Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-24 / 303. szám

^ZJ VASÁRNAP, 1972. DECEMBER 24. ILLATOZÓ ROZSAKERT Szegedtől, pontosabban Újszegedtől, mindössze percekre van, időben jnérve azt a távolságot, melyet kilométerben mérni bajos lenne. Igaz, a térkép egyértelműen 6,2 kilométert tüntet fel, de ez aligha fedi azt a valóságot, amj nem a kilométermutató számaiban, hanem az ember altal látottakban létezik. Végig házakat látni ugyanis az út menten, azt sem tudja az úton jár i. hol végződik Szeged és hol kezdődik S/őrag. Tel ,it néhány kilométerre a varostól húzódik a község hatásé A vari közepétől, mert szélével szorosan összefügg. Igaz, e határtól még jócskán kell ballagm az úton, beszorulva néhány autóbusz mögé, mig az ember Szöreg kö/.pontjába ér. A központiba. ahol elágazik az út. A látvány harmóniája Közvetlenül utána egy Itts őomlx>n bukik át az út. még házak között Aztán a domb túloldalai! megszűnnek a házak, ( ik a szántóföldeket, réteket látni Deszkig. No, meg balra a Maros töltését, jobboldalt pedig a makói vasútvonal sziluettszerűen pöförésző kis vonatját — mintha a múzeumból került volna otő — csöppnyi gőzmozdonynyal a vagonok sora előtt az őszi, alföldi táj végtelen-csöndes nyugalma közepette. Szinte a mesék vonata, elszakadva az őt létrehozó civilizáció zajától és nyüzsgésétől. Már-már önmagában művészetnek tűnik, háromdimenzisós elevenségében, hiszen az útról arra néző számára megszűntek eredeti praktikus funkciói. csupán a látvány harmóniája. hangulata marad meg. De ideje visszafordulni a községbe, a valós élet, a praktikus funkciók, az emberi létezés aktuális birodalmába. Ismét elhagyni a dombot, balra térni az elágazásnál, s néhány száz méter után megállni a tanácsháza földszintes épületénél, megkeresni Banda Menyhért tanácselnök dolgozószobáját. Ismerős a szoba, több olyan beszélgetés színhelye, melyek megmaradnak az újságíró emlékezeteben. Itt hallott először közelebbit a szőregi víz problémájáról, még a kezdet kezdetén, amikor vita vitát követett, amikor a szegedi magasnyomású vizet vezették ki a községbe. Az előzmények: kiszámították, a kimerült, régi. alacsonynyomású kutak helyett újakat fúrni gazdaságtalan lenne. Akkor döntöttek úgy. hogy Szegedről hozzák ki a vizet. Sokan ellenezték akkorihan, féltek tőle, hogy drága lesz. Tavaly már senki nem ellenezte sőt mindenki azért verte az asztalt, hogy miért nem hozzá vezetik be először a vizet. Ma már »enkinek nem okoz gondot a vfz. Mert van, mert belátható ideig megoldódtak a község vizgondjai a 30 kilométeres vízvezetékkel. Hiszen a 1450 portából 1200 telken már víz, magasnyomású víz van. Érdemes beszélgetni a tanácselnökkel, aki — s ez úgy tűnik, szőregi vonás — szereti, érti és ismeri a falut, múltiát és jelenét egyaránt. Összefűzött iratokat tesz elém. Címük: A szőregi apátság történetének vázlata, Szöreg község története. A szőregi csata története (1849. augusztus 5.), és végezetül egy, a tanács végrehajtó bizottsága által az idén targyalt anyagot, mely a nagyközségből máshová eljáró dolgozók helyzetét elemzi. Egy kis história Érdekes és izgalmas a szőregi bencés monostor históriája, amely a honfoglalást követő időkig, bizonyítottan legalább 1233-ig nyúlik vissza az időben, amely túlélte a tatárjárást is, s amely fel. tehetően az 1289-i kun lázadás idején pusztult el. Maga a község is többször elpusztult. A XVII. században, uralma vége feié a török dúlta fel, tette pusztává. Ezután betelepítették ugyan, de az első telepesek nagy részét a pestis pusztította el 1739—40ben. De újra fejlődésnek indult. 1778-ban már 71 házból állott 1910-ben pedig 780-ból. Ekkor már 4056-an laktak a községben. 1944-ben pedig 5600-an. A gyarapodás folyamata azután megállt. Vagy pontosabbanellentmondásossá vált a fölszabadulás után. Megalakultak a termelőszövetkezetek, a gépesítés révén mind több kéz szabadult föl a mezőgazdaságban, s ezek az emberek máshol találtak mun. kát. megélhetést, máshol telepedtek le. A népszámlálás adatai szinte valamennyi alföldi község népességének csökkenéséről szólnak 1945 után. Szőregen például az 1944-es 5600 helyett 1960ban már csak 4446-an éltek. Igaz, közben gyarapodott a falu. Az ötvenes évek elején többek közt 1800 méter új villanyvezetékkel, három napközi otthonos bölcsődével, sütödével. Erről az időről így szól az akkoriban írt krónika: „Az életszínvonal emelkedésének csalhatatlan bizonyítéka, hogy a kerékpárok száma két és félszeresére nőtt. A múltban 700 kerékpár volt, most 2200 van. A múltban egy-két motorkerékpár volt a községben, most 37 darab van." Nevetségesnek hatnak a számok? Lehet. De emlékezzünk a mostani 205 személyautóra, az ezer televízióra! Ezek ugye nem mosolyogtatóak? De mi lesz húsz év múlva? Akkor már azon is mosolyogni fognak, hogy a televíziókészülékek számát az életszínvonalat demonstráló adatnak használták valamikor. Tehát jó komolyan venni a kerékpárt is. Szeged szívóhatása Megfogyatkozott ugyan a község lakóinak száma, de gazdagodott — ha lassacskán is — másképpen. Mígnem váratlanul es szinte észrevétlenül beköszöntött a fordulat. Az 1960-as népszámlálás adatai szerint ugyanis 4446an éltek Szőregen, az 1970-es adatok szerint viszont már 5151en. Első pillantásra megleoőnek hat a növekedés, hiszen Csongrád és Békés megye legtöbb községénél visszafordíthatatlannak látszik a népesség csökkenésének tendenciája. Legyen a legilletékesebbé, Banda Menyhért tanácselnöké aszó: — A község lakosságának növekedése Szeged szívóhatásának tulajdonítható. Jönnek Makó felől, Békésből is. Szegeden találnak munkát, s itt építkeznek. Olcsó házhelyet, telket biztositott számukra a tanács. A 60-as években, és jelenleg is. szinte gomba módra nőttek és nőnek a házak. 1950-ben 130 házhelyet osztottak ki a községben. A 60-as években kezdték beépíteni e házhelvek javát. Ma már egyetlenegy sem szabad közülük. Az utóbbi öt évben mintegy kétszer annyi ház épül évente, mint korábban. 1970-ben 50. 1971-ben harmincvalahány úi házra adott ki építési engedélyt a tanács. Most 50 új házhelyet jelölnek ki. a téesz is felosztott a belterületen 38 házhelvet. Főleg más községekből érdeklődnek. Kisszállásról. Kübekházáról, de jönnek Szegedről is. Szeged közelsége, vonzó hatása magyarázza e gyarapodást. Mert jó a közlekedés is, alig több az út, mint Tarjánba. Meggyorsult az idő az itt élő emberek számára. Szemléletes példát mond erre is a tanácselnök. Azelőtt Szegedre bemenni út volt időt kellett szánni rá. Ma más a helyzet. Két busz jár a községbe. egv perc különbség ha van közöttük. De ma az emberek kiállnak a sarokra, ahonnan jól látszik mind a két megálló. Lesik, melyik járat jön előbb, ahhoz futnak. Pedig egy percet, ha nyernek. Felgyorsult tempó Sző sincs errefelé holmi álmos falusi életről. S e tempóban számos érdekes tényező figyelhető meg. Valami olyasmi, ami arra utal, hogy a község kezdi ismét megtalálni önmagát, mintegy új virágkorra készülve. Érdemes beszélgetni Kasza Lajossal, a téesz elnökhelyettesével. Olyan témáról, ami régen fúrja az ember oldalát, amiről sokat hallott, de keveset tud: a szőregi rózsáról. Mert története van ennek is, méghozzá érdekes. A hagyományai az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején alakultak ki. Akkoriban sokan jártak Sitóregröl az újszegedi kertészekhez. napszámba. Közülük az ügyesebbek megtanulták csínját-bínját, és meghonosították otthon is a rózsát. Igaz, ehhez nemcsak ügyesség kellett, hanem a munka szeretete is. Mert a rózsával akad munka bőven. És aki rózsával foglalkozik, a saját bőrén tapasztalja: nincsen rózsa tövis nélkül. A hagyományt annak idején mint fölös terhet vették át a téeszek, Mondja is az elnökhelyettes: — A régi elnök elsorvasztotta a rózsát, nem kellet,t neki. Most kezdtük újból. Az Öbuda Mgtsz az exporttársunk. Egy' tő előállitasia mintegy 4 forintba van, 15-ért lehet eladni. Itt volt az olasz kereskedő, csak ámult az új telep láttán. Egyszóval fejlesztik az ágazatot, a tagokat is arra biztatják: foglalkozzanak a háztájiban is a rózsával. Segít ebben a közös is. Mert nem tudnak annyit termeszteni, amennyinek ne lenne piaca Az idén százezer tövet adtak el, 1974-ben már 350 ezret szeretnének eladni. A külföldi piac annyit vesz, amennyi csak ran. Ez pedig ió a szövetkezetnek, és kemény valutát hoz az országnak. De nem a rózsából él elsősorban a szövetkezet „Tojásgyáruk" az iden tízmillió tojást produkált Ebből mintegy 13 millió volt a bevétel. Kapósak bárányaik is, az idén majdnem kétezret adtak el exportra, Olaszországba, Görögországba Az élő bárány kilója 45 forint és egy bárány 15—20 kilós. Évente 70—80 mázsa gyapjú is kerüL Csak hát valóban nincsen rózsa tövis nélkül. Példa a tojóház. Az asszonyok napi 8 órát dolgoznak, fekete-fehér öltözőt, fürdőt épített nekik a szövetkezet, keresetük eléri vagy meg is haladja a havi 3 ezret mégis, néhányan inkább elmennek üzembe dolgozni. Kevés az ember. Nemcsak a tojóházban, hanem a rózsára is, és szinte mindenre. Élelmes emberek Ettől függetlenül jól áll a szövetkezet termékeik kapósak a piacon. Bódi Jánostól, az elnöktől tudom meg — aki különben figyelemreméltóan energikus, Szakmáját jól értő ember —, hogy faiskolájukat száz-egynéhány kilométerről is sokan felkeresik. Jövőre például 15 ezer gömbakác-csemetét szállítanak Békésbe, utcai fásításokhoz. De egyik legfontosabb céljuk: jó gyümölcsfa- és diszfaválasztékot biztosítani a kiskertek tulajdonosainak. Eddig rájuk nemigen gondoltak sehol. Pedig nekik hiába ajánl valaki jonatánt fca netán "éralmát vagy tavaszi almát Keresnek. Éppen ezért La L>s menynyiséggel is, de nagy választékkal dolgoznak, s mi több, hagyják válogatni a vevőt És azok jönnek is, mind nagyobb számban. Egyszóval igyekvő emberek a szőregiek, élelmesek. Érdemes erre még egy példát mondani. Az idén 2900 méter járdát építettek. Olcsórí vették a csanádpalotai téesztől a sódert, vett a község egy betonkeverő gépet, alkalmazott hozzá egy gépkezelőt és egy kőművest a munka irányításához. A többit megcsinálták a lakók, társadalmi munkában. A 2,9 kilométeres járda így 300 ezer forinttal került kevesebbe, mintha egy vállalattól rendelték volna meg. Az idei társadalmi munka értéke Szőregen — leszámítva az utolsó két hónapra, a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulójára hirdetett akció eredményeit, melyet még nem ismernek —: 1,7 millió forint. A község lakói az idén tehát majdnem kétmillió forint értékű munkát végeztek a maguk számára. Nyüzsgő, mozgó világ van Szőregen. Gyorsul a tempó, igyekvőek és élelmesek az emberek. Nyoma sincs itt a környező táj meseszerű nyugalmának, a szinte absztrakt vonatlátvány szimbolizálta alföldi csöndességnek, amit végső soron elmaradottságnak is lehetne tekinteni. Nem, a községben, az emberek fejében merőben más világ van már. Pedig ezen a földön, az Alföld talaján állnak ők is, két lábbal. Abból élnek, és sokat csiholnak ki belőle. Már aki helyben dolgozik. De a 2980 munkaképes korú szőregiből 1622-en máshová, legtöbben Szegedre járnak dolgozni. Tőlük is származik a városi tempó és életmód, mely által várossá válhat Szöreg is. SZAVAY ISTVÁN SZÓREG Szöreg legkorábbi törtenetéről nincsenek írásos emlékek. Annyi bizonyos, bogy mar a honfoglalás előtti korokban ls lakott hely volt. Erről beszédesen vallanak a regi téglagyár és a mai homokbánya területén talált népvándorlás-korabeli leletek. A XIV. században keletkezett Gellért-legenda arról emlékezik meg, hogy L István király uralkodása időjén, 1028 táján, amikor Csanad serege Ajtonytól vereséget szenvedett a Tiszánál, a szórtig! nádasokba vonult vissza. A település monostora 1233 előtt épülhetett, mert II. Endre király 1233-ban ezer kősót ígért a Szent Fülöp bencés monostornak az augusztus 20-án kiadott úgynevezett beregi egyezség-levélben- Mindezek az adatok valószínűsítik, hogy Szöreg a honfoglalástól kezdve lakott terület volt. Mai lakossága — a legutóbbi, 1970-es népszámlálás adat-i alapján —: 5151 fő. A község 4218 hektáron terül el, Újszeged tőszomszédságában, azzal már szorosan egybeépülve. A munkaképeskorú lakosság száma 2980, a fiataloké — 0-tól 18 éves korig — 1255. a nyugdíjas korúak szama pedig 916. A községben dolgozó emberek összesen 21 lielyeu találhatnak munkát. A legtöbb lakost az Egyetértés Mgtsz foglalkoztatja, összesen 224-et, az ÁFÉSZ pedig 147-et. Szoreg sajátos helyzetérc utal az is, hogy a téesz dolgozóinak csupán 70,3 százaléka helyi lakos; s méginkább igy van ez a palackozó üzem — a község második legnagyobb üzeme 213 dolgozojával — esetében, melyben a dolgozóknak csupán 42,7 százaléka szőregi, összesen 91-en. A községben ezer háztartásban van már palackos gáz, ugyanennyi a televíziókészülékek száma is. A lakóházak száma összesen 1450, ebből 1200 telken már bent van a magasnyomású víz. Az utóbbi 3 évben már 15 emeletes ház ls épült a községben, közülük csak egy középület, a rendelő. A személyautók száma 205. A magasnyomású vízvezetékek hossza 30 kilométer, a járdái hossza 9 ezer 200 méter. öreg házak Szőregen A szőregi Jegenyesor