, aki sírni tud még, hamar fölteszik az i-re a pontot, viszi őket a vonat, legközelebb pedig már meg se nagyon látják. Ez a Feri is ilyen? Többet kellene tudni róla. De érdemes? Mindegy, nincs randevú. Nem kell mindjárt előszörre odáig jutni. Felöltözve és útra készen az ablakból, mielőtt becsukta volna, arrafelé nézett, ahol a fiúi: azóta mór bizonyára nagyot haladtak a munkával. Az első, amit meglátott. Kicsi futása volt, az a kétségbeesett szaladás. A kislány kilépett az ajtón. Amint a fiú meglátta, — Tessék jönni! Tessék szaladni! Vérzik! Kapelláró vérzik! Nem tud a lábára állni! Segítség!!! Megölik Kapellárót! Marika önkéntelenül szaladni kezdett Kicsivel együtt, a verekedők felé. — Valami kötszert. Legalább egy fehér rongydarabot hozzon. Baj van, kisasszony. Nagy baj történt. Mi lesz velünk, jaj nekünk mostmár. A küzdelem, mire odaértek, már végetért. Kés akkor támogatta lábra Kapellárót. Bika az arcát törölgette. Morgott. Földagadt szájaszélén eltorzult a mosolygás, hogy Marikát meglátta, aki rá se nézett. Kicsi segített Késnek. Nagy nehezen a kút felé vonszolták Kapellárót, nem is volt teljesen magánál a Fiú. A kútnál vigyázva leültették, hátával a vizeshordónak támasztva. Csúnyán elbántak vele. Nem bírta volna a kezét fölemelni. Kés vizet húzott. Kicsin most látszott, mennyire az anyja mellett lenne a helye. Sírt. Marika megmártotta a vízben a törülközőt, óvatosan csavart rajta egyet. Anyás mozdulattal kezdte letörölni Kapelláró piszkos-poros sebeit. Jó simogatással hajolt fölé, torkában a rémület szorításával, mégis valami végtelen türelmű nyugalommal, mire azután Kapelláró lassan fölnyitotta a szemét. Amint Marikát meglátta, fájda' ma mélységeiből áhítat sugárzott rá a szökésé re, a kék szemekre, tekintetében hálával é; röstellkedéssel, olyan felismerésekkel, amelyeknek szenvedés az áruk. Nem tudták még, ahhoz túl fiatalok voltak, hogy az élet már ilyen. Nagy ütéseket kell kibírni ahhoz, hogy a simogatás értékét fölfogja az ember, és illően megköszönje, nem a szavaival, hanem az életével annak, aki ezt a simogatást úgy adja, mint lénye értelmét. szavak nélkül is mindegyre érthetőbben, azzal az érett jósággal, amit csak a szerelmesek oszthatnak meg egymással. — Eljössz velem, amerre én járok? kérdezte Kapelláró. — Eljövök — hagyta rá Marika, a szánakozás forróságával. — Érted kellett verekedni — Tudom. — De ha akarod, én mindennap verekszek érted. — Tudom. — Kiszabadulok ám nemsokára. Nem akartam én rosszat senkinek. Nem is akarok. — Tudom. —• Igazán tudod? — Igazán. WeaeA