Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-30 / 282. szám

CSÜTÖRTÖK, 1972. NOVEMBER 30. Szerkezetváltozások a mezőgazdaságban Mezőgazdasági nagyüzeme­ink továbblépésének egyet­len lehetséges útja a gépesí­tés. Az emberi kezek mun­kája egyre több, egyre drá­gább lesz. Akik az ipa­ri üzemek tagadhatatlanul jobb szociális ellátottsága, a biztos havi fizetés és a ked­vezőbb nyugdíj ígérete elle­* nére ls otthon maradtak, azok sorát is rltkázza az öregség. Kényszerítő körül­mények ls kísérik tehát az eleve föltett szándék megva­lósulását Mert ne tagadjuk most sem, ezt akartuk: az embernyúzó nehéz munka helyett régtől fogva erős gé­peket álmodtunk. • A gépesítés törvényszerű velejárója, hogy az egész nagyüzem arculata megvál­tozik. Nem csak a lóistállók helyett kell traktoroknak fö­delet építeni, kocsisok helyett traktorosokat képezni, ter­melni is másképpen — és mást kell Egyetlen gazdaság példá­ján mutatnánk be, hogyan alakult át az önellátó, min­dent termő kisparaszti par­cellákból szerveződött közös birtok, a szövetkezet. A vál­tozás fordulólt nincs alkal­munk érzékeltetni, csupán a kész eredményt A város tövében gazdál­kodó szőregl szövetkezet összes szántója 3 ezer 600 hold. Aki szükség szerint ka­pával, kaszával, lapáttal, vil­lával ls hajlandó benne dol­gozni — most így mondják: gyalogmunkás, és a kaszát nagyon feltételesen kell em­lítenünk —: összesen 53 em­ber. A hatalmas területről 25 hold — a rózsnkertészet és a faiskola — ebből is le­foglal 18 kézzel dolgozó szö­vetkezeti tagot. Könnyű felsorolni, amit ezen a 3 ezer 600 holdon termelnek. Búza, kukorica — a kettő együtt kétharmadát viszi el a területnek —, lu­cerna és vöröshere takar­mánynak, napraforgó, vörös, hagyma — és nincs ls to­vább. Maguk mentségére, tarlóba ültetett másodnö­vényként van ugyan 15 hold­nyi kertészet, de egyetlen konyhának nem lenne elég, ami rajta terem. Nem a mennyiség miatt, a vátaszték a kevés. Karfiol és káposzta, ennvl az egész. Mtért nem színesebb a kép? Vevő mindenre volna, a madáreleségtől a cukorré­páig minden kelendő. A ma­gyarázat nagyon egyszerű, . Képeiket ígv tudják a leg­gazdaságosabban dolgoztat­ni. A termelési szerkezet át­alakulása az úgynevezett specializálódás, együtt jár te. hát a gépesítés specializáló­dásával. Mtért nem termel­nek a város tövében több zöldséget? Nincs rá gépük. Olyan gépek nincser.ek egye­lőre, amelyek a szántástól a szedésig, raktározásig min­dent el tudnak végezni. Ez­zel szemben az 1100 holdon ' termelt kukoricát a tavas-*! vetéstől az őszi törésig csak a gépek és a géppel szőrt vegyszerek dajkálják. És ugyanezek a gépek szolgálják a búzavetést. közreműköd­nek az aratásnál Is. Etek a gépek viszont nem értenek a zöldség kívánta finom munkához. • A célszerűség azt kívánja hogy az egy munkára alkal­mas gépek egy családból va­lók legyenek. Fáznak n gaz­daságok attól, ho"v a /fetor. nz Utos és az MTZ vá'to­g»ssa ngvmási. Tudván tud­ják, kiváló p*n mtoftegvlk. de egv ú4 traktor nrfeg ha nem ls sürget váltogatást munV-<**oty»n. azonnal űl szakértemet, és ren"e4°" út pótalimt-1-é-.-zt követek K'4"4 kfihete4 'en-»k Jái-ük sn'-­szor az ezvöntrtö-igre cél­ss"-űs,4"ből törekvő "T"tesá­gok igénve. és a más törvé­nyeknek enr«H >tm»skn-iő ke­reskedelem kínálata kö-'ötti ellentét. fen»n nézve érthető, horv némo'v gazdaság in­kább felújítja öreg gépét, mert az belevág meglevő raktárkészletébe, és nem vá­sárol olyan újat, aminek az alkatrészekkel való fokoza­tos fölszerelése súlyos ezre­ket és rengeteg utánjárást követel. Párba állítottuk tehát a specializált gépparkot, és a specializált növénytermesz­tést. Koncepciójában igazo­dik-e ehhez az állattenyész­tés? Itt is rövid a lis'ia, csak a tételek nagyok. Barom­fitelep — 9 millió tojás egy év alatt —, juhászat — 2 ezer anyablrka — és szarvas­marha-tenyésztés. • Több nincs. Viszont rá merik er­re is mondani, hogy a tar­tás színvonala mai, korsze­rű. Megtermett takarmányu­kon. ki tudja, hány sertést hizlalhatnának, hányféle más álla'ot ls tarthatnának. „Ti­pizálnak" tnkább. nem vág­nak bele. Üj ágazat, új szak­emberek. új berendezések, úi kockázat —' nem vállal­ják. Szőreg híres volt néhány évvel ezelőtt melléküzemági felhajtásairól. Bírósági pö­rök áradata rázta meg a nagy rostát, amíg a sokbői csupán három maradt. Biz­tos lábon áll mind a három, és kitölti a mezőgazdasági termelőüzem gazdálkodásá­nak a hézagjait. Lakatosüze­mük van, gumijavítójuk, és külön üzemág a 15 lófogat­tal, négy teherautóval és 10 Zetorral dolgozó szállítás. A régi paraszti biztonság­érzet a sokfélé ágazó gyöke­rek nártjára áll. Ha nem si­kerül az eevlk. kiegészítőnek legyen a másik, a harmadik, negyedik, sokadik. Ha most bai támad a búzatermesz­tésben. ezer hold látja kárát Kukorica esetében ennél több teremné a ráfizetést. Mi a biztosíték az ilyen fél ha­tárokat söprögető széljárások ellen? Az egyszerűsödés, a specia­lizálódás logikus vele4á-ó1n. hogy megnőtt a kockázat. Vele nőtt a szakértelem ázsi­óin is. Az ezer hold búza nőidéül hat fajtát jelent. Esvlk jobban viseli el a nyárelejl tikkasztó kánikulát, másik a málusi esőt köszöni meg jobban. De nem lehet vl. ta tárgva, hogy mennyi kel ki az elvetett magból, vagy mennvl ilven vagy olyan műtrágya kell hozzá, müven vegyszerrel, mikor kell a gyorríot Irtani, és mikor kezdjük aratni az árpát, hogy búzaéréskor már búzában járhassanak a kombájnok. A szakértői mérlcskélés annyi­ra biztosan számol, hogy természeti katasztrófa lehető­ségétől eltekintve, jövedel­met ígér és jövedelmet biz­tosít, • Egyetlen kérdés azért ma­rad. Biztosan így jó ez a szövetkezetnek, ha kényszer­pályán mozogva választotta ls ezt az utat, de jó-e a fo­gyasztóknak? Fogas kérdés. Jó ls, meg nem ls. Azért jó, mert a termesztés rezsije, az önköltség csak így csökkent­hető. Nekünk fogyasztóknak is alapos érdekeink fűződnek ahhoz, hogy csökkenjenek, de legalább ne növekedje­nek tovább a termelési költ­ségek. Ez az érdek tehát to­vábbi snecializélódás mellé téteti velünk a voksot. Jó az, hogy a búza-, vagv a kuko­ricatermesztés szinte egy­szerre gépesíthető az egész országban. A munkaerőhely­zet ugvan ingadozik terüle­tenként, de a tendencia vi­lágos. A teljes gépesítést megkerülni nemcsak a vá­rossal szomszédos Szőregen de az eldugottnak hitt zu­gokban sem lehet. Abból te­hát semmi baj nem származ­hat, ha sok lesz a búzánk, és több a kukoricánk — amíg a piac bele nem szól a játékba. Egvelőre messziről se fenyeget Ilyen veszélv. Ott szorít csak a cloő. hogy a tettes gépesítés ská'ája még szűk. Az a baj, hogy sem a Dunántúlon, sem az Alföl­dön nem gépesíthető sok olyan növény termesztése, aminek pedig megszokott he­lye van mlndennnoi aszta­lunkon. A specializálódás gondtai ott ködödnek, hogv egy-két lehetőség eluralkadá­sa miatt, búzát termeszlenek ott is. ahonnan gyümölcsöt, salátát, vitamint, egészséges étrendet várnánk — elfogad, ható áron. Ez a követelmény nem lehet tagadása az eddig meg­tett útnak, arra hívja fel c-upán a figyelmet, hogv n választékot a specializáló­dásban is növelni kell. Mi­vel más lehetőség nincsen, géppel természetesen. Horváth Dezső Egy csupa-ék­szer amerikai hölgy belép Ró­ma legismertebb régiségkereske­désébe és XIV. századi francia elefántcsont­szobrocskák kö­zött válogat. — Szépek, na­gyon szépek — jegyzi meg. Csak az a kár, hogy megsárgultak. — Az az igaz­ság asszonyom — mondja hidegen a régiségkereske­dő —, hogy a nyersanyagot szolgáltató elefánt erős dohányos volt. Jobban működhetnének Mi kell hozzá 7 —Az ifjúsági klubok fő! Szegeden körülbelül 35 if­júsági klub van. Nem túl sok, de nem is kevés, bizo­nyára elég — gondolhatjuk, akik mar régen nem igé­nyeljük, hogy legyen egy he­lyünk, ahol hasonszőrűekkel találkozunk. Azaz, ha mégis, bárhol megcsinálhatjuk. És közben a viháncoló tizenéve­seket kinézzük a szomszéd asztaltól, az utcán kóválygó fiatalok láttán rosszallóan csóváljuk fejünket. Mégsem elég a klubokból? Vagy nekik az utca kell, meg a 'presszó? Mindkét kérdésre nemmel kell vála­szolni. I. A 35 közül öt Iskolai klub, egyik sem külterületi Isko­lában. Vezetőik általában a KISZ-szervezet kultúrfelelő­sel. A gyerekek jól érzik magukat, önállóak. Az üze­mi klubok száma húszon fö­lül van. „Külső tagokat" be­vinni nagyon körülményes, pedig kellemesebb lenne né­ha új arcokat ls látni mű­szak után. Már ha ott ma­rad valaki, mert sokan ha­zamennek, aztán már nehéz visszatalálni. Különösen, ha a program nem annyira von­zó. A vezetők Itt ls ezer más munkával megterhelt KISZ­aktivlsták. Az öt, úgyneve­zett területi klub működik legjobban, évek során szinte nélkülözhetetlenné váltak, a móravárosi, ságváritelepi, mihályteleki fiatal klubta­gok második otthonává. Az Ifjúsági Ház klubja (amíg nem kezdték a tatarozást) a város minden részéből özön­lő fiatalok művelődési és szórakozó központja volt, megú julva remélhetőleg még inkább az lesz. A területi klubok vezetői sem „hivatá­sosak", de közük van a nép­műveléshez, ismerősek, jára­tosak módszereiben, fogásai­ban. Ebből a szűkszavú át­tekintésből is számos követ­keztetés adódik. laki azzá szervezi ezeket. Nehéz és időigényes feladat. Aktív, ügyes, szervezni és vezetni tudó, bizonyos szak­mai képzettséggel, sok-sok szabad idővel rendelkező em­bert kíván, aki ráadásul nem pénzért dolgozik. Bizony nem sok ilyen klub­vezetőt találni, és ezen nem is lehet csodálkozni. Aki fel­készülhet egy tanfolyamon erre a munkára, némi pénzt, tiszteletdíjat kap érte, az le­het csak felelős irányítója a többiek klubéletének. Ennek a gondnak a megoldása nem megy máról holnapra. De kellene egy tanfolyamot szer­vezni, ahol klubvezetőket képeznek. A tiszteletdíj is összejönne, ha egy-egy mű­velődési ház igazgatója biz­tosítva látná a klubélet — nem utolsósorban a vezető­től függő — jövőjét. 3. Jelez valamit az is. hogy a most működők közül a te­rületi klubok a legjobbak. A városszélek, peremkerüle­tek fiataljainak a klub lehet az egyetlen hely, ahol meg­felelő körülmények között, hasznosan tölthetik Idejüket. Hiányolják is, ha nincs, és megpróbálják kiharcolni. Jó néhány üzemi klub példája mutatja, hogy ott járható ez az út, lehet szerezni egy-egy szobát, berendezést, csak ki­tartás kell hozzá. (Néha az is baj, hogy szólni sem kell, készen kapják, nem is érzik magukénak később.) Terüle­ten azonban egészen más a helyzet. A legfőbb akadály, hogy nincs „gazda". Tarján­ban például nagynehezen kaptak egy tenyérnyi helyi­séget. Tíz darab szék fért el benne, és fizetni kellett érte. A kis létszámú KlSZ-alap­szervezetnek kevés a pénze, vissza kellett adni a helyi­séget Lelkesedéssel tehát nem sokra mennek, ha nincs „Illetékes fórum", amelynek feladata a klubügyek gondo­zása. Azaz, túl sok ilyen fó­rum van, a sok bába közt pedig... Mert egyaránt fi­gyel a klubokra a KISZ, a tanács, a módszertani köz­pont a művelődési házak, a könyvtárak, az iskolák, az üzemek. Körülbelül 15-18­an tagjai a megyei klubta­nácsnak, a felsorolt szervek és intézmények képviselői közül. Egyiküknek sem az az elsőrendű és legfontosabb feladata, hogy klubokkal foglalkozzon, és még így is rengeteg munkájuk van, hi­szen az egész megye vala­mennyi Ifjúsági klubjának ellenőrzése, látogatása rájuk marad. Mindebből még egy utolsó következtetés: mindannyian Ismerjük és elismerjük a klubok összes előnyét, jelen­tőségét, a fiatalok ls Igenlik és igénylik; szervezettség és jól kiépített szervezet, meg­felelő központi és helyi Irá­nyítás hiányában azonban energia és erő pazarlódik, felemás és félmegoldások születnek. Kellene már va­lami, vagy valaki egyedül „illetékes", hogy átgondolt és összehangolt tervek szerint, felelősen és hatékonyan cse­lekedhessen. Sulyok Erzsébet Elsősorban az, hogy a meglevő klubok többségében nem éppen ideális klubélet folyik. Mert nincs olyan programjuk, amilyet a nép­művelés szakemberei és a klubba tömörülő fiatalok „megálmodtak". Miért nem csinálják meg, ha egyszer igénylik? — kérdezhetnénk. Az igazság az, hogy nem minden a lelkesedés. Alább­hagy idővel a kezdeti lendü­let, ha nincs egy ember, aki szakavatottan irányítja a klubéletet. A fiatalok ötle­tei, egymástól nagyon kü­lönböző programjavaslatai kívánságlistái csak akkor átlnak össze egységes, min­denki számára hasznos és kellemes programmá, ha va­Kiknek kell megújítatnluk jogosítványukat ? A Csongrád megyei Rend­őr-főkapitányság felhívja a gépjárművezetők figyelmét, hogy az 1959. és 1964. kö­zött kiadott szürke gépjár­művezetői igazolványt és a barna színű hivatásos gép­járművezetői igazolványt 1972. december 31-ig lehet új engedélyre kicseréltetni. Az igazolványcserét a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztá­lyán intézik. Ott lehet besze­rezni a cseréhez szükséges nyomtatványt és részletes tá­jékoztatást kérni. Szükséges az igazolvány­cseréhez az orvosilag érvé­nyes gépjárművezetői Iga­zolvány mellé csatolni 1 da­rab három és félszer négy és fél centiméteres fényké­pet és 20 forintos okmány­bélyeget. Aki gépjárművezetői iga­zolványa jogán csak segéd­motoros kerékpárt vezet és Igazolványát orvosi érvénye­sítés hiányában nem tudja kicseréltetni vezetői enge­délyre, az segédmotoros ke­rékpár vezetésére jogosító igazolványt kérhet az autó­közlekedési tanintézetben. Ehhez gépjárművezetői iga­zolványt kell bemutatnia. Az érvényüket vesztett iga^ zolványok ez év december 3L után elvesztik jogosságukat gépjármű és segédmotorke­rékpár vezetésére. BERCZELt A. KÁROLY 131. — No, jó! Hát akkor talán majd Pesten vi­szontlátjuk egymást — állt föl a képviselő, mert a kalauz Szatymaz után beszólt, hogy hamarosan Szeged következik. Már eltűnt a párás levegőben a Fehér-tó ls, s az Öthalom púpjai emelkedtek ki a sivatagi egyhangúság­ból. majd nemsokára éles csattogás jelezte, hogy áthaladtak az alföldi vasút sínpárján, az­tán egy nagy kanyarral megkerülve az Alsó­várost a vonat, dohogva, pöfögve befutott az állomásra. A peronon sokan ácsorogtak, várták az érke­zőket, Bakay is lelépett a vasút magas lépcső­jéről. s várta, hogy Tomanóczy is kövesse, de az ifjú nyomtalanul eltűnt. Ped;g fel akarta neki ajánlani, hogy elmegy vele fte.kerrel a Fe­ketesasig. neki úgy is arra felé visz az útja a Rigó utcába. Egy darabig nézelődött, vá-t, nem értette, hev nz fiú miért párolgott el ilven hirtelen, talán megérezte, hogy ő kocával akar­ja bevinni a városba, s nagy szerénysége til­totta neki, hogy ezt a szívességet elfogadja. — Nem viszi sokra — gondolta magában — Túl elfogódott, alázatos, majdnem ügyefogyott. Hogy akar ez újságíró lenni? — Aztán nem törődve többé vele, kisietett az Indóház elé, ahol konf­lisok sorakoztak föl, az egyikbe beleült, s haza­hajtatott * Tomanóczy Elemér pedig, aki a vonat hátsó lépcsőjén szállt le észrevétlenül s onnan leste, hogy mikor távozik el a képviselő, óvatosan előbújt, s rövid töprengés utón ő is kocsiba ült, hogy fölkeresse Blte Gábort. A címet ugyan már Pesten megszerezte, s csak azért jegyezte le a képviselő szemeláttára, hogy tel­jes tájékozatlanságát így ls bizonyítsa. Gábor baráti körének kinyomozása fontosabb volt szá­mára, mert Gábor hollétéről, lakásáról már idejében értesült, nemcsak az egyetem, s a pesti háziasszony jóvoltából, hanem hivatalból, a bel­ügyi szervek intézkedése folytán ls. A kocsis­nak olyanféle utasítást adott, hogv ne vigye egészen a Kacsa utcáig, hanem valahol a közel­ben álljon meg, mert szeretné elkerülni a fel­tűnést. így állanod tak meg aztán, hogy a Mino­riták lemplomóig mennek csupán, onnan már csak egy ugrás a Kacsa utca. Tomanóczy Elemér, nki r.em volt sem Toma­nóczy. sem Elemé", m-*rt tulajdonképnen To­manek Ala lo'nak hívták, kényelmesen hátra­dőlt a ffekker puha ülésén, s anélkül, hogy különösebb fimm'-mre mM^tta volna a szűrt napfényben delelő várost (mert éppen tizen­kettőt harsr>roz'"k. mikor ráté-i-k a Boldog­asszony utcára), saiát tervelt szövögette, s ar cán is megjelent néha egy-egv vtllanásnvi gú­nves mosol". onnrtt feléül, hogv dolgai jól ala­kulnak, megbízatásának, úgy látszik, sikerül eleget tennie. Mert a megnverő kflfeejű ifiú a rendőrség embere volt, s Bakay nyílt szívűsé­ge és gyanútlan közlékenysége nagyban előse­gítette, hogy tájékozódjék Bite Gábor kapcso­latairól, aki ellen az a súlyos gyanú merült föl Pesten, hogy egy királyellenes összeesküvés tag­ja, sőt, sok tekintetben eRyik irányító szelleme is. Pesten Gábor társait, akik rendszerint a Pil­vaxba jártak, nagv titokban már le ls tartóz­tatták, de a vizsgálóbíró olyan szigorú hírzárla­tot rendelt el, hogy eddig még semmi sem szi­várgott. ki a veszedelmesnek látszó dologból, ami lényegesen megkönnyítette a nyomozás sok­mindenre kiterjedő munkáját. Blte Gáborról azt ls föltételezték, hogv Szegeden is szervezke­dik, vagyis megfelelő társakat von be egv ar­s záros méretű, s ügyesen időzített lázadás ki­robbantásába. Ezért volt Tóműnek számára fontos Pintér Pista címe, mert Bite Gábort már úpvfs szemmel tartották. T'szn Kálmán nemcsak a szabad gyülekezés jogát korlátozta, s Bismarck nvomán nemcsak az úgynevezett .,száiko=ár"-rendeieitel nvirbál­ta meg a liberális saitó kormányellenes kiroha­náséit. hroem pvana'rvó szemmel teste a füg­„„-1—fe-J V.-Vfei.J-írrr,- jg. melv KOSSUtb. cikkei, levelel és ü-enefei hatása alatt, nviltan hangoztatta köztarsasági értelmeit, s telkesen vette v-üna tudomásul a Hnhstoirg-r-s-dád vég lces távozását a ma«var tronról. Maro a tö­rekvés. s a szándék, sőt még az e'v nvflt han­«v»m rv,.rt-fen{-0Ha a diktatorrá nö­v»'<-vö mto'szte-etoeifö1. tobhsn tartóit a mo­rénvtefekiől. melvek Furéng-s-'e-te divatoztak, s valóban kocká-*n«oscá tették a feiedMmek h-'r­m'iv védelem kíséretében történő nyílt megjele. nését. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom