Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-19 / 115. szám

a i SZOMBAT, 1973. MÁJUS 19. Ki a kispolgári /. Van-e még kispolgárság? A „kispolgárság", „kis- gyarazata annak, hogy a nagy polgariság" kifejezések ko- történelmi sorsfordulók ide­runk divatos, gyakran hasz- jén a kispolgárság a két nált fogalmai, kategóriái szembenálló osztály közül közé tartoznak. Emlegetjük bármelyiknek lehet poten­ezeket lépten-nyomon, s nemcsak mérlegelő beszá­molókban fordulnak elő, ha­nem a vitákban, beszélgeté­sekben is. A téma sokkal inkább na­pirenden van most, mint ed­ciális szövetségese, de hogy a szövetség a gyakorlatban megvalÓ6ul-e, és melyik ol­dalon, az számtalan ténye­zőnek, elsősorban a kispol­gárság által lemért érdek­viszonyoknak a függvénye. dig bármikor. Ennek egyik A kispolgárság lehet a nagy­alapvető oka, hogy különbö- burzsoázia hatalmának leg­ző elemzésekben, dokumen- szélsőségesebb formája, a tumokban a párt fordította fasiszta rend szövetségese is, a közvélemény figyelmét e mit ahogy Olaszországban és magatartásformára, éppen Németországban elsődlegesen azért, hogy fokozatosan tu ciutosítsa. szervezze, irá­nyítsa az ellene való har­cot. A párt kezdeményezé­sei és a szocialista tudat fokozatos erősödése követ­keztében egyre többen vál­a kispolgárság jelentette a lettségi fokán olyan fasizmus társadalmi alap- mészetes társadalmi ját. De lehet már kapitalis­ta termelési viszonyok kö­zött is a proletáriátus szö­sa után is vannak egyénileg termelő parasztok, sok a kis­iparos, kiskereskedő. Ko­runkban az önálló rétegként létezésnek megvan a jogo­sultsága és gazdasági alap­ja, mind a tulajdonviszony­ban, mind a munkamegosz­tásoan, mind az árucserében. Ezeket a viszonyokat is át­meneti állapotok jellemzik, őriznek polgári, kapitalista vonásokat, s e vonások fenn­tartják, sőt újratermelik azt a réteget is, amely létezé­sükhöz szorosan kötődik. A kispolgárság léte tehát társadalmunk jelenlegi fej­ter­jelen­ség, amellyel politikai és ideológiai munkánkban egy­aránt számolnunk kell. A vetségese. Szövetséges volt proletáriátusnak mint hatal­mon levő osztálynak, — s eb­ben az értelemben az ural­kodó erkölcs hordozójának Franciaországban pl. a II. nak érzékennyé a kispolgá- világháború idején a íasiz­ri magatartás negatív je- mus elleni népfrontban. A lenségeire. Ez az érzékeny- Nagy Októberi Szocialista — differenciáltan kell köze­ség — amely a tömegkom- Forradalom győzelmének lítenie ehhez a réteghez, munkikációban is jelentke- egyik oka éppen az, hogy a Ugyanis a kispolgárságra zik — azt eredményezi, hogy proletáriátus a kispolgárság a társadalomnak gazdasági­szemünk jobban rányílik e legnagyobb témára, többet beszélünk rasztságot róla, többet foglalkozunk ve- tudta állítani, le. A kispolgárságnak nem­De nemcsak a tudatos fi- csak osztályszempontból, ha­rétegét, a pa- lag nélkülözhetetlen szük saját oldalára sége van. Vannak az életnek olyan területei, ahol mun­kájuk. szolgáltatásaik, vál­lalkozó kedvük serkentője és gyelemirányítás, a tömeg- nem tudatilag is legfonto- erjesztője a fejlődésnek, a kommunikációs hatások kö- sabb jellemzői és meghatáro- kezdeményezésnek és ahol jelenség zói: a belső ellentmondásos- nélkülük alapvető ellátási vetkezménye nagyarányú jelentkezése a közéletben. A kispolgári ma­gatartás egyes jelenségei fel­erősödtek, s egymást vál­togatva és segítve fel-felbuk­kannak, izgatják és irritál­ják a becsületesen dolgozó többség gondolkodását, szem­léletét