Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-18 / 272. szám
( SZOMBAT, 1972. NOVEMBER 25, 3 A nők helyzete az élelmiszeriparban Az élelmiszeriparban dolgozó nők helyzetéről tanácskozott pénteken az ÉDOSZ Elnöksége, amely megállapította; a vállalatoknál egy év óta sokat tettek az asszonyok, lányok munkájának megkönnyítéséért és az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényre juttatásóért. Az üzemekben a saját erőforrások felhasználása mellett, 1972ben központi bérpreferenciákat is felhasználtak a női dolgozók bérének fejlesztésére. Az édesiparban 2,3 millió, a konzerviparban 1,5 millió, a dohányiparban pedig egymillió forint állt az üzemek rendelkezésére erre a célra. A hűtőiparban két év alatt 17 százalékkal növekedett a nők átlagkeresete. Az elnökség azt is megállapította: az alacsony átlagkereset alapvető oka az, hogy nagyon sok a szakképzetlen nődolgozó. ezért az üzemekben szakmunkásképző tanfolyamokat szerveznek és lehetővé teszik az általános iskola 8 osztályának elvégzését is. Napirenden: a közművelődés A népi ellenőrzés vizsgálata A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot indít: az állami költségvetésből, a vállalatok, a szövetkezetek részesedési, illetve kulturális alapjából származó összegek hogyan szolgálják az üzemi dolgozok és a lakosság közművelődését. A vizsgálat 1970—72-re terjed ki: az egy-egy településen működő állami, tanácsi, szövetkezeti vállalatok, ipari és mezőgazdasági termelőés értékesítő szövetkezetek, valamint a közművelődési intézmények kulturális jellegű tervező, gazdálkodó tevékenységére, a tanácsok irányító. koordináló munkájára. A közművelődési intézményekben, a népművelési feladatokat ellátó klubkönyvtárakban, művelődési házakban, központokban, a művelődési otthon jellegű intézményekben, a közművelődési könyvtárakban és a TIT területi intézményeiben gyűjtenek adatokat az összesítéshez a népi ellenőrök. A vizsgálat jelentős abból a szempontból is, hogy az új tanácstörvény alapján a lakosságot érintő közművelődési feladatok ellátásában, irányításában, koordinálásában növekedett a tanácsok önállósága, s rendeződött, hogy egyes szinteken —község, járás, megye — milyen jellegű feladatokat kell elsősorban megoldani, a közművelődés irányítása, szervezése, a közművelődési intézmények sokoldalú társadalmi feladatainak ellátása csak akkor lehet eredményes, ha tartalmas a kapcsolat, tervszerű az együttműködés a szakszervezetek és más tömegszervezetek, valamint a gazdálkodó szervek, az üzemek, vállalatok és a szövetkezetek között. A vizsgálati egységeket, a településeket a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság jelöli ki. A vizsgálat megyénként legalább 3—í járásra, azon belül pedig 4— 5 községre terjed ki. (MTI) WWW.'.'WSNjjP - " Gyorsjavító brigád, ösztönző rendelkezések Belső reform az ingatlankezelőnél Legendája van már a bérlök panaszainak és meddő vitáinak. Jó néhány cikornyás üggyel ismerkedhettünk meg az elmúlt esztendőkben e hasábokon is, amelyekben hol a lyukas tető, hol az aládúcolt mennyezet kijavítása volt a tét. Vagy egészen más vita, amelyet egy-egy család folytatott az ingatlankezelő vállalattal. Sajnos, a magánember legtöbbször vesztesként került ki az efféle csatákból. Vagy azért, mert maradt a tetőbeázás, az aládúcolt mennyezet, vagy azért, mert győzött ugyan, s lakását rendbehozták, viszont időközben egészségét és idegeit érték helyrehozhatatlan sérülések. A szegedi példa j Az ilyesmi — újságból, tévéből, rádióból tudjuk — nem csupán szegedi specialitás, hasonló eseteket az országban másutt sem kell nagyítóval keresni. S az igazsághoz hozzátartozik, hogy a látszat ellenére az embert, időt, s fáradságot nem kímélő tengeri kígyóvá dagadt ügyekért nem elsősorban a rosszindulat, a tehetetlenség a felelős. Sokkal inkább a lehetőségek szűkös határa, a pénzhiány stb. Ez azonban egyre megy. Kérdés: vajon óhatatlanul s az idők végeztéig eleve késhegyig menő harcra ítéltettek-e a bérlők alapvető jogaik érvényesítéséért? Rögtön elárulom, mindezt nem szónoki kérdésnek szánom. Nem is újabb, talán minden eddiginél „veszettebb" eset biztatott az írásra, hanem egy szokatlan jelenség. Időnek előtte el ne kiabáljuk — de úgy tűnik, mintha fordulatra lenne kilátás, mintha befellegzett volna ennek az örökzöld témának. A közelmúltban Szegeden tanácskozott valamennyi vidéki ingatlankezelő vállalat, számszerint 22. Hogy éppen Szegedre jöttek, annak komoly indoka volt: a Szegedi Ingatlankezelő Vállalatnál — először, az országban — tudományos alapossággal és az erre hivatott szakintézet segítségével teljesen új alapokra helyezték a gazdálkodást, a munkamódszereket. Egyszóval és röviden: megpróbáltak az eddigieknél alkalmasabb, jobb állást találni a tengernyi megoldatlan feladattal szemben. Anélkül, hogy a vállalati belső működést érintő részletekbe belebocsátkoznánk, nagy vonalakban érdemes megismerkedni a változtatás lényegével. Fenntartók, javítók Az ingatlankezelő vállalatnak elkülönített két részlege lett a fenntartó és a javító apparátus. Régebben — pontosabban 1972. március eleje előtt, azóta alkalmazzák az új módszereket — tulajdonképpen az egész vállalat homogén szervezettel működött, s a rendelkezésre álló munkaerőt az adott helyzet, és a szükség szerint próbálták elosztani. Most eleve célok szerint csoportosítják az erőket. Az úgynevezett javító-karbantartó részlegben 260 embert foglalkoztatnak, nekik a feladatuk, hogy a nagyobb rekonstrukciós jellegű munkát elvégezzék. Sokszor azonban nagyon gyors, szinte mentés jellegű hibaelhárításra van szükség. Ezért a vállalatnál megalakították az „expresszcsoportot". Víz-, villanyszerelő, tetőfedő szakmunkások alkotják, méghozzá a legjobb szakemberei a vállalatnak. Őket kifejezetten azért alkalmazták, hogy a házkezelőségektől, felügyelőktől beérkező telefonbejelentésekre késedelem nélkül a helyszínre siessenek és javítsanak. Nemcsak járműveik vannak, hanem egy különleges ösztönző is segíti (vagy inkább készteti?) gyorsaságukat. Abban az esetben, ha a bejelentett hibákat a hó 29. napjáig kijavítják, külön prémiumot kapnak, önként kínálkozik ide az októberi teljesítmény értékelése: a bejelentett hibák 98 százalékát (!) kijavították. Tehát még abban a hónapban, sőt 48 órán belül, vagy aznap. Ha csupán ezt a tényt tekintjük, már nem túlzás megállapítani: a szervezési intézkedés, az ói módszer, többet hoz ki az IKV-ból, mint amennyire eddig képes volt. Házfelügyelők főfoglalkozásban De nem csupán a javítási feladatokat érinti a vállalati belső reform. Végre valahára — s ennek külön kedvező körülményeket teremtett a nemrég megjelent rendelet, a házfelügyelők bérezéséről — jobb lehet a házkezelési munka. Nincs jobb szó erre, a házfelügyelők, a vállalat tevékenysége így vonult be a köztudatba, s lényegében a házak lakáson kívüli tennivalóit jelenti. A takarítást, a kapuzárást, a rend fenntartását — s újabban a szemét lakásokból való elhordását is. Hogy miért járt oly sok gonddal ez a nem túl népszerű, de annál nélkülözhetetlenebb munka? Azért, mert a házfelügyelőség mjinden más volt, csak mesterség nem. (Még ma sem az, jól tudjuk.) Világos, hogy házfelügyelőnek elsősorban azok jelentkeztek, akik más módon nem jutottak lakáshoz. Mondani sem kell, hogy ezektől az emberektől aligha lehet elvárni még csak kedvet is. Az új rendelkezés a szó szoros értelmében rendet csinál ebben is: a nem könnyű munkáért megfelelő fizetést juttat a házfelügyelők kezébe. Az IKV azt tervezi: a sok másodállásban csak szükségből tevékenykedő házfelügyelő helyett valóban erre alkalmasakat állít munkába, s főfoglalkozássá teszi a beosztást, ahol erre a legkisebb lehetőség megvan. E cikk elején óvatosan csak fordulat lehetőségét emlegettem, s lám később már valódi, jó eredményekről s tapasztalatokról is számot adhattam. Nem ellentmondás ez — úgy hiszem. Mert semmiképpen sem szabad gyors és száznyolcvanfokos változást várni, ám helyénvaló örömmel megállapítani: az oly sok ember életét érintő IKV-ügyek végre elmozdultak a holtpontról. Matkó István Lelkes, szakmájukat szerető emberek gondos munkáját látja az, aki megtekinti a Magyar Hűtőipar dunakeszi gyárát. Bár furcsának tűnik a gyár kifejezés, s ha a régi értelemben vett gyárat keres valaki, azt nem találja. A közszájon forgó kifejezések, jelzők jobban is illenek rá; Budapest nagyméretű hűtőszekrénye. Egy vadonatúj üzem a dunakeszi hűtőház, állítólag a világ egyik legmodernebb konstrukciója. Ezt mondják róla az amerikai és az európai szakemberek, s mi miért kételkednénk véleményükben. Az üzem igazgatója, Szabó József nagy örömmel beszél a hűtőházról, amelyet egy olasz cég szállított. Azt is elmondták, hogy az olasz gyár csak úgy tudja prospektusaiban ajánlani produkcióját, hogy a dunakeszi üzem képeit mellékeli és megjegyzi, hogy aki közelebbről is kíváncsi a dologra, az utazzon el Magyarországra, nézze meg tüzetesen, s gyárunk pontosan ugyanolyan hűtőházat szállít, és egy éven belül felépíti, átadja. Többen is megkérdezték, hogy építették szerződéssel bizonyos időre az asszonyokat. A munkabérrel általában elégedettek. A HOLNAP ÜZEME MIÉRT DUNAKESZIN? miért Dunakeszin fel a hűtőipar legmodernebb és viszonylag nagy kapacitású üzemét? A megokolás kézenfekvő: ott voltak a legjobb adottságok és közel van a fővároshoz. . A dunakeszi konzervgyár szomszédságában bőven volt terület, s ott fut el a vasút és a műút, ott folyik a Duna is, a villamostávvezeték a telek fölött, a földgázvezeték a telek mellett húzódik. A beruházást sokoldalúan előkészítették. Mi kell egy hűtőházhoz? Sok minden, de, hogy értelme legyen az egésznek, a nyersanyag az első feltétel. A hűtőipar vezetői előrelátóak voltak. A környék ötvenhárom termelőszövetkezetével kötöttek együttműködési szerződést, amelynek az a lényege, hogy az ipar fedezi a bogyós gyümölcsök telepítésének beruházási költségeit, a szövetkezetek pedig megígérik, hogy a termést tíz esztendőn át a gyárnak adják el. Van ennek a kooperációnak még egy érdekes oldala: a termelőszövetkezetek egész esztendőben nem tudnak munkát adni az asszonyoknak és lányoknak, a hűtőházban viszont elfoglaltságot ajánlanak számukra. A vonalvezetés valójában igen hasznos az iparnak és a nyersanyagot termelő szövetkezeteknek egyaránt A falvak határaiban leszedik a szamócát, a málnát, a ribizlit a meggyet és a cseresznyét és viszik a hűtőházba, a terméssel együtt utazhatnak a téeszek aszszonyai és dolgozhatnak a gyárban. A hűtőházban tárolnak és feldolgozói munkát is végeznek. Amikor nemrégiben ott jártunk, éppen a földiepret csomagolták, válogatták a környékbeli termelőszövetkezetek asszonyai. A munkásátadás kétféle megoldással történik, vagy a szövetkezetnek fizet a vállalat meghatározott összeget, vagy pedig tétszámába átveszi munkaA vezetők közül többen is megnéztek néhány hűtőházat a környező országokban. Kiss Sándor főmérnököt különben is a szakma egyik legtekintélyesebb emberének tartják. Nagy körültekintés után határoztak úgy, hogy nem építenek, és nem keresnek hazai kivitelezőt, hanem a teljes komplett hűtőházat vásárolják meg az olaszoktól, akik amerikai, svéd és francia cégekkel együttműködve elküldték ajánlatukat. Ez tavalyelőtt történt. A hűtőipar vezetőit is szorította az idő, hiszen a termelőszövetkezetekben termőre fordultak a telepítések, pontosan tudták, hogy 1971-ben megindulnak a téeszek kocsijai az érett gyümölcsszállítmányokkal. Ahol ma a modern üzem áll. ott 1970-ben még paradicsom termett, és homokbuckák szabdalták a terepet. Egy évvel később készen volt minden. Valószínű kevés hasonló hazai beruházás született meg ilyen gyorsan. Az igazgató elmondta, hogy az olaszok csak az építkezés irányítását végezték, a szakmunkásokat és a segédmunkásokat ők adták. „De minden olyan jól ment, mint a legfinomabb óraszerkezet. A hűtőház alkatrészeit felemelte a daru és tette a helyére, még a legvékonyabb csavaroknál is stimmeltek a méretek." A hűtőházról: 268 millióba került, 1100 vagon a kapacitása, illetve ennyi áruféleség fér el benne, ha a padozattól a mennyezetig szépen telerakják. Hat hatalmas termében állandóan mínusz 25 Celsius-fok a hőmérséklet, de van egy gyorsfagyasztó terem és alagút, ahol minusz 35—40 Celsiusfokot mérnek. A jelenlegi hűtőházat úgy képezték ki, hogy bármikor újabb ezer vagonos szárnyat — kétharmados költségkíméléssel! — építhetnek hozzá, tudniillik az összes járulékos beruházás „elbírja" a megduplázást is. Mondogatják a vállalat vezetői, hogy amikor ezt a megoldást választották, akkor nemcsak a mának, de a holnapnak is építettek. A hűtőház önmagában —, amint a fenti képen is látható —, egy sima épület, különösebb látványosságot nem nyújt, Ha egyik oldalról nézzük, ahol a vasúti pálya fut, olyan mint egy teherpályaudvar raktárépülete. A technológiai elrendezése nagyon ésszerű. Az óriási csarnoképület keresztirányban „dolgozik": teherautók hozzák a feldolgozásra, vagy tárolásra szánt árut, amelyet kiváló rakodógépek továbbítanak a hűtőtermekbe, majd a másik oldalon, a kiszállításkor vagonokba kerül a fagyasztott termék. Olyan emelővillás targoncák segítik a nehéz rakodási munkát, amelyek a menynyezetig emelik a ládákat, vagy a rakodólapra helyezett fél sertéseket, negyed szarvasmarhákat Különben egyetlen ilyen — angol gyártmányú — emelővillás targonca ára kereken egymillió forint. Sokáig nézegettük a gépházat ahol minden teljesen automatikus, s egyetlen gépész vigyáz a teremre, figyeli a jelzőberendezéseket. A főmérnök ugyan megjegyezte, hogy két gépész tart szolgálatot, de csak azért kettő, hogyha valamelyiküket baj érné, akkor intézkedni tudjon a váltótársa. Mert veszély előfordulhat a zúzmarás termekben. Mondják, hogy a helybeli dolgozókkal nincs is gond, s félnivaló sincsen, hiszen a nagy hűtőtermeknek van egy vészkijárata is, de azt az ajtót csak a beavatottak lelik meg. A külső emberek gyakran besétálnak az automatikusan nyíló és csukódó ajtókon, és megpróbálnak egy kis csemegéhez jutni, a kabát alá rejteni valamit A meglepetés csak akkor éri őket, amikor nem tudnak kijönni. Persze nem fagynak meg a zúzmarás teremben, mert a bejáratok mellett elhelyeztek egy vészjelző csengőt; ha megnyomják, a gépházban kigyullad a piros fény, és megszólal a sziréna. A hűtőház lelkének emiitették a géptermet, ahol hatalmas teljesítményű dugattyús és rotációs kompreszszorok működnek. Az egyik olasz masina teljesítménye 120 ezer kalória. Amikor ott tartózkodtunk, nem működtek a kompresszorok. A főmérnök azt mondta, az a jó; de a hőmérséklet mégis megfelelő a termekben. Olyan príma az épület szigetelése, hogy a kompresszorok hatásfoka, a mínusz huszonöt fok tartásánál nagyon ideális. ÍZLETES ENNIVALÓK Megnéztük a vállalat laboratóriumát is, amelyre ebben a szakmában elengedhetetlen szükség van. Mikrobiológiai és kémiai vizsgálatokat végeznek három esetben, a termék nyers, félkész és kész állapotának idején. Ez'biztonságot és garanciát jelent, hogy a magyar fagyasztott termékek minősége kiváló. Különben sem reklamáltak a dunakeszi üzemnél, hogy valamely általuk szállított termék rossz lett volna. A gyáriak fagyasztási eljárását mérőműszerek regisztrálják, így minden vita elkerülhető. A hűtőházi séta befejezése után végigkóstoltuk a fagyasztott ételeket, gyümölcsöket. Igazán finomak voltak, még a lekváros „barátfüle" is. I J