Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-20 / 42. szám

KEDD, 1973. FEBRUÁR 30. Zárszámadásokról Röszkei milliók Hozzáértő, szorgalmas ve- 1158, köztük 576 a nő. Nyűg- tej- és zöldségprogramját. zetés és tagság, közös erőfe- díjas és járadékos 414 ember. Lehetőségei szerint jól segíti szítés a feladatok végrehaj- A nők — emelte ki a beszá- megvalósítását. A téesz saját moló is — a férfiakkal egy pénzéből és állami segítség­Tsz sorban dolgoznak, s jelentős gel új, korszerű tehenészeti tit- a szerepük az előrehaladás- telepet épített, s erre az év­ban. re be is népesítette. Szarvas­A szövetkezet állóeszközei- marha-állományuk 999, a te­nek — épületek, gépek, be- henek tbc-mentesek. Egyre tartják a többieknek, mivel rendezések értéke 1972 több húst, tejet is adnak. az egész „nagy család" egy- végén az egy évvel korábbi Hévízfűtésű fólia sátruk 29 46 millió 824 ezer forintról ezer négyzetméter, üveghá­tására — így lehet summáz­ni a röszkei Kossuth újabb eredményeinek a kát". S a 23. zárszámadó közgyűlés — tegnap tartot­ták a tagok egy részének, ma szerre nem fér el a művelő­dési _ ház nagytermében — 62 millió 271 ezer forintra zuk 2 ezer négyzetméter; felelősséggel, a szövetkezeti demokrácia tiszteletben tar­tásával végezte munkáját. A tavalyi munkáról a ve­zetőség nevében Tanács Im­re, a téesz alapító tagja, köz­tiszteletben álló elnöke adott számot. A mérleg adatait nőtt. A téesz becsülettel tel- mindez jelentős mennyiségű jesítette összes állam iránti primőrt, zöldségfélét ad. kötelezettségét, a tiszta nye- Gondot fordítanak a „piros resége 7 millió 262 ezer fo- aranyra", a paprikára is. rint. Ebből 1 millió forintot Törekvésük mind az állatte­szociális és kulturális célok- nyésztésben, mind a növény­ra tartalékoltak. Az egy dol- termelésben — a jó hozamok gozóra jutó havi kereset — további növelése, a még kor­Fehér Sándor főkönyvelő, az a háztáji jövedelme nélkül szerűbb gazdálkodás, ami­ellenőrző bizottság beszámo- - az 1971. évi 1 ezer 880 fo- "ek része a tokeletesebb lóját Szalma István ismer- rintról 2 ezer 46 forintra munka- es uzemszervezes. tette; a termelés kérdéseiről nőtt, bár többször mostoha A vezetés, együtt a tagsag­Sonkoly László főagronómus volt az időjárás. A tagság - gal, velük szót értve az idén ezt tükrözi jó hangulata is IS a fejlődés ujabb merfold­— megtalálja számítását. kövéhez kíván jutni. Az alap . ehhez adott, és zálogá a A kozósseg komolyan veszi szorgalom, a hozzáértés.1 a párt és a kormány hús-, M. S. is szólt. A téesznek 3 ezer 632 hold földje van, ebből a háztáji 758 hold. A tagok száma Tápéi sikerek Hagyomány már, hogy a tápéi Tiszatáj Termelőszö­vetkezet zárszámadó közgyű­lését Szegeden, a Hungária étteremben tartja. Az is, hogy a gazdálkodásról ké­szült írásbeli beszámolót ki­küldik a tagoknak, tanulmá­nyozzák és ismerjék meg el­múll évi munkálkodásuk eredményeit, örömeit. így tehát a tegnap tartott zár­számadási beszámolót csak k'egészitenie kellett szóbeli­leg Papdi János elnökhe­lyettesnek, aki a beteg té esz-elnök helyett tárta a közgyűlés elé tavalyi gazdál­kodásuk mérlegét Maratoni programmal „vendégelte" tagjait a Ti­szatáj Tsz. hiszen szünet után. az idei termelési terv­ről, pénzügyi tervről és kü­lönböző előterjesztésekről is Tápéiak a Hungáriában Az egy napra jutó Ebben jövelelrnük 110,19 forintról Jelentős a szarvasmarha- ezer 700 forintra javult. Va­ágazat is. A létszám itt gyis. a tápéiak jóval többet döntenie kellett a tagság- csökkent, de az ágazati ered- kerestek, mint mondjuk a nak. Közgyűlésük délután 4 mény végül is kedvező képet szegedi Móra Ferenc Tsz óráig tartott. mutat, 1 millió 228 ezer 966 tagjai. A tápéiak összesen 7520 holdon gazdálkodnak. Tag- , . .. , ... létszámuk 903 fő, ebből dol- ágazatban igen jo a ta- llS.aO íorintra emelkedett, gozó tag 516, nyugdíjas pe- gok éves keresete. A tehe- Lényeges, hogy csaknem dig 387. Százkét személyt nészetben dolgozóknak pél- megkétszereződött a szővet­foglalkoztatnak, mint alkal- dául 57 ezer forint volt az kezeli eredmény, 5 millió 88 mazottat A közös szántó- évi átlaguk. A költség- és ezer forint lett. Ez kisebb a területből, ami 3535 mektári anyagmegtakarítás jellemez- tervezettnél, de az időjárási tesz ld, a háztáji 469 hek- te az elmúlt évet Tápén, nehézségeket figyelembe vé­tár. Tavaly kenyérbúzából 1971-ben összesen 20 millió ve, a tápéi adottságokat, és takarmánybúzából értek 379 ezer forintot használtak igen szép siker. Ügyszintén, el kisebb átlagtermést, mint fel munkabérre és részese- hegy a Tiszatáj Tsz összes a megelőző esztendőben. A désre, tavaly viszont 19 vagyona 153 millió 7C1 ezer termésátlagokkal nem kell millió 346 ezer forintot forint amiből a tiszta va­szégyenkezniök. hiszen ke- Amíg 1971-ben az egy'főre gyon meghaladja a 125 mil­nyérbűzából hektáronként jutó jövetlelem 27 ezer 728 liót 35,65, takarmánybúzából forin: volt, addig most ez 28 Sz. L. L 34,34, kétszeresbői 40,98. ku­koricából 44,30, lucernaszé­nából 62,28, paradicsompap­rikából 139,70 mázsás átlag­termést takaríthattak be. A makói tájból „meghonosi- Algyő nagyközség egyetlen ség vagyonából 336 ezer fo­tották" a fokhagymát is. termelőszövetkezete, a Rá- rint gépi felszerelésekre, és Az ősz különösen nehéz kóczi is megtartotta zárszám- csaknem 1 millió különböző volt, eltolódott a kukorica adását. Paronai János téesz- beruházásokra. A tagoknak betakarítása és a sok csapa- elnök beszámolójában el- földjáradék címén 132 ezer dék hátráltata a munkákat, mondotta, hogy a 13. zár- forintot fizettek ki. A vetőmagágy előkészítése számadását mérleghiány nél- __________ az algyői területen igen sok kül zárta ez a kis gazdakö­kí van nivalót hagyott maga zösség. A 105 tag mindösz­után. sze 914 holdon gazdálkodik Jelentős a közös gazdaság 1971-ben az egy napra eső seitéstenyészete. Tavaly év jövedelem 99 forint volt, s elején 2824-es létszámmal tavaly 102 forintra javult kezdték a termelést, az év Különösen a növénytermesz­végi záróáUomány 3173 da- tésben ért el jó eredményt a rab. Április végén adták át Rákóczi Tsz tagsága, a ke­a korszerű sertéstelepet. Ez nyérgabonánál, árpánál és 434 ezer 842 kilogramm élő- kukoricánál. A takarmány­súlyt állított elő. Igaz, a növények termesztésében sertéstelep az éves termelési még bőven van javítani­tervét nem teljesítette, ami való. tebb okkal magyarázható, Az állattenyésztési tervek viszont a főbb költségeket teljesítését leginkább a kor­tekmtve, több milliós a meg- szerűtlen férőhelyek akadá­frakaniáfi, lymaiic, -hitott a mini közös­Mérleg ABgyősi i A város és a zöld H a gyönyörű tájra vá- valami. Mert nem elég félte- Példát még bőségesen le­gyünk, sztereotípiák nünk a város zöldjét, hanem hetne sorolni, de a rendszer határozzák meg kép- tervszerűen kell gazdáikod- talán érdekesebb az egyedi­zeletünket. Mert e szép tájat nunk vele, megfontoltan és nél. A rendszer, amit a alighanem valamennyiünknél átgondoltan gyarapítani. félig-meddig hozzaerto lai­erdőkkel borított hegyek ko- Nehéz feladat tervszerűen kusnak csak vázolni lehet, szorúzzák. a völgyben kris- gazdálkodni a város növény- Mindenekelőtt az adottsagok tálytiszta a folyó a smaragd- zetével. Igaz az első lépése- es feltetelek. Szegeden is zöld rétek között. Lassanként ket már megtettük Szegeden. drága a közművesített teru­már valóban csak álmaink- Rendszeresen szakemberek let Arról tehát aligha lehet ban él az ilyen táj, tiszta le- vizsgálják meg a város fáit, gzó, hogy parkjaink számát vegőjével, eleven színeivel kijelölik a pusztulásnak in- . u-iai evaraDítsuk és csendjével. Az emberiség dultakat, melyeket ki kell a városon belül gyarapítsák, útja szükségszerűen a váró- vágni. Tavaly több ezer fács- De ha a soriakat sovén yen­sokba vezet, s a városokban kát ültettek el a társadalmi kel és ahol lehet, cserjék, mind szennyezettebb a leve- munkások sokfelé a város- bokrok csoportjával kombi­gő, egyre kevesebb hely jut ban. A gumigyár elé telepi- ., - k k , ~ffl-thetne az árnyat és levegőt ado tett kisebbfajta erdő nem nalnank. az sokat segxtnrtne. zöldnek, amely nyugtathatná csupán az iparövezet szebbé A közmüvek, a kábelek és a a felfokozott életritmushoz tételét hivatott szolgálni. A vezetékek földalatti dzsunge­csak nehezen alkalmazkodó tervek szerint később az n- je jG gyakorta utunkba áll. szemet és idegrendszert. A nen kiemelt felnőtt fákkal paidáu1 Tariánban ahol a városnak szigorúak és kér- pótolják majd a város belső Peldaul Tarjanban anoi a leihetetlenek a törvényei, el- területein hiányzókat. Már viszonylag nagyobb zold íol­lene szólnak és tesznek a Volt példa arra is. hogy fel- tok, tömbbelsők szinte kínál­fáknak, a zöldnek. ^ nőtt, nagy fákat ültettek át ják magukat, hogy öt-tíz­nygf o^yaT városé" — * József Attila sugárút- húsz fából álló csoportokat amely a valóságban nem is Nagykörűt kereszteződésének ültessenek beléjük, árnyas létezik. Hiszen e törvények átépítésekor —, nem sajnál- helyet biztosítva a gyerme­minden településen másként va ^ t fáR megmenté. kek játékához, a felnőttek pL ervenyesulnek. másként for- *1 ... , ... . , ... málják az adott várost, az sére- S a tervek szerint a henesehez, nem 1S beszelve alapok mégis közösek, amióta rakpart átépítésekor a sé- a szép látványról. De a köe­város van a világon. A terű- tányról kiszoruló fákat sem művek sűrű szövevénye itt let minden négyzetméter fogják kivágni. am;t lehet is csak a kényszermegoldást, sokba került mindig. Az ** f ' „_,., , ókorban és a középkorban a megmentenek, átültetnek, a fasort tun meg. Szükség városfalak határolták szűk Sokminden történt tehát az van a közművekre, de a ta­körbe az építkezés lehetősé- utóbbi időben, de mindez nulság is levonható. Az újabb geit. A falakon kívülre tele- kevés lakótelepeket már úgy kelle­pedni sokszor felert az on- . - , . , gyilkossággal. Igaz. akkor Talán azért kevés. mert ne tervezni, a közmüveket es még nem rontotta az ipar és szinte mindig csak a fákról a kábeleket úgy elhelyezni, a közlekedés a városok le- ^ csak azokat védjük. ho£v ne csupán a legrövi­SSfüí * azokat sem mindig a leg- « elve érvény^üljöm ben biztosított körforgásának okosabban. Példaként kínál- Inkább kerüljön többe, de hiánya már akkor is rosszá kőzik a Lenin körút. A fel- jusson hely facsoportoknak is. tette a levegőt. Az ipari ci­vilizáció hatására tovább mérés szerint fái mintegy tíz fég sok mindenről len­romlott* a "városok levegője* éven Wül elöregednek, ki ]V/f ne jó szólni, de a Igaz, a városfalak már nem kell őket végni. Annyi bizo- tanulság így is kézen­határolják a települést, többé nyos, ez sem megy majd fekvő. Tervszerűen és átgon­nem azok teszik drágává felháborodás nélkül. Pedig doltan kell gazdálkodni a a varos földjét, hanem a " közművek. Miattuk nem jut szükség van ra. Csak talán város fáival es novenyzete­elegendő hely a fáknak, a nem egyszerre. Talán már vei. Kivágni a pusztulásra növényeknek. Pedig több meg kellene kezdeni: minden ítélt fákat, de úgy hogy a 3B?°2 i^éí^k^ másodikat lehető ívesebb kárt oko^ kedés porral, korommal, úlat ültetni. zunk a folytonosságban. Az többé-kevésbé mérgező gá- De nem csupán a fák érté- ésszerűség határai között pe­zokkal telíti a levegőt. S az kes növényei a városnak. A dig áldozni kell arra is, hogy eget takarító szelek sem ol- bokrok és a az úi városrészek már no danak meg mindent. Fákra, gy p' a DOKrOK a az UJ varoeieszeK mar M növényekre van szükség cserjek ugyanolyan fontosak, szenvedjenek Tarján batei­S velük talán még több ban. Igaz, ez pénzbe kerül, tn. S™0'^ van- miat a ^kkal. nem is kevésbe. De a varr, u dokkal. Szeged sem A SVeP- mely gyönyörű zöld- egészséges fejlődése, a tor­ki vétel ez alól. Igaz, itt jóval jével angol színes filmek mészethez közel álló körül­több a fa, mint például New reminiszcenciájaként él ben- mények megteremtése nem Sk^Stele^Más'^ Tf1 a ^kerülhet áldozatok nélkül, éghajlat: itt nincs óceán, zold P^sit — nem bírja a pénz nélküL A szemet, a tes­melynek. szelei elviselhetővé szegedi éghajlatot. Angliában tet és idegrendszert pihentető teszik még a legmelegebb szinte gondozás nélkül megél, zöldet sajnos csak drága Sffií&n^ fd -rad. Nálunk renge- pénzért vehetjük meg ma­res hogy szinte áll az izzó ^ftet kell locsolni, ápolni, gunknak. Mert nem is a fa, levegő, a természetes hő- éa Sokba kerül s így sem töké- a fű, a cserje kerül sokba, levegőcscre alig-alig műkő- letos- A cserjékkel, bokrok- hanem az, hogy helyet bizto­dik. A rengeteg aszfaltozat- kai már más a helyzet. Gon- sítsünk nekik a városban, a lan vagy rossz burkolatú ut- dozást alig igényelnek, mégis város drága földjén. Mindez ca miatt annyi por gyűlik szépek. S nem élünk ezzel a pénz, tervszerű és okos gaz­össze a levegőben, hogy már- lehetőséggel. Valamikor út- dálkodás kérdése. Valameny­már „pótolja" a tejlett nagy- iaink mellett sövények hű- nyiünk egészsége és élete úgy ipar levegőszennyezését. S a zódtak, úgy működtek, mint kívánja, hogy a zöld táj por a közlekedés gyarapodó- egy óriási porszívó. Szinte nyugalma ne csak álmaink sával együtt szaporodik. A valamennyi kipusztult. A szereplője legyen, hanem a meleg nyarak átizzítják a vá- Kossuth Lajos sugárúton város része is. Ha zöld várost rost, még kellemetlenebbé csakúgy, mint a Magyar Ta- nem is, de zöld zugokat tu­téve a levegőt. Csak a nö­vényzet segíthet ezen. Ért­hető hát, ha egy-egy fát ki­vágnak a városban, mindenki fölhördül, mintha legféltet­tebb kincsét fenyegetné ve­szély. Igaz, féltett kincsünk a fa, de azért valahol sántít nácsköztársaság útján. Azóta dunk és kell is teremtenünk, sem telepítettünk újat SZAVAT ISTVÁN Bondor József Olaszországba utazott Paolo Dmilio Taviani olasz csolatok fejlesztésének lehe­költségvetés- és tervezésügyi tőségeit A magyar küldött­miniszter meghívására egy- ség megtekint több építő-és hetes látogatásra hetfon . .. - . ... , , .. Bondor József vezetésével epitoanyag-ipari vallalatot is. építésügyi delegáció utazott Bondor Józsefet elkísérte Olaszországba. A tárgyalá- olaszországi útjára Mario sokon áttekintik a két or- Franzá, az Olasz Köztársa­ság közötti építésügyi kap- ság budapesti nagykövete. Izotópok a gyógyításban A negyedik ötéves terv lyamatairól. Ma már az izo­idején 12—15 millió forintot tópdiagnosztika nélkülözhe­irányoztak elő izotóp diag- tetlen eszköze a betegek nosztikai műszerek beszerzé- korszerű vizsgálatának, sére. Az Országos Röntgen- Hazánkban 30—40 között és Sugárfizikai Intézetben a van az izotóp diagnosztikai korszerű vizsgálóberendezé- munkahelyek száma. Az Ör­sek lehetővé teszik a további szagos Röntgen- és Sugárfi­fejlödést. Izotópok felhasz- zikai Intézet másfél éveíog­nálásával sok érdekes infor- lalkozik tervszerűen e fon­mációt szerezhetnek az or- tos gyógyítási mód módszer­vosok a szervezet belső te tani kérdéeeivel. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom