Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-06 / 263. szám

4 UtSkO, W>«. NOVEMBER «. A második szegedi hídról Tervek és lehetőségek A humorérzék — úgy tű- Dél-Alföldön « köaépkor óta lennének. A harmadik váltőnlk — sohasem hagyja ősei- betöltött szerepe. igaz. sze- 71at szerint pedig egyetlen, az ben nt embereket. Ezt a gcd H felszabadulás után jö újszegedi parton levő tartómlhdennapos Igazságot egy másfél évtizedig csendes Vá« oszlopra függesztenék a hlújsbb keletű szegedi szólás-* roska lett. Az. akkori körül- dat, mondás ls igazolja. Azok mények mesterségesen meg- Érdekes lehet meditálni Ugyanis, akik az egyik ptl- fosztották attól a szereptől, ázom vajon melyik aiternalaftatban még a meglevő amelyet természeténél — tlva illik inkáb a városképegyetlen hidunk zsúfolt for- fekvésénél —, fogva be kell be? Ervek és ellenérvek Vagalmára panaszkodnak, a töltenie. De a város végül — lamennyi mellett, és rrtlndniásík pillanatra — ha a ter- a helyes politikai gyakoriét egyikkel szemben bőségesen vezett, második hídról esik alapján — mégiscsak kinőtte találhatók. Még a hagyomászú í— már rávágják: mit szűkre szabott kereteit, így nyos, pilléreken nyugvó híd akarsz? — hiszen tavasszal egyetlen hídját is. Szeged az, amelyik legkevésbé zamrtr két hídja lesz szeged- iparosodott, olajat tártak fel varja a városképet. A flíggő. ^ ^ • " / - " ' úti híddal együtt. Ráadásul zel cgvütt gyors gyarapodás- elegáns. Sőt. az egy tartós nek. Mármint az algyői vas- mindenütt a környéken. Ez- híd viszont tagadhatatlanul ott épül az új közúti hld is nak indult lakossága iá, sőt változat még elegánsabb és a Tiszán. Vagyis ha igaz, — mint jelentettük — hama- a Bertalan-emlékmű helyén éveken belül a város — i>e- rosan öt községgel bővül a egy hatvanegynéhány méter számítva a tápéi pontonhidat város területe. A rengeteg magas acéloszlop — igazán is — négy átkelőhellyel fog személyautó, a gyorsan nö- jól mutatna Szinte jelképe rendelkezni. vekvő buszforgalom és a lehetne az újjászülető, ismét mind nagyobb teherforgalom intenzív fejlődésnek indult sokszor már most maximál!- Szegednek. De nem érdemes san kihasználja híd lehető- messzire ragadtatnunk maségeit. Ráadásul a Várna is- gunkat. Nem a képzelet, sokrnet visszakapni készül régi kai prózaibb szempontok funkcióját: úgy tűnik. egyik dühtik el: milyen lesz az új Is SzeMindez, ha tréfának szánják olykor — tény ged igazgatási területén ha- köáBrtitjft'lesz ez'Eutt$ftíát- híd' marosan azaz néhány éven Síé|5 utvonalaknak. Ami az hcltll valóban négy átkelő AIÍQI otthon tehetőek Mindenekelőtt az, hogy a hálv w, „ mi«rin IÍ-* ka n E 6st "iíi'i T11Bd, BB- pi léreken nyugvő, hagyomá'S54 , JL1 , éppen a KGST integrációja „vos híd a legolcsóbb Több hidakról ázó esik, legtöbbet megélénkülő ániforaa- ,» - J_-,>. • r « . „,iW,l „ en rnegeiiniuuo aruumga mlnt százmillió fonnttal kenrm a mé^ csak deklin 'IIr következtében előbb- rüi keVésebbe a függőhídnál. nem a még csak tervekben, ut6b„ At északról Románia, a városnak méels függőmakettekben élő ótodikrol Bulgária felé vezető utaknak "foia lesz az ne^esztétlkal beszélünk. Arról, amelynek is tranzit-központia lesz ' „u»f, un w a naevkörút észiki véeének • tranzit"KozP?n"a. le®?> szempontoknak köszönheti MS2EÍ£KÍi2Sie "SS- fhogyan ref" 1S majd megszületését, hanem a IP Bosegesen szolnak tehát {6iyőnak. Ezét.t van szükség érvek az uj híd felepitése a modellkísérletekre is. Egyes folytatásaként kellene átível nie a folyón, összekötnie a körutat újszegeddel, az mellett. Éfvélhi talán feles- "zámüások^lnt' uévanis 1 Odesszai körúttal. Ezt. a meg ^ „ mvább. De annál in " * ' Síefint Ugyan'S * csak tervekben létező hidat már lapunkban is sokat emlegettük, ám közelebbit eddig nemlgeü tudtunk írni róla. Legutóbb ifról számolhattunk be, hogy az elkéiaíkább ideje feltehrtl a kérdést: milyen lesz az új híd? A válasz voltaképpen egyszerű: ezt még senki sem tudja. De amit tudunk, az is pillérek annyira megzavarnák a Tisza sodorvonalát, hogy jóvátehetetlenül elpusztítaná a partokat. Ha a maketten végzett kísérletek igazolják e véleményeket, akkor függŐhídjá lesz Szeged tett maketten Jelenleg áram- érdekes Sőt érdekesebb , „TX. J- Á íásiam kísérleteket vécéznek. irdeíe®'v. ^ nek. Meghozza valószínűleg irtstani kísérleteket végeznek Nemrégiben s azegedi akadémiai bizottság klubjában Takács János, a városi tanács elnökhelyettesé tartott előadást a tervezett híd építésének kérdéseiről. Az eiömintha határozott választ adhatnánk a kérdésre. az asszi metrikus változatot építik meg. Mint mindenhez, természetesen ehhez is pértz kell. Az tény. hogy az eredetileg erre a célra biztosított 250 millió forint kevés. Jóval többre van szükség. Előreláthatóan 500—600 millióra. Hogy ennyi tellk-e az ország zsebéből, az még csák ezután derül ki. De — és tálán 1S^M Jó néhány változatban kéndás alapján as eddigieknél szültek el az előzetes tertöbbét tudtunk meg vek. A szakembernek valaTaián egy rövid történeti mennyi sokat mondhat, a áttekintéssel kellene kezdeni, laikusnak viszont csak háMlhdenekelött aszal. hogy. rom változat ragadja meg már jö néhány évszázaddal figyelmet és fantáziáját. Hi-I ezelőtt többé-kevésbé állandó szén e* a három alternatíva mét érdemes a rövidre egyhídjá volt a Városnak. Ha- az, ameiv a városképet is szerflsített történeti áttekinjóhíd. Állandónak azért nem meghatározza. Az első — és tésre hivatkozni — minden egészen lehet tekinteni, mert erre is van vagy háromféle szempont amellelt szól. hogy a tél beálltával szétszedték, terv — pilléreken nyugvó, ezt a hidat egyedi nagybefuahvagát elraktározták és a hagyományos híd. A második házássá nyilvánítsák. Es ha hidat, mihdert évben újra és a harmadik változat füg- ez sikerül, akkor megépül a megépítették. Ez nyilván gőhíd lenne. Az egyiket két város majdani ötödik átkelőnem A vélétlen műve volt. pilon tartaná a két parton, helye. Híd a Várösnák. DélAa embereket minden időben Nem kapuk, mint az Eresé- Magyarországnak és egyúttal belek a hidpálya közepén MRCZELI A. KÁJWLY Hullámsír , viuuntncv »uvws.i ISCIII rVn^/UXA, llllllb CIO DIB5C- — "ey -- 70* .1 praktikum iránti kiváló ér- bet-hidat. A tarlók és a ká- Európának is. zék Jellemezte. Ezért építettek állandónak tekinthető hidat Szegedén is. mert a város mindig is fontos átkelőhely Vőlt a Tisza-mentén. Sőt, Alighanem ezért is lett várossá. A múlt század közepéé azután elkészítették a vasútí hidat, később pedig az állandó közúti hidat is. Az élső Világháború után a Vasúti híd már nem játszott oly fontos szerepet, mint korábban, AZ egyetlen közúti híd pedig — kétpályás villamosával — könnyedén megbirkózott A két világháború közti időszak aránylag kicsiny városi forgalmával. Az üj háború elvonultával. 1944 végén pedig mindkét hidunkat fölrobbantotta a német fasizmus. A vasúti híd hiánya nem okozott túlságos megrázkódtatást, máig aem épült újjá. Sőt, előreláthatóan nem la lesz szükség rá. A közúti híd hiányát azonban nem tudta egykönnyen elVIsélM a Város, Sőt, DélMagyarország sem. Tálán ennek is köszönhető, hogy az elsők közölt épült újjá, megelőzve jó néhány fontos hidat. Szávay István Az iskola és a gyermekkönyvtár feladatai valamikor élesen elkülönültek. Papíron és gyakorlatban. Hozzáértő embereknek ugyán mindig voltak tervéi, elképzelései az egészséges együttműködés megvalósításáért, ezek azonban tervek ls maradtak máig. Egyedül nehéz Sok minden tehát nem változott: mindkét Intézménytípus ma is, mint régen Ugyanazzal a« „anyaggal", az általános Iskolás korú gyerekekkel foglalkozik, csak éppen nincs megfelelően Öazszehangolva munkájuk. Egyetlen dologban történt előrelépés: manapság senki sem Vitatja, hogy a gyerekek anyanyelvi kultúrájának, a nyelv- és beszéd, az, olvasás és megértés készségeinek fejlesztése, megfigyelő, megismerő, ismeretszerző és közlő képességeik kialakítása, a gyerekek igazi olvasóvá nevelése az iskola központi feladatává vált.. A gyermekkönyvtár szolgáltatásainak segítségével, ezek Igénybevételével, Mert hogyan másképp? Nem hiszem, hogy valaki kételkedne abban, hogv a megnövekedett. követelményeknek az. iskola egymagában Hem képez eleget tenni. Egyenlőre — ez.t is mindenki tudja — nincsenek hozzá erő). Nem kérhetünk számon az Iskolákon — azaz. általában a tanérokon — Olyasmit, amit „öhhibájukon kfvül" nem tudnak megcsinálni. Es mi van az. Iskolai könyvtárakkal? Vannak. Általában kevés könyvvel, de a kötelező, vagy ajánlott irodalmat biztosítani tudják a gyerekeknek. A tanítás ideje alatt lehgt kölcsöhözrti, délután hem. Az önállóság paradicsoma Ezzel a könyvtárral. — tételezzük fel — áldozatkész, de egyenlőre túlterhelt pedagógusokkal, szoros tantervi kötöttségekkel és krónikus Időhiánnyal, számtalan más ismert hehéziéggel küszködő iskola nagyon ls rászorulna a gyermekkönyvtár segítségére. Általában „keltőn áll a vásár", nem kell bizonygatni. hogy a könyvtárnak is előnyös, ha szorosabb a kapcsolat. A szegedi Betűország vezetője, Sára Attíláné azt mondja, sok mindent megpróbált eddig. Elment például a továbbképzésekre, amit az iskolai könyvtárosoknak rehdeznek. Elmondin. mit tud nyüjtani a gyermekkönyvtár. A hosszú felsorolásból csak néhányat! A tanulóknak máshol egyszerűen nincs alkalmuk a katalógus. a kézikönyvek, a folyóiratok helyes használatának elsajátításéra; máshol nem kapnak rendszeres, egyéni igényeiket szemmel tartó, szakszerű irányítást; rtlfies lehetőségük arra, hogy fnlyörtiatnean, de nem kötelező jelleggel beszámolhassanak olvasmányélményükről. önállóan szerepeljenek, koaér Pontba kertiljpnek. Nem szólva a változatos, nagymennyiségű könyvállomány, a különféle — könyvközpontú, (le játékos — foglalkozás inspiráló, a többiek jelenlétének, az. ugyanazzal foglalkozó közösségnek számtalan jó hatásáról. Ha odafigyelünk Ezerkétszáz gyerek jár rendszeresen a Vörösmarty utcai helyiségbe. Majdnem 1(1 ezer általános iskolás van Szegeden. Hánynak van reális esélye arra, hogy önállóan tudja kepezni magát a nyolcadik osztály után ís, többek között kialakult, helyes olvasási szokásai segítségével? Hánvan tudnak könnyebben helvtállni e képességek birtokéban a középiskolában. majd az egyetemen? E« hányan nem használják kl a meglevő lehetőségeket, mert nem ismerik? Ezek 11 tán ml az, ami majd szémonkérhető az Iskolától, azaz a szaktanároktól? Az irányítás, a szervezés. A lehetőségek felmutatása, a kihasználásukra ösztönzés. Ez esetben: a szorosabb együttműködés a könyvtárral. Miért csak az iskola? Természetesen az óvodának, a szülőknek, az úttörőszövetségnek, sok más intézménynek és szervezetnek az öszszefogására. nagyobb figyelmére is szükség van. De például: ha akadhak szülők, akik a roaszAbb tanulmányi eredményre ilyen büntetéssel reagálnak; „nem olvashatsz. többet", akkor csak az Iskola tekintélye segíthet. Az együttműködés konkrét formál ezerfélék lehetnek. Ha Valamire odafigyelünk, sohasem késnek a hasznos. Jó Ötletek. gul.vok Erzsébet Mérőón helyett ultrahang Ultrahangos mélységmérővel es radarral felszerelt kitűzd Hajók ellenőrzik az alacsony vízállás miatt leSSűhült dunai hajózó utakat az Alsódunavölgyi vízügyi Igazgatóságnál. (MTI-fotó: — KS.) I! Ez a vázlatos, valóban csak áttekintésnek vehető visszapillantás ls bizonyítja: nagy szükség van Szegeden közüli hídra. Hiszen a hidak ép[tését Itt sohasem egy-egy elhatározás kezdeményezte, hanem a szükség, az igények, Jfaaai a varasnak a< 112. De voltak ott parádésabb férfiak IS! Azok voltak aztán igazán tarkabarkák, mert jelmezeik narsány színéi, sújtásai. vitézkötései töltettek A női kelmék káprázatán. A fiatalok közül aOkan a vblt honvédek kék nadrágját és kávébarna atilláját öltötték fel, mások plrosnadrágos, Zöldzekés és barnamentés huszárnak csaptak föl, megint másök a honvédtábornokok világoskék zubbonyába bújtak. Egy viháncoló legény loboSő ingben, bő gatyában, ezüstgombon mellénykében rontott a terem közepére. lengette árvalányhajas pörgekálapját, s a lányokat karikásával riogatta, ö volt a pusztai betyár Egy ötletes ifjú saiát magát kigünvoiva. Bach-buszárnak öltözött fel. akik öársonynajtókás sötétzöld atillában, i magvsroa. szűk nadrágban tették otRgukat nevetségessé a rémuralom idején. Jót nevették ra] tn. mert rossz magyarsággal mondott ostobaságokat. Nagy sikere volt a lókupfecnék is, akin csizma volt, bársonynadrág. álul fehér csontgombokkal. mellényében aranyléné, kesében lovaglóostor. A képét kicsit cigányosra festette. Az Idősebbek inkább díszmagyarbo öltöztek, ha egyáltalán pompázni akartak. 9 ebbén is volt cifra változat, mert az arany zsinórral kihányt meggyszínű, hattyúprémes bársonymenték, a karmazsin nadrágok, Csákók, vagy kócsagtollas kalpagok gazdagon variálódtak a szerényebb sötétkék vágy fekete dolmányokkal, de akadt lila atilla is, melyhez türkiszekkel, ametisztekkel kirafeptt tokos kargU s. _aersze sarkantyús csizma tS járt. A legtöbben azonban fekete fedingotban, frakkbán, vágy egyszerű sötét zakókban vettek részt a táncvtgalomban. Így Bité Gáboron is, akár Pintér Pistán, a szokott feszes magyar ruha volt, csokorra kötött rojtos nyakkendővel. Am ebben a percben anyja karján megjelent Etelka is, aki abban a hiszemben, hogy Gábor mit se sejt az ő jelmezéről, mór az ajtóban dsefbeh hagyta Juci asszonyt, hogy még a közelsége se leplezze le őt. kecsesen illegette magát, s többeket megbökött gyöngéden kétágú vasvillájával, mely persze fából és papírból készült, mert Etelka ördögnek öltözött fel, s a meglepő ötlet rögtön feléje fordította a lebzselők figyelmét. A leányon nosszú, fekete selyemruha völt, melyet vörös lángnyelvek tettek ördögivé, s a két vörös szárny, mely csuklóiéhoz kötve minden mozdulatérá szétnyílt, s élánken parázslott. Aranyszőke hajára egy kis fekete kalapkát Illesztett, melyből két kampós Vörös szarv nyúlt előre. 0 váltig titkolta Gábor előtt ötletét, s minduntalan hazaküldte, ha a varrónő próbára érkezett, Mert megleoetésnek szánta a ielmezt, s kacérkodni szeretett volna völegénvével, mintegy ismeretlenül, de arra nem számított, hogy anvja, JUCI asszony, nem bírja ki, hogy a fiúnak Cl ne árulja a titkot, persze azzal a kikötéssel, hegy Őt azért nem szolgáltatja ki lánya neheztelésének, de atra sem, hogy aranyszőke hala nem tüntethető el teiiesen. a egyetlen tincsecake is elég. hogy tulajdonosát leleplezze. GábOr persze adta a tudattant, s mikor a leáh.V őt is megdöfködte ürdögvitláiával. s kissé eltorzítottan beszélt hozzá, úsv tett. mintha sejtelme aem volna róla, hogy kit rejt a sátáni maskara. — Szeretnék a pókólba kerülni — mondta Gábor ugyancsak elváltoztatott hangon. — Ha ilyenek az ördögök, akkor igaza van Petőfinek —, jobb elkárhozni. — De Ott nagy tüzet lenni és juj, juj bűnhődés. Neked Sok bűn lenni — küszködött Etelka a nevetés ingerével. — Te elcsábítani sok lányok, asszonyok. Juj, juj, neked egymillió évet parázson ülni. Szép pirosra sülni — zsebkendőjét tette gyorsan a szája elé, hogy föl ne kacagjon, úgy tetszett neki a játék. 8 Gábor is meglepő színészi készséggel mímelte a gyanútlant, mert olyan ártatlan arccal nézett vissza rá, mintha valóban nem is álmodná, hogy Etelka az, aki mókázik vele. De örült, hogy a leány boldog, hogy élvezi saJAt ötletét, s titokban talán még büszkélkedik is, hogy félre tudta vezetni az ő okos gavallérját. Mikor Etelkát fölkérte táncra, a halvény gázlámpák fényénél Is úgy viselkedett, mint aki nem érzi tenyerével a leány Igézd, s mér ismert formált, de azért egy óvatlan pillanatban mégis megcsókolta őt. — Maga csábító lenni — tiltakozott hé vesén a leány. — ó maga rossz lenni.,. Magának lenni menyasszony ,.. Hűséges menyasszony, s maga megcsókolja egv Idegen ,.. Fuj, fuj — a hirtelen kitépte magát Gábor karjaiból, hogy elszaladjon. Gábor elkanta a csuklóját. — Hová szalad ördögiét)va ? Másának Angvalnak kellet volna öltöznie, ha eunvire erényes — vonta magához Etelkát, mert látta, hogy a szeme sarkában egy Wönovcseop vibrál. — Jó, jó. csak béküljön meg, eztán óvatosabb lesrek, Elvégre hem tudhatom, hogy a pokolban mi a szokás. — Ami a földön — durcáskodott Etelka. — Az. hoev egv vőlegény ,., — De ekkor óriásit kva*ott — Tg gézengúz! Hiszen te tudod, hogv én k) vaívplt, Gábor is elnevette masat, — Ha vaspánceiba bújtál volna, akkor is megéreztelek volna, te caacal. — Én meg ezt hittem, högv becsaotalak. De így a Jobb mégis. Ugye tudt,ad, hogy engem csókolsz meg? (Folytatjuk.)