Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-30 / 282. szám

CSÜTÖRTÖK, 1972. NOVEMBER 39. 3 Magyar tudósok utaztak a Szovjetunióba A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Elnökségének meghívására a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezett akadémiai ünnepi közgyűlésre Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tiszteletbeli tagja, Szőkefalvi-Nagy Béia akadémikus, az SZTA tiszteletbeli tagja, szegedi egyetemi tanár és Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkára szerdán Moszkvába utazott. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelentek a Szovjetunió budapesti nagykövetségének vezető munkatársai Befejeződött diakpariament Szerdán Budapesten, a Láng művelődési központban plenáris üléssel folytatta munkáját a IV. országos diákparlament. A háromnapos tanácskozás záróülésén megjelent és felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, ott volt llku Pál, művelődésügyi miniszter is. A zárónap programja a gimnáziumi, szakmunkásképző intézeti, s szakközépiskolai szekciók keddi tanácskozásán kidolgozott ajánlások ismertetésévei kezdődött Mindhárom iskolatípus ajánlásaiból kitűnt, hogy a szekcióüléseken a diákok valós problémákat vetettek fel, és a gyakorlatban igazolt eredményekről számoltak be. Munkavédelmi helyzet A statisztika szerint az év ruházás és a fejlesztés, az új első 9 hónapjában 5 száza- berendezések, gépek munkátokkal csökkent az üzemi ba állítása, a technológia balesetek száma és gyako- korszerűsítése a korábbiakrisága a kohó- és gépiparban a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A halálos balesetek aránya 36,4 százalékkal kevesebb. A munkavédelmi helyzet javulásához hozzájárult, hogy a kohó- és gépipari nál jobb és biztonságosabb munkafeltételeket teremtett. A jelenlegi helyzet a szerény javulás ellenére sem adhat okot elégedettségre, hiszen még mindig igen sok vállalatok többségében a be- az üzemi baleset. A vitában értékelték a különböző iskolatípusok diákjainak, tanárainak kapcsolatát. Az egyes szekciók javaslataira, interpellációs kérdéseire jelenlevő illetékes szervek képviselői válaszoltak. Sorrendben Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes, Szűcs Istvánné, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Nádor György, az országos ifjúságolitikai és oktatási tanács titkára, Duschek Lajosné, a SZOT titkára, Kutika Károly vezérőrnagy, a néphadsereg kiképzési főcsoportfőnökének helyettese, Bíró Mihály, az MTS elnökhelyettese, valamint dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes adott feleletet a diáküldöttek kérdéseire. A IV. országos diákparlament szervező bizottsága — a háromnapos tanácskozás tapasztalatai alapján ajánlásokat dolgozott ki, amelyet a küldöttek elfogadtak. A dokumentum aláhúzza: a beszámolók jó alapot teremtettek a későbbi vitára. A diákparlament olyan időben ült össze, amikor az MSZMP oktatáspolitikai határozatának végrehajtása napirenden szerepelt A párthatározat hosszú időre alapvetően meghatározza a diákparlament feladatait is. Még ebben a tanévben minden iskolában megvitatják az iskolai demokrácia tanulóifjúságot érintő kérdéseit (MTI) Nem csak a munkához van joguk A nők megszokták, hogy jogaik mindenekelőtt a munkában érvényesülhetnek, úgyis mondhatnánk, hogy a még több munkában. Ez statisztikai adatokkal alátámasztott tény, ugyanis az 1970-es népszámlálás alkalmával megállapították, hogy például a húsz-huszonnégy év közötti, még nem családos nők 82 százaléka kereső foglalkozást folytat, de összességében is 860 ezerrel több az aktív kereső nő, mint 1949-ben. kű munkaerő, ezért nem is remélhet férfi kollégájával azonos elbírálást. ken. Minden évben rendkívüli segélyben részesítik őket a gyerekek számától függően, kedvezményes áron és rendszeresen biztosítanak számukra helyet a vállalati üdülőben, elsőbbséget élvez,, ,..„ . nek a bölcsődei-óvodai felKezdjuk mindjárt az anya- vételeknél, de még az ipari gi konzekvenciákkal jaro tanulók felvételénél is. Véintezkedesekkel. Eddig a tob- gül de nem utolsósorban elm m Ezzel azonban — és ezt mindenki tudja — távolról sem valósítottuk meg az egyenlő jogok elvét. Mostanában úgy alakult, hogy lehetőségem nyílt néhány helyen megismerkedni a gyakorlati alkalmazással is, s őszintén meglepett, menynyi leleményes, ténylegesen bi rossz között természetesnek vettük, hogy a szülő nő jövedelme szülési szabadsága, még inkább a gyermekgondozási segélyezés ideje alatt gyakran behozhatatlanul lemarad munkatársaié mögött. Vagyis míg a többiek bére emelkedik, az övé egy helyben marad. Életszínvonalát tehát nemcsak •+• 1 fő megjelenése csökkenti — hisz a családi létszámemelkedéssel eleve mérséklődik az egy főre jutó jövedelem —, hanem az árszintemelkedést ső helyen kapnak lakásépítési kölcsönt, méghozzá kamatmentesen, a vállalat fejlesztési alapjából. fit véve, még hátrányos helyzetbe is kerül azért, mert szülésre adta a fejét. Néhány gyárban „kitalálták", hogy ezt a hátrányos helyA felsoroltak nem tartalmazzák a törvény által előírt kedvezményeket, amelyeket minden munkahelyen kötelesek megadni. Éppen azokat az intézkedéseket próbáltam összegyűjteni, figyelembe amelyek egyéni leleményről „A munka hatékonysá- szerint a szegedi és a me- díja, illetve a megszerzett gának rendszeres emelése gyei iparban a következő a gép után fizetendő amortiútján biztosítani kell, hogy helyzet: a nehéziparban zációs kiadás. Reméljük, eba termelés szélesebb terű- 60:40, a könnyűiparban 73:27, ben az ellentmondásban letein csökkenjen a ter- míg az élelmiszeriparban megtalálják a feloldó intézmékek önköltsége, főként 48:52 a százalékos arány a kedéseket, amelyre konkrea korszerűség és a nagy munkások alap-, illetve ki- tan is céloz a Központi Bisorozatokban való gyártás segítő tevékenységet folytató Zottság legutóbbi határozata, fokozásával." . beosztása szerint. Akik nem amikor megjegyzi, hogy fe(Az MSZMP KB 1972 a közvetlen termelésben lül kell vizsgálni az amorti. . ... ,,..., dolgoznak, azoknak nagyobb zációs befizetési rendszer jenovemberi hatarozatabol.) resze javító karbantartó lenlegi metodikáját A címre könnyű a válasz: munkát végez. A legtöbb A GÉPEK MELLETT Az alaptevékenységet folytató javító intézkedésnek nyithat zetet egyszerűen ki lehet küutat a Központi Bizottság szöbölni, s a szabadságról 1970-ben hozott határozata. Mert ami történt — és sok minden történt — a nők életének könnnyítéséért, az jobbára az utóbbi két esztenvisszatérő anya bérét automatikusan 150—200 forinttal emelik. Majd' minden üzemben vannak a többinél rosszabtanúskodnak, s egyben azt is mutatják, mennyi mindent tehet egy-egy intézmény saját hatáskörén belül az ott dolgozó asszonyokért. Senki sem állítja, hogy a példaként említett változások hirtelen és látványos fordulatot hoznak az aszszonyok sorsában, hogy egy csapásra másként értékelik nálunk a női munkát, s megváltozik a nők — valljuk be a modern ipart az állandó szegedi gyárban igen nagy technikai fejlődés jellemzi, s létszámú az úgynevezett csakis az intenzív irányzat TMK (tervszerű megelőző viheti előre a gazdasági éle- karbantartás). Miért? Semmi teL Persze, ez sem oly egy- kifogás nem lenne a nagy munkásoknak gépiek mellett szerű, mint ahogyan első tótszámú karbantartó sze- kellene szorgoskodniuk, hihallásra, látásra annak tű- mélyzet ellen, ha az üzemek szen a technikai fejlett;; ',nik. Az egész gazdasági élet technikája a legmodernebb, nek, a lekötött munkae ő belső sajátosságai, együttes a legbonyolultabb automati- hatékony felhasználásán ik tulajdonságai siettetik," vagy kus szinvonalat képviselné, egyik mércéje a munka gílassítják e folyamat megva- ahol a felvigyázó szakembe- pesítettsége. Jelenleg, amilósulását A gép nem valami rek jelenléte perdöntő, de kor az iparilag fejlett orszáolcsó dolog, a munkaerő vi- ugyanakkor a közvetlen ter- gokban a gépesített munkaszont véges, nem áll rendel- melést végzőké jóval keve- folyamatokat mind több tekezésre belőle korlátlan sebb. Sajnos, a szegedi és a rületen az automatizálás mennyiség. A legtöbb válla- megyei üzemekben nem azért váltja fel, a szegedi és a lat évek óta munkaerőhi- sok a javító és karbantartó Csongrád megyei vállalatokányra hivatkozik, ami érthe- munkások száma, mert igen nál a munkáslétszám fele tő is, hiszen környezetünk- modern a technika, hanem kifejezetten kézi munkát vében is lezárult a gazdasági éppen a fordított helyzet gez, azaz nem gép mellett fejlődés extenzív szakasza, miatt: sok az elavult, régi dolgozik, és tevékenységéhez amikor új gyárakat építet- gép és berendezés, s higyjék energiával hajtott kéziszertünk, hogy megváltoztassuk el. ^ dyen géppark üzem- számot sem használ. A muna meglevő ipar szerkezetét hen tartása, valamint alkat- kasok 44 százaléka gép melés a munkaerő-kínálatot részellátása, szervizszolgála- lett dolgozik ugyan, de munhelyben foglalkoztassuk. Egy- ta 6okkal nehezebb, mint a kavégzése során sok a kire inkább előtérbe került a legkorszerűbb masinák za- segítő, kezzel végzett tennigazdasági fejlesztés intenzív vartalan munkájának a ga- való — kiszolgálja a gépet, szakasza, a rendelkezésre rantálása. elviszi a kész terméket és álló munkaerő hatékonyabb . , így tovább. felhasználása, a munka- és termelésszervezés sítése. korsaerűAZ ANYAG MOZGATÁSA MI ÜJSÁG NÁLUNK? dőben ment végbe. Ez a fel- bul fizető munkahelyek, ahol nemegyszer torz — önértéismerés nemcsak örvendetes, valamelyik adminisztratív de aggasztó is, hisz arra kö- szabályozás következtében vetkeztethetünk belőle, hogy kevesebb az órabér, mint legtöbbször valamirevaló szo- másutt. Az egyik ilyen műciális intézkedést a közpon- helyben — ahol véletlenül ti akaratnak kell sugallnia, majdnem kizárólag nők dolkelése. Azt azonban feltétlenül bizonyítják, bizonyíthatják, hogy a jogok gyakorlására megfelelő lehetőségeket kell teremteni, sőt talán azt is, hogy még jócskülönben nem jut el a meg- goztak — megváltoztatták az kán akadnak felfedezetlen valósulásig. Elvégre tudtuk, tudták eddig is, hogy milyen nehézségekkel küzdenek a nők a munkában és a társadalmi életben, s a könynyítés módjai ugyanúgy kéznél voltak, mint ezekben az években. Mégis, a gazdasági vezetők többnyire objektív nehézségekre, elháríthatatlan akadályokra hivatkoztak, közben pedig szinte úgynevezett besorolást, s ezzel sikerült végére járniuk egy sok éves panasznak: valamennyi itt dolgozó órabére egy forinttal több lett. Több helyen külön megvizsgálták a nagycsaládos, illetve a gyereküket egyedül nevelő anyák helyzetét. S miután kiderült, hogy sokkal súlyosabb terhek nehezednek rájuk, mint a többi lehetőségek. Fenákel Judit iparvállalatokra vonatkozik a kérdés. Kiderül, hogy a környezetünkben levő minisztériumi ipar 46 ezer embert foglalkoztat, akik közül 34 ezer a munkás, a többi a szervezést, az irányítást, az ellenőrzést, az adminisztrációt és más kisegítő tevékenységet folytat. Más szóval is szoktak csoportosítani: munkások és alkalmazottak. A két cgoport aránya sem valami egészséges, különösen nagy az adminisztratív dolgozók száma. Most azonban hagyjuk ezt, hiszen a közvetlen termelőmunka minőségéről, fejlettségéről érdemesebb részletesebben 6zót ejteni. Csak azt vizsgáljuk, hogy a 34 ezer munkás milyen tevékenységet folytat. Kitűnik a statisztikai adatokból, hogy a munkásoknak csak 65 százaléka végez alaptevékenységet, vagyis a vállalat profiljának megfelelő termelőmunkát, a többi 35 százalékuk pedig valamilyen kisegítő feladatot lát el. A legfrissebb felmérések A terme- Iparáganként is eltérő a 15 gépiek heiyzet: a munka gépesitettlehetnek ségi színvonala legalacsokorszie- nyabb az élelmiszeriparban, A sze- rűek és korszerűtlenek, de ahol a létszámnak csak egygedi és egyben hasonlóak, hogy táp- negyede áll a masinák möCsongrád lálni kell őket nyersanyag- gott, ugyanakkor ez az arány megyei ftak s a kész terméket va- a könnyűiparban több mint lamiképpen tovább kell szál- ötven százalék, amelyben lítani a gyártó vonaltól, nagy szerepet játszik a szeEzt nevezik belső szállítás- gedi textilművek és a kennak, anyagmozgatásnak. A derfeldolgozó ipar egyre jaszegedi és a megyei iparvál- vuló és korszerű technikai lalatoknál bizony korszerűt- felszereltsége. Érdemes még len a belső szállítás és megjegyezni, hogy a munka anyagmozgatás, ezért igen gépesítettségének elmaramagas az itt foglalkoztatót- dottsága nem függ össze a tak száma. De az is figye- dolgozók szakképzettségének lemre méltó, hogy emellett helyzetével, hiszen kiderül, még az alaptevékenységet hogy a gépek mellett dolgofolytatók munkájának is te- zó emberek közül kevesebb temes része a gépek kiszól- a szakképesítéssel rendelkegálása során végzett anyag- zó, mint a nem gépek melés termékmozgatás. Különö- lett tevékenykedők között, sen az élelmiszeripari válla- Ugyanis a környezetünkben latoknál, a konzervgyárban levő gyárak gépparkjánál és a paprikafeldolgozóban a dolgozóknak 24 százaléka kisegitő munkások zömecso magol, vagy csomagolóanyagokat készít. szakmunkás, 64 százaléka betanított munkás, míg 12 százalékuk betanítást sem igényelt. A kivezető út kézenfekvő: lattanul nagy létszámot köt a 2fÍ!?latok „ vásárolja"ak le, elengedhetetlenül szüksé- mod®™. £ ' Mivel vállalatainknál a kisegítő tevékenység indokouralkodóvá vált az előítélet, állampolgárra, megpróbáltak hogy a nő nem teljes értét legalább könnyíteni a terhe- Közelebb Petőfihez című műve. Petőfi-könyvek Vastag, díszes kiadásban, címoldalán Petőfi arcmásának hiteles daguerrotípiájával jelennek meg a Szépirodalmi Kiadó gondozásában a Petőfi-évfordulóra a költő öszszes versei. A reprezentatív kiadványt viszonylag olcsón, 30 forintért vásárolhatják meg az olvasók. Ugyancsak az évforduló alkalmából jelenik meg az Olcsó Könyvtár-sorozatban Illyés Gyula Petőfije, valamint Mezősi Károly ges és fontos e tevékenységek korszerűsítése, gépesítése. Ha a gyárakban több lehetne a rakodógép, korszerűbb a termelési technika, jelentős számú munkást átirányíthatnának az alaptevékenységet folytatók soraiba, s így növekedhetne az selejtezzék a régi, elavult, korszerűtlen technikát. Könynyű ezt tanácsolni — mondhatják a gazdasági vezetők, hiszen ezt ők is tudják, de nincs pénzük a korszerűbb technikára. Talán segíteni fog gondjaikon az amortizációs költségek jelenlegi rendegy főre jutó termelés ér- ^rének módositasa, de adtoké. A vállalatok vezetői 18 ,érd®mas keres"' a iparra hivatkoznak, hogy a hetosegeket. Megen. Egy pelraktári anyagszállitó targon- ^ALÍT^™™,82cák, s egyéb gépek, beren- a *SZV, uJsze' dezések ára igen magas, a gyárában °l,yan korszemunkaerő hiánya nem oly ™ kmckoto gepeket vasárolszorongató, hogy élet-halál tak' f.melyeknek teljesitmékérdést csináljanak ebből az "ye tlzszer nagyobb a haügyből. Annyiban igazuk ^omanI°s1 szovogep telje van, hogy a kézzel végzett sít™ényénel, arról nem is béri , szelve, hogy ezeken a génemunka bere sokszor elonyo- ken a termék is korszerűbb, sebb, mint a gépek bérleti Gazdagt István