ság, a bizonytalanságérzés, az önálló cselekvőképesség hiánya, a másokkal szembe­problémák merülnének fel. Ha pedig ez így van gaz­daságilag, akkor ennek kell ni közöny, felelőtlenség és meghatároznia a velük szem­ben kialakított politikát is. A kispolgárság mint réteg az átmeneti társadalomban burzsoá szövetségese a munkásosz­alakít- tálynak. Szövetségese első­önzés — amely az egyéni érdek kizárólagos érvényesí­tésében nyilvánul meg. A kispolgárság a osztályhoz kötődve A közhasználatban — és ja ki erkölcsi tartását. A kö- soriján azért, mert munkájá­a köztudatban — állandóan zösséggel szemben az egyént val tevékenyen részt vesz keveredik, s felváltva, de tekinteni a dolgok mércéjé- a. szocialista társadalom épí­pontatlanul használva je- nek, az individuum érdekét tésében, és bár saját kizárólagosnak — ezek alap­vetően a burzsoá erkölcs vo­násai. S ha azt it figyelem­be vesszük, hogy az indivi­dualizmus legfőbb lenik meg két fogalom: a „kispolgársúg" és a „kispol­gáriság". A kispolgárság osztályka­tegória. Elsősorban azok a kistulajdonosok, kisaruterme- az önzés, amely haszonlesés lók. — kisparaszt, kisiparos, ben, a gyengébbek kímélet­kiskereskedő stb. — alkotják ien eltiprásában, kapzsiságá­ban, karrierizmusban, ás­kálódásban és irigységben, a hatalmasok előtti csúszás­mászásban, a közömbö6ség­a társadalomnak ezt az át­meneti osztályát, akik köz­bülső helyet foglalnak el a proletariátus és a burzsoázia között. A kispolgárság a ka­pitalizmus jellegzetes ter­méke: a magántulajdon dif­ferenciálódása, a tulajdon- 1)S7;tá,ytudatónak szerzés, a szabad verseny hozta létre. Létrejötte pil­lanatától kezdődően átme­neti osztálynak tekinthető, s gazdasági mint ilyen, állandóan dif­ferenciálódik, egysége lat- vetkeztetésre hasz nát is szolgálja, a létreho­zott. megtermelt javakkal végső soron mégis a szocia­lizmus teljes győzelmét se­formája Siti, hiszen a meghatározó termelési és gazdasági viszo­nyok szocialisták. A gazdasági egymásra­utaltság és a politikai szö­vetség azonban nem zárja ki, hogy a kispolgársággal szemben ideológiai harcot ne ben nyilvánul meg, akkor folytassunk. Még pontosab­látjuk, hogy* a kispolgárság ban: állandóan harcolnunk legveszélyesebb érintettük. Az átmeneti máig is tartalmát társadalom kell bizonyos nézeteik, el veik, magatartásuk ellen, ha e.zok ellentétesek a szocialis­ta társadalom etikai nor­és osztályviszo- ntóival és céljaival. Ez a szólagos és a történelemben mindig átmeneti. Rendkívüli végleteket fog át, s ez a belső hullámzás gazdasági, társadalmi, politikai, erköl­csi tartását i6 alapvetően meghatározza. . A kispolgárság osztály­helyzete a kapitalizmusban valójában kettős kötöttsé­gű. Egyrészt mint tulajdo­nos közvetlenül kötődik a burzsoáziához, állandó vá­gya és célja, hogy a tulaj­don gyarapításával fel is emelkedjék abba az osztály­ba. amelyhez tulajdonosi, birtokosi mivoltában kötő­dik. Ugyanakkor a kispol­gárság doífeozó is, birtokán, tulajdonában saját maga is kétkezi munkát végez, nem­egyszer saját magát és csa­ládtagjait is kíméletlenül hajszolja csak azért, hogy a birtokosi tudatából szár­mazó vagyongyűjtő céljait megvalósíthassa. Ebből a kettős osztály­helyzetből eredően a kis­polgárság közbülső helyet fon'ni el a tőkések és prole­táiok köpött az osztá'yhare is. A gazdasági létbizonyta­lanság teszi a kispolgárságot cselekvésében és tudatában is bizony talanna. Ez a mo­nyait elemezve arra a kö­juthatunk, hogy a kispolgárság — báj­harc állandó és folyamatos, de mint minden küzdelem, elsősorban a né­A szegedi lakodalom vendégei A szegedi Szakszervezeti Nemzetközi Ivan Donevnek, a russei terület néptáncos szakrefe­Neptáncíesz- Naiden Kirov együttes kore- rense is. Hoznak magyar tivál rendező bizottsága — ográfusának táncosai a lisz- táncokat: csárdást, verbun­akárcsak az elmúlt évben — szaboni fesztivál után szinte kot is Szegedre, de nem most is összehívta a részt- ki sem pihenhetik magukat, úgy, ahogy Magyaroi-szágon, vevő együttesek koreográfu- indulnak Szegedre. Mert az hanem úgy. ahogyan Kassa sait háromnapos tanácsko- igazi nagy feladatnak a sze- környékén még ma is jdr­zásra, Budapesten. A júliu- gedi néptáncfesztivált tekin- ják. A csárdásnál azonban sí rendezvény korai élőké- tik. Csak a szófiai VIT-en születeit az idén is annak a három aranyérmet nyertek, gálaestnek — Hegyen-völ- s olyan fesztiválokról vittek gyön lakodalom — a külön- eddig haza értékes trófeákat, mint a nizzai, a zakopánei, a kisinyovi és a tokiói. legessége indokolja, amely­ben a részt vevő nemzetek fiai és lányai — több mint 300 táncos — közös koreog­ráfia szerint kétrészes tánc­kompozíciót mutatnak be a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán. Tudomásunk sze­rint ehhez fogható vállalko­zása mindeddig sehol a vilá­gon nem volt az amatőr táncművészetnek. * Újra Szegeden Az 1973-ban versenyző együttesek vezetői közül Ig­nacy Wachowiak lengyel és Ivan Donev bolgár koreog­ráfust már régi ismerősként üdvözölhetik a szegediek. Ignacy 1971-ben, Ivár^ pe­dig 1972-ben ott ült a fesz­tivál nemzetközi zsűrijében. Lengyelországban elsősor­ban a nagy létszámú ének­és táncegyütteseket kedve­lik. Ignacy együttese, a La­sowiacy is ilyen: 40—40-tagú zenekarral és kói-ussal, sőt ugyanilyen létszámú tánc­karral. A szegedi fesztivá­lon viszont a versenyző együttesek megengedett ma­ximális létszáma 40. Nagy A közönségért Bukarestben A fesztiválon részt vevő külföldi együttesek közül legrégibb múltra a bukares­ti Építők Szakszervezetének „Ciuleandra" folklóregyütte­se tekint vissza, az idén ün­nepli fennállásának negyed­százados évfordulóját. A száztagú csoport táncosai­nak és zenészeinek döntő többsége ma is építőmunkás. Mint Nicolae Apostol Ál­lami-díjas, az együttes kore­ográfusa elmondta: az együt­tes minden évben, a nyári hónapokban, a főváros leg­nagyobb szabadtéri színhá­zában, az Augusztus 23-a színpadon kifejezetten az építő számára tart előadás­sorozatot, s legutóbb itt lát­ták vendégül a budapesti Építők „Vadrózsák" tánc­együttesét. Ezeken az elő­adásokon minden alkalom­mal legalább 3o ezer építő­munkás vesz részt. Szinte biztosra vehető, hogy még izgalmasabb jelenség a kelet-szlovákiai verbunk, hiszen ezt a táncunkat raj­tunk kívül szinte csak itt járják. Benne a magyaror­szágitól való eltérések még a csárdásénál is nagyobbak, s szlovákiai formája nálunk teljesen ismeretlen. Ahol a néptáncos terem létszáma miatt a lengyel dukciójukból Szegeden Verbunk és csárdás nem osztályként — önálló zetek- «»mék harca rétegként létezik az átmene­ti tai*sadalomban is. A szo­cializmus alapjainak leraká­Bényei József Következik: Egy magatartás útja együttes nehezebben jut el külföldi fesztiválokra js, így kisebb a nemzetközi ver­senyzési tapasztalatuk. Hogy mégis sok országban jártak, azt elsősorban gazdájuknak, a Stalowa Vola-i Vasműnek köszönhetik. A mindössze 30 000 lakosú város több mint 18 000 munkást foglal­koztató