Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-14 / 61. szám

a SZERDA, 1973. MÁRCIUS 14. Ezen a héten kizárólag panaszos levelek érkeztek szerkesztőségünkbe. S akiken csattan az ostor, ez alkalommal is a legnépszerűtlenebb foglalkozást űzik: a ke. reskedelemben, a közlekedésben és a postán dolgoznak. Általában becsülettel végzik dolgukat, ám kivételek vannak. ff^ Vásárlás bosszúsággal L. J.-né a DELTA Kereskedelmi Vállalat Kárász utcai üzletében „Elektron 24" televíziókészüléket akart vásárolni, 7500 forintért. A kiszemelt tévét bekapcsolta az elárusító, pár perc múlva borravaló áron tudtak szerezni. Ilyen előzmények után szerelőt hivatott a család. A szakember megállapította, hogy a készüléket előzőleg már felnyitották — és azok azonban csupán képet adott a bizonyos beállítógombok „Ballagjon gyalog!" Özv. Bozókl Jánosné (Kaszas u. 15.) arról ír, hogy milyen udvariatlan — az ő szavával élve sem túlzás, „minősíthetetlen" — magatartást tanúsított vele, 72 éves, beteglábú asszonnyal szemben egy villamosvezető. Március 4-én, reggel 5 óra 30 perckor szállt fel a 4-es számú járatra az idős aszszony, amikor munkahelyéről, a Hungária Szállóból igyekezett haza. A Vám térnél, ahol le akart szállni — nem állt meg a villamos. Hogy miért, erre a kalauznő sem tudott választ adni. A kérdésre, hogy jut vissza a végállomásról a Vám térre a póruljárt utas, már kész volt a felelet: „ráér gyalog is viszszaballagni, kitelik az idejéből" — írja olvasónk. A tanácsot azonban nem fogadta meg, bérletével visszaszállt a kocsiba. A kalauznő azonban durva szavakkal illette emiatt Egyes közlekedési dolgozóknak, úgy tűnik, nem ártana időnként illemtanórákat adni, ahol az utasokkal — nemcsak az idősekkel! — való helyes bánásmódot ls elsajátítanák. Sajnos túl sok panasz hangzik el a városban munkájukról. a készülék, hangot nem. Később hangot adott képet nem. Kénytelen volt az elárusító a kirakatból bevenni az „Elektron 24"-et. Az első látásra hibátlan televízión a vásárló felfedezte, hogy a függőleges futást szabályozó gomb megsérült, egy másik gomb pedig hiányzott. Az elárusító azonban megnyugtatta: lényegtelen hiányosság ez, fogóval lehet állítani a gombokat. Otthon a család áttanulmányozta a használati utasítást, melyből kiderült, nagyon is fontos szerepet töltenek be ezek a gombok, és az is, hogy minőségi bizonyítványt nem kaptak. Olvasónk azt írja, hogy antennadugaszokat is csak 20 forint is rosszak. A levélíró szerint a tévé belseje pókhálós volt. Olvasónk kérte az elárusítót, hogy a tökéletesnek nem mondható tévét cserélje ki. Elő is került a raktárból egy kifogástalan készülék, két antennadugóval, mire a lakásba került a televízió, csodák csodája, a dugókat tartalmazó kis tasak eltűnt. A levél írója harmadszorra is kénytelen volt visszamenni az üzletbe. Kérését némi magyarázkodás után végül is teljesítették, s végre enynyi utánajárás árán este élvezhette a család a nem is potom pénzért vásárolt televízió műsorát Valóban, miért ls nem lehetett elsőre ugyanerre a végeredményre jutni? Válaszol az illetékes Lapunk február 14 -i számaban „Kérés a DÉGÁZhoz" címmel cikk jelent meg, melyre dr. Varga János, a Ha ez a megoldás nem felel meg, a postán is feladható a pénz a vállalat címére. Egy megjegyzésünk volna DEGÁZ igazgatója válaszolt, csupán fogyasztónk részére. Fogyasztónk panaszának és mások hasonló problémáinak megoldására intézkedést tettünk. Már korábban, 1972 nyarán a Deák Ferenc utca 24—26. szám alatt megnyitottuk bemutatótermünket, ahol naponta 7-től 18 óráig lehet a számlákat kiegyenlíteni, és ugyanitt a pénzbeszedő is fogadóórát tart hetenként három alkalommal, szerdán és szombaton fél 7-től fél 8ig, kedden pedig 15-től 16 óráig. Lassú víz... Konkoly Lászlóné (Odessza XI. B.) március 5-én, az ebédszünetet kihasználva tért be a rókusi, 5. sz. postahivatalba, hogy OTP-részleteit befizesse. Tartozásából öt darab csekken akart törleszteni — kerek összeget, egy címletben —, az ottani alkalmazott azonban csak összesítővel akarta felvenni a pénzt. Olvasónknál nem volt se papír, se toll, így egyszerre csak két csekket volt hajlandó átvenni az ablak mögött ülő postai dolgozó. A levél írója mégsem ment el dolgavégezetlenül, összesen háromszor állt sorba, míg végül csak „megszabadult" pénzétől. Levelét azzal zárja, hogy legközelebb csak az 1. számú postahivatalban fizeti be ezeket az összegeket, ott ugyanis: „azon igyekeznek, hogy minél egyszerűbben és gyorsabban Intézzék el a várakozók ügyeit". A pénzbeszedők kötelességüket nyolcórás munkaidőben teljesitik, és ennek az esti órákra csoportosítása nem lehetséges. A pénzbeszedők — ezen túlmenően — havonta 1500—1600 fogyasztót nem képesek úgy felkeresni, hogy mindegyiknél számolhassanak a fizetési napokkal is. Postaládánkban február 28-án Balesetveszély címmel cikk jelent meg. Erre Sípos Mihály, a Délmagyarországi Építő Vállalat igazgatója válaszolt. Már a cikk megjelenése előtti napokban a 710. számú létesítményi főmérnökség területén beállítottak két nyugdíjas dolgozót állandó őrként, akik a munkaidő és a sötétedés utón, valamint a munkaszüneti napokon vigyáznak az építkezés környékén. Azóta az ellenőrzések során nem tapasztalták, hogy a gyerekek vagy illetéktelen személyek a 16 tantermes iskola és a szolgáltató létesítmények területén tartózkodnának. Javítják az iskolaegészségügyet A közelmúltban a Minisztertanács megtárgyalta az iskolaegészségügy helyzetét, illetve az ezzel kapcsolatos vizsgálat tapasztalatait, és határozatot hozott a további tennivalókra. A határozat végrehajtásának segítésére egészségügyi és oktatási szakemberekből koordinációs bizottság alakult. Az Egészségügyi Minisztérium felülvizsgálja az iskolaorvosok munkáját, s módosítják az iskolaorvosi hálózat működési szabályzatát. Az iskolaorvosi vizsgálatokhoz új, korszerű törzslapot rendszeresítenek. Az iskolaegészségügyre vonatkozó, jelenleg érvényes jogszabályokat mind a két érdekelt tárca felülvizsgálja, az elavultakat érvénytelenítik, és helyettük új, korszerű jogszabályokat léptetnek majd életbe. A művelődésügyi, a munkaügyi és az egészségügyi tárca vezetői együttes utasítást adnak ki. Ez tartalmazza majd azokat az elveRövid haláridőre vállaljuk: hegesztődinamók, csiszológépek ventillátorok, szivattyúmotorok, búvárszivattyúk, targoncamotorok, transzformátorok, villamos fúrógépek tekercselését, javítását Galka-ilzam Szeged, Petőfi Sándor sugárút 78. ket, amelyek egészségügyi szempontból is iránymutatást adnak a pályaválasztási feladatokkal összefüggésben. Intézkedéseket dolgoznak ki annak érdekében, hogy a tanintézetek munkarendje, házirendje, a nevelési terv, a rendtartás az eddiginél hatékonyabban szolgálja a gyermekek egészségügyét és az oktatásügyet. Ide tartozik például a váltakozó tanítás jobb megszervezése, hogy az minél kevésbé jelentsen túlterhelést a diákoknak. A koordinációs bizottság állást foglal amellett, hogy a jövőben az iskolaépítkezéseknél fordítsanak fokozott figyelmét a jó egészségügyi feltételek biztosítására, például világos, tágas tantermek, megfelelő méretű udvar kialakítására. Az iskolai tornatermekre vonatkozó kötöttség, amely szerint eddig csak 9Xl8-as méretűek lehettek, az idei esztendőtől megszűnt. Ezentúl a méretarányok megállapítását a kivitelezőre bízzák. „Ezt a napot Petőfi napjának nevezte a magyar nép; mert ezt a napot ő állítá meg az égen, hogy alatta végigküzdhesse a nemzet hosszúra nyúlt harcát szabadsága ellenségeivel. Egy reggeltől estig tartó fényes i álom volt ez az egész nap. Egy folytonos gyönyör, mely olyan édes, hogy szinte fáj." Az Auditórium Maximum lépcsős termében nincs egyetlen üres hely sem. Fiatalok töltik meg a sorokat. Pelyhedző bajszú középiskolások és torzonborz egyetemisták, frissen borotvált fiúk, fehér ingben, nyakkendősen, miniszoknyás tizen- meg huszonévesek. Űjraélik a torténeimet... 1848.'március 15-ét, Petőfi napját idézi az Egyetemi Színpad együttese a költősuhanc naplója alapján. Ügy idézi tiszteletlenül és fergeteges lelkesedéssel a mámorító napot, hogy újraéli és velünk is átélteti. Nincsenek sötét öltönyök, merev kosztümök, krétafehér egyenblúzok, nincsenek dobogók és talpzatok és nincsen versek egymásutánja sem. Kopott farmernadrágok vannak, átizzadt trokók, csapzott szakáilak, lobogó hajak. És ének, vers, ütemes taps, dobogás, sodró, magával ragadó szuggesztív lendület. Azzal becsülik a költőt, hogy leszólítják a talapzatoktól, azzal hűségesek a naphoz, hogy a maguk képére formálják. Ez a tenyérnyi játéktér most a Pilvax és a múzeumkert, a pesti egyetem és a körút, Táncsics börtöne és Landerer nyomdája. Idézik a napot énekszóval, kántálva. Dobban a láb, reccsen a parkett, zúg az ütemes taps. Szenvednek és szenvedtetnek. S a litániázva előadott naplórészletek között fölragyog egy-egy költemény. — Egyre gyakrabban vetődik fel bennünk a kérdés: lehet-e napjainkban forradalmiságról beszélni, s ha igen, mi a korszerű tartalma ma, a huszadik század hetvenes éveiben Magyarországon? — Véleményem szerint a forradalmiságról nem beszélni kell. A forradalmiság aktív cselekvés. Tettek sorozata. Azt, hogy ki lehet forradalmár, nem kinevezés és nem népszavazás dönti el. Bonyolultabb ügy ez, mint egyetlen roham. — A forradalmak mindig egyértelműek voltak. A barikádok egyik oldalán a forradalom védői, velük szemben az ellenségei álltak. Nem volt terepszín, csak vörös volt, lánctól meg vértől. — El kell, hogy keserítselek. A magyarországi forradalmak vér nélküli akciók voltak. S mégis voltak, s ma is vannak forradalmárok. A forradalmárság nem köthető barikádok utcaköveihez és egyszeri rohamokhoz. Egyre nő a daguerrotipia. Petőfi Sándor egyetlen hiteles arca a karcos és homályos ezüstlapon. Elmosódó kölyökarc. A szeme ... poklok, tüzes kráterek. A szemek ... tiszta források, csillagok az éjszakában. Dac és önbecsülés, bizakodás és büszkeség, önfeláldozás és hit, rettenet és rettenhetetlenség. Ezek a szemek a forradalom és a költészet virágszirmai. Ezek a szemek a forradalom és a költészet tűzfészkei. A mozgás, járkálás, dobolás, ének, lendület egy pillanatra sem lankad. Megrogyva, fölállva, leverve és új erőre kapva, majd ismét megtorpanva és újra győzedelmeskedve él a forradalom lángja. Fölragyogtatják ők, tizenhatan az Auditórium Maximum játékterén. Repülnek a lányok az izmos fiúkarok lendületétől, gravitációt cáfolva, vonaglanakaz utolsókat rúgó rend görcseiben, szinte száll a vállakon a kiszabadító Táncsics — az emberpiramis csúcson a forradalom tüze. Kolomp szól, korbács pattog, kereplő jajong, gitár peng. Lábdogogás, kurjantás, ének, ütemes taps. Üvöltött, suttogott, kántált verssorok... Egy óra a történelem forrongó viharába. * „Azt határoztuk, hogy sorra járjuk az egyetemi Ifjúságot ... A lelkesedés óriási méreteket öltött..." Egyetemisták 1973-ban: — Bennünk is élnek nagy és szép szándékok a forradalmi tettekre, de csak képzeletünkben élhetjük át ezeket. Nagyon sok olyan jelenséget tapasztalunk, amely azt bizonyítja, hogy hozzá kell idomulnunk a kisszerű élethez, a kompromisszumokkal teli szürkeséghez, a menetrendszerű unalomhoz. — Igaz, napjainkból száműzték a nyíltszíni forradalmak lelket és öklöt emelő tetteit, s aki ma forradalmárnak kiáltja ki magát, az valamiféle állázadás bajnoka. — Sőt, a „kozmikus szeretet", a „szeretet-nemzedék" jelszavai mögé bújnak napjaink valóságos problémái előL — Sokan vannak, akik a nyíltszínű harcok idején, a szemtől szembe összecsapások pillanataiban érzik jól magukat, akik számára csak ez a forradalom. Ez azonban téves valóságszemlélet, mely csak a felszínt látja, s a lényeget nem. — A forradalmiság itt és most valóban nem ígér egyetlen rohammal megoldható, látványos sikereket. Bonyolult korunkban az az igazi forradalmár, aki a szocialista építőmunkát tudatosan, szívós kitartással segíti a maga frontján minden ünnep- és hétköznapon. „Ma született a magyar szabadság ... Üdvezlégy születésed napján magyar szabadság! először is én üdvezellek, ki imádkoztam és küzdöttem éretted, üdvezellek oly magas örömmel, amilyen mély volt fájdalmam, midőn még nélkülözhetünk tégedet! Öh, szabadságunk, édes-kedves újszülött, légy hosszú életű e földön..." A történelem nem állóvíz. Bonyolult, dinamikusan fejlődő folyamat. A forradalmiság is ilyen. Megőrzi elődei példáját, és kimunkálja a maga céljait. Petőfi napja termékenyítő és ösztönző példa mindannyiunk számára. Tandi Lajos Emlékest Hazai és külföldi folyóiratok Petőfi-számokkal, évfordulóra megjelent könyvekkel, képzőművészeti alkotásokkal, kisebb és nagyobb ünnepségekkel, szavalóversenyekkel — ki tudja felsorolni még miképpen idézi-ünnepli ország-világ a költőt. A mi Petőfi-estünk, szegedieké, tegnap volt a Tisza Szálló hangversenytermében. Az irodalmi összeállítás — Pálfy Katalin munkája — éppúgy, mint dr. Csetri Lajos egyetemi adjunktus bevezetője indult, a múltból-történelemből. bemutatott forradalom előtti erjedést, aztán a csúcsot, majd felvillantotta a hamu alá temetett parázs fényét. Végül — és tulajdonképpen mindvégig is — mához zengő, igaz-szép szavakat hallottunk, mai költő, Juhász Ferenc szavait. Az emlékestek Petőfi-verseit most Puskin? Jan Neruda. Henri Ibsen. Fodor András! József Attila, Gábor Zoltán, Juhász Gyula és mások művei is övezték, a forradalom magyar vezére az európai legjobbakkal szólt egy hangon — ez tette különössé, egyedivé az ünnepséget. Bodor Tibor, Kovács János, Margittay Agi, Martin Márta, Tolnai Miklós, Újlaki Károly színművészek tolmácsolták a müveket. Margittay Agi előadása (Az országgyűléshez) élményt adott, csakúgy, mint Gyimesi László zongorajátéka.