Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-27 / 48. szám

KEDD, 1973. FEBRUÁR 27. Szokások ésvéletlenek? NEM AKAROK APA LENNI. Fiatalokat faggat, ostromol megint Kállai István: mit tennének, ha... A feltételes mód éppúgy illik szombat esti zenés tévéjátékára. mint a korábbi Mit tenne Ön?-sorozataira. Akkor a közönséget, most a divatos popzenét, a slágerbeatet választotta szerzőtársnak. Sanyi (Zola Márk) a külföldi turnéról hazatért gitárcsillag nem akar apa lenni, s ezt élénk taglejtésekkel, || KEPERNYÓ Könnyűépítési program A hazai építőiparban éppen olyan technológiai forradalmat, változást jelent a könynyűszerkezetes építésmód. mint a lakásprogramnál a házgyári hálózat. A kormány könnyűszerkezetes központi fejlesztési programjának idei menetrendje szerint az év első félében kerül sor a főként Angliából, Franciaországból és Olaszországból küldött licenc-ajánlatok elbírálására, s a döntésre. A fejlett és a magyarországi alkalmazásra különösen gazdaságos külföldi licencek, műszaki eredmények mielőbbi átvétele, megvalósítása érdekében még az idén megkezdődnek e korszerű könynyűszerkezetes termelési bázisok beruházásai is. Természetesen figyelembe vepzik azokat a hazai könnyűszerkezetes műszaki fejlesztési eredményeket is, amelyeket#néhány jelentős vállalat — a Fémmunkás, a Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat, a Dunai Vasmű sbt. — már megvalósított. Szállítják a vetomagot A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat telepeiről nap mint nap növekvő menynyiségű vetőmagot szállítanak a gazdaságokba a tavaszi vetésekhez. Feltöltötték a kereskedelmi hálózat üzleteit is. Február közepéig 2800 tonna tavaszi árpa-, 1100 tonna kukorica- és 400 tonna zabvetőmagot küldtek a gazdaságokba. Tavaszi árpából minden igényt ki tudnak elégítefil, kukorica vetőmagból is elegendő áll rendelkezésLiebmann Béla felvétele Elöl Sanyi (Zala Márk), aki nem akar apa lenni, a háttérben Szöszi (Bencze Ilona), aki apává teszi elasztikus mozgásokkal kísért dalban adja a nézőhallgató tudtára — mint a beaiban szokás. Hanem megjelenik Szöszi (Bencze Ilona), s keresetlen egyszerűséggel közli, futó kalandjuk gyümölcse jelenleg a bölcsődéli /tára az apja^P^^^^^^^^^* mint az életben szokás. r°Pke tényvázlatból kiderül, jának jeleneteit. Mindhárom Sanyi oroszlándühében me- V£dós és valótlan elemek abszurdnak is tekinthető gint dalra fakad — mint a elegyéből áll össze ez a kis (inkább tartalmával mint beatben szokás mire Szöszi musical- ahol a zene és a technikájában), amennyiben nyilatkozatot kér tőle, mond- s2"*1 ne™ teljesen fedi egy" az élet valóságos konfliktujon le a gyerekéről — mint mast' valahogy nem passzol sainak fonákjait adja. Rhys az életben nem szokás. Sanyi , P?di« a zene jó Andrian pillangóéletű Evemegmakacsolja magát — (Schock Ottóé), és a történet lynje társakat keres, de a mint az életben szokás a 1S mai- izgalmas lehetne. Így megszokások szorítóbilincse lány blöffölni kezd a rivális azonban meglehetősen felszí- elől menekülnek James gitárcsillaggal készül jegyes- nes m'!rad- s bár a válasz- Saunders unvtkozó a szonyai. ségre — mint a beatben ez i°tt niuía^ nem követeli az Penelopé és Camilla is, Phiszokás gavallérosan távozik elet kul°nosebb mélységeit, Hpp Moeller Menelaosza pe— mint az életben nem szo- a ?2erzo kacérkodik vele, be- dig fintort mutat a mondákkás és Sanyi feldúltan ro- Igen Ezért aztán kicsit csa" ba fogalmazott történelemhan'ellenlábasához. Szamosi ódá;'t ,is kelt Rokonszenves nek: dehogy is bánja a szép Pixihez (Sztevanovity Zo- torekvese Kállainak a mai Helenét. csak vigye Párizs, rán) — mint a beatben ez fiatalok problémáit keresni ha kell" neki, magának már szokás. A "félreértések tiszta- ~ egyszer úgy igazából is elege van belőle. Az a néző tódnak - mint az életben elmerülhetne benne. Bizto- érzése ^ h6sök fe]old. san tudna többet mondani . , ,, , . .. „ , hatatlanul maganyosak. A VÉLETLENEK. Ezzel a . i, ,, közös címmel illette a tévé f^1® nem véleüen. szombat éjszakai bemutató- N. L szokás, a szerelmesek egymásra találnak, s boldog táncot lejtenek — mint a beatben ez szokás. Ahogy e Koszta Rozália kiállítása Dicséretes és nagyon fon- tenl napjaink bonyolultsá- múlt és jelen között. Ügy to:» tevékenysége a szegedi gába. Sötétkék, sötétzöld akar korszerű lenni, hogy Móra Ferenc Múzeumnak, kontúrokkal összefogott alak. nem felejti gyökereit. Téhogy időnként lehetőséget jait jellegzetes mozdulatok máit egyforma biztonsággal teremt a Délalföld más vidé- megragadásával tipizálja. S találja meg a csirkepucoló, kein dolgozó képzőművé- e kék kontúrháló színes, nagy bafejtő falusi öregasszonyok szeknek a szegedi bemutat- feltjai teszik a festményeket között és a hónuk alatt gikozásra. Olyanok ezek a dekoratívvá, ám néha me- tárt szorongató tinédzserek kiállítások, mint egy kapocs révvé is. Kcszta Rozália lát- között, stílusát egyszerre alaa legszűkebb pátria, és az hatóan jobban érzi magát az kítják a tápláló hagyományok országnyi-tág határok között, idősebb emberek és a sötét és napjaink törekvései. Arról győznek meg bennün- tónusok között. Ezért érzem Koszta Rozália alinvefőer, ket ezek a tárlatok, hogy legsikerültebb alkotásainak X^? pfkttoS 'Sfhs van ennek a Dél- az Apám es az Anyám emu k középpontjában az eJro. alföldi tajnak olyan mégha- portrékat es a Dédanyám a ^ áll -te -(VaI ó, tározó jellegzetessége, mely lányaival című nagyméretű a bt egyforma hűségre kötelezi a kompozíciót. A sötétkékek, ES spekumakói, a vásárhelyi, a gyulai sötétzöldek, feketék, barnák ló . ^ és a szegedi művészeket tömbszeru, sík foltjaiból gg* tíTztak-tömS st egyaránt. A makói Takács ezeken bontja ki legrepre- etld^fk(xJlc Győző, a vásárhelyi Fekete- zentánsabban a képeket hu- CSSSoít hazefpar.J- hogy csak az mamzato sárgászöld tónusok- konstruktivitás. Egy-két képe utóbbi idpk legemlekezete- ban megfestett arcokat, ke- eevszerűsebb hasonló kiállításait em- zeket Figurái köré gondosan ^tűn k ^vi égTSe lítaem — utan vasarnap dél- megválasztott, jellegzetesen , , , f" ben a Horváth Mihály utcai paraszti tárgyakat fest; régi az emberek helye. Vagy csak Képtárban Koszta Rozália lábasokat, vödröt, kosarat, a művész szeretne ilyen viGyulán élő festőművész al- cserepeket. Ezeknek a tár- lágosan és tisztán látni, ilyen kőtáraiból nyílt kiállítás, gyaknak is épp oly fontos egvértelműel1 eliga^dni boSzelesi Zoltán muveszettor- az emben mondandojuk, _ , . , "; n ténész megnyitójában úgy mint maguknak a i'igurákiellemezte a kiállítást, hogy Koszta Rozália képeivel a vidéki rokonok kopogtattak A képek emlékező, megbe hozzánk. Valóban, a festő őrző, nosztalgikus borongósképein néhány kivétellel fa- sága a fiatalokat ábrázoló lusi emberek jelennek meg. portréknál oldódik fel. Ezek Nagykendős öreg nénik, csir- közül kiemelkedő a Laci cíkepucolás, babfejtés, varró- mű arckép, amelynek piros gatás közben megfestett asz- hátteréből ragyogó kompoziszonyek, nyakas parasztem- ciójú kamaszfej bontakozik berek, fiatal lányok és fiúk ki. E sorban — Dávid, Kéknépesítik be képeit. blúzos lány, Portré két hát„ .• térrel, Anni — a Viktor cíKoszta Rozalia szűkszavú m„ ké jelenti a legszélsö festő. Tőmondatokban vall ^ mel a g^ tartó 1 fiúalak harsánysága egyszerre igyekszik hangsúlyozni A hazai veseátültetésekről A Miskolcon január 31-én végrehajtott veseátültetésről sokféle híradás jelent meg és hangzott el. Most összefoglaló tájékoztatást kért az Egészségügyi Minisztériumban Pálos Miklós, a Hétfői Hírek munkatársa. geztek először átültetést úgynevezett hullavesével. A nőbeteg a műtét után 14, a férfi 40 napot élt, mindkettőnek működött az új veséje, szepszisben haltak meg.) Előzmények — A szegedi kísérletek jelentősége — folytatta a főosztályvezető-helyettes —, hogy tapasztalataink vezet— A hazai orvostudo- tek a felismeréshez: csak mány milyen gyakorlati tervszerű felkészülés, orszátapasztalataira tápászkod- p™fa? hatlak a miskolci műtét tartós eredmé^ alkalmával? — Az első veseátültetés Magyarországon 1962-ben, Szegeden történt, az ottani Orvostudományi Egyetem Sebészeti Klinikáján dr. Petri Gábor professzor irányításával. Akkor ez még úttörő kísérletnek számított, mert megelőzően Európában csak Angliában és Franciaországban végeztek hasonló műtétet — válaszolta dr nyeket. Szeged-Miskolc — Mi a magyarázata annak, hogy a miskolci veseátültetést csak két héttel a műtét után hozták nyilvánosságra? (Ez történt es év Január 18-án a szegedi sebészeti klinikán végrehajtott negyedik veseátültetés után. A beteg, egy 21 éves fiatalasszony, aki az átültetett, de a szervezet által be nem fogadott vese eltávolítása után él. A donor a beteg édesanyja volt.) — A tapasztalatok bizonyítják, hogy bármennyire lelkiismeretes és szervezett a felkészülés — folytatta a minisztériumi főosztályvezető-helyettes —, az első próbálkozások nem feltétlenül járnak eredménnyel. A fentiek alapján mi és a program előkészítésében és szervezésében részt vevő szakemberek egyöntetűen úgy ítéltük meg. hogy a közvélemény, és különösen az átültetésre váró betegek nyugalma érdekében helyes, ha megvárjuk az első válság, a krízis utáni napokat. Véleményem szerint, sajnos, még így is túl korán, túl nagy szenzációként került nyilvánosságra a miskolci veseátültetés híre. A Szeged és — A veseátültetés ma még mindenütt a világon Mosolygó Dénes főosztályve- nagy kockázattal járó felzető-helyettes. — A szegedi űdat — mondta dr. Mosolyegyetem orvoekollektívája Dénes —, még olyan or1967-ben két további vesát- szagokban is, ahoj már nagy _ __ ültetést hajtott végre. Az ak- gyakorlattal rendelkeznek. Miskolc között"kiaiakult eL kor rendelkezésre álló, még (A közelmúltban adott hírt hiányos nemzetközi tapasz- a sa.itó Oláh Kálmánné eltalatok és az elégtelen fel- hunytáról, akit Heidelbergszerelés nem tették lehetővé ben. Nyugat-Németország- mény figyelmét és feleslea részletes szövetezonossági ban műtötték.) A szervátül- gesen terhelte a nagy odaVlZSLel:é^étí továbbá tetősnél a műtét sikere még kf - aiiAn, t^jjj az ejs5 lépcsőfok. Hiszen előfordul, hogy az átültetett vesét nem fogadja be a szervezet, s akkor azt sőbbségi vita mellékvágányra irányította a közvélea kilökődés elléni küzdelemhez sem álltak rendelkezésre ma már hozzáférhető gyógyszerek és tapasztalatok. újból el kell távolítani. galmakkal járó munkában részt vevő egészségügyi dolgozókat ,és orvosokat. Pálos Miklós nyolult századunkban? Tanrii Lajos Donor: az édesanya (Az első, 1962-es szegedi műtét alkalmával egy veseelégtelenség végstádiumában levő 26 éves fiaMegjegyzéseink A Hétfői Hírek tegnapi számából vettük ezt a nyilatkozatot, mivel, ha megnevezetljenül is, a Délmagyarország február 18-i számában Átültetett elismerés címmel megjetal'embernek"testvéreegyík le?í írasák°z kaPCsolódik Dr. Mosolygó Dénes főosztályvezeto-helyettes szavai szerint az Egészségügyi Minisztériumveséjét ültették át. A beteg a műtét után 76 napot élt. A halál oka: szepszis (vérmérgezés) és az, hogy a szervezet nem fogadta be az új vesét. Az 1967ben operált két beteg, egy 18 éves férfi és egy 26 éves nő volt. Ekkor véőt körülvevő mikro-világ embereiről. Tipizálása kicsit napjaink kamaszlázadását és emlékművekké merevíti asz- az előadásmód dekorativiszonyfiguráit, mintha az idős tasat. parasztasszonyok nagyken- Izgalmas erőfeszítéseket dőbe bugyolált tiszta és egy- tesz Koszta Rozália, hogy szerű életét szeretné átmen- képein szintézist teremtsen Hálóhúzás a Balatonon A Balatonon az enyhe té- A Balatoni Halászati Valii időjárás, a jég korai eltű- lalat — bár nem emelte meg nése lehetővé tette, hogy már tervét, s az idén is a szokáíebruárbun munkához lássa- sus Hu vagon hal íogásara nak a halászok. A siófoki, a. készül fel — az ivás ídószakeszt.helyi és a tihanyi hala- ka előtti fogásokkal is szok az öblök védettebb vi- igyekszik javítani a tavaszi zein vetették ki hálóikat ellátást ban is ismert, kiknek, mekkora volt a szerepük a veseátültetés hazai megvalósításában. Sajnos, a nyilvánosságról vallott vélemény a történtek ellenére sem változott semmit. Sőt, a szenzációs riportok káraiért dr. Mosolygó Dénes a felelősséget teljes egészében a hírközlő szervek nyakába próbálja varrni. Kérdés, hogy az olvasók túlnyomó többsége, akikkel most először közöl egy tizenegy éves. „friss' hírt, mennyire hiszi ezt el. Mert az a minisztérium, amelyik tizenegy éven át titokban tartotta, és tartatta az első veseátültetés hírét, Csongrád megye kivételével az egész hazai közvélemény előtt, hetekig nem szólt a valótlan riportáradat, az „átültetett elismerés" ellen, nem tartotta szükségesnek, hogy helyreigazító közleményt adjon ki, hogy visszaállítsa az orvosok bizalmát: az első helyet továbbra is ki kell vívni, és nem a pult alól megszerezni. A veseátültetési híradásokban a szegedi orvosokat ért igazságtalanság ellen egyedül a Délmagyarország szólalt fel, így dr. Mosolygó Dénes nyilatkozatának utolsó mondata — ha névtelenül is — nekünk szól. Hogy Miskolc és Szeged között elsőbbségi vitát kezdeményeztünk volna, azt nem vállalhatjuk. Nem azért, mert 45 ezer példánnyal „kisebbségben" éreznénk magunkat a rádió, és az esetről tévesen tájékoztatott lapok 4—5 milliós hallgatóságával, illetve olvasótáborával szemben, hanem pusztán azért, mert a tényékkel nem lehet vitatkozni. Mi, helyzeti előnyünknél fogva azokat a tényeket közölhettük, amiket a fenti nyilatkozat is tartalmaz. Elkeserítő lanne számunkra, ha a tények közlése irányította volna „mellékvágányra a közvélemény figyelmét". Azt meg el tudjuk képzelni, hogy vannak olyan egészségügyi dolgozók, akiket „feleslegesen terheit" az igazsag kimondasa, és közömbösen hagyott annak elhallgatása, vagy megmásítása. Ezek azonban vagy érdekeitek az ügyben, vagy kitalálták őket.