Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-29 / 99. szám

2 VASÁRNAP, 1973. ÁPRILIS 29. BSIC9QEISQ] KILENCES NÉVADÓ Ma, vasárnap délután kilences névadó ünnepség lesz a Szegedi Orvostudományi Egyetem KISZ-klubjában. Bár korábban különböző klinikákon, intézetekben tartottak már hasonló ünnepséget, összegyetemi szervezésben ez lesz az első névadó, ahol a rektor, a szakszervezet és a KISZ kedveskedik pénztjutalmakkal a szülőknek. VETIK A RIZST Hazánk hagyományos rizstermelő táján, a Dél-AlfMdön az esőzések után anynyira felszikkadt a talaj, hogy Csongrád és Békés megye nagy „rizses" gazdaságaiban szombaton már teljes erővel dolgoztak a vetőgépek. Az idén több mint 4000 hektárt foglal el a vízigabona a hódmezővásárhelyi, a pankotai, a szarvasi, a vizesfási és a körösi állami gazdaságban. Valamennyien részt vesznek a Szarvasi Állami Gazdaság által kezdeményezett zártrendszerű termesztési kooperációban. A komplex technológia a termelésre, a betakarításra, a tárolásra, a hántolásra és a régi telepek rekonstrukciójára egyaránt kiterjed. Indoklás A fiatal hivatalnok megérkezik egyhónapos szabadságáról és nyomban újabb szabadságot kér főnökétől. Az indok: nősülni kíván. — Megbolondult! Egy hónapig volt távol, miért nem akkor nősült?! — Már bocsánatot kérek. csak nem fogom elrontani a szabadságomat?! KIÁLLÍTÁS Szombaton a Kulturális Kapcsolatok Intézete, a Magyar Képzőművészek Szövetsége és a kiállítási intézmények rendezésében a Műcsarnokban megnyílt Sztyepan Dmitrievics Erzja (Nyefedov) szovjet szobrászművész kiállítása. CJ FAIPARI ÜZEM Zala megye 90 000 hektá nyi erdősége sok, ipari feldolgozásra alkalmas fát szolgáltat. Ezért az Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalat 82 000 000 forintos beruházással korszerű technológiával működő faipari gyárat hozott létre Lentiben. HEGYESHALMI CSÜCS Már pénteken éjfélkor megkezdődött a Hegyeshalom és a soproni közúti határátkelő helyeken az osztrák turisták áradása a vasárnapi magyar—osztrák labdarúgó-mérkőzésre. Tizenkét óra leforgása alatt — pénteken éjféltől szombaton délig — a két határátkelőhelyen mintegy 300 autóbusz és 4000 személygépkocsi utasait fogadták. A határőrség és a vámhivatal tisztviselői jó előre felkészültek a csúcsforgalomra: egy-egy személygépkocsi átlagosan másfél percig tartózkodott csak a határállomáson. Az utasok tekintélyes része a Balaton felé igyekezett, mivel tóparti hotelban kapott szállást Ötös ikrek—születésnapra Telefotó — AP—MTI—KS ötös ikrek születtek az Egyesült Államokban. Az újszülöttek — három fiú és két lány — egészségesek, életképesek. Súlyuk egyenként majdnem 120 dekagramm. Képünk az ikrek szüleiről készült. A 28 éves Karén Anderson saját születésnapján adott életet ikreinek Drága italozás Ittas állapotban vezetett gépjárművet már korábban is Ábrahám Szilveszter. Domaszék, 311. szám alatti lakos. Első esetben a rendőrség bírságolta, második esetben pedig, amikor munkahelyén italozva vontatóval közlekedett, fegyelmi eljáráson vonták felelősségre és prémiumának 70 százalékát vesztette el a szabálysértés miatt Most a szegedi járásbíróság ültette a vádlottak padjára ittasan elkövetett közlekedési vétség miatt. Személygépkocsijával Szegeden érték tetten a rendőrjárőrök, amint ittas állapotban vezetett. A szegedi járásbíróság Ábrahám Szilvesztert jogerősen 10 ezer forint pénzbüntetésre ítélte és két évre eltiltotta a gépjárművezetéstől. SZOMBATI PIACI ARAK A csirke kilója 30, a tojás darabja 1—1,20 forint volt A burgonyát 5—6, a sárgarépát 5—5,50, a gyökeret 4— 5, a vöröshagymát 5—6, a fejes káposztát 7—9,50, a karalábét 4 forintért adták. Egy fej saláta 1,50—2, egy csomó karalábé 5—6, retek 1—2,50, zöldhagyma 1—1,50, a zöldpaprika darabja 2— 3,50 forintba került. A paradicsom kilóját 80, az uborkát 40, a fokhagymát 30, a parajt 5—6, a sóskát 7—8 forintért kínálták. A jonatánalmát 8—14, az egyéb almétt 8—16, a