Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-21 / 17. szám

VASÁRNAP, 1973. JANUÁR 21. Premier előtt a Beszélgetés Koldusoperáról A Koldusopera Brecht repét Krasznói Klári játszlegnépszerúbb műve. Sok- sza Szubrett prózai szerepkor és sokfelé játszották , . „„„ már. Tíz éve Szegeden is. ben: ebben van a ssecetposzUgyanakkor — tehát tíz éve tós izgalma. — két másik vidéki színház — Természetesen nagyon műsorán is szerepelt a da- izgulok — mondja Krasznói AUrifSofM^f?^ Klári mert bár játszótdezte. Nyilván sokan emlé- 43111 m31" mas darabokban keznek még arra, hogy an- is, itt Szegeden csak szubnak idején a tévében is láttuk a produkciót. Az egri színházban egy kezdő színész. Fonyó István, Bicska Maxi bandájának egyik tagját játszotta. Másodszereposztásban ő lett volna Bicska Maxi. De nem'lett, a bemutatkozás akkor elmaradt A szegedi színház tíz év ntán — pénteken, január 26an — ismét bemutatja a Brecht népszerű darabját Rendező a hajdani nagy sikerű győri előadás színpadra állítója: Angyal Mária. Bicska Maxi szerepét pedig az a Fonyó István játssza, aki tíz évvel ezelőtt egyszer már megtanulta a szerepet. Most vendégként vesz részt a produkcióban; jelenleg a debreceni színház tagja, ahol a híres Sarkadidráma. az Elveszett paradicsom. főszerepét játssza. — Tíz évvel ezelőtt — mondja a rendező — a mű humorát, szellemességét hangsúlyoztam. Most a társadalomkritikai mondanivalót szeretném kiemelni. A songok szerepét is másképp értelmezem ma. A song a Koldusoperában: kilépés a szerepből. Ezekben a dalokban a szereplők elítélik azt amit egyébként csinálnak. Az előadás stílusának megteremtésében ez volt a legnehezebb: a „kilépés" és a „visszatérés" folyamatosságának létrehozása. — Nagyon érdekes számomra a rendező felfogása mondja Fonyó István. — Bicska Maxi minden színész álma. Tíz éve az enyém is, s nagyon örülök, hogy most végre eljátszhatonv A rendező felfogását nagyon izgalmasnak tartom. A songoknak ez az értelmezése világossá teszi feladatainkat És persze nehézzé. Bicska Maxi, amikor dalt énetori. akárcsak a többiek, kilép a szerepéből. De utána ismét meg kell találnia a figurát, úgy, hogy az előadás végig egységes és töretlen mardjon: ez a legnehezebb. A pénteki bemutató egyik érdekessége, pontosabban szenzációja, hogy Polly szerettként ismernek. De Őrülök is, hiszen Polly szerepében alkalmam lesz mélyebb mondanivalók kifejezésére. Ügy gondolom, életem, nagy állomása lesz ez az előadás. Így is készülök rá: izgalommal és szeretettet 0L K csarnok műszaki átadása A szegedi hetipiacok és kirakodóvásárok hagyományos színhelyén, a Marx téren, elkészült a város első vásárcsarnoka. Szombatra, tegnapra, befejezték a műszaki átadását A fémhullámlemezből, illetve üvegből készült ezernyolcszáz négyzetméteres vásárcsarnok mintegy tizenkétmillió forintba került. Télen az egészet földgázzal fűtik. Az eladótéren egyebek között specialitásokat — a szegedi szalámigyár termékeit, tiszai, fehér-tói éiőhalat, s termelőszövetkezeti friss vágott baromfit — is kínálnak a vevőknek. Habgenerátor A tatabányai aknákban nerátorral gyarapodott A egyre korszerűbb eszközöket francia gyártmányú konsalkalmaznak a bányatüzek trukcióval a föld alatti vágyors, biztonságos elfojtására. A központi bányamentő állogatokban, bányafolyosókban más most különleges beren- keletkező tűz ellen lehet dezéssel, úgynevezett . habge- eredményesen védekezni. Képernyő