Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-27 / 122. szám

VASÁRNAP, 1973. MÁJUS 27. 3 Egy évvel az országos tanácskozás ntán: Megvalósulóban a szocialista brigád­vezetők javaslatai Egy évvel ezelőtt. 1972. május 26—27-én tartották 4. országos tanácskozásukat a szocialista brigádvezetők, akik szóban és írásban több mint 200 javaslatot terjesz­tettek elő, 6 számos javas­lat született az országos ta­nácskozást megelőző ágazati konferenciákon is. A szak­szervezetek a megoldásra érett javaslatokat ismertet­ték az illetékes minisztéri­umokkal, a leglényegeseb­bekről a Minisztertanácsot is tájékoztatták. Jónéhány in­tézkedést a kormányzai szer­vek már a javaslatok el­hangzása előtt előkészítettek, a szocialista brigádvezetők tanácskozása azonban így is erősen közrejátszott egész sor probléma gyorsabb meg­oldásában. A legtöbb szocialista bri­gádvezető a munka- és üzem­„Vezető jeligére Olvasom a hirdetést: „Főmérnöki beosztásba ke­resünk egyetemi végzettséggel. 5 éves gyakorlattal rendelkező szakembert. — »Vezető« jeligére a kiadó­ba." Nem tudom, melyik cég rejtőzködött a névtelen­ség álarcába, annyi azonban bizonyos — volt rá oka. Egyszer meg is kérdeztem nagyvállalatunk ilyen ügyek lebonyolításával megbízott felelősét: vajon miért tit­kolóznak? Ha feltüntetnék nevüket, talán még ha­marabb akadna jelentkező! A választ nem lehetett félreérteni: „Nagy kavarodást okoznánk. néhányan biztos úgy éreznék — mellőzik őket. így meg kész té­nyeket kapnak, s mindössze annyi marad, hogy bele­nyugodjanak a megoldásba." A vállalatot jól ismerem, többször megfordultam műhelyeiben, de a galériáján, a tervezők, techniku­sok, egyszóval irányítói között. És a rajzasztalok mel­lett legalább három — nem öt de — 7—8 éve ott dolgozó — harminc körüli fiatal mérnökökkel talál­koztam, akikre — uram bocsá' — nyugodt szívvel rábíznám a vállalat második emberének rangját, fele­lősségét. Miért? Talán mert kedvesek, szimpatikusak, esetleg jó beszélgetőpartnereknek bizonyultak? Eny­nyiből aligha mernék kinevezést megkockáztatni. Az első a helyi Fiatal Műszakiak és Közgazdászok tanácsának szakmai vetélkedősorozatára évek óta bá­tor. vitára serkentő dolgokat küld. Díjakat nyer. Meg­szálottja a gazdasági tudománynak, mérnök-közgaz­dász szakra jár. A másik újítókedvű, amolyan „nehéz ember". Munkáját hibátlanul végzi, és sajnos csak ennyit várnak tőle, nem többet. Energiáját ezért öt­leteinek megvalósítására szenteli. Mivel saját munka­helyén nem mutatnak különösebb érdeklődést, egy­két ktsz-szel áll kapcsolatban. A harmadik harcos egyéniség, megszállottan keresi a hibák kiküszöbölé­sének lehetőségét, a termelési értekezleteken, párttag­gyűlésen mindig véleményt nyilvánít, javasol, őszin­tén vitázik. Ám még nem teljes a bizonyítvány. Engedtessen meg. hogy elmondjam, mit. tart róluk felettesük, hisz számukra ez fontosabb: „Ügyes gyerek, de talán túl­zottan elméleties, néha a fellegekben jár. érnie kell." — „Erőszakos és úgy ítéljük meg: anyagias. Talán kiforrja magát. Akkor majd számításba vesszük." — „Kissé összeférhetetlennek ítéljük, mindig van hozzá­fűzni valója, amikor nem kellene, okoskodik, pedig már megmondtuk neki, többre jutna, ha nyugton ma­radna." Rövid beszélgetésünk végén (amelynek megállapí­tásaival ugyancsak lehetne vitázni) azt szintén meg­kérdeztem az igazgatótól: mit tudnak az új jelentke­zőkről? „Megírja a pályázatot, szót váltunk vele. megnézzük a bizonyítványát és döntünk." Hát igen. ők hárman csaknem tíz éve ..