diót 17—18, a száraz babot 15—18, a savanyú káposztát 8, a mák literjét 26—28 forintért árulták. VIRAGPOMPA Hazánk legnagyobb télialma termelő vidékén, Szabolcs-Szatmár megyében, megkezdődött az almafák virágzása. Egyes kertekben a bimbók 10—15, másutt már 25 százaléka kibomlott. Kétháram nap múlva teljes virágpompában lesz majd a megye 26 ezer hektárnyi almáskertje. TRÓFEÁK KIÁLLÍTÁSA Szombaton vadászati és természetvédelmi kiállítást nyitottak Debrecenben a Kossuth utcai művelődési otthonban. Bemutatják a Vadászati Világkiállítás legszebb trófeáit, a Hajdú-Bihar megyei vadásztársaságok tagjai által zsákmányolt érmes trófeákat. A kiállításon a nemrégiben nemzeti parkká nyilvánított Hortobágy madárvilágával is megismerkedhetnek a látogatók. LOTTÓNYEREMÉNYTAJÉKOZTATÖ A 17. lottó játékhéten öttalálatos lottószelvény nem volt. Nyereményösszegek a nyereményilleték levonása után a következők: négy találatos szelvény 80 darab van, a nyeremény egyenként 56 621 forint. Háromtalálatos szelvény 7019 darab van, ezekre egyenként 323 forintot fizetnek. Kéttalálatos szelvények száma 185 994 darab, ezek egyenkénti nyereményösszege 15 forint. VASUTAS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT Vasutas művelődési központot avattak szombaton a százéves szombathelyi MÁV járműjavítóban. Az üzem régi művelődési otthonát alakították át három és fél millió forintos költséggel. A kétszintes épület földszintjén 450 személyes nagyterem, emeletén klubhelyiség kaptak helyet. Már a kőkorszakban is — Ne a találmányaidon törd a fejed, hanem a megélhetésen! Szeged • a hazai lapokban 1973/17. Társaságunk hírei. — Csongrád megye. — Előadóülések. Gyógyszerészet, március. [A Magyar Gyógyszerészeti Társaság helyi csoportjának szegedi rendezvényeiről.] SZILÁD! Sándor: Fejlődött a Diesel-vontatás a szegedi igazgatóságnál. Magyar Vasutas, márc. 21. ŰJ könyvek. — Mocsár Gábor: Gyémántper. Regény. Szakmunkásnevelés, április. [Könyvismertetés.] A Szegedi Állami Gazdaság. A MEDOSZ Lapja, ápr. 2. A szegedi gyár. Ontó, ápr. 6. [Az öntödéről. Fényképpel.] SZÁRAZ Pál: Felszabadulási ünnepség, kitüntetések a szegedi gyárban. Kábel, ápr. 12. [A kábelgyárban.] Alföldi élelmiszer-gazdaság '73. Magyar Hirlap, Népszava, Petőfi Népe, Szolnok megyei Néplap, ápr. 17. Magyar Nemzet, ápr. 19. Figyelő, ápr. 25. [Sajtótájékoztató a szegedi vásárról.] MATKO István: Selymes fenyőből, fekete ébenből. Népszava, ápr. 17. [A hangszergyárról.] Szegedi papucs millószám. Esti Hirlap, ápr. 18. [25 esztendős a papucskcszltő szövetkezet.) Elhunyt Kerényl Károly. Magyar Hirlap, ápr. 18. [A tudományegyetem egykori professzora.] Űj szabászati technológia Szegeden. Magyar Hirlap, ápr. 19. [A ruhagyárban.] Művelődésügyi vezetők országos tanácskozása Szegeden. Népszava, ápr. 19. A kenyér története Érdekes kiállítást nyitottak szombaton, Esztergom ezeréves jubileuma alkalmából a Petőfi Művelődési Központban. Fényképek és más dokumentumok segítségével bemutatják a kenyér történetét. Kiállították a dömösi apátság 1137. évi adománylevelét, az első olyan írásos dokumentumot, amelyen a környékbeli pékek neve is szerepel. Bemutatják a régi és a ma használt sütőipari eszközöket, valamint a legkorszerűbb gépek makettjeit A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja. — Megjelenik hétfő kivételével naponta, hétköznapokon 8, vasárnaponként 12 oldalon. — Főszerkesztő: F. Nagy István. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: 6740 Szeged, Magyar Tanácsköztársaság útja 10.— Telefon: 13-515. 