Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-14 / 61. szám

a SZERDA, 1973. MÁRCIUS 14. Védekezzünk a vegyszer ellen! Köztudott, hogy növény- Annyira fontos az előírt ha- menthető-e ipari feldolgovédő vegyszereink nem egye- táridők betartása, hogy a nö- zással, vagy meg kell semdül a kártevőkre ártalmasak. KÖJÁL- misíteni. Szakszerűtlen kezeléssel koz- J vetlen veszedelmet jelent- lal összefogva fólvásárlo te- Az ellenőrzés nélkülözhehetnek a permetező ember- lepeken és a piacon is el- tetlen, mégse ennek akarunk re is, de napok múltával is lenőrzi, melyik növényben reklámot csinálni. A beláárthatnak a növények fo- található az emberi, vagy ál- tásnak, pontosságnak ingyasztóinak. l0ti szervezetre káros vegy- kább> hogj, arra is ügyel_ « szermaradék. Korábban kö- jünk> amit a család maga Közeledik az igazi tavasz, telezöen előírták már, hogy fogyaszl el. A vegyszerek káa gyümölcsösökben hamar minden üzemben, háztáji ros hatása nem mindig észelőkerül a permetezőgép. Az gazdaságban, vagy kertben lelhető azonnal, kétszeresen óvatos kezelés, a szakszerű permetezési naplót kell ve- ig vigyáZnunk keu veiük. felhasználás mindenkinek »*ni, amely pontosan rögzíközvetlen érdeke, a körülte- mit, mikor, milyen vegy- • kintő alkalmazásról egy pil- s»>rrel kezeltek. Ezt a köny- A közös gazdaságok és lanatig sem szabad megfe- vecskét minden piaci árusítás- a háztáji egységes egésznek ledkezni kor kérésre be kell mutatni. Az tekinthető mostani gazdasági A fogyasztókra leselkedő ár- ellenőrzés emberei ettől füg- programunk szerint, az talmak elkerülése érdekében getlenül is vehetnek hatósá- együttműködés számtalan hívjuk fel újra meg újra a mintát egyes termékektermelők figyelmét, vigyáz- bői, hogy jól fölszerelt lazanak a ml egészségünkre ls. böratóriumban vizsgálják Legelső, elkerülhetetlen meg, betartotta-e termelője teendő, hogy minden vegy- a szükséges határidőt szer használati utasítását # közvetlenül felhasználás Külön veszedelmek hordoelőtt akkor ls el kell olvas- zói lehetnek a fák alatt térni, ha nagyjából ismerjük, melt köztes növények. Az ml lehet benne. Itt olvas- almafát vagy az őszibaracható minden esetben, melyik kot permetezik ugyan, de vegyszernek mennyi a vára- az alatta leVő szamócát is kozási Ideje, hány nap múl- fertőzik vele. A vizsgálat va fogyasztható a vele ke- dönti el, alkalmas-e az áru aelt zöldség vagy gyümölcs, közvetlen fogyasztásra, szép példáját látjuk az árutermelésben is, az értékesítésben is. Jó lenne, ha a nagyüzem növényvédelmi szakértője, vagy technikusa munkaköri feladatának tudná, hogy a háztáji gazdaságokat tanácsaival rendszeresen támogatnia kell. Biztosan több lenne a termés is — ennek révén a gazdaság Jövedelme is —, és mi is nyugodtabban nyúlhatnánk almához is, földieperhez ís. H. D. flz illetékről F. L. szegcdi olvasónk kéri, adjunk tájékoztatást az építkezésekre és a bírósági illetékekre vonatkozó új rendelkezésről. Az illetékekről szóló 11/ 1966. (VI. 29.) P. M. számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről megjelent 49/ 1972. (XII. 31.) számú pénzügyminiszteri rendelet töb- zás stb. — büntetőeljárás alapján pedig további 500 forintot kell leróni. Más házassági per illetéke 100 forint. A bontóperben a házasság vonatkozásában emelt viszontkereset illetékmentes. A további pereknél — például becsületsértés, rágalmabek között szabályozta az építési és a bírósági illetékeket A rendelet módosította az építésügyi hatósági eljárások illetékét. A területfelhas/.nálási engedélyért egész, illetve megkezdett hektáronként 200 forintot kell fizetni. A kettőnél több lakótelek kialakítási engedélyért 100, minden üdülőtelek kialakításáért 200, egyéb építési teleknél pedig az egész és megkezdett hektáronként 200 forint az illeték. A külterületi földrészlet kialakításánál — amennyiben az építési célból történik — földrészletenként 100, a használatba vételi engedélyért 100, a fennmaradási engedélyért 500 forint illetéket kell leróni. A rendelkezés megváltoztatta az építési engedély illetékét is. Az elvi építési, a lakóépület, melléképületei, valamint kerítés építésére, felújítására, helyreállítására, átalakítására, bővítésére, elmozdítására és lebontására szóló építési engedély 50 forintba kerül. A hétvégi ház (üdülő) építési engedélyénél, ha a beépítésre kerülő alapterület a 30 négyzetmétert nem haladja meg, 100 forint, 31-tól 50 négyzetméterig 200 forint, 51-től 70 négyzetméterig 500 forint és 70 négyzetméter felett pedig 1500 forint illetőket kell leróni. Az egyeb, fel nem sorolt építési engedély illetéke 200 forint. A bírósági illetékeknél is. van változás. Az új rendelkezés az 1972. december 31-e után kezdeményezett eljárásoknál lépett életbe. Így például a házassági bontóper illetéke a korábbi 800 forinttal szemben 1000 forint. Ha a békítési kísérletre sor kerülhet, akkor a keresetlevélben 500 forintot, abban az esetben, ha tárgyalásra is sor kerül a bírósági felhívás megindítása iránti beadvány — feljelentés, panasz — illetéke 100 forint, a fellebbezés illetéke 200 forint, a terhelt ványra fellebbezése azonban illeték- illeték, mentes. A büntetőeljárás megszüntetésére, büntetés elengedésére, az elítéléshez fűződő hátrányos következmények alóli mentesítésre irányuló kérelem illetéke vétség esetében 60 forint, bűntett esetében 100 forint. A büntetés felfüggesztésére vagy átváltoztatására irányuló beadpedig 60 forint az Dr. V. M. Gondosan, megfontoltan,.. Akárki akármit is mond, kell, a tanárok nyakára jár- mai diákoknak minden leheén azért tisztelem a jeles bi- va, s gyermeke idegrendsze- tőségük adva van ahhoz, zonyítványt. Tisztelem, mert rét se féltve, a korrepetá- hogy jól képzett és sokoldalú akkor is, ha nagyfokú szor- lók hadát felvonultatva „esi- emberekké váljanak, — migalommal érte azt el valaki, nál" jeles rendűt a gyerme- ért kellene őket akkor arra mégis csak jeles a jeles. Sőt! kéből. Valóban ezek n jele- buzdítani, hogy csak az érA született tehetségnek nem sek fulladnak ki legelőször a deklődésükkel egybevágó nehéz kiválónak lennie. De felsőoktatási intézmények- tárgyba mélyedjenek el igaaz életet nem a született te- ben, s szerepelnek gyengén zán? írjuk azt elő, hogy egy hetségek tömege jellemzi, a felvételi vizsgán stb. De kiváló matematikus képeshanem azoknak a száma felteszem a kérdést: érde- ségű gyereknél az a reális, több a társadalomban, akik mes ebből hűhót csinálni? hogy magyar nyelv és iroközepes adottságokkal ren- Az ilyen jeleseknek a szá- dalomból közepes osztályzadelkeznek, és nagy szorga- ma elenyészően kevés. (Ha tot kap? Vagy jussunk el lommal és igyekezettel vég- sok, az mar nevelőtestületi oda a „vélt realitás" kedzik a munkájukat, s ennek hiba.) A logikátlan, az önál- véért, hogy minden diák, révén érnek el megnyugtató ló gondolkodásra képtelen, a aki jeles bizonyítványt kap, eredményt. A szorgalmas és biflázó tanuló már a közép- azt otthon és az emberek becsületes embereket pedig iskolában is problémák elé előtt szégyenkezve vallja be, mindig tisztelni kell, mert ez kerül, s az „agyonkorrepetá- — azért mert ugyebár van áz embertípus olyan, aki ma- lás" ellenérc se tudja elérni olyan is aki azt állítja, hogy gától értetődően hajlandó a jeles szintet. Még — az „a normálisan fejlett gyerebekapcsolódni a közügyek- esetek többségében — szü- keknek nem egyformák a be, aki a szintentartás ér- lői könyörgésre sem. képességeik" s az már „eleve áekében természetszerűen A másik tfpusban ugyan_ ^ús ha valaki mindentovabbképzi magát, igyeksz* csak érdekes <dol , talál_ bol jeles . MellektemaM lépest tartani az élettel, a ko7Unk. Meggyőződésem felbukkan°> szórványos jetudomány és technika fejlő- ielesér hadakozó'' ínségekből nem szabad áldérivel. hogy hivatásának. Sk döntően" Sb Minorita. pályájának minden téren szá7nlzk_ nem azért harcol ha most egy klS8e divatba eleget tudjon tenni Nem fltífe mert eztálahiú- * jfleV^ffi"%bbX alkotnak talán életükben na- ságl kérdés. Neki mindegy lfJ£*tA ^ révan gyot, - tisztelet a kivétel- vXa. A jórendűség serossz. hnJv a neLT\. , S' Nem a jeles érettségi kell metlerí érzes' hogy a 1DV°szóló tettek sem fűződnek nekl hanem a t Az a nevükhöz, de megbízható t amit a gyermeke a munkasai lesznek a rendnek, felfl6oktatási intézmény feljövőben az érettségire (és általában) a diákok csak a számukra fontos tárgyakat fogakikre számítani és építeni vételi vi^eá iára magává W* tenulni> ~ hát miért lehet. S az iskolának is egyik vfsz Mert^aló és ie™ hogy kelIene ezt az érzést a jeles V1SZ- Mfert valú es tanulók megfricskázásával szilárdabbá tenni? Harcoljunk továbbra ls, — mint eddig is tettük —, nagyon szép és fontos fel- egy-egy gyermek felvétele adata hogy a tanulóiból nem egy. hanem a fél pon szorgalmas és becsuletespol- ton is múlik A pedagógusok gárokat nevelien. S ezert is a megmondhatói, hogy aminem orü ók az olyan túlzó óta az érettségin törekveseknek, amelyek rendűséget „eltörölték". JEEggZkiL ^VLÍZ igyekeznek kétségbe vonni a mennyivel nyugodtabb lett az nfJ „szorgalom szülte" jeles bi- ziptük o 'éí? nyugodtabb 6ég hlányaban az idegbetegzonyítvány értékét, és csen- ® JTüfönek is - ha ségbe fulladó jeles rendűség desen és finoman diszkvali- érettségi vizsga rendűséee sz<jrvanyos esetei ellen. De az erettsegi vizsga renausege mindig hajtsuk meg tisztea '.„."r a kiverekedett, a szülői hiúKK Ságból származó, a tanári jófikálni azokat az eredményeket, melyeket hazánk iga- ba s ha a felsőoktatási fel képesség, a tehetség, a szorgalom és a becsű tett jelessé. Óvakodni a túlszámok veszítenek a jelen- . becsületesség tőségükből, akkor ezáltal ffi0™, oecsuietesstg 7e- se számít bele a pontszám- ""TT iga- u c • „ r„. » . . , lettel fejünket az olyan bizán kitűnő középiskoláinak vfzsgákon a rttt pon^ zonyítvány előtt, ameIyet a tanulói szorgalmukkal és a VeteU vlzsgdkon a Vltt pont —" - „ — jó tanári munka révén elÓrtek" csökken a „szülői osztályzat- ^któr°mlndiéTs"köteTesség Miről van lényegében centrikusság", sőt. még a semmivel s^ kiszó? túlterhelés alapja is kisebb sebb kötelesség és £eleiósség Két dologról. Különbséget lesz- ez most napjainkban, amikell tenni a szülői hiúságból s hadd mondjam meg, én kor iskolaügyünk továbbfakadó, jeles bizonyítványt azt Se tartom törvényszerű- fejlesztéséről van szó. Csak kiharcoló törekvés, és a nek, hogy az a tanuló, aki jól megalapozott kísérletekgyermeke érdekében „hada- valamilyen tárgyból (vagy bői adódó eredmények, megkozó" szülő „osztályzatcent- tárgyakból) jeles. annak állapításokból szabad követszükségszerűen valamiből keztetni és tanulságot levonközepesnek is kell lennie, ni, hogy minél kevesebb leMiért kellene e kettőnek gyen a tévedés lehetősége. S együttjárnia? (S ezt nagy ez a kívánalom most minfelelőtlenség is lenne bele- dennél fontosabb ... szuggerálni a gyerekekbe.) A Bánfalvi József rikussága" között Magam is súlyos hibának tartom, hogy a szülő elfogult gyermekével szemben és a közepes képességű gyermekét jelesnek kiáltja ki; s ha A Klauzál tér 3. ss. ház TI. em. 17. lakásában lakott Szabó Dezső rövid szegedi tartózkodása idején: 1925. március 4-től május 11-ig. Párizsból jött ide az ellenforradalommal meghasonlott, s hazáját elhagyni készülő író. Elhatározása jellemző végletes és csapongó alkatára: Pászegedi földnek, a Tiszának, a szegedi nőknek (a maga szokott modorában többek közt így: „Jók voltak hozzám a szegedi csirkék, a szegedi jércék, a szegedi tyúkocskák"), híveinek és ellenfeleinek is. „Most újból mennem kell De voltam két hónapig Szegeden, de jó szívek és rizsban megpillantott valakit, aki emlékeztette szelíd fák itt elállták előlem a végzet irtózatos 22. A Klauzál téren Az imént már, amikor a Victor Hugó utca felé mentünk vagy néztünk, láttuk a Délmagyarországi Áramszolgáltató!» Vállalat nagy épületét (Klauzál tér 9.), mely a teret a Tisza felé lezárja. A Víztől a húszas évek elejéig itt volt az Európa-szálló. Bizonyára sok író vendége volt, akár a Tiszának, a Kassnak (a mai Hungáriának). a Royalnak, de sajnos, erről részletesebb adataink nincsenek. Alig hiszem, hogy iratanyag őrizné a nyilvántartásokat, bár a századfordulóig a helyi lapok rendszeresen közölték a szállók vendéglistáját, s ha valaki venné a fáradságot. hogy ezeket végigböngészi, sok érdekes névre bukkanhatna bennük. A szálló előtt álldogáltak valamikor a munkanélküliek, alkalmi munkára, más híján csomaghordásra, várva. Gyakran megfigyelte őket szemközti borbélyműhelyéből (Kelemen u. 12.) Cserzy Mihály, a népszerű Homok, aki nem csak a szegedi tanyák parasztnépének volt krónikása, hanem a városi szegénység életének is rokon-- házban volt a színházi lap boltja, ennek kirakaszenvező. humanista ábrázolója. Most emléktábla ta előtt áll az író szegedi rajongóival, hirdeti, hogy az írónak, aki hajlott koráig kitár- A Hétfői Rendkívüli Üjság május 11-i számátott apja mestersége, a fodrászat mellett, itt volt ban Búcsúzás című írásában köszönt el Szabó 1889-tól 1922-ig a műhelye: Dezső Szegedtől. Köszönetet mondott benne a őt Szalay Józsefre, a literátus szegedi rendőrfőkapitányra. Erre gondolt egyet, vonatra ült, s ide utazott. Rögtön bekapcsolódott a helyi szellemi és politikai életbe: előadássorozatot tartolt a Tisza-szállóban, cikket írt a Szegedbe. Azután nagy hirtelen, amint jött, úgy távozott. Budapestre. Szegedi korszaka életének egyik legpozitívabb, haladó szakasza volt: a liberális ellenzéki Szeged hasábjain a demokrácia elveit hirdette a Horthy-rendszer préfasiszta eszméi és intézményei ellen. Itt írta Segítség! című regényének egy részét. Egyik fejezetében hosszan szól is a Városról, személyes benyomásait rögzíti benne, mintegy hálás gesztusként a vendégszerető Szeged iránt. Itt született a Tenger és temető című novellás kötetének néhány elbeszélése is. Itteni életéről egy korabeli tudósítás így (r: JtKoran kelt, korán feküdt, és nagyon, de nagyon megszerette Szegedet. Végigjárta a környékbeli falvakat: Tápé, Dorozsma, Szőreg mindennapos kirándulóhelyei voltak. Magányosan kóborolt a Tisza mellett, halálos pontossággal ismerte a Maros töltését, ahol a parti védőrök kutyája is ismerőssé vált, mint a füzesek, a felhős horizontú tájak..." Eleinte a Tiszában, utóbb az ú'szegedi Vigadóban étkezett. „Színházban, moziban, kávéházban nem volt Szegeden. Egyszer Juhász Gyulával elkeseredett, de akkor is csak félmulatságot ült, mert a cigány egy becsületes magyar nótát nem tudott kicsikarni a hegedűből, pedig Szabó Dezső néhánv eredeti székelv nótát akart megismertetni az alföldi legényekkel." A szegedi Színházi Újság április 11-i száma fényképet közöl Szabó Dezső március 28-i autogramosztásáról: a Széchenyi téri városi bérarcát, s a nagy életsírást egy percre elringatta a szegedi föld. A távozó hajó köszönetet mond a partnak." Pesten egy nyilatkozatában azt mondotta: „Szeged a legszebb magyar város... Nagyon szeretem Szegedet, s mindig hálásan fogok visszagondolni az ott töltött napokra." Szabó Dezső egyébként még egyszer járt Szegeden: 1939. április 28-án előadást tartott a Tisza-szálló nagytermében A magyar sors alapvető problémái címmel. , A Klauzál térről csak kicsit térünk le: a Kígyó u. 1. sz. ház bejáratánál emléktábla hirdeti, hogy itt volt a fölszabadulás utáni magyar könyvkiadás bölcsője, itt kezdte működését a Szikra Kiadó. Igaz, hogy Vas Zoltán Gyomán a Kner-nyomdának adta a Sztálin rövid életrajza című könyvet szedésre, de elsőként mégis a Szegedi Városi Nyomdában készült el Vas Zoltán Tizenhat év fegyházban című önéletrajza. S itt, a Kígyó utcában volt a Szikra irodája és raktára. Háy Károly László (1907—1961) festőművész és grafikus, művészeti író volt a vezetője. Sulyok Béla. Mária Béla és még mások a segítőtársai. Az időszerű politikai kiadványokat Révai József szerkesztette: az egyedül fönnmaradt kéziraton. a Magyarország demokratikus újiáévítésének és felemelkedésének programja című füzeten Révai kézírásával láthatók iavítások. A műszaki szerkesztés gondja akkoriban még kizárólag a nyomdáé volt, a terjesztést pedig társadalmi munkatársak látták el egészen 1945 március elejéig, amikor a raktárat a Kárász u. 5. sz. alatti könyvesboltba költöztették, és megnyitották a Szikra könyvesboltot (a mai Móra Ferenc boltot). 1945. április végén Háy Károly Budaoestre költözött. Ezzel véget ért a szegedi Szikra könyvkiadó tevékenysége, csupán a Szikra könyvesbolt őrizte nevében e művelődéstörténeti esemény emlékét. ,