Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-17 / 113. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1973. MÁJUS 17. Bonn Brezsnyevet- *Ees* varia A Rajna-parti városban befejezéshez közelednek az előkészületek Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára fogadására. A szovjet és a nyugatnémet dip­lomaták a magas szintű tárgyalások dossziéjában mérösz­szeegyeztették a látogatás sűrített programjának esemé­nyeit. A sajtóközpontban több mint ötszáz helyi és kül­földi újságírót akkreditáltak. A nyugatnémet lapok bő tá­lalásban foglalkoznak a szovjet—nyugatnémet kapcsola­tok fejlődésével, és azokkal a távlatokkal, amelyek az SZKP KB főtitkára látogatásának következtében tárul­nak fel. Az NSZK azzal, hogy felismerte a háború utáni euró­pai változások visszavonhatatlan és végleges jellegét, meg­vetette a Szovjetunió és a többi szocialista országgal az őszinte együttműködés alapjait. Feltétlenül egyet kell ér­tenünk Grünewalddal, a szövetségi kormány szóvivőjével, aki kijelentette, hogy az SZKP KB főtitkárának első nyu­gat-németországi látogatásával új korszak nyílik a két or­szág kapcsolatainak történetében. Leonyid Brezsnyev lá­togatása azt is jelenti, hogy Nyugat-Németország súlya je­lentősen megnőtt a nemzetközi színtéren. Az NSZK ezt annak a reális keleti politikának köszönheti, amely Brandt kancellár nevéhez fűződik. Egyre növekvő nemzetközi te­kintélye révén Bonn mind aktívabban vesz részt a Kelet és a Nyugat közötti enyhülés folyamatában, szüntelenül kutatja az európai biztonság és együttműködés új módjai megteremtésének lehetőségét. Nyugat-Németországban az egyszerű emberek tudatában vannak, hogy a Szovjetunió következetes békepolitikája, felelősségérzete a béke sor­sáért milyen nagymértékben mozdította elő ezt a jó irá­nyú fejlődést. Ezzel magyarázható, hogy Nyugat-Német­ország eddigi történetében a lakosság nem tapasztalt több­séggel támogatja a kormány keleti politikáját, és a túl­nyomó többség elfordul a hivatásos szovjetellenesektől. A legjobb bizonyíték erre a CDU—CSU-ban kirobbant vál­ság. Ez arról tanúskodik, hogy a nyugatnémet tőkések és iparmágnások egyre inkább rájönnek: az NSZK-nak lét­érdeke az együttműködés a szocialista országokkal, főkép­pen a Szovjetunióval. Brandt szövetségi kancellár a Stern cfmű hamburgi lapnak adott legutóbbi nyilatkozatában idézte az SZKP KB áprilisi plénumának határozatából a nemzetközi hely­zetben történt változások tartóssá és visszavonhatatlanná tételére vonatkozó megállapítást, amelyet feltétlenül elő­segítenek a Szovjetunió és más országok magas rangú ve­zetői közötti személyes tárgyalások. A nyugatnémet kan­cellár kifejezése szerint az államok közötti kapcsolatok pozitív fejlődése jelentős mértékben függ attól, hogyan értik meg egymást a vezetők. Ezzel összefüggésben Bonn­ban rámutatnak: a Szovjetunió és az NSZK vezetői kö­zött nz emlékezetes oreandai találkozó alkalmával kiala­kult kölcsönös bizalom jelenti a biztosítékot az új talál­kozó sikeréhez. N. Portugalov. az APN bonni tudósítója Az egyezmény aláírására szerdán Moszkvába érkezett Laine finn külkereskedelmi miniszter, akit a repülőtéren Faggyejev, a KGST titkára fogadott # Moszkva (TASZSZ) Moszkvában szerdán alá­írták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) és Finnország együttműködési megállapodását. Az okmányt Nyikolaj Fagy­gyejev, a KGST titkára és Jermu Laine finn külkeres­kedelmi miniszter irta alá. A felek annak a meggyő­ződésüknek adtak kifejezést, hogy a most aláírt megálla­podás hozzájárul a KGST­országok és Finnország köl­csönösen előnyös, sokoldalú gazdasági és tudományos­műszaki együttműködése fej­lesztéséhez. Kohl és Bahr ismét találkozott • Berlin (APN) Az NDK fővárosában — három hónapos szünet után — szerdán ismét találkozott egymással dr. Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségi államtitkára és Egon Bahr, az NSZK államminisztere. Kohl és Bahr az NDK és az NSZK berlini szerződésé­ből (az alapszerződésből) fa­kadó problémákról tárgyalt egymással. A következő tanácskozást május 30-ra tűzték ki. A ta­lálkozó színhelye Bonn lesz. Miért semmis a müncheni szerződés ? A prágai Cernin-palotában megkezdődtek a hivatalos csehszlovák—nyugatnémet tárgyalások az államközi kapcsolatokat rendező szer­ződés előkészítésére: a tár­gyalásokat rövidesen Bonn­ban folytatják. Ezt megelő­zően hat, úgynevezett pu­hatolózó megbeszélés zajlott le. Noha a prágai tárgyalá­sok zárt ajtók mögött foly­tak, a sajtóértesülésekből ki­tűnt: sikerült megtalálni azt a formulát, amelynek alap­ján tárgyalhatnak Csehszlo­vákia és az NSZK viszonyá­nak normalizálásáról. A kulcskérdés: a müncheni szerződés érvénytelenítése. A csehszlovák—NSZK meg­beszélések Időszerűvé teszik a müncheni diktátum létre­jöttének felelevenítését. Mi történt Münchenben? Miért kell érvényteleníteni a hír­hedt diktátumot? Hitler Ausztria bekebele­zése után Csehszlovákiára vetette szemét. Vad propa­gandakampányt indítcrtt a Csehszlovákia nyuguti pere­mén élő, úgynevezett Szu­déta-vidéki németek „felsza­badítása" jegyében. Cseh­szlovákiának akkor kölcsö­nös segélynyújtási szerződé­se volt Franciaországgal. Ér­vényben volt az a csehszlo­vák—szovjet szerződés is, amely előírta, hogy a Szov­jetunió segíti Csehszlovákiát egy náci támadással szemben abban az esetben, ha Fran­ciaország is teljesiti szerzö­deses kötelezettségét. A francia kormány azon­ban Chamberlain brit mi­niszterelnök úgynevezett megbékélesi politikájához csatlakozott. A brit és a francia burzsoázia úgy vél­te: el kell kerülni az ösz­szccsapást a hitlerista Né­metországgal, úgy kell irá­nyítani az eseményeket, hogy Nyugaton egyezzenek ki Hitlerrel, aki egész katonai erejét Kelet, vagyis a Szov­jetunió ellen fordíthatja. Az angol diplomácia nyomást gyakorolt a fenyegetett Csehszlovákiára, hogy telje­sítse Hitler területi követe­léseit. Ezért küldték Prágá­ba Runciman lordot, a City egyik penzmágnását. Ezért szállt életében először repü­lőgépre Chamberlain, hogy ellátogasson Hitler „sasfész­kébe", Berchtesgadenbe. Pá­rizs csatlakozott Londonhoz, s a két kormány közös jegy­zékben követelte Prágától a kapitulációt. Ezt követte a müncheni konferencia, ame­lyet 1938. szeptember 29-én délben nyitott meg Hitler. Részt vett a tanácskozáson Chamberlain brit, Daladier francia és Mussolini olasz miniszterelnök. A tárgyalás alapja az olasz diktátor ja­vaslata volt. A szerződés szövege éjfélre elkészült. Hajnali 1 óra 30 perckor a müncheni Regina-hotelbe, az angol delegáció szállására rendelték dr. Hubert Masaryk csehszlovák képviselőt; Chamberlain és Daladier át­udta neki a négy hatalom egyezményét, amely rendel­kezett a szudétanémet terü­let elcsalolásáról. A kiürí­tésnek október 1-én, alig 24 óra múlva meg kellett kez­dődnie, és tíz nap alatt be kellett fejeződnie. Masaryk azt írta feljegyzésében: „Ez­zel az 1918-as határok kö­zötti Csehszlovákia megszűnt létezni.'! A müncheni diktátum megfosztotta Csehszlovákiát attól a határvidéktől, ahol megerősített védővonalat épí­tett ki. Az ország gyakorla­tilag védtelenné vált. Ez tet­te lehetővé, hogy Hitler fél evvel később, 1939 tavaszán megszállja az országot. Cseh- és Morvaország a ná­cik protektorátusa lett, az „önálló" Szlovákia pedig fa­siszta csatlósállam. A Szovjetunió sohasem is­merte el a müncheni szer­ződést, és 1941-ben hivata­los nyilatkozatban is sem­misnek nyilvánította. Ugyan­ezt tette 1942 őszén a De Gaulle vezetésével megala­kult Szabad Francia Bizott­ság. A Duce bukása után az olasz kormány 1944 szep­temberében hasonló állás­pontot foglalt el. Churchill úgy vélekedett, hogy Hitler az 1939 márciusi prágai be­vonulással maga szegte meg az egyezményt, és az így ér­vénytelenné vált A két német állam állás­pontja eltért egymástól. Az NDK egyértelműen elhatá­rolta magát a náci biroda­lom minden területszerzésé­től, és az 1950 júniusában megkötött prágai egyez­ményben a szudétanémetek kitelepítését is megváltoztat­hatatlannak jelentette ki. Míg az NDK elítélte Mün­chent, Nyugat-Németország­ban a revansista körök nyíl­tan dicsőítették. A bonni kormány akkor hivatalosan elkerülte az állásfoglalást. A fordulat a Brandt-kormány úgynevezett „keleti politiká­jával", az európai realitások elismerésével kezdődött. A csehszlovák külügyminiszter a közelmúltban kijelentette: kormánya arra törekedett, hogy felútig elébe menjen az NSZK-nak, megtisztítva az utat olyan megoldás előtt, amely lehetővé teszi a két ország kapcsolatainak javí­tását és az európai feszült­ség további enyhítését. Rudnyánssky István Bécsi konzultáció Elvi állásfoglalások • Bécs (MTI) Szerdán másfél órás ple­náris üléssel folytatódott az európai haderőcsökkentési konzultáció. Kilenc küldött­ségvezetö tett bevezető nyi­latkozatot, és ezzel lezárult az elvi állásfoglalásuk sora. Miután mind a 19 részvevő küldöttség véleményt nyil­vánított az európai fegyve­res erők és fegyverzet csök­kentésének kérdéséről, a csü­törtökön délután megtartan­dó zárt plenáris ülésen 'meg­kezdik az érdemi tárgyalások napirendjének kidolgozását. A szerdai ülésen érthetően a szovjet és az amerikai felszólalást kísérte a legna­gyobb érdeklődés. Noleg Hlesztov nagykö­vet, a szovjet küldöttség ve­zetője, beszédében hangsú­lyozta, hogy Európa jövő­jének nem az országok egy­mással való szembenállásán, hanem az államok kölcsönö­sen előnyös, békés együtt­működésén kell felépülnie. „Az európai fegyveres erők és fegyverzet csökken­téséről folytatandó tárgya­lások, amelyeknek előkészí­tése konzultációink feladata, további nagy, önálló lépést jelentenek majd a bizalom és a kölcsönös megértés út­ján, azon az úton, amelyen haladva az európai konti­nens a tartós béke tényező­jévé válik". Hlesztov nagykövet hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít a haderőcsökkentési tárgya­lásoknak. Rámutatott a kér­dés bonyolultságára, és a felelősségteljes magatartás szükségességére a most fo­lyó konzultációkon. A szovjet diplomata be­szédében „közép-európai stratégiai övezetről" beszélt, mint amelyben a katonai szembenállás különösen ve­szélyes jellegű és amelyre vonatkozóan a haderők csök­kentéséről szó van. „Nem zárható kl ugyanakkor — fűzte hozzá —, hogy a ké­sőbbiekben kontinensünk más térségeire vonatkozóan is tanulmányozásra kerül a fegyveres erők és a fegyver­zet csökkentésének kérdése". Hasonló hangvétel jelle­mezte a lengyel és a román felszólalást is. Az előbbi in­kább a Közép-Európára vo­natkozó korábbi lengyel kez­deményezések ma is idősze­rű eszméit elevenítette fel, az utóbbi pedig egy széle­sebb leszerelési program körvonalait vázolta fel Eu­rópára vonatkozóan. Az Egyesült Államok kép­viselője, Jonathan Dean nagykövet mindössze ötper­ces felszólalással lepte meg a szerdai plenáris ülés részt­vevőit. Rámutatott, hogy történelmi jelentősége lehet ennek a „vállalkozásnak" ne­vezetesen az európai had­erőcsökkentési tárgyalások­nak. Lesznek időszakok — fűzte hozzá — amikor hosz­szadalmas és kemény tár­gyalások következnek és tá­volinak tűnik a megegyezés, de a megbeszélések tárgya nehéz és összetett, úgy, hogy nyilván egyetlen részvevő sem akar majd a siker lát­szata kedvéért olyan intéz­kedésekbe belemenni, ame­lyek hátrányosan érintik biztonsági érdekeit. Az amerikai küldöttség vezetője őszi, szeptemberi­októberi időpontot jósolt az érdemi haderőcsökkentési tárgyalások megkezdésére, abból a tapasztalatból ki­indulva, hogy a konzultáció résztvevői nehéz kérdések­ben is megtanultak hasz­nálható kompromisszumokra jutni. Hasonló tömörséget tanú­sított a brit küldöttség veze­tője is, aki a mostani bécsi konzultációk jelentőségét méltatva úgy fogalmazott, hogy egyetlen épület sem szilárdabb, mint megalapo­zása". Azt a reményt tol­mácsolta. hogy most olyas­valami kezdődik, ami „ál­landó dialógussá fejlődhet Közép-Európa katonai sta­bilitásáról". A szerdai ülésen az emlí­tetteken kívül luxemburgi, a holland, a norvég és a tö­rök küldöttség vezetője szfc lalt fel. Kompro­misszumos kísérlet • Helsinki (MTI) A helsinki nagyköveti ta­nácskozás munkabizottságá­nak szerdai ülésén újabb komoly" erőfeszítés történt az európai biztonsági érte­kezlet 3. napirendi pontja vitájának a zsákutcából való kivezetésére. Tájékozott dip­lomáciai források szerint a szocialista országok — köz­tük hazánk — képviselőinek kezdeményezésére a problé­ma gyakorlati megközelítése került előtérbe. Mivel a nyu­gati országok általában jó­zanul reagáltak a kompro­misszumos kísérletre, remény látszik rá, hogy a napokig tartott meddő elvi vita után a kulturális együttműködés témakörében is folytatódhat a szerkesztés munkája. A gyakorlati megközelítés a tanácskozás említett for­rásai szerint abban áll, hogy a munkabizottság egy szűk­körű csoportja folytatja az együttműködés alapelveinek megvitatását, míg a teljes bizottság ezzel egyeidejűleg megkezdi az együttműködés részleteinek kidolgozását. A bizottság szerdán abban is megállapodott, hogy elsőként az emberek kapcsolatainak kérdését vitatja meg. Forróság az űrállomásban • Houston (AP, AFP) Houstoni jelentések szerint bár lassan, de tovább emel­kedik a hőmérséklet a hét­fői felbocsátáskor megsérült Skylab űrállomásban. Leg­utóbbi mérések szerint a ka­binok belső hőmérséklete 43 Celsius-fok, a külső borítá­soké pedig szintén nagyon magas, 150 Celsius-fok körül ingadozik. A hőmérséklet emelkedé­sének problémáját az elmúlt éjszaka folyamán úgy pró­bálták megoldani, hogy földi irányítással lassan el-elíor­gatták a laboratóriumot, hogy egyenletesen érjék a nap sugarai. A Skylab sérülésének ki­javítására vonatkozó tervek közül a jelek szerint a hely­színen történő beavatkozásra tett javaslatot fogadták el, ez esetben a három űrha­jós május 20-án, de lehet hogy csak 25-én útnak indul. Az esetleges újabb halasz­tást a javításhoz szükséges űrsétára való előkészületek indokolnák — közölték a houstoni űrközpontban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom