Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-19 / 115. szám

SZOMBAT, 1973. MÁJUS 19. A járási népfrontelnökség illése A járási hivatal székházában elnökségi ülést tartott tegnap a Hazafias Népfront szegedi járási bizottsága. Kálló Antal titkár előterjesztése alapján részletesen elemezte a választások előkészítésének, lebonyolításának és a tanácsok megalakulásának tapasztalatait, megállapítva, hogy e nagyon fontos belpolitikai esemény lakosságunk politikai aktivitásának, közéleti érdeklődésének is bizonyítéka volt. A tanácskozás második napirendi pontjaként a népfrontbizottságok által szervezett politikai ismeretterjesztés tapasztalatait összegezte az elnökség. Népszerűek a termelőszövetkezeti akadémiák keretében tartott politikai előadások — Ásotthalom, Bordány, Forráskút, Tiszasziget, Ullés és Zákányszék szolgált legkedvezőbb tapasztalatokkal —; 118 előadást tartottak a művelődési autók tanyai programjához csatlakozva, a TIT-tel együttműködve, és rokonszenvesek, eredményesek a kis közösségekre, klubokra támaszkodó vitaestek. Friss István kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Friss István Állami-díjas akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete igazgatójának, munkásmozgalmi. tudományos és tudományszervező munkássága elismeréséül, 70. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. Ifjú néptáncosok fi'1 I * tteyjLi * •m összesen nyolc szegedi általános iskola tanulói közül verbuválódtak azok a gyerekek, akik tavaly október óta az ÉDOSZ „Szeged" együttes ifjúsági csoportjaként általános mozgáskultúrát és népi táncot tanulnak a Juhász Gyula Művelődési Központban. Művészeti vezetőjük Nagy Albertné. Eddigi munkájuk, évzáró előadásuk sikere alapján nyugodtan mondhatjuk: egy-két év múlva Szegeden végre olyan néptánccsoport lesz, amely a fesztiválon a vendégegyüttesek partnerekónt és versenytársaként szerepelhet. A mostani 7—8. osztályosok ugyanis megszerették a néptáncot, az iskola befejezése után tovább akarnak dolgozni és szerepelni. Minden jel szerint megoldódnak az utánpótlási gondok is, hiszen évente újabb ós újabb ötödikegek kezdik tanulni az alapokat. A képünkön látható kalocsai ruhás lányok már túl vannak az alapokon, Ray Erzsébet Párnatánc című koreográfiáját mutatják be ifjúsági vezetők gyári látogatása A KISZ Központi Bizottsága ifjúmunkás osztályának munkatársai Váczi István és Huber Imre osztályvezetőhelyettesek vezetésével tegnap felkeresték a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újszegedi szövőgyárát. Elkísérte őket Oláh Miklós, a Csongrád megyei KlSZ-bizittság titkára és dr. Üjvári Józsefné, az Országos Ifjúmunkás Tanács alelnöke is. A vendégeket Frányó József igazgató ismertette meg a gyár munkájával és eredményeivel, majd Kiss Erika KISZ-csúcstitkár adott tájékoztatót az ott dolgozó fiatalok helyzetéről, mozgalmi tevékenységéről. Ezt követően üzemlátogatásra került sor, majd a vendégek találkoztak az alapszervezeti ifjúkommunista vezetőkkel, és elbeszélgettek velük a szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom aktuális kérI déseiről, gyári problémáiról. Piroslik a májusi cseresznye Piroslik a kelebiai májusi cseresznye. A naptényes vidékről minden évben elsőnek kerül a piacra a tavaszi gyümölcs. A hűvös idő miatt az idén