Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-18 / 65. szám

VASÁRNAP, 1973. MÁRCIUS 18. mm Nem hulladékücy Ócska telep. Jól emlék- kenység következtében több költözik. Éppen az idén •zeni. a két évtizeddel ez- a kész érmék, meggyorsult a kezdtünk egy 20 millió foelöttl hangos akciókra, ami- tárgyak elévülése, azaz több rintos beruházásba, amelykor utóljára jártam itt. háztartási, különféle mun- nek nyomán a Dorozsmai Semmire nem jó, a rozsdó- kagép, eszköz stb. kerül a úton építünk új központi tói szinte porladó kályhá- MÉH-telepekre, onnan pe- begyűj őt. megfelelő gép kkat. limlomot hordtunk be, dig vissza ismét az olvasz- kel. bálázókkal stb., tehát mi, kisiskolások, olyan tár- tókba... Ha ez a vallalat olyan eszközökkel, amelyekgyakat, melyek annak ide- nem jól végzi dolgát, a hul- kel rémiképpen elő is tudjén kiszorultak a háztartá- ladékból könnyen szemét le- juk készíteni majd az összesokból. Mert akkor csak az het, a vasat, a fémet ebben szedett anyagokat további kerülhetett ide a MÉH-hez, az esetben drágán meg kell felhasználáshoz, amit nem lehetett megja- fizetni. Mert köztudott, hogy vitani, valamire használni, legalább még egyszer anyÉs ma? nyiba kerül a föld mélyéSzent István téri MÉH- ről kibányászni (nem is betelep. A halom tetején hor- szélve az importcol), mint „.„^ _ néoeazdasáei padt. de alighanem még beolvasztá sai visszanyerni. S ««£»?f^ népgMdasé® használható mosogép, Szö- az uj acélgyártást technoló- teb^nlSdik vőgép, motorjával együtt, giákhoz ma már egyenesen «®nnyen bemzonyosodik^ rozsdás kerékpár, kérék nél- nélkülözhetetelen a rozsdás «« P^Jrá^ a skunteküli motorbicikli stb. Ha ócskavas, a rozsdának ugyanösszehasonlitom ezeket a ré- is fontos szerepe jut a vas gi ócskaságokkal, alighanem acéllá „változtatásában", lemérhetem, mennyit vál- Na, de ugyan ez raondhatoztunk az elmúlt két évti- tó többé-kevésbé a papírzed alatt. Ámbár minden- gyártásban is, hiszen, ha nek ugyanaz a neve, mint a nem gyűjtjük össze, s nem régieknek: hulladék. adjuK vissza a gyáraknak a , -, papírhulladékot, a cellulózét fejlettebb iparú országokban külföldről kell megvennünk, törvények, rendeletek szabáCsupán egyetlen adat jelle- lyozzák az anyagmentést, mezze a hazai nyersanyag- illetve a hulladékok termehasznosítási akció eredmé- lésbe való visszajuttatását — Nem egészen — igazit nyt;t;: tavaly 13 millió dollár is. Hiszen a temérdek áruki a kékköpenyes MÉH-al- összegű importot takarítót- házba, s onnan az otthonokUnimaw,! Av hivi/* nem tunk meg |zálLaJ hogy a ba kerülő cikk az ócskateleSaját érdekünkben lenül hajtogatott reklámmondatocska. De van még valami, amely talán legalább ilyen mértékben érint mindannyiunkat: a környezetvédelem követelménye Egy ENSZ által kiadott anyagban olvastam, hogy a Névváltozás? kalmazott. Az bizto6. • változott a dolog semmit, hulladékot visszanyertük, kihajítják mindazt, amit lat, de mégsem lesz belőlük sze. — Tehát, megbecsült szemét. Még annyira sem, mini 'StSi teve* áll — válaszolja az igazrégebben. Olvassa «( az új cégtáblánkat, abból talán többre is következtethet. Elolvasom : MEH — Nyersgató. Itt van például a szegedi helyzet Elvekben elpekre szorítja a régebbi tárgyakat. Méghozzá olyan iramban s mennyiségben, hogy azok elszállítása, illetve „eltüntetése az élet útjábóT. egyre nagyobb szervezeteket, újabban külön erre a célra alakult üzemeket anyi^hásznositó vSlalüt "?