Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-04 / 53. szám

VASÁRNAP, 1973. MÁRCIUS 4. 7 Már készül Dr. Papp Lajos államtitkár nyilatkozata a tanácstagi választások előkészületeiről A teljes ember Lassan két esztendeje, hogy a pesti kutatónő hazajött Szegedre. Haza? Innen indult a tudományos pályára, itt vették fel az orvosegyetem­re. A dátumot is megmond­ja, nincs mit titkolni belőle, 1941-ben. Wnllemann Mária 26 esztendővel később sike­resen védte meg disszertáció­ját, s a kandidátusi oklevél után megszerezte a nagydok­torit — Nem sok nő dicseked­het, hogy a tudományok dok­tora — vetem közbe apró, elismerő gesztussal, de le­int: — Ne higgye, aaért én is­merek jó párat. Huncut mosolyá­ból azon­nal tu­IDEGMÜKÖDÉS, AGY­DAGANATOK ÉLETRE TERVEZNI dom, érzékeny ponton indul a társalgás. — Természetesen van nő­kérdés a tudományban is. — Persze, és egyre aku­tabb probléma — fűzi hozzá. — Nincsenek abszolút meg­figyeléseim, tehát csak álta­lában; ahol a munka nehe­zebb végét kell megfogni, igen 6ok a nő. Ugyanak­kor az utóbbi harminc év­ben, a felszabadulás óta, egyre többen jelentkeznek az orvosok, biológusok kö­zött is, a tudományos pá­lyán. Sajnos, ez a fajta te­vékenység teljes embert kí­vánt. Az asszonyoktól elvár­ják a második, sőt a har­madik műszakot, a gyerek­nevelést. a háztartást, s aki komolyan veszi hivatását, előbb-utóbb konfliktusokba bonyolódik. Szül egy gye­reket, kettőt, azt sem tud­ja, hol áll a feje. Csak a kísérleteket elvégezni — amire a nők természet adta manuális készségükkel álta­lában kiválóan alkalmasak — kevés. A szakmai önkép­zés rendszerint estére ma­rad, s ha ezt az időt kép­telenek megspórolni, lema­radnak. Nem is tudom, könnyebb vagy éppen nehe­zebb a házaspároknak, ná­lunk is vannak jó néhányan, ahol a férj sem vállalhat át sokat a második műszak­ból. A nőnek már a kezdet kezdetén le kell számolni az illúziókkal, egész életére kell tervezni a hivatással járó rendkívüli igénybevé­telt Netán ennek tudható be. ha az intézetvezetők fél­nek, százszor is megnézik, kivel dolgozzanak. Wolle­mann Mária nem ka­pott rossz iskolát Szegeden: orvosi vegytant Szent­Györgyi Albertnél, biokémiát Straub F. Brúnónál ós Laki Kálmánnál hallgatott. Medi­kus fejjel határozta el, a biokémiát választja, hogyan lehet az orvosi kutatásban alkalmazni a biokémiai mód­szereket. Főleg az idegmű­ködés érdekelte, az idegbio­kémia. Szent-Györgyi pro­fesszor akkor izom-biokémi­ával foglalkozott, s mire el­végezte az egyetemet, Szent­Györgyi Pestre került, sze­gedi intézetét Straub F. Brú­nó vette át, ahol hely ju­tott a friss diplomás orvos­nőnek. Mindössze egyetlen évet dolgozott, Szent-Györ­gyi Albert Amerikába, Straub F. Brúnó a fővárosba távo­zott, vele ment a fiatal ku­tatónő is. — Az Akadémia biokémiai intézete 1950-ben alakult meg Budapesten. Ide kerül­tem későbbi férjemmel együtt, s úgy 1953-ra készen állt a kandidátus disszertá­cióm anyaga Mivel itt csak a klaszikus biokémiai kutatá­sokra nyílt lehetőség, engem meg változatlanul az ideg­rendszer érdekelt, átmentem az Országos I Idegsebészeti Tudományos Intézetbe, ahol megszakítás nélkül másfél évtizedet töltöttem el. Az új körülmények előnye volt, hogy emberi aggyal dolgoz­hattam, az agydaganatok bio­kémiai elváltozását, másod­sorban az idegrendszerre ha­tó gyógyszerek biokémiai ha­tásmechanizmusát vizsgál­hattam — hátránya viszont, hogy komolyabb felszereltség híján szüntelen kapcsolato­kat kellett tartani, más in­tézetekkel együttműködni, el­járni dolgozni. Szegedre 1971 nyarán kerültem, néhány hó­nappal később, mint a töb­biek. VISSZA­TÉRÉS Az inger­anya­gok anyag­cseréje az idegrendszerben, fiziológiás és patológiás kö­rülmények között. Ez a ci­nje Wollemann Mária dok­tori értekezésének, amit 1970-ben francia nyelven ad­tak ki. Előzőleg amerikai, berlini és párizsi tanulmány­úton járt. a milánói nem­zetközi kongresszuson egy készülő neurokémiai kézi­könyv fejezetének megírá­sára kérték föl az agytumo­rokról. Mindjárt angolul ír­ta, később könyv lett belő­le. most van a nyomdában, s egy angol kiadó már je­lentkezett. Az agytumor-dol­gozat akadémiai pályázatról is jutalmat kapott. Szegeden lényegében ere­deti témájában dolgozhat: a Biológiai Kutató Straub F. Brúnó igazgató-akadémikus vezette biokémiai intézeté­nek egyik munkacsoportja az övé. Őrömmel újságolta, si­került jó kapcsolatot terem­teni a két szegedi egyetem megfelelő intézeteivel. És a város? — Diákfejjel minden olyan nagyméretű, óriási volt, most, hogy visszajöttem, mintha összezsugorodott vol­na. Pedig nagyobb lett. An­nak idején sokat jártam tárlatokra, színházba, a fia­tal Vaszy Viktor és Simán­dy felejthetetlen operai es­téire, s őszintén mondom, ma sem tetszenek kevésbé a ki­állítások, előadások. Minap remek Falstaffot láttam, és örültem Winkler László ké­peinek. Kedvencem a Tisza, az uszoda, szeretek fürödni, bizony külföldön megnézik az embert, ha lemerészke­dik a Szajnába, Majnába, azt mopdják. az iparosodás mi­att szennyezett a víz. egész­ségtelen. Itt minden olyan természetes. Csak az a köz­lekedés? Sóhaja nem az első autó­sé... Nlkolényi István Mint ismeretes, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsa áp­rilis 15-re tűzte ki a helyi tanácstagok általános válasz­tását Az egész társadalmat átfogó belpolitikai esemény­sorozat előkészítéséről adott tájékoztatás dr. Papp Lajos államtitkár, az Országos Vá­lasztási Elnökség elnöke. 0 A napokban ülést tartott az Országos Választási Elnökség. Milyen témák­kal foglalkoztak az ülé­sen? — Mindenekelőtt áttekin­tettük az előkészületeket. Köztudott, hogy a Miniszter­tanács már az elmúlt év de­cemberében elrendelte a vá­lasztók összeírását, Ez a munka rendben megtörtént Méreteire jellemző, hogy több mint 7 millió állampol­gár töltötte ki az összeíró lapokat. Az összeíró biztosok az adatlapot eljuttatták min­den olyan magyar állapol­gárhoz. aki 1973-ban betölti 18. életévét vagy házasság­kötéssel vált nagykorúvá. Újdonság volt, hogy az ösz­szeírás Pécsett a népesség­nyilvántartás korszerű, egy­séges rendszerének előkészí­tését is szolgálta. Itt ugyanis kísérletképpen a választók névjegyzékének összeállításét a személyi és lakcím-adatok általános összeírásával is összekapcsolták. A kapott adatokat elektronikus szá­mítógépre „viszik" ami le­hetővé teszi, hogy a legfon­tosabb személyi tudnivalók — az eddigi tömeges, sok­szori összeírás és nagyszámú nyilvántartás mellőzésével — mindig rendelkezésre állja­nak. Ez a módszer elsősorban a lakosságot mentesíti számos igazolás beszerzése alól. Az Országos Választási El­nökség megállapította, hogy az eredményes összeírás alapján már dolgoznak a vá­lasztók névjegyzékének ösz­szeállításán. A névjegyzéke­ket a helyi tanácsok végre­hajtó bizottságai március 10-től 19-ig teszik közszem­lére. A névjegyzékbe történt felvételről ezenkívül minden választó névreszóló írásbeli értesítést kap. ebből megtud­ja a lakóhelye szerinti vá­lasztókerület és szavazókör számát, a szavazóhelyiség címét Az értesítés — lehető­ség szerint — a jelölőgyűlés helyét és időpontját is tar­talmazza. 0 Váltórik-e a különböző tanácsok tagjainak száma? — A fővárosi és megyei tanácstagok számát már meg­határozta az Elnöki Tanács, a helyi tanácsok tagjainak számáról pedig a fővárosi és a megyei tanácsok dön­töttek. A fővárosi tanács tagjainak száma változatlan Árleszállítás — egy hétig Szegeden és Csongrád me­gyében az állami és szövet­kezeti kereskedelem, továb­bá a vendeglátóipari válla­Kulturális együttműködés Szombaton a Művelődés­ügyi Minisztériumban aláír­ták a magyar—bolgár kultu­rális együttműködési vegyes bizottság megalakulásáról szóló jegyzőkönyvet. A do­kumentumot magyar részről Demeter Sándor, a Kulturá­lis Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese, a vegyes bi­zottság magyar tagozatának alelnöke, bolgár részről Ftacs­kó Racskov, a Bolgár Kultu­rális és Művészeti Bizottság elnökhelyettese, a vegyes bi­zottság bolgár tagozatának elnöke látta el kézjegyével. latok élénk figyelmet tanú­sítanak idén a nemzetközi nőnap megünneplésére, an­nak előkészítésére. Ezekben a napokban a kirakatokat átrendezik az alkalomra il­lően, hogy a dolgozó nők, háziasszonyok érdeklődését felkeltsék azon áruk iránt, amelyek a mindennapi élet­ben a nők második műszak­ját könnyítik meg. Bemu­tatja a kereskedelem a fő­zés, a sütés munkáját köny­nyítő élelmiszerek sokaságát; a takarítás és mosás idejét lecsökkenté és hatékonysá­gát növelő áztató-, mosó- és takarítószereket; a háztartási munkát egyszerűsítő gépeket, edényeket; a korszerű és di­vatos öltözködéshez szüksé­ges árucikkeket; testápolási és kozmetikai szereket; lak­berendezési és lakásdíszítő árucikkeket; a kereskedelmi és vendéglátóipara szolgálta­tásak sorát. A Szegedi Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat a nem­zetközi nőnap alkalmával március 5-től, hétfőtől már­cius 11-ig bezárólag vala­mennyi mélyhűtött árut 30 százalékkal olcsóbban hoz forgalomba üzleteiben. Ez az árengedmény egy héten át mintegy százezer forint meg­takarítást eredményez az ÉLIKER vásárlóinak. Az egy hét alatt mintegy 28-íéle áru — gyümölcs, főzelékféle, készétel — vásárolható 20 .százalékkal olcsobbarv. maradt, a megyei tanácsta­gok száma pedig — országo­san — 1699-ről 1812-re emel­kedik. A növekedés oka, hogy a községi tanácsok, az ál­lamigazgatás helyi apparátu­sai tehát még nagyobb, meg arányosabb képviselethez jutnak a megyei tanácsok­ban. Növekszik a nagyköz­ségi és a városi tanácstagok száma is: ez a települések egészséges fejlődésének kö­vetkezménye, annak eredmé­nye, hogy az elmúlt két esztendőben újabb nagyköz­ségek és városok alakultak, a meglevők lélekszáma pe­dig emelkedett. Ebből ter­mészetesen következik, hogy a községi tanácstagok száma csökken, amiben az is közre, játszik, hogy a választást követően több községi közös tanáps jön létre, néhány község pedig a településfej­lesztés eredményeiként más faluval vagy várossal egye­sül. 0 Milyen választási mim ka­programot dolgozott ki az Országos Választási El­nökség, mik a fő felada­tok? — Az Országén Választási Elnökség munkájának alap­ját a választások pciitikai céljai és a törvényes előírá­sok határozzák meg Elmek megfelelően legfontosabb feladata: biztosítani a vá­lasztások előkészítésének, le­bonyolításának törvényessé­gét. A testület egyben fel­ügyeletet gyakorol a hedyi, valamint a fővárosi és a megyei választási elnöksé­giek munkája felett is. — Az Elnöki Tanács ugyancsak április 15-re tű­zött ki választásokat két országgyűlési — a Baranya megyei 4-es és a fővárosi 19-es — választókerületben is. E két választókerületben a képviselőjelöltek elfogadá­sáról az Országos Választási Elnökség dönt. — Az Országos Választási Elnökség hozza majd nyil­vánosságra a tanácstagok ál­talános választásának orszá­gos, valamint a két ország­gyűlési kerület választási eredményét, s a testület szá­mol majd be a választások lefolyásáról. Megemlítem, hogy a választási elnökség megbízatását az 1971. évi választásokat megelőzően négy esztendőre kapta, mun­káját változatlan sze­mélyi összetételben foly­tatja. A helyi választási el­nökségekben is csak a két év alatt szükségessé vált sze­mélyi változások miatti ki­egészítésekre kerül sor. 0 Mennyiben tér el a mos­tani választás á korábbi­aktól? — Az áprilisi választás sem politikai céljaiban, sem más alapelvben nem tér el az előzőktől. Ugyanakkor a szocialista demokrácia to­vábbi szélesítését, a válasz­tók még aktívabb részvételét szolgálja a választási törvény 1970-es módosításából eredő néhány új vonás. Újdonság, hogy 1954 óta első alkalom­mal választjuk meg a taná­csok tagjait más időpontban, mint az országgyűlési kéj>­viselőket (nem számítva ter­mészetesen a ket megürese­dett képviselői hely betölté­sét). A választási törvény , módosítása élőírta, hogy a tanácstagok és a képviselők eddig négyévenként egyszer­re tartott választásának idő­pontját el kell különíteni egymástól. Legutóbb, 1971 tavaszán, a még együtt tar­tott választásokon a képvi­selők a szokásos négy évre, tehát 1975-ig, a tanácsok tagjai pedig — kivételesen — csak két évre kapták megbízatásukat. Most tavasz­szal a tareícstagok már is­mét négy esztendőre, 1977­ig kapnak mandátumot. — Az időpontok elkülöní­tése választasi rendszerünk továbbfejlesztését szolgáié fontos célokat kíván elérni. Mind a képviselők, mind a tanácstagok választása iránt növekszik az érdeklődés, s a két aktus különválasztása Te­hetővé teszi, hogy ez az ér­deklődés és figyelem ne oszoljon meg. Ugyanakkor a jelöltek személye mellett tokozott jelentőséget kapnak a megbízásuk tartalmával összefüggő kérdések. Kép­viselőválasztáskor elsősorban az országos „ügyek" és nem­zetközi politikáink kérdései kerülnek az erdeklődés kö­zéppontjába. A tanácsválasz­tások idején a tanácsolt munkája, a községek, váro­sok fejlődése, a lakosságot közvetlenül érintő helyi gon­dok és eredmények kerülne* szóba, jóllehet etzek sem vá­laszthatók el az egész or­szág előtt álló feladatoktól, lehetőségektől. Április 15-én a helyi ta­nácsok tagjainak megválasz­tására kerül sor. A válasz­tási törvény szerint, a tele­pülés nagyságától függően, egy községi tanácstagot 50— 500, egy városi tanácstagot pedig 150—700 lakosonként alakított választókerületben választanak meg. Miután a tanácstag személyének meg­választásában és további te­vékenységében a helyi la­kasok a legérdekeltebbek, a választás napján az állam­polgárok állandó lakhelyü­kön szavaznak. Fel kell ven­ni azonban a választói név­jegyzékbe azokat Is, akik — ideiglenes lakásbejelen tóvej — huzamosabb ideje tartóz­kodnak valamelyik község­ben vagy városban. Ilyenek például a sorköteles katonM szolgálatot teljesítők, a tar­tósan munkásszálláson lakóit vagy a diákotthonok, kollé­giumok tanévi vendégei, (MTI) E hónapban fizetik a nyereségrészesedést A vállalatok és szövetkezetek elkészítették múlt évi mérlegbeszámolóikat, amelyeknek feldolgozását megkezd­te a Pénzügyminisztérium. Az agazati minisztériumok is sorra felmérik a múlt évi gazdálkodás adatait, a vállala­toknál pedig a gazdasági vezetők és a szakszervezeti szer­vek most döntenek a részesedési alap felosztásának el­veiről. A sorozatos tárgyalások befejeztével — a leRtóbb helyen március második felében — a dolgozók kézhez kapják a nyereségrészesedést Március M-ig valamennyi vállalatnál az igazgatóik a kollektív szerződések végre­hajtásának, a nyereség alakutasának részleteiről is be­számolnak a dolyoeoknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom