Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-26 / 279. szám

VSSAmP, TWT2. NOVEMBER 26. Közlemény a megyei pártbizottság 1972. október 25-i üléséről (Folytatás a 3. oldalról) ajánlásaikkal segítsék a kulturáltabb kiszolgálási fonnák elterjesztését, de felajánlásaikban fejeződjön ki az ellátásért érzett felelősségük is. — A közlekedésben a munkaversenyfelajánlásoknak elsősorban a gépjárműpark műszaki állagának szintentartására es javitásara, valamint a tömegközlekedés kulturáltságának fokozott javitasara kell törekedni. — A mezőgazdaságban folyó munkaverseny segítse elő az új agrotechnikai eljárások maradéktalan és gyors bevezetését, a komplex gépesítés gyorsítását, a húsprogram, a zöldségprogram eredményes megvalósítását. — Az ifjúság továbbra is vállaljon védnökséget a megyében folyó népgazdaságilag kiemelt beruházások és programok felett, segítse a legújabb technika meghonosodását, az újabb technológiai eljárások elterjesztését is. b) Fontos feladata a versenymozgalomnak a gazdaságosság tovabbjavítása. Ezért a felajánlások tartalmazzák az önköltség csökkentésének tartalékait, az eszközök és a munkaidőalap jobb kihasználását és a nyereség növelését. cj Továbbra is kiemelt feladatnak kell tekinteni a munkához való szocialista viszony fejlesztését, az általános munkafegyelem es a munkaerkölcs javítását. E területen rőleg a szocialista brigádok segítsége szükséges. "5 A munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztése érdekében a gazdaságvezetők gondoskodjanak a verseny anyagi, műszaki, szervezési és személyi feltételeiről, az anyagi és erkölcsi elismerés fejlesztéséről, és érdemibbé tételéről, az élen járók megfelelő jutalmazásáról. A szakszervezeték ellenőrizzék és kérjék számon a feladatok végrehajtását. Szeged, 1972. október 25. Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága Küldöttségünk hazaérkezett Moszkvából Dr. Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettes, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és az általa vezetett delegáció szombaton hazaérkezett Moszkvából, a KGST műszaki-tudományos együttműködési bizottságának 3. üléséről. A napirenden több mint tíz téma szerepelt, amelyek közül az egyik legérdekesebb a környezetvédelem kérdéseivel foglalkozott. Befejeződtek a magyarromán könnyűipari tárgyalások Háromnapos tanácskozás vú program készül például a befejeztével tegnap, szómba-műszaki szövetek gyártásáton a Könnyűipari Miniszté-nak szakosítására. 1973-ban riumban Pesti Ernő minisz- közvetlen együttműködést terhelyettes és Nicolae Enea. alakítanak ki egyes bőr- és a román könnyűipari mi-cipőipari vállalatok, valaniszter első helyettese jegy-mint a szervezési intézetek, zőkönyvet írt alá a két or- Megállapodtak különböző szág könnyűiparának együtt-szabadkapacitások kölcsönös működéséről. hasznosításában. A jövőbeni együttműkö- A román delegációt szomdésre a tárgyalásokon hosz-baton fogadta Keserű Jászú távú program kidolgozá-nosné könnyűipari miniszsát határozták el. Hosszú tá-ter. (MTI) minioperák NYITOTT KÖNYV. A riporter buzgalmát az irodalom tudós rejtvényfejtőinek, kritikusoknak, esztétáknak méltató konferansza veszi át rendszeresen a Nyitott könyv fórumán. Péntek este Nagy Péter irodalomtörténész Palotai Borist mutatta be a nézőnek, az írónő jelenlétében elvállalva a kérdező-riporter szerepét is. Palotai Borisról megtudtuk, legszívesebben novellát ír, számára a hétköznapi csalódások és hétköznapi örömök műfaja, ahol az élmény és a megírás bonyolultabb, titokzatosabb. Legkedvesebb novelláit, elbeszéléseit gyűjtötte össze 33. kötetében, mely Szerelmespár címmel február táján jelenik meg a könyvesboltokban. Előlegben két novellát dramatizált a kötetből, s bizonyára jó propagandistákat választott. A Fridzsider rokonszenves hőse, Stefi, a tisztviselőnő még számít valami újra, izgalmasra az életből, s erre érdekes módon akkor döbben rá, amikor környezete fölkínálja neki. A kissé megkésett újdonság, izgalom — egy férfi közeledése, a kollegák érdeklődése — mindjárt látszólagos naivitását is próbára teszi, és elég erősnek bizonyul, hogy akár a csalódás árán kiállja a próbát. A fridzsider, mely „föllármázta magányát", elkerül a lakásból, de Stefi más ember lesz, hogy igazán milyen, már nem derül ki az elbeszélésből. Nyitva marad annak a két fiatalnak sorsa is, akik mint Két reszelő élik a mai fiatalok gyors, kíméletlen, de őszinte életét. Az anya és lánya közötti konfliktusban generációk és életformák változásai fogalmazódnak újra, igazi dramai Liebmarm Béla felvétele Stefi: Dómján Edit feszültség vibrál a mesteri ritmusban teremtett helyzetekben. A Két reszelőből remek tévédráma lehetősége is kínálkozik. KÉT EGYFELVONÁSOS. Az operai szövegkönyvek hagyományos és kedvelt fólvevőpiacáról, a klasszikus irodalom örökségéből választott a zenés tévészínház két legfrissebb produkciója, Madarász Iván és Hugó Weisgall egyfelvonásosa. Madarász Iván Boccactóhoz, Weisgall Strindberghez nyúlt, Boccacio a felszarvazott férj és a szerelemre jogosult fiatalok, Strindberg a férfiért harcoló nők portréját ajánlotta. Az igazi meglepetést Madarász Iván szolgáltatta: a zeneakadémia utolsóéves növendékének kompozíciója (A nő meg az ördög) tulajdonképpen „csak" diplomamunka, valójában máris kész, érett alkotás. Kitűnő érzéke van az emberi karakterek szellemes zenei megfestéséhez, bár érezhetően inkább az instrumentális eszközökhöz vonzódik, a énekhangra — operai viszonyokhoz képest — kevesebbet mer bízni. Ebből a szempontból szerencsésebb helyzetben volt Weisgall, akinek lényegében egyetlen szerepet kellett megkomponálnia, éppen a panaszkodó, számonkérő, önmagát kiszolgáltató, bőbeszédű nőét, akit Strindberg, a női emancipáció tán leghatásosabb ellenpropagandistája, nem is egészen elfogulatlanul mutatott be. (A darab Az erősebb eredetijét korábban a svéd televízió estjén láthatta a néző.) Sudlik Mgrla kényes és igényes zenei feladatát úgy oldotta meg, hogy közbeji színészileg is teljeset tudott adni — bár igazán nehéz dolga Drahota Andreának volt, akinek a drámai „Csendben lét" mellett a zenei csönd még passzívabb szerepet juttatott. N. I. II munka becsülete .•A béremelést... differenciáltan kell végrehajtani. Figyelembe kell venni a magasabb képzettséget, a teljesítményt, a nehéz fizikai munkát és előnyben kell részesíteni a nagyobbrészt nőket foglalkoztató és több műszakban dolgozó üzemeket." (Az MSZMP KB 1972 novemberi határozatából.) A szalag mellett egyformának tűnnek az asszonyok. Beidegzett mozdulatokkai rakosgatják a ruhadarabokat, a varrógépek tűi villámsebesen szurkálják az anyagot. Látszólag minden úgy történik, ahogyan azt az üzemszervezők megálmodták: a ruhadarabkák dobozokban haladnak gépről gépre, minden szakmunkás elvégez valamilyen műveletet, s a szalag végén megjelenik a kész kabát vagy nadrág. Senki sem léphet ki a körből, hiszen akkor megszakadna a folyamat. Ha egy valaki elhagyná a helyét, bizonyos idő múlva a szalag mellett dolgozók közül mindenki abbahagyhatná a munkát ugyanannyi időre. Persze a valóságban nem így történik a Szegedi Ruhagyár szalagjai mellett sem. tendős. Rossz lakáskörülmények között élnek, egy szoba-konyhás régi építésű házban. Férje mellékállásként ellátja a házfelügyelői posztot is, amiért nem sokat kap: havi 170 forintot és nem kell kifizetniük a 30 forint körüli lakbért. A három asszony közül a legfiatalabb a huszonhárom éves Báló Pétemé, aki hat éve dolgozik a ruhagyári szalagok mellett. Férje a MÉK-nél 2200 forintot keres. Fiatal házasok, tavaszra kisgyermeket várnak. Lakásuk nincsen, albérletben laknak nyolc esztendeje. Micsoda különbségek. Legközelebb csak a szakmai képzettségük áll egymáshoz, bár Bálónénak még néhány hónapot tanulnia kell egy tanfolyamon, hogy szakmunkásbizonyítványt szerezzen. Korban, családi és anyagi viszonyokban sem egyenlőek. terjéért többb mint 5,60 forintot fizet az állam a gazdaságoknak, mivel ennyibe kerül annak „előállitása", lassan elértünk oda, hogy a falusi porták istállóiban csak mutatóba lehet szarvasmarhát látni, s a falusi családok is inkább a tejcsárnokból vásároltak tejet 3,60-ért. Ezt az ellentmondást muszáj felszámolni éppen a munkásság érdekében is, meg a parasztság érdekében is, hogy érdemes legyen szarvasmarhát tartani, nevelni. Erre egyetértően helyeselnek, s jónak tartják, hogy a gyermekgondozási segélyt, az ösztöndíjakat, a nyugdíjakat és a családi pótlékokat havonta 50 forinttal felemelik, ezzel kompenzálják az áremelést. A BÉREK VÁLTOZÁSA Beszélgetésünk fő témája a munA MUNKA TEMPÓJA NEM VAGYUNI EGYFORMÁK Azért lehetetlen az előbbi , dolog, mert az emberek még a tempót diktáló technológiai berendezések hatására sem válnak egyformává, ahogyan az életünk is különbözik. A ruhagyárban három asszonynyal beszélgettem. Ábrahám Lajosné 1936-ban kezdte a varrónői szakmát tanulni, s több mint húsz esztendeje dolgozik a szegedi gyárban. Gyermekeit felnevelte: leánya, aki közgazdasági technikus, egy mérnökhöz ment feleségül, most Baján dolgoznak, mert ott lakást is kaptak, nagyfia öntödei szakmunkás, férje nyugdíjas rendőr százados. Saját családi házuk van, amelyet nyolc évvel ezelőtt építettek tetemes bankhitellel. Ábrahámné havi átlagos keresete 1600—1700 forint, férje nyugdíja 2100 forint. Anyagi gondjuk nincsen. Társa, Gágyor Ferencné ötödik éve dolgozik a ruhagyárban, férje kórházi dolgozó havi kétezerért. Két kislányuk van, az egyik harmadéves szakmunkástanuló az édesanyja mellett, a kisebbik még csak nyolceszRendelet a szarvasmarhakeresztezésekről A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeletet adot ki a szarvasmarhakeresztezésekről és a keresztezésből származó utódok felhasználásáról. A rendeletre azért volt szükség, mert a korábbi jogszabály ebben a tekintetben eléggé merev volt, csak részben adott lehetőséget arra, hogy a gazdaságok a tej- vagy a hústermelés fokozása érdekében megtegyék az általuk jónak tartott intézkedéseket. A rendelet az eddiginél lényegesen nagyobb választási lehetőséget ad a gazdaságoknak. ka bérezése, a keresetek alakulása. A párt Központi Bizottságának legutóbbi határozatában olvashattuk, hogy: a bérből és fizetésből élők keresete a jövő esztendőben 4—5 százalékkal emelkedik, de azon túlmenően, külön központi bérintézkedéssel az állami ipar munkásainak a bérét átlagosan 8 százalékkal kell javítani. A ruhagyári asszonyok — bizonyos mértékig érthetően — ezt még kevésbé értékelik, hiszen jelenleg a mostani keresetekből gazdálkodhatnak. A bejelentett néhány áremelést — ilyenek vagyunk mi. emberek — annál inkább előre érzik. S mennyire eltérnek a vélemények még ebben a kérdésben is. A gyermektelen és jóalakú fiatalasszony ' azt szeretné, ha a ruházati cikkek ára gyorsabban és jelentősebben csökkenne: csinos akar lenni, szép szabású, divatos kötöttárukat vásárolni, hogy „ne mindig azt a göncöt lássák az emberen!". Az élelmezési cikkek árai ma még kevésbé érdekli. Gágyorné véleménye éppen az ellenkező: hagynák az élelmiszerek árát, vagy mérsékelnék inkább, s lenne drágább a divatos ruha, hiszen ruhát ritkábban vásárol az ember, s egyben sokáig eljárogathat. Ábrahámné véleménye ide is, oda is csapong. Bálóné mondja: — 1966-ban 1400—1500 forintot kerestem, de higgyék el, akkor jobban kijöttem annyiból, mint most az 1700-ból. Sőt már előre „fázok", amikor a kirakatokban nézegetem a gyermekruhákat, nagyon drágák. Számolgatunk egy pillanatig, s mindjárt nem oly fekete a kép. Bálóné. ha az átlagos béremelési tarifa szerint részesül, akkor körülbelül 200 forinttal javulhat a fizetése 1973-ban. „Az nagyon jó lesz." A tej és tejtermékek árának felemeléséről is megoszlanak a vélemények. Egyszerre kérdeznek: — Miért éppen azt kellett emelni? — E<?v kis magyarázatra szorul a dolog. Amikor megtudják, hogy a tej liAzzal kezdtük, hogy a technológiai berendezés diktálja az ütemet. Ez igaz, mégis vannak különbségek. Az asszonyok mondják: — Az egyiknek lassabban jár a keze, a másiknak gyorsabban. A velük született ügyesség, a hosszabb szakmai begyakorlottság meghatározó a szalag mellett is. — Konkrét példánál maradunk. Bálóné elmondja, hogy csütörtökön 95 darabot varrt meg egy ruhaféleségből, s pontosan enynyi a terv nyolc óra alatt, de szerdán 118 darab, kedden meg 70 darab volt a produkciója. Miért az eltérés? — Az előttem levő dolgozó ilyen tempót diktált. Egy fiatal fiú dolgozik a hőrögzítő gépen, ő „fazonírozza" a ruhát. Hiába szólok neki. hogy ne lazsáljon, csak nevet, beszélhetek szépen is, csúnyán is, nincs foganatja. Ha a művezetőnek jelentem, az is a fiatal pártját fogja, hogy „ne bántsuk az ifjúságot". — S mi történt, amikor 118 darabot varrt meg? — Besegítettek a fiúnak. De ez sem járható út, mivel a besegítést nem vonják le a béréből. A rendelet szerint amennyit besegítelek, azt tőle el kellene vonni, és annak kifizetni, aki arra is szakított időt, hogy ennyivel többet teljesítsen. Ha érezné a keresetén, majd igyekezne, de így nincs érdekelve. írni kellene, a művezetőnek pontosan jegyezni a teljesítményeket. és a besegítésből fakadó különbségeket, de sajnos ez rendszerint elmarad. Hasonlóan vélekednek a jutalmazásokról is. „Sorra vesznek mindenkit? Vagy valóban a jó munka jutalma?" Elmondják, hogy legutóbb is olyan társuk kapott pénzjutalmat, akinek rendszeresen mások segítenek teljesíteni a normát, vagy éppen helyette dolgoznak, mert kötelességüknek érzik az egész brigád, az egész szalag érdekében. „Ebben is elférne egy kis változtatás." Feltétlenül. A bérek emelésénél is "nőd nyílik e„re Gazdag h István