a szokottnál lassúbb az érés. s így most még a házikertekből érkezik az áru. Néhány nap múlva a nagyüzemi cseresznyésekben is megkezdik a szedést. A Bács megyei gyümölcsösökben jó közepes termést ígérnek a fák. különösen korai cseresznyebői. (MTI) orvostanácskozás A Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete kiemelkedő tudományos tevékenységének elismeréseként az Általános Orvosok Nemzetközi Egyesülete (SIMG) hazánkban rendezi nemzetközi kongresszusát. A június 1-től 3-ig Budapesten sorra kerülő tanácskozásról tartottak pénteken sajtótájékoztatót a magyar orvostudományi társaságok és egyesületek szövetségében. Egyebek közt elmondották, hogy a budapesti tanácskozásra húsz külföldi országból érkeznek vendégek. Óvoda, játszótér — Orvos a tanyán — A dolgok egyszerűek, csak nem szabad bonyolítani — ezzel kezdte beszélgetésünket Rácz Tibor, a csengelei tanács elnöke. — Mi semmit nem bonyolítunk. Amikor a jelölőgyűléseken sorba felálltak az emberek és a háromezer lakos nevében megtették közérdekű bejelentéseiket, mindent megjegyeztünk, a község érdekében elhangzott huszonöt „interpellációt" rangsoroltuk, és ott, azonnal válaszoltunk, hogy mire jut pénz, mit tudunk magunk megtenni, mihez kérjük az emberek segítségét. És ami nagyon szép volt a gyűléseken: az emberek nemcsak kértek, hanem azonnal fel is ajánlották a segítségüket. A tanács valamicske pénze meg a felkínált segítség — na meg a téeszek ígérete — alapot adott az indulásra. — Ezzel az alappal a tegnapi végrehajtó bizottsági ülésen már pontosan meghatároztuk: mit, hogyan, s mikor valósítunk meg. Mivel a legtöbb bejelentés az óvodaügyében hangzott el, s mivel a tanács is ezt sorolja az első tennivalók közé — az óvodát építjük meg. Méghozzá azonnal. Már szállítják az anyagot. Mivel valóban nagyon kevés a pénzünk, meg kellett gondolni: mit építünk? A hagyományos mód sokba kerül, de nem is találtunk volna építőket. Ezért nagyon megörültünk, amikor a Tanácsok Lapjában olvastunk az új lehetőségről: a Borsod megyei Hernád község Március 15. Termelőszövetkezet könnyűszerkezetes építést ajánlott. Megkerestük őket és megkötöttük az üzletet. Már érkezik az anyag. A községben működő Aranykalász Tsz, amely már sokat segített nekünk, most is vállalta a munkát: felépíti az óvodánkat. Ö is meg a szomszéd szövetkezet is besegít a szállítással, elvégzik a földmunkát, a falu lakói pedig annyi kisegítő munkát ígértek, amennyi szükséges az építkezéshez. — Ügy gondoltuk, hogy szilveszterre adjuk át az óvodát az ötven gyermeknek, de annyi segítség érkezett, hogy Zenei naptár % Szonátaest Ebek veszettség elleni pótoltása Felhívom azoknak az ebtulajdonosoknak a figyelmét, akik 1973. évben veszettség ellen ebeiket még nem oltatták be, az alábbi helyekre es időpontokban pótoltásra vezessék elő; 1973. május 31-én 16—17 éráig? József Attila sugárút, volt vámháznál. 1973. május 22-én 8—9 óráig: Újszegeden, a Petőfi-sportpályán. 1973. május 22-én 16—17 óráig: Kolozsvári téren. A be nem oltott ebeket a hatóság kiirtatja! Szeged, 1973. május 15. DR. GYURIS TIBOR városi főállatorvos A filharmónia idén is mesterbérlet-sorozattal toldotta meg hagyományos fő- ós kanmrabórieti koncertjeit. A ráadás bevált, a hangverseny-látogató szegedi közönség nemcsak szívesen vette, de látogatásával, rokonszenvével ki is tüntette. Hogyne, hiszen tartalmas, gazdag programot kapott. Ilyen volt a csütörtöki, idei utolsó mesterbérleti (egyben évadzáró) koncert is, a román Stefan Ruha és a magyar Antal István hegedű-zongora szonátaestje, a Tömörkény zeneművészeti szakközépiskola Lenin körúti nagytermében. A műsoron egy-egy Mozart (C-dúr), Beethoven (c-moll) és Brahms (c-moll) szonáta szerepelt — meg természetesen amit a publikum kikövetelt, például mindjárt az elején mór a Mozart-szonáta harmadik tótelét. A magyar származású Stefan Ruha örvendetesen gyakori vendége koncertéletünknek, Szegeden is harmadszor hallottuk, két nyáron a városi tanácsház udvarán szólistaként és vonósnégyesével. Nagyszerű művész, vérbeli kamaramuzsikus (bár alig hiszem, hogy a kettő elválasztható az igazán jeles szólisták általában a kamaraművek intim közelségében beszélik el zenei anyanyelvük legrejtettebb szépségeit). Most, hogy a terem zárt környezetében is előttünk állt, csodálhattuk meg játékának rendkívüli érzékenységét, finomságát — amitől annak idején a Muzsikáló Udvar nyitott légtere valamelyest megfosztotta a hallgatóságot. Antal István személyében (netán a konzervatórium kemény zongoráján) szigorú partnere volt, aki a klasszikus ós a romantikába hajló muzsika fegyelmét, kristályos szerkezetiségét, önonómiáját világította át. így aztán érdekes kontrasztot adott Stefan Ruha lírai, alkatához ez az „objektívebb" zongorajáték —, s ha a kontraszt némiképp zavart is a Mozart-szonáta első tételében, Beethovennél, de különösen Brahmsnál az élmény hitelesnek tetsző, meghatározó forrása lett. A két kitűnő művész megérdemelt sikert aratott Szegeden. AL L most a Tegnapi ülésen elhatároztuk: november 7-én „beköltözhetnek". S mivel könynyűszerkezet — nem pontos számítások szerint — legalább 40 százalékkal olcsóbb, mint a hagyományos építés. — Van-e munkalehetőség? — Rengeteg. A környező városok vállalatai állandóan a faluban „kilincselnek", és munkásokat keresnek. Kecskeméten, Kisteleken, Szegegen meg Satymazon annyi a munkalehetőség, hogy kétszáz asszony is kapna helyet. — Az óvodához pedig jön a játszótér. — Igen, ez is régi vágya a községnek és a jelölő gyűléseken mindenütt megkérdezték: mikor épül meg, s hogy lesz-e egyáltalán? S az emberek azonnal hozzátették: ha kell, szóljunk, segítenek. Ez is meglesz. Ebben az évben megvalósítjuk. A községben dolgozó kisiparosok a gyűléseken ajánlották fel: elkészítik a gyermekeknek a játékokat. A földmunkát, az egyengetést a termelőszövetkezetek közösen vállalták, már meg is kezdték, térítés nélkül, s ősszel ezt is átvehetik a gyerekek. — De ami a legnehezebb, s amit leginkább szeretnénk: a tanyai, idős emberek orvosi ellátása. Ezt is tárgyaltuk tegnap. Sokan kérték a gyűléseken: tegyünk valamit az öregek érdekében. Ami a tanács akaratát illeti, ezzel semmi baj, mi is akarjuk. Arra gondoltunk, hogy a körzeti orvosunk hetenként legalább kétszer kijárna hozzájuk, megvizsgálná őket, gyógyítaná a betegeket, ö maga különösen a megelőzést minősíti alapvetőnek. Ebben mi egyetértünk. Különösen azért, mert a szétszórt tanyavilágban megbetegedett öregeket nem tudják azonnal behozni, s bizony sok ember egészsége megsínylette, hogy nem jutott el az orvoshoz. — Lehet-e megoldást keresni? — Az orvos örömmel vállalja: kijár hozzájuk, lei viszi kisebb műszereit, házipatikaját. Csak hát ez helyiség kérdése. Talán, ha a termelőszövetkezeteket és az iskolákat megnyerhetnénk az ügynek. akkor az öregek ügyét is képesek lennénk rendezni. A határozat, amit tegnap hoztunk erre is megadja az alapot: tárgyalni fogunk a szövetkezetek és az iskolák vezetőivel, hogy 8 tanyaközpontokban meg egy-egy iskolai irodában adjanak rendelésre lehetőséget. Oda már könnyebben bejutnak az idős emberek is vagy ha súlyos betegek — bevlhetik őket Ezt a szövetkezetek már vállalták. Bízom benne, hogy orvosi rendelőt ls adnak. Annál is inkább, mert maguk is kérték. Balogh György Amatőr képzőművészek Amatőr művészeti csoportok sok elismerést és hírnevet szereztek Szegednek és Csongrád megyének az elmúlt években. Gondoljunk csak az Egyetemi Színpad, a Minerva vagy a szentesi diákok országos sikereire, a társasláncklub vagy a néptánccsoportok eredményeire, amatőr filmesek díjaira. Az amatőr képzőművészeknek kevesebb lehetőségük adódik arra, hogy próbálkozásaikat. eredményeiket nyilvánosság elé tárják. Pedig figyelemre méltó alkotások születnek a megye városaiban és falvaiban működő képzőművészeti körökben. Csongrád megye ós Szeged 14 képzőművészeti körének tagjai jelentkeztek alkotásaikkal a szegedi November 7. Művelődési Központban tegnap délután megnyílt kiállításon. Az amatőr képzőművészek a stílusok, a műfajok, a technikai megoldások és az életkorok végtelen gazdagságát mutatják. Jól megfér egymás mellett a hétéves gyerek vízfestménye és az idős fafaragó szobrai. Találkozhatunk festményekkel, szobrokkal, rézdomborítással és fadomborművel. ceruza-. tus- és szénrajzokkal, mono. típiákkal és metszetekkel. Egymás mellett sorakoznak portrék és életképek, tájábrázolások és csendéletek. A Csongrád megyei Művelődésügyi Módszertani Központ által rendezett megyei kiállítás alkalmával két szakkört, a hódmezővásárhelyit és a makói ifjúsági képzöművészkört jutalmazták, A kiállító amatőr képzőművészek közül tizennyolcan részesültek díjazásban: a makói Tari Józsefné, Czena Jánosné, Szekeres András, a bordányi Méra Ilona és Gyémánt Katalin, a mindszenti Suti Katalin. Dallos Szilágyi Ágnes, ifj. Stánnel Antal, a szatymazi Szász Mária, a székkutasi Tóth Gábor és Brüchelbauer Attila, a szentesi Szabics Ferenc, a vásárhelyi Patotics József s Kávásj Jolán, a szegedi F. Palásthy Klára és Tóth Rózsa, valamint a makói ifjúsági kör tagjai, «Nagy János és Kardos Sándor. A képzőművészeti körök megyei kiállítását dr. Szalontai József, a megyej tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg. T. I*. Sportpálya az iskolának Az ifjúsági törvény tárgyalása kapcsán vetették föl Űjszentivánon, hogy az iskolás gyerekek mozgásigényét a mostani lehetőségek nem tudják kielégíteni. Úgy döntött a végrehajtó bizottság, | hogy megvásárolja a szomj szédos üres telket, és sport, pályát létesít társadalmi 1 összefogással. Autós kirándulás Pusztaszerre A Magyar Autóklub szegedi csoportja vasárnap délelőtt kirándulást rendez a két pusztaszeri emlékműhöz. A sövényházi ásatásokat dr. Trogmayer Ottó régész kandidátus, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója, az ásatások vezetője mutatja be. Indulás reggel 9-kor a Klauzál térről, visszaérkezés I órára. / I