Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-03 / 1. szám

SZERDA, MIS, JANUÁR 8. 5 Késedelem nélkül POSTÜtU Követendő példa Ismét akadt — a szemnek oly jóleső — dicsérő levél is postaládánkban. Dr. H. Gy.né (Kölcsey u. 4.) fogott tollat, hogy egy fiatalember, méghozzá a közlekedésben dolgozó fiatalember udvarias, türelmes, szolgálatkész viselkedéséről számoljon be. Egy idős néni a központi megállóban felszállt a Rókus felé menő villamosra és a vezető mellől el sem mozdult. Egyszercsak megkérdezte, hol kell leszállnia, ha a szakszervezeti székházba akar menni. A fiatalember, Dobó Sándor, részletesen, türelmesen felvilágosította az idős asszonyt. Ennyi a történet csupán, nem több. Olyan természetesnek tűnik ez a viselkedés, hogy szinte azt mondaná az ember, szóra sem érdemes. Pedig valljuk be, rohanó, ideges világunkban lassan már az udvarias, előzékeny hangnemen lepődünk meg, nem a gorombán odavetett szótóL A betegség minden családba bekopogtathat. Érthető, hogy nemcsak a beteg ember, de az egészséges férj, feleség vagy anya — a másikért való aggodalmában — türelmetlenebb, kritikusabb azokkal szemben, akiktől a gyógyulás várható. Ilyen körülmények között írta ifj. Török Imréné (Gyík u. 16.) olvasónk csaknem négyoldalas levelét szerkesztőségünkbe. Férje rosszul érezte magát az egyik december eleji napon, kénytelenek voltak elindulni a felsővárosi körzeti orvosi rendelőbe. Amikor odaértek, a beteg ember összeesett, elvesztette az eszméletét. Az orvosnő tárcsázta is rögtön a mentőket, azonban — a levélíró szerint — eredménytelenül. Negyven percig mindhiába próbálkozott az asszisztensnő is. Közben a szívbeteg férfiben tartotta az életet a két lelkiismeretes orvos. A mentőállomáson pedig nem volt senki, hosszú percekig, aki felemelte volna a telefont. Hogy mi lehetett az ok, azt most, utólag már nehéz kideríteni. Olvasónk agg'dó — és méltán indulatos — levele jó lenne, ha emlékeztetné a mentőszolgálat telefonkezelőit, hogy a készülék csengetése emberéletekén szól. Ezúttal a késés nem lett végzetes, a levélíró férjét — á levél feladásának időpontjában a II. sz. belklinikán ápolták. f, Petőfi-vá ros 9 9 Hideg lakások özv. Zenei Józsefné (Hunyadi János sugárút 35.) a DÉGÁZ-ra panaszkodik. Mint írja, október elején jelentek meg a házban a szerelők, s eleinte dicséretesen dolgoztak. November 20-ra azonban nem fejezték be a munkát, anyaghiányra hivatkozva. A határidőt ekkor december 10-re módosítottták. Gáz és víz azonban azóta sincs a házban. A levél tanúsága szerint 14 család fázik a Hunyadi János sugárúti épületben. Zenei Józsefné azt írja, valóban önként vállalták az egyhónapos áldozatot, azt, hogy lemondanak a melegről, de ennek az ideje már egy hónapja lejárt. Szerkesztői üzenetek V. l.-né, Szeged, Petöfitelep: Közöljük, hogy a háztartási alkalmazottak öregségi és rokkantsági nyugdíját — a ténylegesen elért munkabérük összegére tekintet nélkül — havi 1200 forint munkabérátlag alapulvételével állapítják meg. Az 1973. január 1-től életbe lépett új rendelkezések a háztartási alkalmazottak nyugdíjazási feltételeit és módját nem érintik. Lőrinczi Kálmán (Kistelek, Sörház u. 16.): Kérését, hogy bővebb tájékoztatást adjunk a gépjárműadó felemeléséről, egyelőre nem teljesíthetjük, mivel mi sem tudunk részleteket. Mihelyi a rendelkezés végrehajtás? utasítása napvilágot lát, azt nyilvánosságra hozzák. Sajtos Ferencné (Lenin krt. 19.): Köszönjük, hogy a régi utcanevekről szóló tanulmányra felhívta figyelmünket. Szilveszter a tévében és a rádióban Hát Igen... A fél világ ott volt a szilveszterre „világszínvonalú" díszletekkel berendezett, új négyes stúdióban. Ha a műsor elején, a szilveszteri sok mindent megbocsátó hangulatban, elnéző mosollyal szemléltük is az önérzetes címet: Csak nálunk kapható — a műsor végére, de nem, már a közepére egy szól sem maradt a cím igazságát kétségbe vonó gondolataink közül. Ezt az elegáns, nagyvonalú, egyben fesztelen, vidám kavalkádot pillanatnyilag csak a tévé, helyesebben ez a mai tévé tudja produkálni. Hogy mi minden, és ki mindenki jelent meg a képernyőn — nehéz lenne felsorolni azért is, mert a gyorsan pergő eseményeknek és jelenéseknek még a szüneteiben sem volt időnk az előző képsorokról beszélni. Tudniillik még az összekötők is — hol Takács Marika, hol a Vitray—Antal duó — teljes figyelmet követeltek. Az utóbbiak főként Szellemesek és ironikusak voltak, mulatságosan tartózkodók és természetesen-közvetlenek, egyszer kívül-komolyak, belülvid árnak, másszor belül-komolyak, kívül-vidámak — mindig ellenállhatatlan partnerei a külföldi csillagoknak. Nem csodálkoznék, ha fülembe jutna, hogy Gina Lollobrigida, Bernadette Lafonte, a Kessler-nővérek, meg a többiek sokáig szívesen emlékeznek nemcsak Magyarországra, hanem tévébeli két partnerükre is. Még csak egy szót a külföldiekről : mi lenne, ha nem énekelnének ilyen sokat, és rosszul magyar nótákat? Igazán megható és kedves az igyekezetük, de talán lenne valami — fülnek kellemesebb — mód rokonszenvük és szeretetük nyilvánítására — szilveszterkor is. Ellenben Honthy Hanna hangját még mindig jó hallgatni. Vele, azazhogy a kosztümjével esetleg egy másik érzékszervünknek lehet baja, bár... szilveszter volt. Csak Hofival nem lelhet semmi bajunk, hallgatni is jó, meg nézni ls, hiába bújt Odüsszeusz tógájába. A szerkesztők is erre gondolhattak, amikor a műsor végére tették, csattanónak, mulattató és szellemes csattanóival. A szerkesztők: éven át nem sok jót szoktunk mondani, róluk, de most igazán kitettek magukért. Az év egyik legnagyobb feladatát, a mindenféléből szőtt szilveszteri szőttes megkoponálását kitűnően megoldották. S. E. Az utóbbi esztendők leghosszabb szilveszteri rádióműsora délután 3 órakor kezdődött a „végeken", a nem budapesti színházak szilveszteri műsorával. Folytassa, Színművész'! címmel konferálták be, de én szívesebben nevezném Csorbakabarénak. Miért? Hiába sorakoztak fel a vidéki színházak csapatai jobb meg gyengébb produkciókkal e műsorban, Csorba István mindenkit hengerelt. Nemcsak a konferansz minőségében irányította a műsort, de írta, és mások elől el is játszotta. Ö biztosan élvezte. A szegedi együttesnek több jó pontot adhattunk, hiszen Rigó Béla és Csontos Magda aktuális problémákhoz kötődő jelenete túlnőtt a műsor szóviccekre, olcsó poénokra és üres patronokra épülő számain. A közreműködő szegedi művészek — Baranyai Ibolya, Gémesi Imre, Máriáss József. Király. Levente és ifj. Üjlaki László -r sem elváltoztatott hanggal akartak nevetésre ingerelni, s a kabarék nagy átlagában már ez is tisztes eredmény. Folytatódott a fővárosban — játékkal, vagy ahogy a műsor vezetője, Szilágyi János bekonferálta „egy kis hülyéskedéssel". Arra volt kíváncsi ez a műsor, tudunk-e — ha nem is mi, de budapesti honfitársaink — játszani, önfeledten, hülyéskedve, de azért szellemesen. Sokszor rá kellett döbbenni hogy a játékot is tanulni kell, és okosan, szellemesen játszani nagyon komoly dolog. És aztán jött... Hofi, Hofi, akinek nincs szüksége gondolkodási időre. A Bimbó úti KISZ-iskola klubjában összegyűlt fiatalok szellemes kérdéseire Hofi méltó válaszait hallhattuk. Vállalta annak a veszélyét, hogy el kellett mondania azt is. hogy „nem tudok rá mii: mondani". Ezért nevettünk annál nagyobbakat, ha tudott. És többször tudott. BÜÉK — 1973! A Rádió Kabarészínházának szilveszteri bemutatója ... Szerkesztette ... Munkatársak ... Rendezte — immár a szilvesztert kabarék sorában tizedszer, és ezer a szilveszter estén már negyedik alkalommal — Marton Frigyes. A Magyar Rádió kabaréjának egyetlenje, fáradhatatlan karmestere. A műsor a hagyományokra épült: találkozás a Krahácsiakkial meg a Humoristák klubjának tagjaival, Lujzával és Jenővel, Brachfeld Siegfried nyelvtörő édes anyanyelvével, Bárdi György magánszámával stb. — csak az alkalomhoz illően volt politikusabb, mélyebb és átgondoltabb, Komlós János szóvivő, láthatatlan kézmozdulataira pergő műsor. T. L„ Kiskörös, Petőfi tér. Centrum, az urbanizálódás jegyeivel. December végi helyzetkép; mutatós, új kultúrház, emeletes járási tanács, helyi tanács, modern szövetkezeti szolgáltató ház, tetszetős irodaház — bank, biztosító. posta —, Szarvas vendéglátó kombinát, templom, csúnya alakú szövetkezeti áruház, és szerényen Petőfi Sándor szülőháza. Szobra. Űj vá osunk Kiskőrös. Hirtelen nőtt a Kiskunság homokján, a frissen átadott kultúrházban érződik még a festék szaga, az ünnepségek íze. A ház, ahol született, egy szerű, fehér falú, nádtetős, fekete kerítéses. Koszorúk és tábla ékíti. Belül barna bútorok; ágy, almárium és a láda volt a Petrovicséké. Karos lócák, vitrinben jókora pipa, a falon bekeretezve kiskőrösi k ereszt elési anyakönyv, Petőfire vonatkozó adatokkal és a keresztelőkancsó. Deszkából az alacsony mennyezet, öt barnára festett gerenda tartja. A szülőházban és a Petőfi Emlékbizottság kiállításán dokumentumok, szemelvények, illusztrációk, képek, mellszobrok, használati tárgyak, tablók, a költő relikviái. összes verseinek első gyűjteményes kötete 1847. március 15-én jelent meg — vitrin őrzi. 1848-as honvéd egyenruha, vérpiros sapkával. Továbbá az első híradás eltűnéséről a Szabadság nevű lapban. „ ... A nagyhírű Bem altábornagy úr... hős vezérünk maga is szinte áldozata lőn túl merész vállalatának, míg koszorús népköltőnk, a tűzlelkű P. S. — hír szerint — elveszett.. A fentiek idegenforgalmi nevezetességek is. Megél ebből a huszadik ssázad váro6a? Aligha. A járás legnagyobb üzeme a Kiskőrösi Vegyes-, és Építőipari Szövetkezet. 1200 ember kenyéradója. Hazai talajból nőtt naggyá, a magyar ipar terem tés egyik észszerű, ökonomikus módján. Az országos rangú szövetkezetnek legjelentősebb ágazata a lakossági szolgáltatás. Fodrászattól kezdve, elektroakusztikai javításokig, autósaerei fsekig. Üj műhelyekre, beruházásokra, saját erőből áldoznak. A dolgozók munkakörülményei jók, esztétikai szempontból kifogástalanok. Annak idején a bukósisakok gyártását vállalták. Pár hónap alatt 400 nőt állítottak be munkára, akik azelőtt háztartásban foglalatoskodtak. Napjaink slágere az egységes légfékszedép, magyar szabadalom alapján. Ez a szerkezet fokozottan biztonságossá teszi a fékezést, használható minden típusú légfékes üzemelésű járműhöz. A vegyes profil, sokoldalúságuk a jellemző. Gyorsan alkalmazkodnak a piaci igényekhez, különösen kapósak napjamkban a háztartási létt rák, Hollandia, Ausztria. Japán, Lengyelország. NDK ezres tételekben vásárolja Sorolhatjuk; autókra szerelhető csomagtartókat, vastömegcikkeket, körfűrészt, szalagfűrészt készítenek. Fodrászüzleteik, kozmetikai szalonjaik a szépség műhelyei. Építőipari részlegük nélkülözhetetlen. Saját fejlesztésük megvalósítója, házi kivitelezésben készültek el az új telepedi, műhelyek, szociális létesítmények, központi szolgáltatéházuk. Ugyanakkor a városfejlesztés eszköze. A Batthyány utcai 120 1-Írásos lakótelepen korszerű lakásokat épített a szövetkezet. A 160 személyes diákotthonnál, s a sorakozó bérházak előtt kövesút készül. Oroszi János nyugdíjassal figyeljük. Kannában cipeli az olajat, tüzelni. — Ez a módi — mondja —, hordom. Időmből telik. Másfél éve kapom a nyugdíjat a Vegyes- és Építőipari Szövetkezettől, havi 1005 forint. Pénz az. Huszonhat évet dolgoztam, tizenhatot a ktsz-ben. Cipész a szakmám, de betegeskedtem, és végül vállaltam, ami jött, segédmunkát is. Egy hold szőlőm van. Boldogulok vele, idén 35 hektó borom termett. Elégedett lehetek. Szépül a város ls, szívesen csinosítjuk, ennyit igazán megtehetünk magunkért, Petőfiért. Az áruház belül gazdag, a kínálat városi színvonalon. Vásárlók. Fiatalak, idősek. Sokszoknyás nénikék. Érkeznek Ka-ikantyú, Csengőd, Tabdi, Akasztó, Páhi, Kecel, Soltvadkert területéről, továbbá öregcsertő, Szakmár, Homokmégy és Drágaszél határából. Forog a forint Kiskőrösön az egy lakosra számított kereskedelmi áruforgalom 14 ezer forint. Öreg paraszt csizmát nézeget. A néne meg papucsot, amiben nyaranta a főutcát is megjárhatja. Fiatal, fekete hajú asszony, műszőrme bundában. Presszósnő. Illatszerosztályon válogat — Szeretek itt lakni. Az utóbbi években sokat fejlődött Kiskőrös, reméljük. így halad tovább is. A kulturális lehetőségek edég mostohák, van itt ugyan mozi, de a mai igényekhez mérve, erősen elavult. Az új művelődési háznak nagyon örülök. És a betonutaknak. * Két és fél évszázados fenn* állása alatt több olyan esemény történt, amely az utókor számára is jelentős. Kietlen vidékén virágzó telepű. lés született Ipart teremtett, kapott. Tíz esztendei tudatos fejlesztés után város lett Kiskőrös. Belterületén 11,5 ezren laknak, vonzáskörzetében 40 ezernél is többen. Népessége az utóbbi évtizedben 1460 fővel növekedett. 120—150 lakás épül évenként. Gyarapodnak a munkaalkalmak, a foglalkoztatottak mintegy 7® százaléka nem mezőgazdasági ágazatokban dolgozik. Szakorvosi rendelőintézete^ gimnáziuma és szakközépiskolája, textilteldolgozó üzeme, kenyérgyára, ipairitanuló iskolája stb. van az új városnak. És a mezőgazdaság. Egy állami gazdaság, három szakszövetkezet boldogul az aranyhomokon. Lakói szeretik. Szeptember közepétől napjainkig 2,5 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Árokásástól parkírozásig. utak, játszóterek építéséig. A városi rang kötelez. Előlegezett bizalom. Folyamatosság a jövő munkálkodásában. Péld.a és eredmény. Boldog város. „Petőfi-város." Sz. Lukács Imre Petire emlékezik a Tiszafái A Tiszatáj most megjelent, ez évi első száma gazdag összeállítást közöl Petőfi születésének 150. évfordulója alkalmából. Az összeállításban Csiki László, Tömöry Péter, Pintér Lajos verseit, Annus József elbeszélését, Katona Imre, Csoóri Sándor, Lászlóffy Aladár, Bori Imre, Sulyok Vince, Kozma Dezső és Váradi Sternberg János tanulmányait olvashatjuk. A. Petőfi-életrajz kérdéseiről beszélgetést közöl a lap Fekete Sándorral. Szegedi művésiekfcel: Petőfi-emlékest Kiskunfélegyházán MlES-iaelsilc Az új év első órájában tíz gyermek született hazánkban. Budapestnek csakúgy mint tavaly „egykéje" volt, vidéken kilenc csecsemő látta meg a napvilágot. Közülük éjjel két órakor sorsolással döntötték el az „elsőt", azt, aki megkapta az Állami Biztosító 20 ezer forintos. 18 éves korban készpénzben felvehető életbiztosítási kötvényt. A főváros első újszülöttjének kiléte nem volt komniikált, hiszen az első óra egyetlen ÁB-bébije a Jánoskórház szülészeti osztályán jött a világra, neve: Soós Ágneska. A százesztentős Budapest, s egyben az Állami Biztosító 25., „jubileumi bébijét" hétfőn köszöntötték a János-kórházban. A vidéki elsőt, Kiss Déneskét — aki az egri megyei kórházban született — kedden köszöntötte az ÁB képviselője, s adta át a vidék első újszülöttjének járó 20 ezer forintos életbiztosítási kötvényt. Sokszor elmondtuk már, hogy az ünnep új, eddig rejtett értékek felfedezésére és felfedeztetésére is alkalom. Petőfit nem kell „újrafelfedezni", de azért a sok-sok emlékműsor mindegyike tartogat meglepetést, talán a közönség minden tagjának mást. Az ünnep fénye élesebben láttatja a költő arcát, hangulatában erősebb érzelmeket keltenek jól ismert sorok. Az évforduló ünnepi rendezvényeinek sorában szombaton Kiskunfélegyházán tartottak Petőfi-emlékestet. A művelődési otthon színpadán a Szegedi Nemzeti Színház művészei: Mentes József és Kovács János mondták el Petőfi verseit, Erkel Ferenc operáiból a legszebb áriákat és a költő megzenésített költeményeit Karikó Teréz, Horváth Eszter, Gregor József és J»» hisz József adta elő. A szegedi művészek vendégszereplése többféle „meglepetést" hozott. A jól szerkesztett, egyórás műsorban Mentes József Petőfi legismertebb verseit úgy tudta elmondani, hogy az „így még nem hallottam"-érzetet keltette, Kovács János pedig Az őrült rendkívül szuggesztív előadásával aratott sikert. Ezen az esten mutatták be először Vaszy Viktor érdemes művész négy új szerzeményét A négy Petőfi-vers megzenésítésére és bemutatására az ünnep adott alkalmat, és az est legnagyobb, örömteli meglepetését jelentette Kiskunfélegyháza közönségének. /e^yef^ a^iéaáut ttJsu/uf AZ Mmmmam UVUt^M AUAMí CAZDASAÍOK TE&MéifUdÓL Bp. 5341)