Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-27 / 48. szám

4 KEDD, 1973. FEBRUÁR 27. A nyugdíjas dolgozók ^•szabadságáról T. F. SZOK Mii olvasonk A munkaviszonyban töltött szabadság ugyanolyan mér­30 évi MAV-szolgalat Mtáti idő alapján járó pótszabad- tékben megilleti, mint a tor­ment nyugdíjba. Nyugdija- ság megállapításánál a nyűg- vényes munkaidővel foglal­zasát követően, de jelenleg díjazást megelőzően munka- koztatott dolgozókat. Vagyis is mint nyugdíjas évi 840 viszonyban töltött időket is évi szabadságát teljes egé­órát dolgozik. Kérdezi: a alapul kell venni. Minden szében megkaphatja. A ren­pótszabadság kiszámításé- munkaviszonyban töltött két des szabadság idejére járó nál figyelembe kell-e ven- év után jár egy nap pótsza- átlagkereset azonban ilyenkor ni a nyugdíjazás előtt mun- badság. A 12 nap alapsza- csak a munkaidejével ará­kaviszonyban töltött időt, badsággal együtt azonban az nyos időre jár. Tehát ha a és végül a szabadság ideje évi szabadság a 24 munka- dolgozót kéthetenként hat beszámít-e a 840 órakeret- napot nem haladhatja meg. napon át napi háromórás be vagy azt külön, a 840 Például az a nyugdíjas, aki munkaidővel foglalkoztatják, órán felül kell kiadni? 840 órát négy hónap alatt akkor egy szabadságnapra is A Munka Törvénykönyve dolgozza le. az évi szabad- háromórai átlagkereset jár. és a végrehajtásra megje- ságának négy hónapra eső Ha például a nyugdíjas lent rendelkezések szerint a részére jogosult. Vagyis évi nem dolgozik minden nap, nyugdíjas dolgozónak is szabadságának egyharmada- hanem csak minden második ugyanazon elvek szerint jár ra. A rendelkezések szerint nap, úgy szabadságának fe­a fizetett szabadság, mint a megilleti az évi szabadság a lére jogosult, ha pedig min­rendes dolgozóknak. Ez azt nyugdíjas dolgozót akkor is, den harmadik nap dolgozik, jelenti, hogy a nyugdíjas ha a törvényesnél rövidebb akkor szabadságának egy­reszere is megkell állapítani munkaidőre alkalmazzák jogosult Végül az evi szabadságot, s ebből Vagyis például a 840 órát j h annyit kell kiadni, amennyi nem egyfolytában. teljes "^^eazuK., nogy a sza a munkaban töltött, illetőleg munkaidővel dolgozza le, ha- badsagban eltöltött idő az ezzel egy tekintet alá eső nem részmunkaidőben. Ha ^ 840 0134 keretbe besza­idóre esik. (6/1967. (X. 8.) Mü. az Ilyen módon alkalmazott mit ugyanúgy, mint a mun­M. sz. r. 13. paragrafus (4) nyugdíjas dolgozó a hét min- kában töltött idő. bekezdés.) den napján munkát végez, a Dr. V. M. L KERÜLET Házasság: Tuska János és Zá­rton Zsuzsanna. Fodor Ferenc és Wlnter Izabella, Jaksits Lász­ló es Répást Ilona, Csótí Lász­ló és Kalmár Maria. Kiss József iá Győri Gizella. Petrán Antai és Tóth Gizella, Csere József és Szabó Judit házasságot kötöt­tek. Születés: Faragó Lászlónak én Bekovits Ildikónak Mercédesz, Budai Gábornak és Kószó Ro­záliának -Sándor. Kocslpéter Gé­zának és Rátódl Irénnek Rená­ta. Dobrotku Jánosnak és Mó­lók Mariának Mária Judit, dr. Anyakönyvi hírek ül. KERÜLET KaHvoda Imre Gyulának és Horváth Máriának Árpad Ló­ránt, Kolompár Lászlónak és Kolompár Máriának Borbála. Vass János Józsefnek és Dec­ker Katalin Teréziának János Imre, Bozókl Mihálynak és Pa­taki Margitnak Szilvia, Gavrán Andrásnak és Szalma Gizellá­nak Eva, Korányi Mátyásnak és Sólyom Matildnak Nóra Matild, Mojzes Tibor Józsefnek és Dóri Margitnak Rudolf Tibor, Kato­na János Mátyásnak és Papdl Erzsébetnek Erika Katalin. Tom­bécz Gábornak és Horváth Ilo­nának József Csaba nevű gyer­mekük született. Halálozás: dr. Szdts István, Házasság: Papdl József János RapI Miklósnak és Sasvárl Ró- és Kószó Eva. Polyák József és zaának Róbert Miklós, Mlha- Virág Ilona Eva, Döme Miklós Icczki Lászlónak és Kergyik Ka- Vilmos és Kojnok Anna házas- Gombó Julianna, Szalal Antal­iallnnak László József. Samu ságot kötöttek. né Fellner Mária, F116 Józsefné Józsefnek cs Burai Máriának Jancsik Dorottya, dr. Hódi Pál, Róbert, Halusz Imrének és Csa- Születés: Dukál Ernőnek és Farkas István. Fridvalszky Ilo­mango Juliannának Gábor, Ru- petrecz Sárának Andrea. Lo- na, Stelnek Oszkárne Borbola, zslty Bódognak és Kókai Mag- vászt Antalnak és vér Juliánná- Piroska, Rózsa Gyuláné Rácz nosnak cs lJalazs Juüannának 3*1"S"SK& fiSSS And- Anna Piroska, Méhely Láaz.óné Rita, Kovács Péternek és Av- ráSi jenei Józsefnek és Czvttkó Szöllósy Etelka, Rlsztln Iván­rém Marínnak József Sándor, Máriának József. Karacs Sándor „é Holobán Erzsébet. Szabó Sán­Baranyl Istvánnak és Lukács Kerencneic és Tapodi Ilonának d ^ Kerekes Veron Marko­Márianak Ildikó, i»dics Zol- Attiia Toth lmre Mátyásnak és Kerekes verőn. Marko tannak .-s Tandarl Irénnek Kin- Fehér Mária Annának Edina ^é® Erzsébet, Mészáros Béláné ga Orsolya. Kával Istvánnak és Zsuzsanna. Palócz Pálnak és Kocsis Rozália, Marclnkó Ml­SÍSSf1 SSmSnair^éi1"" Tftíík Bz**á\ 1}°"í"\&f Kál'hályné Bur Teréz, Novaszel Já­katos Kálmannak és Török -/séfnek és Nvári Annának Tün­lrénnck Edit íren, Balázs Fe- de Aranka. Csányl Józsefnek és nos- Kiss Imre> Orosz Istvánné renenek és Oonda Erzsébetnek Dudíia Borbálának Anasztázia, Takács Margit meghalt. Aranka, Erős Jánosnak és Eg- , . - 1 rl Gizellának Anita, Szabó Sán­dornak és Kotogány Olgának Tibor Tárnáé, Fodor Miklósnak és Csányl Erzsébetnek István Miklós, Tolnai Ferencnek és Tóth ibolyának Ferenc, Nagy Vincének és Korcsmáros Má­riának Erika Tünde, Kovács Józsefnek cs Kurucz Margiinak Margit Móntkn. Nagy Sándor­nak cs Szamosvölgyi Mariá­nak Sándor Zoltán, Szűcs Vin­cének és Szekeres Jolánnak Zoltán, Ötvös Janosnak és Áb­rahám Juliannánk Beáta, Csiz­más Lászlónak és Varga Máriá­nak László, Kácz Kálmunnak és Tóth Margitnak Edit, Kertész Sándornak és Vlncze Julianná­nak Attila Zsolt, Havasi János­nak és Vass Emíliának Attila, Zsoldos Sándornak és István Erzsébetnek Beáta Gabriella. Bagó Józsefnek és Bán Ibolyá­nak Csilla, Krabót Jánosnak cs Gajdács Ibolyának János, Ha­lász Mihálynak és Czakó Juli­annának Erika, Farkas Bene­deknek és Makra Irénnek Attila, GtUay Endrének és Kókai Ka­talinnak Zoltán. Veszelovszki Mihálynak és Csiszár Ilonának Zsolt. Fodor Sándornak és Laj­kó Veronikának Marta, Gitay Kálmánnak és Kancsár Gizellá­nak Tamás, Pásztor Sándornak és Balázs Margitnak Sándor. Kasza Istvánnak es Piti Karoli­nának Mónika, Farkas Lajos­nak és Juhász Etelkának And­rea, Farkas Kálmánnak es Szu­bu Erzsébetnek Krisztián, dr. Kun Zsoltnak és dr. Kiss Gabriellá­nak Orsolya Gabriella. Juhász Lászlónak Cs Baanyász Klárá­nak Gábor, Szécs! Lászlónak és Bnkos Erzsébetnek Zsuzsanna. Csányl Sándornak és Rozsa Er­zsébetnek Erzsébel Piroska ne­vű gyermekük született. , Halálozás: Faragó Menyhért­né Dina Anna, Dobo Jozsefne Molnár Anna. Farkas Ferenc. Tél vegi határ Milyen a tél végi határ? inkább reprezentáló ünnepi jon tüzelőjükről fejadagjuk. Szép és bizakodó. Amilyen a aktus volt, hozzá körítésnek ról, háztáji földjükről, föld­földművelők kedve. És az jó, az elnöki beszámoló, s több- járadékukról és a szociális sikeres zárszámadások zaj- felé a lényeg véka alatt segélyekrőL Forráskúton ál­lottak a szegedi tájban. A maradt, a szomorú vagy igen doznak erre. Szép összeget, korábbi évekhez viszonyítva csekély eredmény. Most nem Tavaly 1 millió forintot köl­kevesebb lett a mérleghiá- így történt. A téesztagság töttek a szociális és kulturá­nyos, veszteséges szövetkeze- egyre inkább él a szövetke- lis alap terhére. Autóbuszt tek száma. Kifizették a pré- zeti demokrácia adta jogá- vásároltak és az idén azzal miumot, a nyereségrészese- val és megkérdezi a vezető- viszik különböző országjáro dést, pénzosztó napok jártak ségtől; hol a haszon elnök utakra az idősebbeket éal megyeszerte. Néhol bőven ju- elvtárs? ^rrU^c^Snl "SThS A tápéiak zárszámadásában. mn mérleí ami ™«yon elhúzódott és az jutnak eszembe, amiket a S^T I^^TASIIJO érdeklődőket eléggé elcsi- zárszámadási közgyűlésen ^ásS^Sott^m! ívett e,m0nd0tt csak a tavalyi eredményeket, ^feJvlz£ sikereket és kudarcokat ele- nos! Jogaval leszavazta a ve fiatalokat. Juhász Vince bácsi szavai — Nem kis gond egy csa­ládban sem megtervezni aa Bjacrcoci cs auumvviua cic- ,, „ iduuun ann nicgLci vcuu a. mezték. hanem azokat a ta- ! *évi életet, hát még meg hn:,«.,t,i,(Ai-nt let-nyepesegből való százaié- „„^-^„j „o«r>7 f^ícet TTÉttü- ft arányát sokall ™n^;hetnelC • kÖZÖS sobbek kértek szót és szen­munkaban. vedélyesen, tisztességgel, a A szegedi Móra Ferenc közös szeretetével beszéltek Tsz-ben keservesen valósítani. Ilyen nagy közös­vezetők ^Vavára^Idő- széb eredményeket vezetők javara. Ido- elém. 6Hásj dolog ^zért mondok köszönetet Mi öre­jó szóit i0 hangosan köszönjük. Persze, más tapasztalatok is gazdagítottak az elmúlt hetekben. Érdeklődtünk egyik termelőszövetkezetben, mikor tartják a mérlegbe­pana- és kérték vezetőiket, váltoe szólták, hogy hiába termel- tassanak az arányon, egyen­ték meg a karfiolt „olyan lőbben részesedjenek a több­szépre sikeredett, nyolc let nyereségből. És a téesa­nyelven beszélt", nyolcvan vezérkar korrigálta korábbi fillérért kilóját nem volt döntését, engedett, s meg­érdemes leszedni. A káposz- nyugvásra jutott a tajpág, tával is póruljártak, még # hangulatban folytatódott számoló közgyűlést A tit­vidékre is szállították, ami kor Szegeden nem vették át a zárszámadás, a közösség kárnő válasza; „Nem kap­tőlük, ám visszahozták és holnapjainak megteremtve tam felhatalmazást az elnök újra vihették kocsikázni, or- az emberi tisztességét, ami- elvtárstői hogy ezt a sajtó­szágot látni. Ilyen panasz kor is nemcsak a munkára, val közöljem." hangzott el Bak sort is, hogy de a kollektív döntésre is I a rengeteg karfiolt hiába bátorítják termelték, nem kellett a he- gadva véleményüket, resked elem nek, nem vet- Szépen tanácskoztak pfl­ték át Megtörtént az az eset te, a tagokat elfő- hogy az egyik mérleghiányos termelőszövetkezet zárszám­adásán hangos szóval bírál­jnufíssAáss: ^^^^ éT lelkesedéssel Tárhóeátátt 'dott" megsértette a szövel­Számos helyen elmondot- ttók keaeti Magaságot Ugyanis,I neíí^k SS^diWk ^^J^rJLJ^S költség, az alkatrészek ara vitték annak ideién a merleghiány összege a 12 magasra tornászott, a sze- ket annaK !Qejen a mmiAf F.<= mmt téeszbe, hanem életük részét milliót meghaladja. És mint a zárszámadási beszámolóból gedi Móra Ferenc Tsz-ben , . épp a közeli napokban tör- kiderült ez kevesebb lett tént, hogy 900 kilométert v^tk hciLn^f^^övetke^'i a,,g ha,adta meg a 10 miU utaztak ebben a kis ország- ^f^vj? ^ jgovetkezeil liót. Érdekes szemlélet Nem ban egy alkatrészért, ami- ^dta ad™ az a baj és gond, hogy évről nek az értéke 800 forint. 'I^ V^J Tmit veszteségesen zárt a Időközönként bizonyos alkat- ^^itek a külö^b aiZti Vetkezet, hanem, hogy aa részek eltűnnek szőrén-szá- _ jf^etí újsag me®rta­Ián. Aztán újra megjelennek S^tLS' toHHre a piacon, hirtelen előkerül- ^^ erőfeszítések többre Sok szén élmény, felemelő nem voltak képesek. Hol perc gazdagította van már a két-három-négy zárszámadásokat az idei Minden­nek, de jóval drágább áron. sr.£343s: resáriSFS S-ártsrrsa Néhány éve még tapasz- még, hogy szebbé, derűsebbé vetkezik, talhattuk, a zárszámadás tegye napjaikat, gondoskod-sz. Lakács Imre Nem messze ide. a Petőfi Sándor sugárút alatt lakott a derék munkásköltő, Pestalics István (1856—1932), „a szegedi munkásság Tán­tam össze a Roya! kávéházban Babitsot.:: Egész felolvasó-délutánok voltak a lakásán, az ő utánozhatatlanul eredeti, különös és hatásos. csics Mihálya", ahogyan Juhász Gyula nevezte, éneklő modorában.. Babits maga is vallott Szegedről. Útirajzá­ban 1909-ben, nem valami hízelgően, Porvá­Innen a Hunyadi János utca felé visszaka­nyarodva. a Partizán u. 16. sz. házon ismét emléktáblát találunk: itt lakott szegedi tanár­kodása idején Babits Mihály (1883—1941). A leleplezésen. 1956-ban, egy évvel halála előtt, rosnak nevezi: „De a por néhol csillogó, és a Porváros néha- szép." „Itt az emberek szemé­ben a homoki bor tompa fényét látom." Vér KUviny! Mlhályjié Wöller Irén, Palyl Antalné Kocsis Jusztina. Rákóczi Attila. Vörös János. Farkas Istvánná Kukuszi na. Katona latvan. Molnár zsef, Kispéter Jó/sef. Kopasz József. Farkas Kóbert. Kemény Jánosné Hts/ak Sarolta. Czibo­lya András. Dániel l'éterné Ge­deon Paulina. Csecsei Imre Ue­raezka Mihály. Llbor -Julianna meghalt. n. KERÜLET HazassáR: Ballal Miklós Ott volt Szabó Lőrinc is, és utána ő idézte Györgynek 1927-ben adott interjújában pedig így vallott emlékeiről: „Nagyon nagy munkában töltöttem az Idő­met, a város életéből keveset ismerhettem meg, de azért élénken és jóleséssel emlékszem a nagy, hosszú sétákra a körtöltésen és Újsze­geden. És a kirándulásokra is emlékszem, Szaty­mesterének és barátjának emlékét. Babits 1906 őszén került a szegedi főreál Is­kolába (a mostani Vedres István Építőipari Technikum Horváth Mihály u. 2. sz. alatti épü­letébe). Első lakása nem itt volt, hanem a mai József Attila sugárúton, az akkor Szent György mázra.. 11. Babits Porvárosban u 11. sz. házban. Ott nem érezte jól magát, így már a karácsonyi szünet előtt az akkori _ JB _ Vitéz utca 16. sz. házban lakó ismerős csa- merengve nézte a' szomszéd ház falára fölfutó" Iádhoz, Schmidiekhez költözött. Anyja korhol- vadszőlőt. Juhásztól tudjuk azt ls, gyakran könyökölt ki Babits az ablakba, s elmélvedve gondolataiban Éder Zoltán Babits a katedrán (1966) efmű ta is pazarlásáért: „Különben sincs olyan igen Egy kis kitérőt kell tennünk: az Ady téri nagy és rendkívül elegáns szobára szükséged. könvvében így összegzi Babits és Szeged kap­egyelem Táncsics Mihály u. 2. sz. alatti beja- ahol eddig százados úr lakott (és ezredeseket csoíatát­rátához. Ebbe az épületbe járt 1930 és 1935 fogadott^ így írja Schmidtné), mert te csak között Radnóti Miklós. (József Attila azért pályád legelején szerény helyettes tanár vagy. nem járt ide, mert az épület csak 1925-tól lett akinek fizetéséből kell megélni..." az egyetem bölcsészeti karának helye, koráb­ban a Dugonics téri központi egyetemen volt) Tolnai Gábor így írja le itteni első találko­zásukat: „1930 szeptemberének végén szorítottunk először kezet. A déli nap tu-rcsán tükröződött a bölcsészeti kar nagy lépcsőházának színes üvegablakain át. A harmadik emeletről bal­lagtam lefelé. Ö a második és a harmadik eme­let fórdulójánáil állt. évfolyamtársával Baráti Dezsővel, akit néhány hete már ismertem. Ba­ráti ismertetett meg bennünket egymással. Rad­Au- Lnt,ü úgy, állt vékony, izmos alakjával a színes JÓ- nblakúvegen átszűrődő napfényben, mint vala­mi szikár, gótikus szobor." Pár perces barát­kozás Után már átnyújtotta a Pogány köszöntő dedikált példányát új, barátjának. „Együtt tá­voztunk hármasban — folytatja Tolnai — a bölcsészeti kar Szukováthy téri épületéből. Az­óta Ady Endréről nevezik a teret A kapubejá­ratról jobb felé kanyarodtunk. Pár lépésre a esabi Zsuzsanna, voliord lat- kaputól ma emléktábla idézi az egykor itt ta­von OS Valkovlg Mária Csa- , ^ kft,tó éveit­Az epületben különben sok más író is meg­fordult. Itt tartotta az auditórium maximumban híres egyetemi előadásait 1930 és 1944 között Sik Sándor (1889—1963). 1952 november 17-én a II. országos nyelveszkongresszusom fölszólalt Jtt, Vena Péter ets ülyee Gyula. „Bár Szeged városa nem adott Babitsnak jelentős művészi hatásokat. Szeged és az Al­föld színei mégsem hiénvoznak műveiből. Sze­Babits mégis maradt itt 1908 nyaráig, amikor geden született a kötetbe nem került Tisza a kultuszminisztérium illetékesei jónak látták hídján című verse. Szegedet idézi az Ütinaoló őt Fogarasra helyezni. Alkotó csöndet talált prózában és versben. Szatvmazi kirándulás em­ebben a házban. Juhász Gyula őrizte meg szá- léke alapján viszi a -gazdag írnok- -város mimkra életének pár villanásnyi képét: „Éle- melletti- tanyájára hősét első regényében. S tét megosztotta az iskola és az irodalom között, volt idő, amikor csak az éjszaka óráit szakít­hatta a költészetnek, mert terhes és sokoldalú tanári működése egész napját lefoglalta. Meg­utópisztikus regényének bizarr nagyvárosát a Tisza-partra, az újszászi és szegedi színtérre helyezi. Ahogy maga mondta, a Szeged és Vidéke esett, hogy késő reggel benyitottam hoezá, és volt az első újság, amelynek munkatársa voilt. még mindig olvasmányába elmerülten talál­tam. Lámpája égett, pedig a nap mái- régen besütött ablakán." A Nyugat előtt ebben a lapban jelent meg a legtöbb írása: Szegedre helyezése előtt két fordítása, itt-tartózkodása idején huszonkét frá­Itt írta a Levelek Írisz koszorújából számos távozása után pedig 1908-ban három. 1909­darabját, itt érlelődött meg benne a Dante- ben két. verse. ^^^ fordítás, itt írta a Szagokról, illatokról szóló kísérletét, és a Magyar esszék című — elve­szett — tanulmánysorozatát. „Néha — foly­Élete folyamán többször ellátogatott Szeged­re,* -élénken és Jóleséssel* emlékezett ott töl­tött éveire, áthelyezése emlékéről pedig ezt szar Bt»la ca Farkas Erzsébet. Börcsök Fcicnc cs Bedc Eva, Baratli Antal ós Uuruzs Mária, Németh József cs Ulága Roza­11a hazasságot kótttttek. Halálozási Bakos Károlyné Halász Róza, Fodor Józsefné sági veronika, Hcdai Ferenc mcttiak, tatta Juhász — eljárt a kávéházba is. a Tisza mondta: -Fogarasra helyeztek át. emlékszem tanári asztalához, ahol Bérezi kolléga sakko- arra a hangulatra: nagyon kétségbe voltam es­zott és felsőbb matematikát magyarázott, ahol ve, hogy el kell hagynom Szegedet.-*" a kis Blau egészen rossz véleménnyel volt a véletlenül napfényre kerülő Babits-versekről. Elhelyezése utáni „többszöri" szegedi láto­gatásáról nem tudok: egyről csupán. 1923. má­ét, ahol egy megértő lelkű és szerető szívű jus 20-án, amikor Kosztolányinál és Mórával költőtárs is találkozott: a finom, müveit Kun együtt köszöntötték a Belvárosi (ma Szabad­József, a Kiss József-imádó, ö volt Babits első ság) Moziban a negyedszázados költői pályáját valódi méltánvolója Szegeden, es ö mutatta ünneplő Juhász Gyulát, s másnap együtt rún­be Kiss Józsefnek... Baljuss Bélával cm hozr dúltak hé Topért

Next

/
Oldalképek
Tartalom