Kórkép a világról Szorongató. nyugtalanító csak ilyen vonatkozásban érélményt adott a televízió a vényes: napjainkban tömepéntek esti Bálint György- gek között érhetik ei azt a összeállítással (szerkesztő: célt, amit akkor csak a legFarkas Katalin, rendező: nagyobbak, az embernek Horváth Z. Gergely). Halott megmaradók között; Bálint írókról — pláne publicisták- György ma lehet igazán a ról — akkor fogalmazzuk a „közvélemény lelkiismeretlegnagyobb elismerés szavait, furdalása", ma lehet tetteket amikor műveik időszerűsé- kiváltó a tagadása is, a kögét, mai érvényességét ern- vetelése is („Tessék megvállegetjük. De abban van va- tani a világot!"), lami félelmetes, hogy a har- Hogyan lesz nyugtalanító, mine érve halott Bálint vérlázító, kétséget kizáróan György kitűnő színészek tol- valódi ez a világról rajzolt mácsolta írásai, időszerűek, kép? A bemutatott nyolc írás A „közép-európai .közíró" felvonultatta a ma is utolérugyanis a második világhá- hetetlen tökéletességű ,,eszborúba rohanó világról raj- közöket" a publicista „fegyzolt kórképet, és a többiek- vertárából". A Látogatás az nek szánt, a humanizmus és ismeretlen családnál tárgyiaz értelem jegyében fogant lagos, száraz mondatai egyintelmei süket fülekre talál- hangú kopogással követik tak. Ha ezeket hallva ma is egymást, mígnem egy hanyugtalanság fog el bennún. sonló tömörséggel fogalmakét, azért van, mert tíz perc. zott társuk váratlanul éles cel előbb ugyanazon a kép- fénnyel világítja meg iszoernyőn láttunk háborús ro nyű tartalmukat. Máskor a mckat, szenvedő emberi ar- vaslogikájú hosszas eszmecokat. Az intelmek aktuali- futtatás a konklúzió levonása tása azonban szerencsére nem helyett egy látszólag oda Szeged a hazai lapokban 1973/3. nem tartozó röpke mondattal zárul, ránk bízva a továbbgondolást is, a befejezés rejtett „logikájának" megfejtését is. Szellemes csattanókkal és lírai elrévedezésekkel, hosszú fejtegetésekbe ékelődő villanásnyi megtorpanásokkal. szigorú józansággal' és lángoló hittel építkező írások ezek, kritikák az emberről, az emberért S. E. NIKOLENYI Árpád: Sportkori évzaro a Szegedi Szőrmében. Boripari Dolgozó, 1972. december. Az eiső érettségi vizsgák jó tapasztalatai. Közlekedés, delid ülőterinet Szegeden a HoltMaros pártján. Magyar Hírlap, jan. 14. MATKO István: Tízmillió tégla. Népszava, jan. 14. [Riport a cesnber. [Tanácskozás Szegeden jj-eí. téglagyárról.] az autóforgalmista szakképzés bevezetésének tapasztalatairól.] OLDAL István: Tájékozottabb, [PÜNKÖSTI Árpád]: Egyszerre öregszenek a szegedi házak. — Fények és árnyak egy vidéki szeiesebb látókörű szakszervezeti várQ's ingatlankezelésében. Népaktivakkal kezdjük az uj ga da- .. . , ? sági évet. A MEDOSZ Lapja, dec. 15. [A Szegedi Állami Gazszabadság, jan. 16. Ünnepi munkásórgyülések Füzesabonyban, Szegeden és NagyNépszabadság, jan. daságban.l . . [SZARA 7, Pál] szp.: Szegeden batonyDan. jól gazdálkodott a szakszerveze- l®* ti bizottság. Kábel, dec. 2L [A Bővül a gyár. kábelgyárban.] lyen Tisza-bútor. Nagyobb heEsti Hírlap, KERESZTES Ágnes: Csongrád, jan. 17. [Üj épületbe költözik a — Változik a szemlélet. Gyermekünk, 1973. január. [Pedagógiai munka Szegeden és Csongrád megyében. Fényképekkel.] 1 alálkozás a szegedi olvasókkal. A Kutya, 1973. január. [A folyóirat szerkesztőségének olvasóankétja. 1972. október 16-án. bonatermesztési Fényképekkel.] Negyedkilós narancsok. Esti Tisza Bútoripari Vállalat.] Szeged, Martonvásár. — Épülnek a biológiakutatás új tudományos központjai. Magyar Hírlap, Népszava, jan. 17, PINTÉR L.—MAGASSY Dl: OaKutató Intézet, Szeged. — Hibridkukoricáink üzemi termesztéséről, a. [rész.) Hírlap, jan. 13. [Az egyetem bo- Magyar Mezőgazdaság, tanüsns fcectjébsQd ÜSéoyképekkcU Ha nagybetűvel írjuk le ezt a háromhangú szót, a mi vidékünkön nem kaszálót, nem legelőt jelent. Két nagy folyónk közé beszorult területet, a Tisza és a Maros szögletének egy darabját értik rajta. A Tápairétről van szó. Egyik csücskének régi térképek helyett is beszélő szép neve van: Lebő. A nagy vízi világban lebegő láp, úszó sziget volt, most dombnak tisztelik. Fönt a dombon van öt-hat ház, és tanyai időosztással egy egészen fiatal iskola. A tanyáról sémája van a városi embernek. A réti tanya más. A lebői iskola is más. Némelyik belénk ivódott sanda képzet akkor is eiőkéredzkedik, amikor szívesebben küldenénk agyunk sötétebb járatába. Hiába akarom másképpen körüljárni ezt az iskolát, mint mondjuk a vedresszékit vagy a rókabögyösit először azok a kérdések állnak elő, amelyikre ott is felelni kéne, meg amott ls. — Fogy a létszám? — Az egyik nagymama azt mondta, ők tizenhatan voltak testvérek. Hozzájuk képest a mi iskolánk csak kisebb család. Tizenhármán vagyunk összesen. — Tél van, hideg van. AJKÚ gyerekek a nagy úton. — A környékről jönnek. Ketten vannak 6—7 kilométerről, velük találkozott először az influenza. — Meddig jut ei a lebői gyerek? — Ameddig akar. Van, aki tanár lett, a másik orvos, a harmadik szakács. Kertész, traktoros, kőműves, mezőgazdasági mérnök, de legfőképpen autószerelő. — Az iskolával mi lesz? — Lehet, hogy műtrágya lesz benne. Kár lenne, az megeszi. Biztosat jósolni nem tud a tanító, Kovács Imre — tisztelettel szeretném kimondani a nevét: mindig tanyán tanított —, de várható. hogy hamarosan megszűnik az iskola. Épülnek bent a házak, sokszor csak a nagymama megy be, meg a gyerekek, néha az egész család. És nyugdíj előtt áll Kovács Imre tanító is. — Fiatal iskola, tanyán talán párja sincs. — Falu akart itt lenni. Kimérték a helyét, kutat is fúrtak, akkor épült. Gyönyörű lakással. Nem lakja senki. — Ön hol lakik? — A pajoriban, A másik Iskolában. Ott tanít a feleségem. — Az ennél is jobb lakás? — Ez a jobb. — Akkor? — Ennek annyi itt a bére. mint bent a Széchenyi téren. Választhattunk, ott maradtunk. Ott istálló is van. A lóról még lesz szó, de nem tudom, lótartó pedagógusról írhatok-e még valaha. Kenyérért, boltból valóért Leiére visz az út, ha zajlik, vagy beáll a Tisza, nyugdíj előtt nehéz a bicikli, asaért van ló, — Talán bent lesz a jobbC — Lebő a szebb Aki marad, annak Lebő a jobb. Lebő a világ. Ezeket a tanyákat hamarabb elfújja az idők szele. A gyerekszájból hangzó büszke védelem mégis melegít. Az egész ország a mi hazánk, de az a darabja, ahol születtünk, toronymagas benne LG ÉS TRAKTOR SZÜLŐFÖLD „kalapkúraát nem segít Tapasztalatok bizonyítják, sem okoznak különösebb válhogy a torokgyulladás, anát- tozást, sokan lábon hordják ha, az influenza a tél leg- ki a betegséget Néhány lázgyakrabban előforduló beteg- csillapító tablettától a legségei. A megfázással csökken kellemetlenebb tünetek is a szervezet ellenálló képes- elmúlhatnak. Az úgynevezett sége, a kórokozók riszapo- „kalapkúra", vagyis az alkoródnak, ennek következmé- holos italok azonban — az nye a nátha, a légcsőhurut, egészségügyi szakemberek Ezek a legtöbbször nem jár- véleménye szerint — nem seaak lázzal, a közérzetben gítüc a gyógyulást Gondolatsémáink könynyen elintéznék sok mindent a tanyáról. Elmaradott vidék, köt az átkos megszokás, a kényelem, a mozdulatlanság — ilyeneket gondolnak sokan. Én nehezebbe kapaszkodnék bele. Aki itt lakik, annak Lebő a szülőföld. Ki marad itt évek múltán? Talán a két utász, és egy-két gazda, akit az állattartás nem enged. Aki elmegy, annak nyolcvanéves korában is ide dobban vissza a szíve, ha szülőföldet hall. A madarat a lebői hangjáról isimeri meg, az égtájakat úgy találgatja, hogy így állt a ház a Réten, akkor arra van Észak, erre van Nyugat. Ha játékot csinál az unokának, itteni játékát másolja le. A játéknál elakad a szó Gizikében is, Antiban is, Zsuzsikában, Pannikában, Pistában, a három Laciban, Imrében, Matyiban, és a fürgeszemű Janiban is. Nincsen játék. Egy pöttöm emberke úgy kd reggel ötkor, hogy répát főz a disznóknak, és úgy megy haza, hogy megint répát főz, kever a malacoknak, etet, etet, etet. Ha az unokáinak ő beszél majd, ilyeneket mondhat: Amikor én gyerek voltam, akkor akartunk házat építeni. Drága volt a ház, ára volt a disznónak, de sokat meg kellett mégis hizlalni, mire mindene meglett. Negyvenhármat etettünk, volt ló, két bika. A tanító bácsi mégis azt mondta, én vagyok a legszegényebb az iskolában. Mert nincsen testvérem. Legföljebb a kutyával játszhattam. — Most pedig azt mondia. öt után nem tud ágyban maradni. Kiveti az ágy. Megérdemli a szép házait, játszó éveit adja érte. Kérdezek mindenkit Aki készül elmenni, szívesen megy-e? Aki marad, örül-e neki, vagy menne inkább. Nem tudom, imért toérdessem, de most nem a romantika toeuget: — Ki tud lovagolni? Mindenki tud. Gondolom,' a városi gyerek csak most üti föl a fejét. Vágtat a Szürke, lapít rajta a Pista, röpülnek árkon-bokron. A réti gyerek nem így lovagol. Az ekekapa előtt vezeti a Szürkét a kukoricában, ha elfárad, fölteszi apja a soha nem vágtázó, árkot se ugró lóra. — Hát traktoron ki olt már? Nincs annak tán ffz éve se, nagy előadásokat hallgattam. Ügy kell nevelni a mai ifjúságot, ahogy a régi parasztember nevelte a fiát. Ki se bújt a földből, már be tudta fogni a lovat, tudta hajtani. Tanulja meg ugyanígy a traktort. A lebői iskolások úgy befogják a traktort. mint a pinty. És el is hajtják. Nem üresen, mert az élet nem móka rtt. Mondjuk fogassal. Beteljesült tehát az ige — mégis féltem őket. Goromba jószág a traktor, és kicsi a gyerek. Elsős nincsen ebben az iskolában, de másodikos, ha nem kérdezem, akkor Is mondja, mi lesz, ha megnő. Nézzük meg, mit ajánl a tanyai pályaválasztási tanácsadó! Ha így Ssszefcomáztáfc a traktorral, hová mehetnének? Autószerelőnek. Abban van a pénzt A hatodikos Laci oíyan szépen beszél az itteni világról, de legszebben a benne levő állatokról. Igen szereti az állatot. Mi lesz tehát? Traktoros. Nem állatgondozó, mert az más. A traktor nyergében jobban megterem a pénz. Van még. aki kőmflvességre pályázgat. Arra is azért, mert ott négyzetméterrel mérik a forintot. Könnyen átugrom egyik osztályból a másikba Csak egy paddal kell arrébb húzódnom, a másodikból már a hetedikbe járok. Szabad a beszélgetés, mindenki mondhatja a magáét. Visszakukkantok a végén, mit csinálnak a többiek. Nincs parancs, nincs intelem, a leckét írja mégis mind. Van rá idő, hadd holadjunk! Horváth Dezső..