óriási üzeme Euró­pa-szerte egész sor vállalattal tart testvérkapcsolatokat, így gyakran hívják meg a teljes létszámú együttest. Magyarországon ez a part­ner a Csepeli Vas- és Fém­művek, amelynek vendége­ként a Lasowiacy már há­romszor járt hazankban. má"cs nélkül is könnyen Hogy Ignacy miért akar megértettük egymást, hiszen részt venni a szegedi fesz- gyermekkorának egy részét tiválon? Röviden: a „Hegyen- éppen megyénkben, Csong­ideológiai . völgyön lakodalom" miatt, rádon élte ie. Együttese Ok ugyanis mér 1970-ben együtt született a Kassa mel­próbálkoztak valami ehhez lé települt óriásüzemmel, hasonló dologgal, amikor az amely Európa egyik legna­Opolei Népdal fesztivál gúla- gyobb vaskombinátja, estjén megrendezték egy Az együttes művészeti ve­mazowiai lány és egy opolei zetése mellett a fiatal épí­fiú lakodalmát. tészmérnöka kelet-szlovákiai A szegedi fesztivál 1971­ben alapított Aranypapucs­díját eddig mindkét évben szovjet együttes vitte el. Azt mondják, a Szovjetunióból nem is tudnának gyenge együttest küldeni, annyi a kitűnő táncosuk. Kézenfekvő hát, ha E. A. Hajkintől, • Lenin-renddel kitüntetett Ja­roszlavi Motorgyár Kultúr­palotája „Volzsanka" nép­táncegyüttesének művészeti vezető koreográfusától első­sorban erre a „csodára" vá­runk választ: hogyan szüle­tik a néptóncos egy Volga­parti, immár 900 éves, ősi, de a modern iparból élő, hatszázezer lakost számláló városban ? A jaroszlavi együttes szinte kizárólag saját etni­sem kai területének ma is élő pro­hiányzik „kaluser", amely a néptánchagyományaira tá­román folklór archeológiai maszkodik, amelynek felku­réteaéhez tartozik az óni l"tásával a Népi Alkotások tetegenez tartozik, az osi Házanak koIlektívója fog. trák szokások epsegben lalkozik. Ez az élő anyag & megőrzött elemeit egyesíti, a klasszikus orosz balett az és egyike a leglátványosabb alapja az együttes munká­román táncoknak. jának' A fel!lött ®oport mir>tegy 000 táncosból es 30 zenészbői áll. Szegedre ebből tőlük is 40-en utaznak. Meg­szokták, hogy nem mindig ugyanabban az összetételben lépnek színpadra, arniro azért is szükségük van, mivel Imrich Mészárossal, a Ke- hetenként legalább egy mü­, ..U..Ú.,., o...,. sort adnak_ otthoni jJletve „ let-szlovákiai Vasmű Szak­szervezeti Klubja „Zeleziar" együttesének vezetőjével tol­környező helységekben. Aki az együttesbe jár, minden szabad idejét a táncnak szen­teli, Csak ezzel az áldozat­készséggel lehet elérni azo­kat az eredményeket, ame­lyekkel a „Volzsanka" di­csekedhet. Legutóbb 1970­ben a Lenini Komszomol dí­ját, 1972-ben pedig az össz­szövetségi Televíziós Nép­művészeti Fesztivál díját kapták meg. V. J. Dér Endre: Ifjú építők (Portrék) amikor két filmet is megnéztem egy nap. Ter- rakozni is eljártak. Valamikor én is mindennap veim a nosüléssel? Tulajdonképpen nős vagyok, szórakozni mentem. Van egy Ági nevű csajszim, akit még annak idején az „alvilágban" ismertem meg. Legalábbis mi így hívjuk ezeket a szórakozóhelyeket. Sze­rintem nagyon érdekes lány, csak néha azért nem értem meg. Anniira lelkis, hogy az már túlzás. Olyan érzékeny a lelkivilága, szerintem, hihetetlen... de külön élek a feleségemtől. Nem hosszú ideig voltunk együtt, huszonegy napig. Ennyi elég volt a házaséletből, legalábbis egyelőre. Az esküvő előtt két esztendővel ismertem meg a feleségemet. Csak felületesen. Utána ügy lett, hogy elvettem feleségül. Nem sikerült. Már a házasság. Feleségem szeretett, én is sze- hoev m szinte rettem öt, mégis, hogy ez így törtónt, talán a ff 8 m sors kifürkészhetetlen akarata Nagyon szeret engem, iszonyatosan szinte. És No. persze, nem célom, hogy agglegény ma ezt elfo8adom. mert rettentően jó hozzám. Min­radjak. Meg akarom alapozni jövőmet elsősor- den kívansó6omat teljesíti, szinte csak ránézek, ban a lakáskérdést megoldani. A házunk szaná- es mar ertl is' mit akarok- Nagyon szolgálatkész, *• lásra kerül, s mivel azután én is kapok lakást sz,nte túlságosan. Kosztot készít, s pénzt is ad, úgy képzelem, újra meg fogok házasodni rövid ha ekvszer-kétszer a barátaimmal el akarok men­időn belül. Mivel itt az idő hogy családot ala- szó,'akoz"'- Gondoskodása maximális, ö szin­hoz vett egy kislányt is. ezt a Blanquettet, meg pitsak. Szeretnék egy fiúgyereket akit én fogok ten elvalt assz°ny, neki se sikerült az első há­egy Nárcisz nevű kutyát. Ezekkel járta a^vila- felnevelni Ügy. ahogy Paragot mester a gyere- zassa®a Nagyon szorgalmas, gyárban dolgozik. ket neveli, ahogy tanítja, ahogy bizonyos dol- Csak hát, túlságosan is türelmes és szolgáiat­gokba bevezeti, amelyek egyike-másika miatt sa- kész' ját magát is elmarasztalja Paragot, mégis nemes A feleségem, az nagyon hisztis volt. Mindig gesztusokkal, szerelettel próbálja azt a gyereket cirkuszt csinált, ha én elmentem valahová a ba­nevelni. A könyv nyilván azért kapott meg, mert rátáimmal. Hazajöttem, aztán mindig sikított, én is szerettem volna akkoriban úgy járni sza- Ezzel teljesen kiborított. Ezeket a sikitozásnkat, badon, ahogy ők jártak-keltek a világban. Néha amik anyámat is kiborították, nem bírtam rá­dolgozni is utamban, útközben, mint ők. Mert ők vább Azt. amit én 23 év alatt megszoktam, is dolgoztak közben. Paragot mesternek ugyan azt az életet ő semmibe vette. És valahogy ez penze volt, folvoszamléja a bankban, de azért volt a fő baj. Azután mindig azt akarta, hogy mégis dolgoztak, hogy a munkát megszokja a gyerek. Eredetileg építészmérnök volt ez a Pa­Minden erejével tanította. Nem iskolákban, ha­nem a Világegyetem egyetemén. Aztán magá­vet' egy got. Franciaországot. Oroszországot, még Buda .pesten is megfordult. Ezek mind anyagok vol­tak Paragot ujjai közt, az úri csavargó kezé­ben. Ö formálta őket. Találkozott Hannával, a világ legcsodálatosabb nőjével is. Talán azért érdekel annyira ez a könyv, mert én is olyan rossz körülmények között nevelkedtem, mint ez az örökbefogadott gyerek, akit Asticotnak hívott ez a Paragot mester. A könyv mondanivalója csodálatos. Légalább is én úgy érzem. Bár. le­het, hogy tévedek. De nem hiszem. A „Vilúghí­r" r ínye'.:" soroza - J ad'ák ki e"' a köny­vel. Amelyikben a „Fáraó átka" című is meg­jelent. Az is megvan. De a közelében sem jár „Az úri csavargó"-nak. Az „úri csavargóék", Paragoték a világot jár­ták. Nekem csak a filmek hozhatták el a vilá­gol. Az utóbbi időben azonban nagyon keveset járok moziba. Azelőtt sokat jártam, volt idő, ragot, de a gyereket nemcsak erre tanította, ha­nem filozófiára, pszichológiára és a művészetek szeretetére. Hegedülni is megtanította, csodálato­san tudott a hegedűn játszani. Egy ideig vándor­muzsikuskent keresték a kenyerüket. Persze, szó­például vasárnap délután ott üljek mellette. De hát én évek óta galambásztam. Azt akarta, hogy mindig vallják szerelmet, meg beszélgessünk, de hát mindennek van ideje. Persze, én most sem akarok válni. Ha ő beadja, beadja, ha nem adja be, nem adja. folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom