Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-11 / 35. szám

VASÁRNAP, 1978. FEBRUÁR UL 3 Az 1972. évi 90 ezerrel: Hazánk a lakásépítés élvonalába került A nemzeti jövedelemről A nemzeti jövedelem 1972-ben, az előző évihez képest, öt százalékkal emelkedett. A növekedést összehasonlítható árszinten számították, folyóárakon számolva a nemzeti jövedelem emelkedése ennél nagyobb volt, s tavaly elérte a 325 milliárd — egy lakosra számítva a 31 300 forintot. A nemzeti jövedelembe az év folyamán létrehozott értékeket számítják, azokat a termékeket, amelyeket a társadalom fogyasztására, a népgazdaság fejlesztésére, azaz felhalmozásra használnak feü, A gazdaságirányítás új rendjének bevezetése óta eltelt öt évben a nemzeti jövedelem évenként átlagosan 5,9 százalékkal emelkedett, míg az előző öt évben 5,2 százalékkal. A rendelkezésre álló nemzetközi adatok szerint ez a növekedés megfelel a szocialista országok átlagának és meghaladja az európai tőkésországokét. Tavaly a nemzeti jövedelmi 43 százaléka az ipari termelésből származott. Vagyis fejlődésünkben továbbra is az iparnak van meghatározó szerepe. Az építőipari termelés — a beruházást* mérséklésével összefüggésben — csak egykét százalékkal, ezen belül az állami építőipari vállalatoké viszont négy százalékkal nőtt. Tavaly kilencvenezer lakás épült, s ezzel az ezer lakosra jntó lakásépítésben a nemzetközi mezőny élvonalába kerültünk. A mezőgazdaság a nemzeti jövedelem tizenhét-húsz százalékát adja. A közlekedés a szükségleteknek megfelelően növelte teljesítményét. A ' nemzeti jövedelem felhasználásán belül a fogyasztás nőtt, a fehalmozás csökkent, vagyis a belföldön felhasznált nemzeti jövedelem 74 százalékát — folyóárakon mintegy 240 milliárd forintot — fordítottunk fogyasztásra. Ez egy lakosra számítva körülbelül 23 ezer forint. A növekedés ellenére is valamivel kisebb volt tavaly a fogyasztás az előirányzottnál: a terv ötszázalékos emelkedéssel számolt, de csak 3,5 százalékkal haladtuk túl az előző évit. (MTI) Baromiig tojás Szombaton Váncsa Jenő miniszterhelyettes elnökletével a MÉM kibővített miniszteri értekezlete a nagyüzemi baromfitartás fejlesztéséről tanácskozott. Megállapították, hogy tíz év alatt csaknem két és félszeresére növekedett a belföldi vágóbaromfi-értékesítés és összesen 570 millió darabbal több tojást értékesítettek 1971ben, mint tíz évvel korábban. Az elmúlt évben a belkereskedelmi forgalom értéke elérte a nyolc és fél milliárd forintot és 41 millió dollár értékben exportáltak különféle termékeket Az igények egyre nőnek, s ezzel csak akkor tud lépést tartani az állattenyésztésnek ez az ágazata, ha korszerűsítik az üzemeket Tavalyi és idei gazdálkodásunkról Mint az MSZMP Szeged városi bizottsága a tegnapi ülésén megállapította: a múlt év gazdaságpolitikai célja a hatékonyság széles körű kibontakoztatása, a jövedelmezőség javítása volt. Ezen belül ügyelni kellett az általános egyensúlyra, a fogyasztás és a fölhalmozás helyes arányaira, a külkereskedelem bevételeinek fokozására és az állami költségvetés hiányának mérséklésere. E problémák megoldását a fokozatos fejlődéiben jelölte meg a, párt úgy, hogy a termelés és a fogyasztás. illetve az életszínvonal javítása összhangban legyen. Annak ellenére, hogy a vezetésben ma alaposabb helyzetismeretre, politikai tájékozottságra és jó szervezőkészségre van szükség, az üzem. és munkaszervezés továbbfejlesztésével és korszerűsítésével, a gazdaságtalan termelés megakadályozásával, a szocialista munkaverseny felfrissítésével általában véve megoldottuk a feladatokat. dések, tészben technológiai változtatások miatt a tervezettnél többe kerül a beruházás. A vállalati beruházásoknál nincs lemaradás, s számításaik szerint az elköltött pénz. 5—6 esztendő alatt megtérüL Túlnyomó részben Tarjúnban központosult 1972-ben a lakásépítés. A tervezés általában megfelelő ütemű volt, s az építő vállalat is fölépítette a szerződés szerinti 1407 lakást. Lemaradás van azonban az állami lakásépítésben, az úgynevezett OTP-sekből pedig túlteljesítés mutatkozik. Továbbra is baj van a kereskedelmi, a kommunális, a szolgáltató beruházásokkal, noha ezekre rendkívül nagy szüksége lenne az ottani lakosságnak. Feladatok A termelés alakulása 17 ti a körúton mmm Tavaly a szegedi vállalatok 4—5 százalékkal növelték a termelést legjobb eredményt. magától értetődően, az olajüzemtoen értek el, s különösen a földgáztermelés növekedett gyorsan: az 1971. évinek 2,3-szeresére. Ez a „megugrás" jól szolgálja az országos fejlesztési programot tehát az energiaszükséglet korszerűsítését Továbbra is lassú, átlagon aluli a szegedi könnyűipari termelés növekedése, mert a felújítások, az új gépek, félszerelések hatása itt még alig érvényesül. Pedig az ellátás, az igények kielégítése egyre több és minőségileg kifogástalan árukészletet követel. Jóval nagyobb —15 —16 szazaiékos — a kisipari szövetkezetek termelésnövelésenek . eredménye, s ennél is kedvezőbb, hogy körülbe>lül ugy áh annyit, javultak a lakossági szolgáltatások. A szegedi mezőgazdasági termelőszövetkezetek tavaly is jól gazdálkodtak. Ennek nagyon sok mutatója, bizonyítéka vam, itt csalk annyit: a Felszabadulás Tsz búzából 42^ a Móra Tsz burgonyából 118,9, az Üj Elet Tsz paradicsomból 197,6 mázsás termést ért el hektáronként. Az export gyorsabban nőtt Szegeden, mint a termelés. Különösen kábelből, kéziszerszámból, gumigyári termékből adtunk el tetemes mennyiséget külföldön, s ez szintén jelentősen segítette népgazdasági terveink teljesítését A belföldi kiskereskedelmi forgalom mérsékelten, mintegy 5 százalékkal nőtt ami az országos előirányzathoz képest lemaradást jelent. Élelmiszerből fogyott legtöbb, ruházati cikkekből azonban kevesebb kelt él, mint 1971-ben. A szerény forgalomnövekedésben kétségtelenül szerepet játszott: a lakosság pénzbevétele is csak 5 százalékkal gyarapodott, a tartós fogyasztási ciikkekböl már bizonyos telítettség mutatkozik, ruhafélékből pedig nem mindig volt megfelelő a választék és a kínálat. A lakosság a kiskereskedelem rossz készletgazdálkodása miatt gyakran nem kapott keresett árut, holott a nagykereskedelem raktáraiban bőven volt belőle. Gyarapodó bérek (Aes S. Sándor felvétele) Sok baj van, a város el használódott útjaival. Több fcelyen beszakadozik az úttest, ami számtalan balesetveszélyt rejt magában. Az ilyen kátyús utakat toldozzák, foldozzák, de a helyreállítás után hamarosan újra beszakad. Ha isimét megrongálódik, egyszerűen elkerítik a gépjárművek elől. Néha még pislákoló viharlámpát is akasztanak a korlátra, ami éjszaka alig vagy nem világít, így a korlátok csapdaként leselkednek a gépjárművekre. Kétségtelen, olcsóbb két-három lécdarabbal körülkeríteni a gödröket, mint szilárd burkolattal kijavítani. A megoldás azonban balesetveszélyes. Felvételünk a Lenin körúton, a Gutenberg utca torkolata ban készült a veszeiyt jelző-rej tegetó kni kuwíi. Megállapította a jelentés, hogy Szeged könnyű- és nehéziparában a nyereség növekszik. Ennek egyik magyarázata, hogy a munka- és üzemszervezés révén fokozatosan csökkennek a költségek. néhány vállalat pedig — köztük a KSZV — kedvezően értékesítette áruit a tókéspiacon. Az élelmiszeriparban kevesebb, a kiskereskedelemben a forgalommal arányosan több lesz a nyereség Mindenütt vannak azonban jelentős tartalékok, amelyek — a munkaerővel való ésszerű gazdálkodással, anyagmegtakarítással, folyamatos normakiigazításokkal. a gépek és eszközök teljesebb kihasználásával stb. — a nyereség növelése érdekében hasznosíthatók. Kedvező jelenség, hogy aa iparban tavaly csak 706— 800-zal volt nagyobb a létszám, mint egy évvel korábban, sőt a munkaerő-vándorlás is mérséiklődött. Az építőiparban és a szolgáltatás^ ban többen ' dolgoznak ugyan, de — tekintve a fokozódó igényeket — ez természetes. A termelékenység is szépen alakult, az üzemek többsége ebből növelte a ter_ melését, Ezzel azonban nem szabad megelégednünk, a termelés növelésének költségeit ma már valamennyi vállalatnál teljes mértékben a termelékenységből kellene fedezni. A bérek gyarapodását néhány példa jól érzékelteti: a textilművekben 22 ezer 632 forintról 24 ezer 350 forintra változott az évi átlagos bér. a húsipari vállalatnál 26 ezer 135 forintról 27 ezer 520 forintra, a tejipari vállalatnál 23 ezar 813 forintról 25 ezer Í28 forintra, a vasöntödében 26 ezer 825 forinttól 29 ezer 723 forintra, és így tovább. A bérjavulások közötti különbség eléri a 10 százalékot. Érdekes, hogy a nyereségüket különféle okok miatt erőteljesen növelő vállalatoknál a berek nem mindig nőttek arányosan. Figyelemre méltó, hogy bár a reálbérek növekedésében a múlt évi áremelkedések miatt alig látszik előrelépés, a reáljövedelmek alakulása megielei az életszínvonal-politika irányelveinek. Az MeJ tennivalókat .a X. pártkongreseszus határozatai alapján, a Központi Bizottság múlt év novemberi határozatának szellemében jelölte ki a Szeged városi pártbizottság, figyelembe véve természetesen az elmúlt két esztendő eredményeit és fogyatékosságait Intenzív fejlesztéssel. a termelőerők korszerűsítésévé® és maximális kihasználásával a szegedi ipar termelését — az országoshoz hasonlóan — 5—5,6 százalékkal kell növelni. További hatékony intézkedések szükségesek a legkelendőbb árukat előállító kapacitások jobb kihasználására. Változatlanul ügyelni kell a gazdaságtalan termelés gazdaságossá tételére, a társadalmi igények szerint. A szénhidrogén-kutatás és -termelés, a textilipari rekonstrukció, a húsipar gyorsított fejlesztése az erők összefogását követeli 1973-ban is. A termel őszo vetkezetekre a városellátásban. a zöldségtermesztés fokozásában, a húsprogram megvalósításában várnak igen jelentós föladatok, természetesen szigorúan takarékoskodva a beruházási összegekké®. Népgazdasági céljainknak megfelelően idén is törekedni kell a szegedi export fokozására. Ennek érdekében a vállalatok javítsák a minőséget, tartsák be a szállítási határidőket, s új termékekkel bővítsék a külföldi piacokat Szegeden halaszthatatlan föladattá vált a lakosság egészségügyi, szociális és kulturális ellátásának javítása: a 150 ágyas kórházi pavilon, a Bérkert utcai középiskolás kollégium fölépítését, a Tarján Ili. ütemben épülő iskola határidős befejezését, az óvodai, bölcsődei férőhelyek bővítését, az új szegedi könyvtár és levéltár tervezésének és építésének meggyorsítását, a rossz utak rendbehozását, a közlekedés radikális megjavítását tekintse mindenki olyan közügynek, amelyért érdemes kinek-kinek a maga posztján dolgozni és küzdeni. A Központi Bizottság novemberi határozatának megfelelően a beruházások között is különös gondot kell fordítani a lakásépítésre, hogy a városban 1973-ban megszüntethessük a múlt évi lemaradást. Az illetékesek vegyék figyelembe a lakásépítés új konstrukcióit, hogy a munkások és a fiatal házasok üzemi segítséggel, hitelekkel, tehát kedvező föltételekkel minél hamarabb lakáshoz jussanak. A vezetés javításával, nagyobb felelősséggel, az alkalmazotti, különösen az adminisztrációs létszám csökkentésével, és a még kétségtelenül jelentős belső tartalékok feltárásával mindez megvalósítható. Az életszínvonal növeléséhez elengedhetetlen. hogy a személyi jövedelmek továbbra is a tervezettnek megfelelően alakuljanak, a munkások idei bérezésénél, az egyszeri béremeléseknél, mindenütt tartsák szem előtt a Központi Bizottság novemberi állásfoglalását, törekedjenek még fokozottabban a szocialista bérezési alapelvek érvényesülésére. Ide tartozik az üzlethálózat további bővítése, az áruellátás radikálisabb megjavítása, az árak fokozottabb ellenőrzése, a szolgáltatások bővítése stb. Á pártszervezetek szerepe Beruházások A beruházások tervszerűen haladtak. Tavaly az olajipar íej esztésére szánt 736 millió forintot beépítették, s most n.ar a korábban elmaradt szociális épülete* laboratóriumok is elkészülte*, A Lenin karát és a Nagykörút között mintegy 2 ezer lakást kapcsoltak be a földgázfogyasztásba, jóllehet, a DÉGÁZ nem a maximális szervezettséggel végezte a 'olgát. Jól halad a szalámigyár bővítése, de valószínig hogy részben ácaav&s.er Minden közérdekű föladat végrehajtásában a kommunisták aktív segítségére is számít a párt. A pártszervezetek rendkívül sokat tehetnek, ha összefogják a tagság erejét, és mozgósítanak minden jó szándékú, tettre kész szegedi honpolgárt Lássák be, hogy bár valamennyien a termelésből élünk, és erre állandóan oda kell figyelni, a lakosságot a speciális közgazdasági problémáknál jobban érdekli, hogy haladnak-e az építkezések, normálisabb-e a közlekedés, fölveszik-e a gyermeket a bölcsődébe, óvodába és így tovább. A pártszervezetek kérjék számon a beruházásoknál esetleg tapasztalható pazarlást, ügyeljenek a dolgozók szociális körülményeit javító intézkedésekre, ne engedjék meg a lakosság számára fontos termékek gyártásának megszüntetését. Nyilvánvaló, az árképzés nem egyszerű könyvelési feladat, hanem a termeléssel kezdődik, a költségek leszorításával, a jobb anyagellátással, takarékossággal, tehát támogassanak — mint eddig irányuló'törekvést, segítsék a vállalati erőforrások maximális kiaknázását. A munkaverseny — és a Dolgozz Hibátlanul mozgalom hihetetlen tartalékokat rejt magában, s a pártszervezetek ezt nem hagyhatják figyelmen kívüL Állandó pártfeladat az ellenőrzés: hogyan hajtjak végre a határozatokat, szem, előtt tartják-e a népgazdasági érdekeket, nem próbálják-e valahol indokolatlant emelni a termékek árait, hogy ezzel tisztességtelen haszonra tegyenek szert. A kommunisták gondoskodjanak róla, hogy az agitáció — főleg személyes beszélgetések formájában — mindig térjen ki a fő tennivalók ismertetésére és megértetésére, de ne hanyagolja el a dolgozókat érdeklő kérdések megválaszolását, illetve észrevételeinek, jelzéseinek továbbítását a vezetőséghez. Természetesen a kommunista példaadas továbbra is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az egész lakosság egyetértően dolgozzék céljaink eléré-