Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-17 / 113. szám

1 CSÜTÖRTÖK, 1973. MÁJUS 17. Új szegedj akadémikusok Garay András A Szegedi Biológiai Központ Növényélettani Intézetének igazgatóhelyettese. Címzetes egyetemi tanár. Középiskoláit Pécsett végezte, majd a budapesti tudományegyetemen biológia—kémia szakos tanári képesítést szerzett. Két évig a budapesti egyetemi növényélettani intézetben dolgozott tanársegédként Ezt követően a Gyógynövénykutató Intézetben, majd 1956-tól a Fertődi Kertészeti Kutató Intézetben végezte tudományos munkáját. 1969-ben került a Szegedi Biológiai Központba. Garay András először a növényi növekedés szabályozásának tudományos kérdéseire kereste a választ, majd ebből a témából fejlődött ki kutatói programjának a szimetria komplexumának vizsgálata. Nagydoktori disszertációjában — „A növények növekedésének szabályozása, különös tekintettel a hormon inaktiváló rendszerekre" —, arra keresett választ, hogy a növekedési program miként rögzítődik a nuklein savakban, azoknak az enzimeknek szintézise és gátlása által, amelyek a hormonokat inaktiválják. A további nemzetközi elismerést jelentő „szimetria-problematikában" azt a kérdést vetette fel, hogy az anyag intrinzikus (eredendő, semmi másra vissza nem vezethető) asszimetriája, amint az a gyenge kölcsönhatásokban megnyilatkozik, kapcsolatba van-e a biológiai asszimetriával. Vagy még tovább bővítve a problémát, miért van az, hogy az élő fehérjék balos aminosavakból állnak. Garay András, mint biológus 1964-ben egy évig tanított a kanadai Van Couveri egyetemen, majd 1967-ben három hónapig a kairói és az alexandriai egyetemen is. Külföldi tanulmányútjai során járt a Szovjetunióban, Japánban, Angliában, Franciaországban, Olaszországban és az NSZK-ban. Legutóbb a biológiai asszimetria kérdéseiről a londoni Westfield-i egyetem meghívására előadókörúton vett részt Angliában. Tudományos munkásságát mintegy 60—70 dolgozat rögzíti, amelynek több mint a fele külföldön jelent meg. A jelzett kérdésekről egyébként — társszerzőkkel — három könyvet is írt. A jeles szegedi tudós fertődi tartózkodása idején mint községi tanácstag részt vett a közéletben. Sőt a Haydn-kórus tagjaként sokat szerepelt különböző koncerteken is. Kedvenc időtöltése ma is a zene, mellette pedig szívesen fest. Pécsi születésű, de szegedinek vallja magát. Szegedi tudósok köszöntése Tegnap este a Magyar Tudományos Akadémia szegedi székházában ünnepélyes keretek között köszöntötték az Állami-díjjal kitüntetett dr. Petri Gábor egyetemi tanárt, valamint az Akadémia nemrég megválasztott öt szegedi levelező tagját, dr. Dénes Géza egyetemi tanárt, az MTA szegedi Biológiai Központja Biokémiai Intézetének igazgatóhelyettesét; dr. Fodor Géza egyetemi tanárt, a JATE halmazatelméleti és matematikai-logikai tanszékének vezetőjét, dr. Garay András professzort, az MTA szegedi Biológiai Központja Növényélettani Intézetének igazgatóhelyettesét; dr. Leindler László egyetemi tanárt, a JATE természettudományi karának dékánját; dr. Mérei Gyula egyetemi tanárt, a JATE bölcsészettudományi kara magyar történeti tanszékének vezetőjét. Az eseményen megjelent dr. Márta Ferenc, az MSZMP KB tagja, a JATE rektora és dr. Straub F. Brúnó, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének tagja, dr. Koncz János, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Az ünnepségen dr. Szőkefalvi-Nagy Béla akadémikus mondott beszédet. Kitüntetések Az Országos Béketanács elnöksége a magyar békemozgalom kitüntető jelvényét adományozta a béke és barátsági hónap alkalmából olyan közéleti aktivistáknak és mozgalmi vezetőknek, akik kiemelkedő tevékenységet végeztek a békemunkában. Június 3-tól: Nyári menetrend a távolsági buszokon Javítják Szeged buszközlekedését Június 3-án lép életbe az 1973—74. évi auíóbuszmenetrend — jelentette be a Volán Trösztnél szerdai sajtótájékoztatóján dr. Zahumenszky József vezérigazgató-helyettes. A tájékoztatón szóba kerültek a Volán idei tennivalói és a közlekedés javítására irányuló tervei. Az új menetrendben 1123 új járatpárt helyeznek forgalomba, ebből 604 a munkások, 215 pedig a tanulók utazásának javítását szolgálja. A fejlesztéssel a helyközi forgalomban naponta 50— 55 ezer munkás és csaknem 2000 tanuló kényelmesebb Utazását teszik lehetővé. Ezen kívül szeptembertől gondoskodnak az általános iskolai tanulók 19 körzeti iskolába való eljutásáról is. A menetrend életbelépésével egyidőben újabb 14 helyiséget kapcsolnak be az autóbuszhálózatba, s ezután már csak 67 olyan község lesz, amely a bekötőút építésétől függően 1975-ig kap autóbusz-összeköttetést. A nemzetközi forgalomban újdonság, hogy Magyarország és Románia között — Budapestről, Debrecenből, Békéscsabáról és Hajdúszoboszlóról — hét buszjárat teremt rendszeres összeköttetést. Ezen kívül a nyári időszakban hetenként kétszer közlekedik Volán-busz Budapest —Dobsina, Budapest—München és Budapest—Velence között, míg a budapest—erfurti járat útvonalát Balatonföldvárig meghosszabbítják. Kilenc új járattal bővítik Budapest, valamint Barcs, Kaposvár, Szombathely, Győr, Dombóvár és a Balaton közötti forgalmat, s újabb járatok indításával javítják a Duna-kanyar autóbuszközlekedését. A vidéki helyi közlekedés fejlesztésére az idén 95 autóbuszt állítanak forgalomba, ősszel Debrecenben autóbuszok váltják fel az egy vágányos, kitérőkkel közlekedő 5-ös villamost. Pécsett, Szegeden és Győrött javítják az új lakótelepek közlekedését. A Volán az új menetrendben január 1-től átveszi a Kisvárda—Baktalórántháza, és a Mezőhegyes—Kendergyár közötti gyenge kihasználtságú vasútvonal személyforgalmát. A különjárati forgalom lebonyolítására rendszeresen 350 kocsit biztosít a Volán, ezen kívül a hétvégi idegenés turistaforgalom ellátására 1000—1200 autóbusz áll rendelkezésre. A Volán is bekapcsolódik a hétvégi turizmus igényeinek kielégítésébe. A szabadidő helyes felhasználását szervezett hétvégi kirándulásokkal segíti: az idén 25 útvonalon 145 belföldi túrát indít és szervez turistautakat Jugoszláviába, Olaszországba és Ausztriába is. A Volán ebben az évben kereken egymilliárd utas elszállítását tervezi. A nagyobb feladatokhoz a korábbiaknál kisebb anyagi erő áll rendelkezésre. A forgalom fejlesztésére 187 autóbuszt szereznek be. Tisztesség legyen... T

úlzás nélkül mondhatjuk, hogy a pártépítés nemcsak a kommunisták belső ügye. Minden tisztességes ember, az egész ország szorgoskodó lakossága érdekelt abban, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt tagsága lehetőleg népünk legjobbjaiból álljon, mert ez lényeges föltétele az egységes forradalmi cselekvésnek, az általánosan helyeselt politika végrehajtásának, sorsunk, jövőnk biztos megalapozásának. A köztudatban egyre mélyebb gyökereket ereszt: minél erősebb, egységesebb a kommunista párt, annál nyugodtabbak lehetünk afelől, hogy kitűzött céljainkat elérjük, terveinket megvalósítjuk. Tehát a pártépítés korántsem pusztán statisztikai, hanem politikai tényező. Ezért is vizsgálta oly alapos gonddal legutóbb a Szeged városi pártbizottság, hogy a X. kongresszus után, s különösen a Politikai Bizottság 1972. novemberi határozata óta mennyire haladtunk a pártépítő munkával, milyen problémákat szükséges megoldanunk. Pártunk tagsága Szegeden 1970. június 30. és 1972. június 30. között 12,1 százalékkal gyarapodott. Ez gyorsabb, mint a megyei 8,8, illetve az országos 9,2 százalékos növekedés. Énnek egyik oka kétségkívül az, hogy a párt politikája egyre népszerűbb, élénkebb a közéleti aktivitás, a mind jobban szélesedő politikai oktatás révén újabb ezrek ismerkednek meg a párt szerepével és programjával. Mindenképpen üdvözlendő eredmény, hogy ennek következtében valamelyest fiatalodott a párttagság, sőt az említett két esztendő alatt a nők aránya is javult 1,2 százalékkal. Az eredménnyel mégsem lehetünk elégedettek, különösen ha azt látjuk, hogy a fölvettek között a fizikai munkát végző nők csak 28,6 százalékos arány képviselnek. S itt eljutottunk a lényeghez, a vizsgálat tulajdonképpeni okáhoí, hogy tudniillik csökkent a fizikai dolgozók fölvétele a pártba. Számokkal kifejezve: a két év alatt történt 1227 fölvételből csak 428-an (34,8 százalék) voltak olyanok, akik kétkezi munkával keresik a kenyerüket. Erre a jelenségre nagyon föl kell figyelnie annak a kommunista pártnak, amely nevében is hordja, hogy a munkásosztály élcsapata. A magyarázat elsősorban az üzemi alapszervezeti pártépítés gyengeségében található, ugyanis leginkább itt tévesztik szem elől, hogy a pártban elengdehetetlen a fizikai dolgozók állandó megfelelő aránya. Több helyen sajnos még ma is virul az a helytejól fejlödnek a kalászosok A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium tájékoztatása szerint május elejének időjárása kedvezett a mezőgazdaságnak. A csapadékmentes két hétben megszüntethették az elmaradásaikat, mindenütt meggyorsult a vetés, így gyakorlatilag valamennyi arra kijelölt területen földbe került a burgonya, a napraforgó és a kukorica. Jól fejlődnek a kalászosok is, a búza szárba szökkent, a rozs pedig már kikalászolt. Az elmúlt napok időjárása jó hatással volt a mák, az olaj és a rostlen vetésekre i is, és kedvezően fejlődik a I cukorrépa. A szőlőskertekben és a gyümölcsösökben a fürthozam és a kötődés elemzéséből már következtetni lehet a várható termésre is. A szőlő erőteljes hajtásnövekedése és fürthozama jó közepes termést ígér. A gyümölcsösökben a meggy és a cseresznye fákról előreláthatóan közepes termést takaríthatnak majd be. Ugyanakkor az őszibarack és a körte kötődése alapján jó termésre számítanak a szakemberek. Az alma hozama még nem becsülhető, a virágok mennyisége azonban atíagosnak mondható. len mennyiségi szemlélet, miszerint a párt ereje, tekintélye a taglétszámtól függ. Kétségtelen, az úgynevezett átrétegeződés, vagyis a munkás párttagok termelésirányítói, illetve adminisztrációs munkakörbe küldése is apasztja-fogyasztja statisztikailag a kétkezi dolgozó kommunisták számát, de a legfőbb hiba — ez általános tapasztalat — a tagfelvételek körül van. M

elyek ezek? Súlyosan kifogásolható például, hogy számos munkahelyen a pártszervezet keveset foglalkozik a munkásokkal abból a célból, hogy az élcsapat tagjaivá nevelődjenek. A szerelő úgymond, nehezebben érhető el a nap bármelyik szakában, mint például az irodai alkalmazott, ráadásul az utóbbi rendszerint kevesebb bajról szól, nem mondja meg oly nyíltan a véleményét, „könnyebben kezelhető", tehát látszólag (de csak látszólag) alkalmasabb a párttagságra. Az ilyen jelentkezőkre gyakran az jellemző, hogy szóban egyetértenek a párt politikájával, mihelyt azonban egy-egy konkrét ügy vagy intézkedés megítélésére kerül sor, bizonytalankodnak, meghátrálnak, alig vagy egyáltalán nem lehet rájuk számítani. Szinte természetes következménye ez annak, hogy a fölvételeknél olykor alapvető ideológiai kérdéseket sem tisztáznak, azt például, hogy a pártban semmi helye nincs a vallásos nézetnek, a nacionalizmusnak, ott a marxista —leninista világszemlélet alapvető mérce, föltétel. A követelmények természetesen nem egyformák: a pártba önként belépni szándékozó kőművestől azt várjuk, hogy értsen egyet velünk, és így is cselekedjék, az egyetemi tanártól pedig ennél többet, azt, hogy tudományosan vallja, sőt hirdesse világnézetünket Sajnos, több szegedi alapszervezetben formális a pártépítő tevékenység, s így nem csoda, ha bekerülnek közénk arra méltatlan személyek is. Volt olyan eset az utóbbi két évben, hogy valakit fölvettek az egyik taggyűlésen, a másikon már meg sem jelent, hogy a tagsági könyvét átvegye. Egy másik, valamilyen indítékból, önként ajánlkozott ugyan, föl is vették a párttagok sorába, ezt azonban otthon nem merte elmondani a családjának. Volt, akit művezetői kinevezése után „agitáltak be" a kommunisták közé: amíg szegelte a deszkát, felé se nézett senki, őrhelyt azonban magasabb beosztást kapott, az alapszervezet vezetősége rögtön úgy vélte, a pártban a helye. Az illető nem ellenkezett, de nyugdíjazása után haladéktalanul kijelentette: „nem bírom fizetni a tagsági díjat". Az ilyenfajta pártépítés nyilvánvalóan keveset ér, a létszámot szaporítja anélkül, hogy cselekvő erőnket gyarapítaná. Azt gondolja talán az olvasó, hogy a tagfölvételeknél ezután nagy-nagy megszigorításokra kerül sor. Szó sincs róla. A követelmények már régen is olyanok voltak, mint ma, csupán az utóbbi időben — talán éppen a tömeges jelentkezések hatására — lazult az ellenőrzés, lankadt a figyelem a fölvételeket tárgyaló taggyűléseken. A régebbi felelősséget szeretnénk tehát fölkelteni, ébren tartani a kommunista kollektívákban, illetve azokban, akik az előkészítő munkákban részt vesznek. Nincs másról szó, minthogy higgadtan, türelmesen, de szívós és tudatos tevékenységgel megjavítsuk a fizikai dolgozók arányát a pártban, olyan elvtársakat vegyünk fel, akik szorosan kötődnek osztályukhoz, és készek a párt egész tagságával együtt cselekedni A kétkezi munkát végzők utánpótlására azért van folyamatosan szükségünk, hogv még véletlenül se éledhessen föl sorainkban valamiféle hivatalnokszemlélet, ettől óvakodni kell annak a pártnak, amely dolgozó-alkotó népünk irányításának, politikai érdekképviseletének, ügye védelmezőjének nehéz szerepére vállalkozott. Legyen mindig tisztesség a kommunisták közösségébe tartozni, ne engedjük közénk az olyanokat, akiktől ingatagság, vagy tisztességtelen viselkedés miatt előbb vagy utóbb kénytelenek leszünk megválni. N

agyon igaz és vastagon aláhúzandó tehát minden olyan megállapítás, miszerint a tagfölvételi munkában sajátos föladat, különös felelősség hárul az alapszervezetekre. A pártépítés nem bízható a véletlenre, azt tovább kell szorgalmazni úgy, hogy javítsuk a munkások, parasztok, a közvetlen termelésben munkálkodók arányát. Amellett, hogy a pártszervezetnek kötelessége ismerni az embereket, hogy kikre számíthat, kiket fogadna szívesen a munkásosztály élcsapatába. Jó lenne érvényt szerezni annak a követelménynek: az ajánlók személyesen felelősek pártfogoltjukért. Szegeden sajnos többször bebizonyosodott, hogy az ajánló lelkiismeretlenül, felületesen járt el, de vajon emiatt hány elvtársat vontak már felelősségre? Csak egyetérthetünk minden olyan véleménnyel, hogy a pártépítés színvonala bizonyos értelemben minősíti az alapszervezetet, s jelzi, mutatja a politikai munka minőségét. F. N. 1. Jubiláris Szerda délelőtt a Parlament vadásztermében megkezdődött a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság jubiláris ülésszaka. A bizottságot tíz évvel ezelőtt hozták létre, s ezúttal tartja hatodik ülésszakát. A jubiláris plenáris ülésen a két delegáció vezetője: Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, illetve Géza Tikvicki, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a bizottság társelnökei méltatták a fejlődés eredményeit, s vázolták a további feladatokat. f