£S2t ZáŰ&U*V5K helyességét — de a gyakor latban meglehetősen keves támogatást kapunk. Valahogy szükséges rossznak teváltozasnak valami jelen Wn«k jelenlétünket a váJ rosban. a Szent István téri be'gyüjtőhelyet pedig egyeRégen ügy hívták a céget ahogy a neve is mutatja; Melléktermék- és Hulladékgyűjtő Vállalat. Van ennek tősége? Van. Forgács József, a sincs messze az idő ettől. Elég csupán a legkézenfekvőbb példát említeni, a szegedi MERKUR-telepet, ahonnan már jó néhány autó nem a saját kerekein Csongrád Béke megvei te- ~ itaSSwSSS « SffSEMÜTTSJt tartják. Pedig begvüjtő egy- gffigjgrLjS t rületi tója MEH-vallálat igazga így magyarázza: „A roncstemetőbe vezetett Szovjetunióban külön ségeinknek forgalmas. jjó MÉH nemrégiben azért he Iveken kell lenniük, kuhagyta el nevéből a .mellék- lón ben nem érik el célju- ~ ^ Ananta Anyagtermék- és hulladékhaszno- kat Szegeden legalább két- f"nátási Btóottság — irányielféri' L-l fo i ,v»Áf.t úr- llrtfí/v fal ' fnz.nu.r-H J - — 1...11 ]£ szer annyi anyaRot tudnánk tósaval történik a hulladésítási' kifejezést és vette fel tetni akarta a valóságot Ma ni, mint most. ha megfelelő *** P6®^ tavalyelőtt hoemár ugyanis nem szemetet, hálózatunk lenne. Különö- törvényt ugyanerre. Nahulladékot kívánunk gyüjte- ^ popérforgalom lTleKOi_ l«nk a környezetvédelemmel ^r^nyir^T^ f,atlan. Tarjanban legalább ^ ™ -, hanem azt amit a mun- 15 ezren laknak, s minden Konkrétan nem említi a hulkumegosztás meg a való élet lakásban egy-két kiló paipír ,adék hasznosítását de szavaiból egyenesen következik. Ezzel is törődnünk kell a saját érdekünkben. Hogy az élet. az Új számára minél több hely ás lehetőség adódjon. Mstkó Isi van tulajdonképpen rank mért szaporodlk fal csupán újséA nevesere azt a törekve- . , ^ _ sünket fejezi ki. hogy meg- Sokool tíz nap alatt. S es: felelő eszközökkel. gépek- mind megsemmisül, mart ott kel. nagyüzemi módon teszszük nélkülözhetetlen nyersanyagok banyájává a hulladékhegyeket." Maradjunk a telepnél. Néha be-beter egy keresgélő. ám a forgalom nem ebből származik. Teherautók hozzák Szeged szinte minden üzeméből, s a többi kis begyűjtőhelyröl származó vas-, papír- és fémhulladékot. Szortírozzák, markológépekkel akkurátus csomókba rakják, s jön egy újabb teherautó, irány az állomás. Amikor ott jártam, kél szállítmány indult. Az egvik lemezekkel Csehszlovákiába, a másik a magyar nagyolvasztókhoz. Nélkülözhetetlen nem tudtunk s alighanem nem is tudunk egyetlen átvevőt sem működtetni. A Szent István téri telep fe elSzeged a hazai laposan 1973/11 HADAS János: A 27. Szegedi Ipari Vásár. Minőség és Megbízhatóság. 1972. december. [Fénykepelckel.J BALOG István: Kezdeti lépések. — A vállalati belső mechanizmus ellenőrzése Csongrád megyében. Népi Ellenőrzés, február. PURT (Gusztáv]: Szeged—Kiskundorozsma. — Nem a dohány, hanem a paprika piroslik a házak falán. Magyar Konzervipar febr. 28. [A kiskundorozsmai József Attila Tsz-ről. Fényképekkel.) APRO Ferenc: Az országban először Szegeden. — Csatornaépítés — íúrópajzzsal. Helyiipar és Városgazdaság, március. IFényképpel.J (GALLÉ Tibor) G. T.: Tanácsválasztás es közlekedés. Volán, március. (Fényképekkel Szjged közlekedesl csomópontjairól is ] S. L: A perspektíva jegyében. — Csongrád megye hat központja. Tanácsok Lapja, márc. 9. (A terülefejlesztésról.j [DALOS László] D. L.: Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban. — A felszabadított Don Quijote. Ftlm, Színház, Muzsika, márc. te. (Kritika. Fényképpel.) Gabona újdonságok a nemesitők műhelyében. Petőfi Népe, márc. lő. IA Gabonatermesztési Kutató Intézetről.] [VIRÁG F. E.) (virág): Színházi jegyzet. — Pécsi balett, szegedi Koldusopera. Tolna megyei Népújság, márc. 10. [Kritika a színház Brecht-el iadásának szekszárdi befnutatojáróLJ Elkészült a vízmű a szegedi olajmezőn. Magyar Hírlap, márc. 1L GÁBOR István: Petőfi a mai Iskolában. Magyar Nemzet, márc. 11. [Ismertetés a tanárképző főiskola kiadásában megjelent Petőfi az iskolában című tanulmánygyűjteményről.) BOJÁR Iván: KiáUftásról kiállításra. Magyar Hírlap, marc. 13. [Pataki Ferenc stúdió Galériában megrendezett tárlatáról ls.) ~ Szegedre látogat a belgrádi Opera. Magyar Hírlap, Somogyi Néplap. Szolnok megyei Néplap, márc. 13. [KÁRPÁTI György] K. Gy.: Amig a rönkből hangszer lesz— Lobogó, márc. 14. [A hangszergyárról. Fényképekkel.) Országszerte folytatódtak a tanácstagi jelölő gyűlések. — (KELEMEN Gábor] K. G.: Harmadszor is jelölték. Magyar Nemzet, márc. 14. [Dr. Diós József Igazgató jelölő gyűléséröL] VERES[S] Miklós: A munkáslakasépités programja Szegeden. Szövetkezet, márc. 14. Ilfcu Pál Szegeden. Köznevelés, márc. 16. [A Radnóti gimnázium jubileumi ünnepségén) ANTAL Gábor: Folyóiratszemle. — 1848 öröksége. Magyar Nemzet, marc. 16. [Ismertetés á Tiszatáj márciusi számáról ls.] Pályázati felhívás a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemre való jelentkezésre A Magyar Szocialista Mun- III. Speciális kollégiumoki káspárt Csongrád megyei Bi- Feladatuk: párt-, állami, tözottsága az 1973—74-es tan- megszervezett tisztségviselők, évre pályázatot hirdet a vezető propagandisták és Marxizmus—Leninizmus Esti mús szakterületen dolgozó Egyetem alábbi tagozataira: értelmiségiek magas színvo„ „. , ... . nalú továbbképzése a marL Hároméves általános to- xizmus-leninizmus egy-egy R°zat* speciális témájából. II. Szakosító tagozatok. A kollégium hallgatója lent i.ik kniiMumok. het, aki a marxizmus—lenini. SpecUlfe, kollégiumok. njzmus ^ egyetem szako_ IV. Városi-járási tovább- sító tagozatát elvégezte, vagy képző tanfolyamok. a választott speciális szak... x nak megfelelő végzettséggel I. Háromeves általános ta- rendelkezik. A kollégium begozat: A hallgatok az első fejezésekor a hallgatók vizstanevben filozofiat (dialek- gát tehetnek, és bizonyittikus es törtenelmi matéria- ványt kapnak. A jelentkezés lizmust), a második evben kér<jőíven történik. politikai gazdaságtant, a harmadik évben magyar es nemSpeciál kollégium csak zetközi « SK törtenetet tanulnak. Felevenként kollokvium, év végén gatóságon működik az alábbi speciális témákból: pedaí. T,8- gógia, szociológia, a „Két réeén a MCSTSSZ luf opa" gazdaslg,'kapc^aa "EH" tai és a szocialista nemzetzonvífvánv ^rvénve^ elisme- közi együttműködés. A torendelet biztosítja. ™ Városi-Járási továbbképző tanfolyamok: Makón A jelentkezés feltetele: ^ Szentesen indul továbberettségi, vagy ennél maga- képző tanfolyam párbelmesabb iskolai végzettség, mar- leti pértépítési témákbóL ::izmus leninizmus esti kő- A tanfolyam ideje: 1 év. A zepiskola, illetve ennek meg- jelentkezés kérdőiven törtéfelelő politikai előképzett- {úk. seg. Altalános tagozat Sze- ... „ A geden, Makón, Szentesen és . AItalano8 todnivalők. A H^vásárhelyen műkő- J— ^Ig^g jókoztatóban foglaltak szeli. Szakosító tagozatok: rint A tanév szeptember A tagozatok elméleti tovább- 3-tól június 30-ig tart A felképzést, felsőfokú ismerete- vételi vizsgák 1973. május ket nyújtanak a következő 21-től június 3-ig tartanak, szakokon: Szegeden vallás- Valamennyi tagozatra párkritika, szocializmus politi- tonkívüliek is kérhetik felkai gazdaságtana, nemzetkö- vételüket Felvételt nyer, zi munkásmozgalom történe- aki a felvételi vizsgán a tá^tTr r:it,kai ^ sssr sir^: sagtan (kapitalizmus, szocia- idejűleg más egyetemre, fölizmus). Hódmezővásárhe- iskolára nem jelentkezett, lyen magyar munkásmozga- pártszervezet munkahelylom története. vezető hozzájárulásé való és A jelentkezés teltételei: orvosi igazolvánnyal rendelegyetemi, főiskolát marxia- kezik. A jelentkezéshez mus—leninizmus esti egye- szükséges kérdőív és az esti tem általános tagozati, vagy egyetemi tájékoztató az illeegyéves pártiskolai végzett- tékes városi-járási pártbiség. A szakosító tagozat hall- zottságok propaganda- és gatói eredményes osztály- művelődési osztályán és az vizsgák után a marxizmus Oktatási Igazgatóságon szemindhárom ágából állam- rezhető be. A pályázatot vizsgát tehetnek. A három ugyanide kell benyújtani államvizsga után a 17/1963. 1973. április 25-ig. (VII. 2.) Korm. rendelet értelmében főiskolai (útlevelet nyerhetnek. A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA forrás A szegedi központú vállalat tavaly 140 millió forint értékű nyersanyagot mentett meg — igen, ez a helyes kifejezés: megmentett. Vashulladékból 2 ezer 600 vagonnal, fémből 165 vagonnal, papírból 7—800 vagonnal, textilből 90 vagonnal. A számok tanúsága szerint öt év aliit r-ásfélsze'.'e-iére nőtt a fa- * " n. s tavaly a tevék 13 millió fc intőt J - '.2ze'.t. De ennél is ti.bb.t a n p.vzdasisn k 4— b:ü erre csak következtetni lehet. Hiszen a régi igazság most talán még igazabb: a felgyorsult gaadasagj tevé25. Kossuth és Balcescu szegedi egyezsége Szeged és környékének részletes kalauza (1925), Horváth A. János és Thirring Gusztáv munkája, azt írja, hogy 1849-ben az országgyűlés a Zsótér-házban ülésezett. Tömörkény is ezt állítja. Ha nekik van igazuk, akkor azt a névsort, melyet a városháza kapcsán az íróképviselőkröl elsoroltam, itt is el lehet mondani. Az előbbi föltételezésből díszíti 1959 óta emléktábla a Zsótér-háznak a városháza felőli sarkát, hirdetve, hogy itt irta alá Kossuth és Balcescu 1849. július 14-én a magyar-román bfkillést tervezetet. Nicolae Balcescu (1819—1852), a l;i á'ó -o mán forradalmár író, egész életét népe szabadságaért áldozta ö ráébredt, hogy a ro mán nép fölszabadulását nem a Habsburgok oldalán, a magyarok ellen, hanem a magyarokkal szövetségiben érheti el. Pérczel Mór pancsovai táborából írta egy barátjának: „Meghasad a szívem, ha látom, hogy milyen gyönyörű szerepet játszanak most a magyarok, azt a szerepet, melyet mi. románok akartunk és reméltünk. Bárcsak mj is képviselve lennéni:, bárcsak egyetlen román zászló lobogna a harcmezők felett, ahol a szabadság sorsa dől ei." 1849.1 május 20-án Debrecenben fogadta őt Kossuth, 29-én Batthyány Kázmér külügyminiszter. majd Szemere Bertalan miniszterelnök, Balcescu elégedetlen volt a tárgyalások lassúságával. „Most már késő van! — kiált föl kétségbeesetten levelében. — A végzet be fog teljesedni. A két nemzet egymást rántotta a sírba." A Szegedre költöző kormánnyal és országgyűléssel együtt július 8-án ő is a tárosba érkezett 13-án tárgyalt Kossuthtal, és ennek eredményeként megszületett az egyezség, a másnap, 14-én aláírt Békülési Tervezet. E napon délután 2-kor Balcescu ezt írja naplójába: „Hazánk megmenekül... Most hiszem, hogy a szabadság ügye győzni fog. Sohasem voltam olyan boldog, mint ebben a percben." Ne feledjük: ezt a román iró Szegeden irta! A Tervezet jelentős önállóságot adott a hazai románoknál:. Lényegében ugyanezt emelte törvényerőre a nemzetiségi törvény, melyet a zsidóság egyenjogúságát kimondó torvényjavaslattal együtt július 28-án terjesztett be Szemere miniszterelnök a szegedi országgyűlésnek. Joggal mondhatta: „Európa többj népeinek is példával fog szolgálni arra nézve, hogy a különféle népek kifejlődését a státusegység fenntartásával miképp lehet párosítani ..." De Balcescu korábbi pesszimizmusa igazolódott: az új törvény és a Békülési Tervezet végzetcsen megkésett. A szegedi országgyűlésnek utolsó tette volt e két preg essz.lv törvény szentesítése, rá pár napra föloszlott, tagjai menekültek, s néhány nap múltán Világos mindenre pontot tett. Balcescu is hiába indult július 16-án Szegedről Kossuth nyílt parancsával, 1500 pengő-forint útipénzzel a Bemnek szóló utasítással (amelynek némely mondatát, mint naplójában maga írja, ő mondotta tollba a kormányzó-elnöknek), már késve érkezett a Békülési Tervezettel Topánfalvára, a fegyveres román felkelők vezéréhez, a „havasok királyához", Avram láncúhoz. A román légió, amely a Békülési Tervezet mellékletében szereplő szervezési szabalyzat szerint Bem vezénylete alatt harcolt volna a császári és cári csapatok ellen, már nem alakulhatott meg. Iancu augusztus 3-án Zalatnán tanácskozott a román fölkelők vezetőjével, s ennek alapján válaszolt Kossuthnaik: a békesség megkésett, a cári seregek már itt vannak, s -5 — hogy jóindulatát bizonyítsa — semlegességet ígért a magyaroknak. Iaincu levelét ismét Balcescu vitte Kossuthhoz — most már Aradra, s a kormányzó augusztus 8-án utasította még Bemet, hogy ő se támadja meg a románokat. Balcescu maga Bemhez indult, csatlakozni akart a seregéhez, de mire odaért, a sereget szétverte a cári fölény, a magyar költőtárs, Petőfi halott, Bem pedig Orsova felé menekült... Ealceecu hónapokig bujdosott, ekkor kapta végzetes tüdőbaját, majd álruhában Bécsen, Berlinen keresztül újból Párizsba ment. ahol ifjúságának javát — ugyancsak emigrációban — töltötte. Nvomorgott, betegeskedett, majd később Konstantinápolvba utazott, onnan — gyógyulást keresve — Itáliaba. Palermóban érte a halál, ma is ott nyugszik, a szegények temetőjében, jeltelenül. A szegedi Békülési Tervezet és a nemzetiségi törvény hazánk történelmének jelentős eseméménye volt: küpolitika) és parlamentáris hagyományaink leg^ebb mo zan tai k zá tartozik. A 49-es szegedi egyezség mindkét nép történelmének legnemesebb haladó örökségéhez tartozik. A Zsótér-ház ekként — erre emlékeztet a labla a sarkán — a szomszéd népek testvérisegenek beszedet jelkepe és. (Fotytoétekj-j I