13-003. — Felelős kiadó: Kovács László. — A lapot njomja: Szegedi Nyomda, Szeged, Bajcsy-Za. o. 2*. — Index: 29 053 - Előfizetés] díj egy hónapra 30 eorint, — így aztán Bordás elsején kilépett — fejezte be Márton a közérdekű kis emberi drámát a Széchenyi téren, Deák Ferenc szobrának közelében üldögélve. — Kilépett, de mielőtt elment, fültanúk jelenlétében ezeket mondta az osztályvezetőnek: Lehetsz te itt akármekkora úr, parancsolhatsz módjával, de egyvalamiről ne feledkezz meg, ezt ajánlom búcsúzásképpen. Sohase gúnyolódj. Egyáltalán nem korszerű érintkezési forma társadalmunk jelenlegi állapotában a fölényeskedés, a nyers parancsolgatás, de a gúnynál semmi sem áll távolabb az emberiességtől. Ha kölyökkoromban gúnyolt valamelyik pajtásom, egyszerűen odavágtam neki, mert nem rendelkezem a gúnyolódás eszközeivel, tehát nem tudtam még erősebb gúnnyal védekezni. Veled itt egészen más volt a helyzet. Te fölöttem álltál és ebből az alaphelyzetből gúnyolódtál, ebből a biztos fedezékből tettél nevetségessé a többiek előtt. Persze ebben egy kicsit őket is hibáztatom, bár tudom, hogy a gúnyolódás körülbelül - egyidős az ember gondolkodásának kezdetével, tehát örök emberi tulajdonságunk. Na már most! — Mit tehettem én a te gúnyolódásod ellen? — mondta. — Ne vegyem észre? Engedjem el a fülem mellett? Van ám érzékenység is, osztályvezető kartárs! Volt idő, amikor arra gondoltam, hogy a magam módján vágok vissza: gorombán. Nézd, gondoltam, ne csodálkozz, ha GÚNY egyszer leteremtelek a többiek előtt, odamondogatok alaposan, aztán jöjjön az ilyen-olyan tárgyalgatás, esetleg fegyelmi. Hátha megtisztul ettől a víz. Aztán mást gondoltam. Ha én botrányt csinálok, új szenynyező anyagok kerülnek a vízbe, ezt a vizet, amit a te gúnyolódó, maró természeted beszennyezett, aligha lehet már megtisztítani. Gondoltam arra is, hogy följelentelek. De milyen címen? Hol van valamiféle írott rendszabály, amivel a sértő gúnyolódást meg lehetne fékezni? Hát nem jelentgettem. De gyatra fickónak tartottalak mindig, mert a vezetői bástyád mögül gúnyolódtál, amint egy ismerősöm mondta egyszer, amikor az esetemet meséltem neki, vannak, akik gúnnyal akarnak fölényeskedni, nem a tudásukkal, a magasabbrendű emberségükkel, ö mesélte, hogy az egyik gyerekének volt egy gúnyolódó tanára, utálta az egész osztály, mert a tanári felsőbbség bástyái mögül akármit megengedhetett magának, a gyerekek csak magukban fortyogtak, lázadozott bennük az emberség, sokan közülük a tanár által tanított tárgyat is megutálták. — Hát ezt én nagyon gyatra, sőt káros emberi tulajdonságnak tartom, akár osztályvezető, akár pedagógus műveli. Gúnnyal embert nevelni soha, senki se tudott, a gúnyolódó, még akkor is, ha egyes környezetekben jópofának tartották, mindig gyűlöletes figura, senki se néz föl rá, de, sajnos, senki se tud elnézni mellette. A gúny mindenkit megszúr, akit megcéloznak vele. A gúny jobban megalázza az embert a gorombaságnál, mert rendszerint rajta kívül álló okokból meglévő emberi gyengeségét állítja pellengérre, a kopasznak fáj, ha a kopaszságát, a dadogónak, ha a dadogást gúnyolják. Különösen aljas a gúnyolódás, ha kiszolgáltatott emberrel űzik. És különösen, ha serdülő gyerekkel. Én nem tűrnék meg a gyerekekkel foglalkozó munkaterületeken egyetlen gúnyolódó embert sem. Mert ezek védtelenek. Nem ismerik még a gúnyolódás „magas iskoláját", s ha ismernék, se mernének gúnnyal viszszavágni, mert kiszolgáltatottak. — Én most olyan körökben forgolódom — mondta Bordás —, ahol az egészséges, szocialista morál és etika nem engedi érvényesülni ezt az emberi rákfenét. Pedig ott is vannak gúnyolódásra hajlamos emberek, de fékezi őket a helyi közszellem, az, hogy a gúnyolódót az első pillanatokban figyelmeztetik, ha nem használ, megvetik, ha ez se vezet eredményre, összeférhetetlenség, társadalmi kártevés címén eltanácsolják maguk közül. O. G. Lobogózzuk fel a házakat! Szeged megyei város tanácsa és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa felhívja a város lakóit, az üzemek, vállalatok és intézmények vezetőit és dolgozóit, hogy május l-re, a munkásosztály nemzetközi ünnepére nemzetiszínű és vörös zászlókkal lobogózzák fel a lakóházakat, és az ünnephez méltó dekorációval díszítsék a középületeket, üzemeket. Tavasz a vízen