Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-03 / 1. szám

a SZERDA, HM. JANVAR Jég a Balatonon Az utóbbi napok fagyos éjszakáiban a Balaton vizén is megkezdődött a jégkéoződés. Széles jégsáv kíséri a partot. A keszthelyi öböl már teljesen beállott és várható, hogy néhány nap múlva az egész Balatont jég fedi. A hajóforgalom napok óta szünetel és a balatoni halászok is kénytelenek voltak abbahagyni a munkát. Ezzel az idei halászat befejeződött a magvar tengeren. A tervek szerint több mint 350 vagon jeget tesznek el a nyárra. Fonyódon folytatiák a 12 vagonos halhűtőház építését. Szilveszteri látomás O 00 00 00 N0K FÉRFIAK STB- <1 a t'i ''' if • • - -V (Kallus rajza) X. kerület Házasság: Deák József ésUnit Zsuzsanna, Somogyi Károly & Uyüreíi Gabriella, Domokos Jenő ás Kelemen Ágnes, Szalma Mihály én Tőrök Mária, Nagy János és Edelényt Mária, Rozinka István es Bóta Erzsébet. Blliezkl István és Engl Udikó, Nagy Lajos és Dobó Kalalm. Cadeddu Luclano éa Baráti Eva, Kén István és Papp Ibolya, Miklósi György és Takács Anna, Hornok Imre és Szecsődl Klára, Török Lajos és Dorka Rozália. Marosi János és Suba Rozália, Csomós János és Csonka Argóin, Macsánszky Iván és Kárpáti Márta. Kovács Mihály és Bozókl Franc'ska. Lövel Gábor és Vlncze Eva. Mészáros László én Jóm. Katalin, Zádorl Károly és Dobó Erzsébet, dr. Gergely Győző és Pagonyi Edit, Szauer Gábor éa Blelchert Renáte, Méray László én Béres Magdolna, dr. Bártfal György és dr. Kaucsek Hrdvtg, Dlckmann-Domcsák Ferenc és Szemán Edit házasságot kötöttek. Születés: Hegy esi Józsefnek ós Dani Máriának Zsuzsanna. Kiss Istvánnak és Perlaki Ju'iannának Norbert. Kozák Jánosnak es Kocsonyl Irénnek Anikó Helga, Bódl Bálintnak és Sz'lágyl Erzsébetnek Andrea. Pataki Andrásnak és Beloval RnzállAnA Rozália, dr. Oszlánczl Józsefnek és dr. Tóth Évának Péter, Rúzsa Vilmosnak és Porció Piroskának Szilvia. Körösi Lászlónak és Gyanjas Ilonának Lú-sz'ó, Huzsa Istvánnak és Kiss Ilonának István, Sztkszal Lászlónak és Szlama Már'ánek László Tamás. Kálmán Szilveszternek és ZAdorl Valériának Szilvia, Szűcs Lászlónak és Sütörl Máriának Róbert, Szögi Józsefnek és Bárkányi Ponának József, Be-ta Tibornak és Terhes Rnzál'ánnk Tbnr Cs.nba. Klézll Józsefnek és Berta Etelkának Zsolt Sándor, Krlzsán Tibornak és Kovács Zsuzsannának Gábor. V1da Józsefnek és pinrzós Évának Károly. Boldog Zoltánnak és Batka Annának Zoltán László. B<te Lászlónak és Nemes Rózsának Ágnes Rózsa. Bncsksl Sándornak és Vőnek! Rózsának Szobolos, Sztládt Ferencnek és Széli Juliannának Ferenc Sándor Tóth Andrásnak és Gyur's F.szter->ck Károly, r.sánvl Antalnak és Katona Erzsébetnek F.szter, Bús Gusztávnak és Drexler Erzsébetnek Péter Béla, Meszes Sándornak és Tarl Erzsébetnek Sándor. László Györgynek és RLscbák Máriának Ágnes, Annus Dezsőnek és Török Margitnak Gyöngyi, Albert Istvánnak és Szlovák Ilonának Gabriella, Dávid Mihálynak és papp KatáUnnak Katalin Gabriella, Marosi Lászlónak és Antal Ildikónak Zoltán, Bíró Árpádnak és Tóth-Krabóth Jullan-ának Árpád, Magyar Gyulának és Jsmbrtck Zsuzsannának Andrea, Csávás Jánosnak és Kural Annának Hajnalka. Stumpf Károlynak és Bucsy Mártának Tibor Attila, Mormcr M<klósnak és dr. Szász Katalinnak M'klós Barna, Kocsis Jánosnak és Gál Máriának Erika. Muesl Andrásnak és Szalma Jusztinának Zoltán, Varga Sán dórnak és Tóth Juditnak Sándor, Molnár Mihálynak és Szakács Katalinnak Tünde Zsuzsanna. Tóth Józsefnek és Halász Margitnak Beatrix Barbara. Szálai Józsefnek és Barna Margitnak Brigitta Mónika. Szűcs Antalnak és Berta Rozáliának Erika Kalmár Józsefnek és Vőnek! Mártának József Gábor, KLszel.v Jenőnek és M'klós Ilonának Je nö M^ály, Toppantó Lajosnak és Szalma Ilonának Edit, Asztalos Gézának és Harmatos Ágnesnek Krisztina, Nsgy Sándornak és Bedekovtcs Erzsébetnek Erzsébet. Czeglédl Józsefnek és Zsórl Mártának Róbert. Gsusz Antalnak és Farkas Cecíliának Tamás. Bába Ferencnek és Radles Erzsébetnek Gabriella Erzsébet. Katona Lászlónak és Kiss Máriának Róbert László. Klainár Káro'ynak és Kaposvári Máriának Akos Károly, BQrsoo Ferencnek ós Acs Jul'annáia* Tímea, Gál Györgynek és T'borez Juliannának Zoltán Attila, Berényl Lászlónak' és Oltványi Máriának Món'ka, Szarka Kovács Lászlónak és Abrabám-Tandarl Erzsébetnek Zsolt. Sehnürleln Ferencnek éa Sárközi Máriának Andor, Mészáros Mihálynak ós Anyakönyvi hírek Szepesi Veronikának Eva Veronika. Rorbás Imrének és Tóin Erzsébetnek Lm re János, Tóth Istvánnak és Szaszkó Erzsébetnek EVA SOll-Zakar Lászlónak és Balogh Gizellának Mónika Zsuzsanna, Szanka Sándornak és Berkes Máriának Mária, Csíkos Antalnak én Farkas Gizellának Csaba Antal, Barabás Józsefnek és H úszta Ibolyának IbclyA Pásztor Gergelynek és Kuczora Annának Csaba, Laczl Jánosnak és Peták Irénnek Mónika, Bachesz Jánosnak és Gáts Líviának BnrbarA Berta Mihálynak és Dózsa Gyöngyvérnek Iván György nevű gyermekük született. Halálozás: Szeles Istvánná Vörös IlonA Simon Jánosné Tornáik Mária Anna. Kóth Jakabné Rlczu Erzsébet, Földost Sándorné Prolog Etelka, Hamu József, Bácsványl Béla, Ocskó Adámné Hevesi Veronika, Böröcz Imre Lajos, Sziklás Mihály, Kormos Lajos, Fodor Istvánná Márton IlonA Légrádl Istvánná Márton Mária, Varga Lajos, Bán József, Hódi Györgyné Zsarkó Rozália, Szálai László, Szlrbuly Zsolt, Kolompár Mihály, Szépfy János, Szőke Sándor. Endrényi Sándorné Endrényi VlknA Vlncze Ferenené Muskó Viktória. NagyAlajos. Deret! Dezsőné Tésl Etel, Godó Nándor elhunytak. H. KERÜLET Házasság: Annus István és Rész Katalin Erzsébet, Veres András és Ktnyó Julianna, Szabó Ferenc és Csótl Éva, Köszler Antal és Laska! Ágnes, Nagy Ferenc és Bíró IlonA Boros József és Pataki Etelka, Szemes József és Czakó Katalin, Iván Iván és Török Ilona, Sós Péter és Hegyes Gabriella, Nagy József István és Varga Katalin, Tóth István és Kakuszl Erzsébet, Juhász József és Farkas Erzsébet, Horváth László István és Nógrádi Magdolna, Kiss József István és Takács JuUanna, Fazekas István és Faragó Magdolna, Balogh István és Mészáros Mária Magdolna, Takács István János és Fábián Erzsébet házasságot kötöttek. Halálozás: Matyi István, Hegedűs Flórián János, Lugosi László, Sprok Imre, Hódi Károly, Vas KAlmánné Turzsó Es:: ter. Sípos Károly József, Deá' Sándorné Oltványi Erzsébet, Katart Pétemé Kiss Anna elhuny tak. m. KERÜLET Házasság: sánta Antal és Ba logh Mária. Vörös Ferenc és Káposztás Katalin. Halasi Fe renc Lajos és Síkhegyi Magdolna Irén, Markó Zoltán és Kakas Izabe'la, Hornyák Endre Tibor és Sebők Eva, Farkas Tibor és Erd*!yl Anna. Wlttsmann József és Mátrai Anna Judit, Pap-11 Mihály és Nagy Erzsébet Piroska, Molnár Sándor és Szögi Ibolya, Jóvárl István és Rácz Piroska Julianna házasságot kö töttek. Születés: Béres Gábor és Urbán Annának Annamária, Szab: Lászlónak és Monostori Annának Tünde Brigitta. Tóth Zoltán Györgynek és Balog Ilonának Judit Ágnes, Tanács Ferenc Vince és Baranyás Irénnek Olga, Túri Lászlónak és Czeg-édl Editnek Gábor, Vtzsl Károly József és Bódis Jo'ánrak Róbert László. Gondos Gyula és Orbán Erzsé betnek Hajnalka, Kerst Wolfgan-; és Molnár-Kátal Máriának Péter, Kotogány Ferenc és Bittó Mária Magdolnának Hajnalka Noém!, Vajtay József Endre és Mas Már'ának Mariann, Nagymthály István Nándor és Szírékl Franciskának Erika, Vata István és Feles Évának Gyöngyi, Berke = László és Besenyet Erzs'-betne' Mónika. Hn'dú István és Havlik Máriának Zita, Pusztaszeri Miklósnak és Kovács Sarolta Erzsé betnek Csaba Miklós, Barnn János József és Veres Erzsébet nek Aranka, Czékus András és Czékus Máriának Mária, Kalmár József és Gyuris Irénnek Ildikv Zsuzsanna, Kovács György é Fodor Máriának Krisztina nev.l gyenmekük született. Halálozás: Rlkk József, Végh László, Kun István, Komárom' László, Rébék József, Mand.Ss? Józseíné Megy esi Mária, i Tótn Istvánné Kucsora Rozál, Kis József, Nagyari Nándor. Magdi Sándorné Szabó Rozália, Lázár Vince, Gavodt István, Bozóki Pál Sándorné Kinka Veronika. Szabó Imréné Farkas Ilona, Agócs Mihály meghaltak. Vásárlók a bíróságon A járásbíróság elnökét, dr. Falu Györgyöt kérdeztük meg: ad-e munkát a bíróságnak a kereskedelem és a, vevők között támadt nézeteltérés? Válaszából kiderült, hogy sajnos, a kelleténél ritkábban. Pedig sokszor egyedül ezen a fórumon tudná a vásárló bebizonyítani igazát. Mert mit tesz, ha panasza van? Fordulhat az üzletvezetőhöz, a tanács kereskedelmi osztályához, a kereskedelmi felügyelőséghez és a rossz minőségi árut előállító vállalathoz. Bármennyire is feltételezzük bármelyik fél részéről a jó indulatot, mégis csak valószínű, hogy azonos kereskedelmi felfogás szerint döntenek — gyakran a KERMI segítségével —, hiszen valamennyien a kereskedelem oldalán állnak. Két fél között egy harmadik tud igazságot tenni, s ebben az esetben ez a bíróság. De mire idáig eljutna a vevő, belefárad az eddigi reménytelen hajszába, abba, hogy minduntalan falakba ütközik. És nem utolsósorban némi szakértelem is szükségeltetik ahhoz, hogy valaki bele merjen kezdeni egy időt és fáradságot igénylő perbe. A járásbíróság elnöke két dosszié tartalmát hozta bizonyítékként: igenis megéri a kitartás, az állhatatosság. Megapad! képernyő Az első történet főhőse egy Super Victoria televízió. Újdonsült tulajdonosa néhánynapos használat után észrevette, hogy fokozatosan sötétül a képernyő. A Gelka diagnózisa: az egész képcső hibás, ki kell cserélni. így is lett, a kijavított tévét hazavitte tulajdonosa, s csak ott vete észre, hogy a képernyő „megsápadt". A füstszürke helyett, amely olyan jól, illett a fekete keretbe, egy vakítóan világos, ízléstelenül festő ernyő meredt a csodálkozó családra. „Ezt a készüléket így soha nem vettem volna meg" — kesergett a család feje, s másnap visszavitte a Gelkához a televíziót. „Eredeti képernyőt nem tudunk adni'' — hangzott a reklamációra a válasz. Attól kezdve teljes csatasorba álltak az érdekeltek a vásárló ellen, mondván; a készülék rendeltetésszerűen használható, mi mást akar elvárni még egy televíziótól? Az eladó, a Centrum Áruház, a Gelka, az Orion Rádió- és Villamossági Vállalat mind egy véleményen volt. A Kereskedelmi Félügvelőség bátorította egyedül a vásárlót, véd'e igazát! S akkor került az ügy a bíróságra. A panaszos kérelme: az áruház cserélje ki jelenlegi készülékét az általa választott sötét képernyős televízióra. Időközben megérkezett a KERMI szakvéleménye, amely szerint a tévé az új képcsővel kielégíti „ ... a gyakorlati használhatóság követelményét". Az alperes kérte a kereset elutasítását — eredménytelenül. A tárgyaláson maga az egyik kereskedő vallotta, hogy ilyen tónusú képernyővel már évek óta nem árulnak új televíziót A járásbíróság ítélkezett, méghozzá a vásárló javára: a készüléket új, azonos típusúra kell kicserélnie az áruháznak. Az indok: a kicserélt képcső ernyője feltűnően eltérő színű az eredetitől és „ ... laikus szemmel is használt, felújított készüléknek látszik". Továbbá: „...esztétikai hiányosa olyan mérvű, hogy azt jogosan sérelmezheti felperes." így „nyilvánvalóan indokolt ... a tökéletes kijavítás iránti igénye. Ha pedig erre nem vállalkozik alperes, kellő alappal követelheti a készülék kicserélését". A vesztesek csoportja azonban nem nyugodott bele az ítéletbe. Az Orion gyár és a Centrum fellebbezésében követelte a másodfokú tárgyalást. A gyár szerint a járásbíróság ítélete „téves ténybeli és jogi következtetéseken alapul, s az több okból törvénysértő", A bíróság azonban másodfokon is helybenhagyta előző ítéletét. Kopaszodó heverő Hasonlóan járt az az állatorvos is, aki egy pesti kiállításon látott ülőgarnitúrát rendelt meg az Iparművészeti Vállalattól. Mivel az ígért határidő már letelt, a vállalat nem a Képcsarnok Vállalat raktárába — mint szokásos — hanem az állatorvos lakására szállította a bútorokat. Formálisan átvette a kereskedelmi cég a szőrmés heverőt, a két fotelt és az ülőkét, és átultalta a 14 ezer 200 forintos vételárat az Iparművészeti Vállalatnak. A megrendelőtől, akinek a bútorok ellen esztétikai és minőségi kifogása volt, egy fillért sem kapott. Ezt az Iparművészeti Vállalattal is közölte, ahonnan azt a választ kapta, a vállalat költségére szállítsa vissza a bútorokat a szegedi üzletbe. Másik garnitúrát küldeni már nem tud. A vásárló így árengedményt kért, a vállalat ezt 10 százalékban határozta meg. A vevő azonban csak 7 ezer 100 forintot volt hajlandó fizetni, mondván, annyira hibás az átadott áru, hogy többet nem ér. A Kép' csarnok Vállalat beperelte aa állatorvost, kérve a hátralevő 40 százalék megfizetését. Ezúttal — a KERMI szakvéleményével egyetértve — a bíróság a vásárlónak adott igazat. Ez természetes is, hiszen a szőrme erősen hullott, a „kopasz" foltokat szakszerűtlen ragasztással igyekeztek palástolni, maga a huzat bútor bevonására alkalmatlan. A tölgyfaváz-alkatrészeket is pontatlanul illesztették össze. Az Ítélet: 40 százalékos árcsökkentés. Az állatorvos tehát 8 ezer 520 forintért jutott hozzá az erősen kifogásolható minőségű bútorokhoz 14 ezer 200 forint helyett. A per iratalt lapozgatva szembeszökő az Iparművészeti Vállalat levelének néhány sora, melyet a reklamálónak küldött. „Ügy gondoljuk, hogy gesztusunk egyedülálló a jelenlegi kereskedelmi gyakorlatban, és nem valószínű, hogy bármely bútorüzletből ellenérték nélkül az árut elvihetné." Ez lehet, hogy egyedülálló, az viszont nem nevezhető gesztusnak az üzlet részéről, ha a szőrmét hullató ülőbútorokért követeli a tökéletesért járó teljes összeget. Kegy vagy kötelesség? A vásárló és a kereskedelem jogi és erkölcsi kapcsolatban van egymással, méghozzá mellérendelt kapcsolatban. A jelenlegi kereskedelmi szemléletben viszont nem egyedülálló az a felfogás, hogy az eladó kegynek tekinti, ha a vevőt az őt megillető figyelmességgel, jóindulattal —, és becsülettel szolgálja ki. Ez nem kegy, nem udvarias gesztus, ez kötelesség. Ha az eladó ennek nem tesz eleget, a vásárló esetleg bebizonyítja, hogy csalárd módon megszegte a szerződéssel járó kötelességét „Csalárdságon pedig nem egyszerűen a szándékos károkozást, hanem a másik fél olyan célzatos megtévesztését kell érteni, amellyel a kötelezett, a hibátlan teljesítés látszatát kivánja kelteni" — írja dr. Falu György A minőség és jogi szabályozása című tanulmányában. Ha valaki minőségi kifogást a törvény útján kívánja érvényesíteni, bátran teheti ezt: a jogi gyakorlat a megrendelő, a vevők érdekeit védi. S a jogász tanácsa: elgyengülnie egyetlen póruljárt vásárlónak sem szabad. Ezzel nem egyéni érdekeket védünk, ezzel az e'adót körültekintésre neveljük a termelést pedig hibátlan gyártásra sarkalljuk. Chlkán Ágnes BEKCZELt A. KAROLY 156. Hasonló értelemben írt valaki a Magyar Lapok hasábjain is: „Szegeden az árvíz nem kivétel, hanem rendes állapot. Nem is a természet sújtotta ezzel a kitűnő várost, hanem az elhibázott Tisza-szabáJyotzás". Egy másik pesti lap így mennydörög: „Szegeden mindenkit az árvíz rémületes veszélye foglalkoztat. S e szorongó, leírhatatlan állapot ismétlődik majdnem évről évre, s a magyar állam összetett kézzel nézi, hogy a derék magyar nép mint vívja az élet-halálharcot". E gyakori támadások végre felbolygatták az alvó lelkiismeretet, bár a szegediek szerint ez már későn történt. A kétségbeesett fíkapi'ány percről percre hozta ki rendeleteit, hiszen ebben volt már némi gyakorlata az előző esztendők alapján. Igénybe vett karhatalommal ötven halászbárkát, s felszólította a temesvári had testparancsnokságot, hogy a város kenyérszükségletének fedezéséről gondoskodjék. A gázviláeítást egész éjszakára kiterjesztették, kétszáz teherkocsit és száz pontont követelt, részint a vasúttól, részint a katonaságtól. Ugyancsak az ő inté-kedésére, szabadon bo1 csatolták a vizsgálati fogságban levőket a tőrvényszék épületéből, s mert a vasúti töltés megemelésének engedélye még mindig késett, a közgyűlés lázadásszerű kitörésére elhatározták, hogy nem várják meg a miniszteri jóváhagyást. hanem még aznap elkezdik a munkát. Kötelezte a Back-mialmot, hogy négyszáz mázsa gabonát tartalékoljon. Végre megérkezett Boross Frigyes mérnök is, de vele jött Wahl, a vasúti társasás igazgatója, aki bürokratikus taktikázással újra akadékoskodott, s ellenezte, mert még mindig szükségtelennek tartotta, a vasúti töltés emelését. Ugyancsak aznap vonult be Szegedre két zászlóalj Temesvárról, Fulz altábornagy vezetésével. Ezeket, miután elszállásolták őkiet az iskolákban. azonnal kirendelték a partra s éjjelnappal fölváltva dolgoztak, hogy a háborgó árt megfékezzék. De dermesztő hideg volt, fagvos szél fújt, havas eső esett,, a töltéseken már járni is alig lehetett. S a közerő munkája nem sokat ért. néha még ártott is a szakszerűtlen buzgóság, meirt sok homok -sákot nyelt el a víz, és sok kar"t döntött ki. mert nem megfelelően he!yezfék el, vagy ver'ék bele a laza talajba. A katonák azonban keményen helytálltak, igaz, hogy a naev bamszú Pulz, aki 48-ban az osztjákok oldalán harcolt most tisztele're méltó 'igvbuzgósággal ellenőrizte őket. s nem fukarkodott a dicsé-eitel sem. ha valamelyik rendkívüli hőrvtett hajtott vécé. S eme volt lehetőség bőven, meri: a taitAko; ár már a nvúlgát-k alját nvairoga'ta mőJnyzViti-R. s a <-zél dühöngésében sokszor át-saiott ralink. N-m egvszc n katona mrszta hátával tartotta föl a hullámok bezúdulását A főveszedelem azonban Percsoránál mutatkozott, amint ezt mindenki sejtette, sőt tudta, s a főügyész algyői rezidenciája a legfontosabb irányítóközponttá szerveződött át. Még a népszerűtlen Hegedűs István, társulati igazgató, uradalmi főtisztviselő és tápai főjegyző is megfeledkezett megaláztatásáról, s paríoazott a kemény főügyésznek, mert a saját holmiját, de még az irháját is védenie kellett, s többször rászorult Nóvák hajdúinak és karhatalmi embereinek segítségére. Az őrgróf elutazott, s mindent rá és a jószágigazgatóra bízott, így első dolga volt Hegedűsnek, de többeknek is, hogy a védettnek látszó kastély emeleti termeibe vitesse a maga holmiját, sőt. engedélvt adion néhány jó emberének is erre a vakmerőségre. Mert a kastélvt magas rácsos kerítés övezte, oda nem volt könnvű bejutni s most is mindent zárva tarioriak. mert félni lehetett az elkeseredett nép betörésétől, sőt gyújtogatásától is. Igv is általános lett a hurcolkodás a faluban, sőt Táoén is. az algvev'ek a kompon, meg a hídon a mártélyi tanyák felé igyekeztek, a tápaiak pedig a szegedi Felsővárost árasztották el, bízva abban, hogy a víz odáig mécsem merészkedik. De a töltések e latyakos állapotban már alig voltak alkalmasak nagyobb terhek viselésére, ezért a legtöbb tápai család dereglyékkel közelítette meg a felsővárosi partot, s ott kért valahol bebocsátást, vagy berendezkedett magában a kikötőit dereglyében. (Folytatjuk])