írják a pályázatukat" — a jövevénynek azonban a rövid és vitathatatlanul egyszerűbb bemutatkozás szükséges. Természetesen előlegbe kapja a nélkülözhetetlen bi­zalmat ahhoz, hogy bebizonyítsa: érti a dolgát, szelle­mileg, emberileg megfelelő. Ók hárman — minden szkeptikus megállapítás ellenére — tehetségüket ta­núsították a versenyben, amelyben — anélkül, hogy indokolták volna őket —. lemaradtak! Hogy miért? Elsősorban azért, mert az új emberrel kisebb a koc­kázat. Ha tiszta lappal induló idegen megbukik — fel­bontják a szerződést, elküldik, leváltják, s jöhet a következő. Elfogult lennék a kollektívában „rejtőzködő" szak­emberek javára? Nem, és azt sem akarom mondani, hogy kizárólag háztáji adottságokat szabad olyan fon­tos kérdések eldöntésénél mérlegelni, mint az után­pótlás. Vannak esetek, amikor tényleg csak az új ember segíthet. A helybelit esetleg kötik a konven­ciók, az „üzemi vakság", az újnak meg rögtön szem­betűnik az, amit a régiek megszoktak, és más észre sem vesznek. Az új szem előnyei néha valóban nél­külözhetetlenek — de a sorrendet érdemes (sőt illene) megtartani! Annál Inkább, hisz minden vezető egyik legfontosabb feladata, hogy maga mellé olyanokat ne­veljen, akik helyettesíthetik, akikkel — ha eljön az idő — megoszthatja felelősségét, gondját. Nem jó divat kizárólag kívülről válogatni. Így azonban csak félig igaz. A gyakorlatban kicsit ludasok azok is, akik saját munkahelyük pályázatáról eleve kizárják magukat, mintha azt kizárólag idegeneknek találták volna ki. Még ha az első pillanatban csupán formalitásnak is tűnik: érdemes benevezni; érdemes le+t volna az imént említett három szakembernél/ e~en a bizonyos saját pályázaton megmutatni, mire képe­sek. mire hajlandók. És ehhez végső soron még a jelige jS segíthet: mert honnan tudják ők, ki hirdeti a pályázatot? M. L szervezés gyengeségeit tette szóvá, s azt kérte, hogy a szocialista brigádokat fo­kozottan vonják be a válla­latok közéletébe, kérjék közreműködésüket a munka jobb megszervezéséhez. Mint a SZOT-ban elmondták, az utóbbi évben e területen ör­vendetes változások tapasz­talhatók, a legtöbb iparág­ban immár rendiszeresen kon­zultálnak a szocialista bri­gádokkal a műhely, a gyár problémáiról, s a dolgozók javaslatai egyre kevésbé sik­kadnak el. Sorra megvaló­sulnak azok a szervezési módszerek is, amelyeket a brigádvezetők az egy évvel ezelőtti tanácskozáson in­dítványoztak. Mind az országos, mind a szakmai tanácskozáson sokoldalúan megvitatták a bérkérdéseket, s — különö­sen a textiliparban — nyo­mós érvekkel javasolták a szociális és egészségügyi el­látás javítását, egyes esetek­ben a nyugdíjkorhatár csök­kentését Azóta több terüle­ten sikerült előbbre lépni. Az egyedülálló, illetve, több­gyermekes anyákat egész sor helyen mentesítették az éj­szakai műszak alól. Időköz­ben országosan is korszerű­sítették a nyugdíjkedvez­ményben részesülők munka­köri jegyzékét. A SZOT-ban rámutatnak, hogy a dolgozók elégedetten fogadták a kormányzati in­tézkedéseket, a szocialista brigádok mind többet tesz­nek üzemük fellendüléséért. A közelmúltban — éppen a dolgozók véleménye alapján — a SZOT elnöksége is foglalkozott az üzemi de­mokrácia helyzetével, to­vábbfejlesztésével, s a kér­dést a közeljövőben a Mi­nisztertanács is megtárgyal­ja. (MTI) Befejezés előtt az oktatási ér i propaganda a pártszervezetek munkájának szolgálatában M egyénk pártszervezetei­ben megkezdték az 1972—73-as pártokta­tási év tapasztalatainak ösz­szegezését. elemzését, hiszen a pártoktatás sok tanfolya­mán már befejeződtek a fog­lalkozások. A most záruló évadban a pártszervezetek arra törekedtek, hogy a pártoktatás hatékonyabban, céltudatosabban szolgálja a gyakorlati politikai feladatok megoldását. A pártpropagan­da politizáló jellege, a párt­szervezetek gyakorlati politi­kai munkáját segítő vonása erősödött és a politikai szük­ségleteknek megfelelően fej­lődött. Az egyes oktatási for­mákon azok a kérdések ke­rültek előtérbe, váltottak ki a korábbinál nagyobb vitát, amelyek a pártszervezetek gyakorlati politikai tevé­kenységében is fontos helyet foglaltak el és a közvéle­mény érdeklődését is legin­kább felkeltették. A pártoktatás résztvevői — az egyes oktatási formák jellegének megfelelően — a fő figyelmet továbbra is a X. pártkongresszus döntéseire, határozataira és a Központi Bizottság 1972 novemberi ál­lásfoglalására, és az ebből adódó helyi politikai felada­tokra fordították. A tapasz­talatok alapján megállapít­ható, hogy a tanfolvamok résztvevői az állásfoglalás lé­nyegét. fontosabb összetevőit megértették. A párttagság, és a párthoz közelálló pártonkí­vüliek gondolkodásában, a politikai közvéleményben el­fogadottá váltak a Központi Bizottság 1972 novemberi ülésének fő következtetései. Az 1972—73-as politikai oktatási évben elsősorban a társadalom- és gazdaságDoli­tikai propaganda fejlődött. Ma már a párttagok és a po­litikai életben részt vevő pártonkívüliek Jobban értik a munkásosztály és a párt vezető szerepének, az osz­tályszövetség erősítésének, és a szocialista demokrácia fej­lesztésének kérdéseit. A pártoktatás résztvevői nagyra értékelik azt a nyílt­ságot, őszinteséget, amely a Központi Bizottság határoza­tát, cselekvő programját jel­lemzi. Tapasztalják, hogy a párt vezetése jól ismeri or­szágunk gazdasági, politikai helyzetét, a dolgozó tömegek hangulatát, az embereket foglalkoztató gondokat. Egyetértenek az 1972 novem­beri állásfoglalás ama meg­állapításával. hogy belpoli­tikai életünk kiegyensúlyo­zott, amit saját tapasztala­taikkal is alátámasztottak. A pártoktatás keretei le­hetőséget nyújtottak arra, hogv a tanfolyamok hallga­tói alaposabban megvitassák a múlt évi, novemberi KB­állásfoglalás fontos gazda­ságpolitikai. társadalmi és ideológiai összefüggéseit is. A vita résztvevői — nemcsak a munkások — kedvezően fogadták az ipari munkások béremelésére vonatkozó ha­tározatot. Szerintük az egész állásfoglalás szellemében tükröződik, hogy a párt el­sősorban a munkásosztály pártja, munkáspolitikát foly­tat, figyelemmel kíséri a munkásosztály helyzetét. A pártszervezetek világ­nézeti, etikai propa­gandája is fejlődött, különösen a megyei pártbi­zottság 1972 júliusi ülése után, amely a szocialista köz­gondolkodás erősítésének feladataival foglalkozott. A korábbi helyzethez képest jelentős előrehaladás tapasz­talható megyénk pártszerve­zeteiben, a pártoktatás hall­gatói körében a szocialista tudat fejlődésének és a kis­polgári tendenciák megítélé­sében. Míg korábban e te­kintetben eléggé érezhető volt a bizonytalanság, most már egységesebb annak meg­ítélése, hogy mi kispolgári jelenség és mi nem az. A A Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmefeldotgozó Válla­lat négyszintes épületet épít a Mikszáth Kálmán utcai gyáregységében. A földszinten szociális létesítmények lesznek, a második, illetve a harmadik szinten műhelyek kapnak helyet, míg a negyedik szinten raktárakat ren­deznek be. Az építkezést az év végén fejezik be pártoktatás is hozzájárult ahhoz, hogy a klsholSari megnyilvánulásokkal sz<vm7 beni szocialista tartalmú közhangulat, közítélet az utóbbi időben megerősödött megyénk dolgozói körében. A pártszervezetek ebben a pártoktatási évben jobban felismerték, hogy a propa­gandisták munkája, a propa­gandatevékenység sikerrel szolgálhatja a dolgozók po­litikai hangulatának befo­lyásolását, a közvélemény ala­kítását. a kispolgári szemlé­let és életmód elleni küzdel­met. Ezért az üzemi, közsé­gi pártbizottságoknak, csúcs­vezetőségeknek a propagan­damunkát irányító tevékeny­sége tudatosabbá, határozot­tabbá vált. Ebben segítsé­gükre volt az, hogy a pro­pagandatevékenység a ko­rábban kidolgozott középtá­vú terv alapján folyik, te­hát a pártszervezeteknek ke­vesebbet kellett törődnlök szervezési kérdésekkel és így figyelmüket a tartalmi kér­désekre, az eszmei-politikai feladatokra fordíthatták. Ennek következtében • pártpropaganda hatékonytá­ga erősödött. színvonala emelkedett, aminek fontos összetevője, hogy a propa­gandisták elméleti-politikai felkészültsége fejlődött az utóbbi időben. A megyében működő 1570 pártpropagan­dista közel 50 százaléka egyetemi végzettségű, továb­bi 40 százalékuk érettségizett, s jelentős részük elvégezte a marxizmus—leninizmus esti egyetemet. A pártbizott­ságok arra törekednek, hogy növeljék a propaganda mun­kásainak pedagógiai-mód­szertani felkészültségét, ami a propagandatevékenység korszerűsítésének fontos fel­tétele. A most záruló pártokta­tási év azért is ítélhe­tő eredményesnek, mert sikerrel elégítette ki a párttagok, a politikailag aktív pártonkívüliek, az egyes társadalmi rétegek differenciált politikai érdek­lődését. Ezt bizonyítja, hogy — noha a pártoktatás részt­vevőinek száma a korábbi­hoz képest nem emelkedett — az igényesebb munkát kö­vetelő tanfolyamokon jóval többen vettek részt, és ta­nulmányozták a párt gazda­ságpolitikájának. társadalmi fejlődésünknek, a kulturá­lis politikának, a pártélet­nek, a marxista világnézet­nek és erkölcsnek a kérdé­seit. A pártoktatás keretében összesen 32 ezren bővítet­ték politikai ismereteiket, vitatták meg a párt politi­kájának időszerű kérdéseit. Kedvező az is. hogy a me­gyében élő párttagoknak több mint 50 százaléka vett részt a pártoktatás káder­képző- és tömegtanfolyama­in. A tömegszervezeti poli­tikai oktatás résztvevőinek száma meghaladta a 41 ez­ret, így a megyében folyó politikai tömegpropaganda hatása közel 74 ezer ember­re terjedt ki. Ez nagy erőt jelent a párt politikájának, szocialista célkitűzéseink megvalósításáért folyó küz­delemben. Tamasi Mihály Hazaérkezett az építésügyi küldöttség Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter vezetésével szombaton haza­érkezett Romániából a KGST építésügyi állandó bi­zottságának 35. ülésén részt vett magyar delegáció. Az ülésen számos, a KGST komplex programjának megvalósítását segítő fel­adat végrehajtását tárgyal­ták meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom