Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-30 / 100. szám

VILÁG PEOLETÁRIAl EGYESÜLJETEK! 63. évfolyam, tOO. szám 1973. április 30., hétfő Ára: f forint Távlat kJ Program május elsején Holnap már kora reggel zenére ébred Szeged. Három zenekar — a munkásőr-, a vasutas- és egy népi zenekar — járja majd az utcákat^ hangulatos ébresztőről gon­doskodva az ünnep reggelén. Az üzemek, vállalatok és intézmények dolgozói a ha­gyományok szerint közösen vonulnak fel a Széchenyi té­ren délelőtt 10 órakor kezdő­dő nagygyűlés színhelyére. A menet élén mindenütt a kitüntetett vállalatok dolgo­zói vonulnak. A Széchenyi téri nagygyű­lésen Péter János, az MSZMP KB tagja, külügy­miniszter mond ünnepi be­szédet. Az ünnepség után, 11 órától egyórás térzenét ací a tribün előtt a munkásör­zenekar. Üjszegeden ekkor kezdődik-majd a hagyomá­nyos majális, a vidámpark játékai és a sátrak kicsik­nek és felnőtteknek is egy­aránt lehetőséget adnak a szórakozásra. Délután 3-kor kezdődik a ligetben, a sza­badtéri színpadon a műsor. A jó hangulatról a Szegedi Nemzeti Színház művészei vidám jelenetekkel, operett­részletekkel és dalokkal, az ÉDOSZ Szeged táncegyüttese és a November 7. művelődé­si központ társastáncklubja pedig népi táncokkal gon­doskodnak. A sport - iránt érdeklődők a szomszédos uszodában hagyományos idénnyitó versenyt, a Kis­stadionban pedig ünnepi ké­zilabdatornát láthatnak. A Szegedhez csatlakozott községekben is a hagyomá­nyoknak megfelelően ünnep­lik meg május elsejét. Do­rozsmán fölvonulással, dél­előtt 10 órakor pedig a ta­nácsháza előtt ünnepi gyű­léssel. Tápén, a művelődési otthonban szintén 10 órakor kezdődik az ünnepi gyűlés. Milyen szép is így! Ilyes­mit sóhajthatnak a tarjáni­ak, megpillantva a képet. Hiszen közelebbről az is lát­szik, hogy" mennyi sár és gödör van még a házak tö­vében, s az is, mennyien sü­rögnek kívül, s belül, hogy az ötödik és a hatodik ütem épületei mihamarabb elké­szüljenek. S ne csak a há­zak, hanem az óvodák és bölcsődék, a tervezett áruház és az általános iskola! S mi­közben már a VIII. ütem — a József Attila sugárút, a Tápai sor, a Szamos utca és a Retek utca által határolt területen — előkészítése fo­lyik, kibontakoznak a város­rész túlnani részén, a legel­sőnek mondott ház, az im­pozáns 101-es modem vona­lai is. Madártávlatból — bár kissé föntebbről — az is látszhat, hogy jó néhány kilométerre, a Tisza túlsó partján hasonló házak épí­téséhez készítik elő a tere­pet. Épül Tarján, s folyta­tódik Odessza lakónegyed építése. Az Odessza-negyed építéséről tudósításunk az 5, oldalon. £ehér7& Somogyi Károly né felvétele \ II munka S ok szép ünnepnap van a világon, közülük talán a legszebb mégis má­jus elseje. A munka ünnepe, osz­tályünnep, a munkásságé. Amióta eszemet tudom, mindig megemlékeztünk róla. a múltban is. Akkor titokban, most hüszon­kilencedszer szabadon, hivatalosan. A lexikon ennyit ír május elsejéről: a mun­kásosztály nemzetközi összefogásának ün­nepe. a II. Internacionálé 1889-i kongresz­szusának határozata alapján, az 1886-os haymarketi (USA) vérengzés áldozatainak emlékére. A szocialista országokban mun­kaszüneti nap, a munka és a proletár­nemzetköziség ünnepe. Ilyenkor, május elejére a természet is kivirul, az ember lelke is kiderül. Fel­vonulunk. piros zászlókat lengetünk, és ünnepelünk, dicsérjük a munkát, amely életet ad. amely értelmet ad az emberi­ségnek. Dicsérjük az eredményes munkát, amely megváltoztatja a történelmet, amely új társadalmat épít az évszázadokon át oly sokat szenvedett magyar hazában. Mun­ka folyt itt régen is. nem is kevés, de aki beleizzadt, az látta legkevésbé hasznát. Kádár János elvtárs emlékezett így ápri­lisi. angyalföldi beszédében: „ ... Mo­hácsnál vereséget szenvedtünk. Világosnál s le kellett tenni a fegyvert, az első világ­háború végén az ország a vesztes oldalon volt, és összeomlott, a Tanácsköztársasá­got leverték az ellenforradalmárok, a má­sodik világháború végén Magyarország mint Hitler utolsó csatlósa, a vert sereg­ben szerepelt. S mindezek után nemegy­szer felteszik a kérdést: hát mi mindig csak kikaptunk, sohasem győztünk? Foly­ton csak csatát vesztett a mi népünk ezer esztendőn át?" A válasz csak az igazság lehet. Tgen. vesztesekké tették az uralkodó reakciós osztályok a nemzetet, de nem a népet ér­te a vereség, hanem őket. A népnek min­dig voltak zászlóvivői, akik mutattak utat. De ina már új dátumaink is vannak, győzelmi ünnepeink is. Egy hónap sem telt el április negyedike óta, amikor fel­szabadulásunkat ünnepeltük, azt a napot, a huszonnyolc évvel ezelőttit, amikor a testvéri szovjet nép fiai életük és vérük hullatásával kiűzték hazánkból a német fasisztákat és csatlósaikat, ezzel megnyitva az utat a fejlődés felé. a munkásosztály felemelkedése felé. A munkát ünnepeljük és a munkásosz­tályt ünnepeljük. Az eltelt közel három évtized, a munka olyan eredményeket ér­lelt ebben a hazában, amilyent évszáza­dok sem tudtak adni. Tudom, hogy a szá­mok szárazak, de mégis tények, valós dol­gok. Valós az, hogy úi városokat építet­tünk, hidakat, gyárakat, lakások százez­reit. iskolákat, kórházakat, utakat. A mun­ünnepe kát ünnepeljük, amelyhez joga és lehe­tősége van Magyarországon minden állam­polgárnak. A munkát, amely célt és értel­met ad, amelynek eredményeképpen ál­landóan emelkedhet életszínvonalunk. Nincs létbizonytalanság, nincs nélkülözés. Lehet, hogy sok családnak nincs még la­kása, vagy ez is hiányzik, az is hiányzik, s nagyon be kell osztani minden fillért, hogy a legszükségesebb meglegyen. De az is tény, hogy nálunk minden főre ma már 61 kilogramm hús, 14 kilogramm tojás. 114 liter tej, 84 kilogramm zöldség és fő­zelék. s 72 kilogramm gyümölcs jut. Min­den száz családra 37 porszívó. 46 hűtő­szekrény, 61 mosógép. 61 televízió és 75 rádió jutott már az elmúlt évben. A munkások megbecsülését anyagiakban is kifejezi az ország. A március elsején végrehajtott béremelés, amely elsősorban a' nagyipar fizikai dolgozóit érintette, sok helyütt meghaladta a 10 százalékot. Szű­kebb környezetünkben 52 ezer. ipari, il­letve építőipari munkás kapott fizetés­emelést a legutóbbi rendezés alkalmával. A szegedi és Csongrád megyei üzemek munkásait ebben az esztendőben is meg­tisztelték különféle kitüntetésekkel, jutal­makkal. Több vállalat és ipari szövetke­zet nyerte el a kiváló vagy az élüzem cí­met. A munkában élen járó dolgozók kol­lektívái szocialista brigádkitüntetésben ré­szesültek. Hagyomány ez immár nálunk, hogy május elseje alkalmával adják át a niunka megbecsülésének e szép jelképeit. A munkásünnep alkalmából elmond­hatjuk azt is, hogy a szocializmus építése során az életszínvonal emelkedésére állan­dóan és folyamatosan számíthatunk. Célul tűzte ki pártunk és kormányunk, hogy to­vább könnyítsenek a nők helyzetén, csök­kentsék a családfenntartás, a gyermekne­velés költségeit és tovább javítsák vala­melyest a nyugdíjakat is. A szocializmus építésének programja pontosan megfogal­mazott és terveink reálisak. A végrehajtá­son, a munkán múlik minden. A munka ünnepén, a proletárnemzet­köziség ünnepnapján a világ min­den fáján, amerre emberek élnek, vörös zászlókat lenget ma a szél. s ez jó érzéssel tölti el a mi szabad, szocializmust építő nemzetünket is. Érezzük, hogy ve­lünk vannak a világ haladó erői. s mi bizakodva megyünk előre a szocializmus teljes felépítésének útján. Ahogyan Ká­dár János mondta: ez nem szűk párt­érdek és nem is osztályérdek. Célja a párt­nak is, a munkásosztálynak is. ám meg­győződéssel állíthatom: amikor a szocialis­ta társadalom alapjait raktuk le, a ma­gyar nép, a magyar nemzet boldogabb jö­vőjének alapjait raktuk le. és ezek az alapok szilárdak." Gazdagít István

Next

/
Oldalképek
Tartalom