Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-18 / 272. szám

4 SZOMBAT, 1972. NOVEMBER 18. Szeged űjjáépitöje Lechner Lajos, Szeged újjáépítője 75 évvel ezelőtt hunyt el. Ma, szombaton délben Szeged megyei város tanácsa, a Műszaki és Természettudományi Egyesilletek Szövetségének Csongrád megyei szervezete és a Magyar Építőművészek Szövetsége emléktábla avatásával emlékezik meg a kiváló mérnök munkásságáról. delem, a közlekedés és a forgalom érdekében valósultak meg. Megadta a szükséges egészségügyi építkezések és intézkedések sorrendjét. Részletesen kidolgozta a középületek és , ^^^^ alakításának rendjét, és te, és lR97.noy ember 18-án mindezek mellett nem feledkezett meg a korabeli esztétikai követelmények betartásáról sem. A terv alapján született meg az 1880. évi XVII. törvénycikk, amely a város újjáépítéséről és az erre szükséges Még nincs száz éve, hogy •xszág s világ rendült meg Szeged katasztrófáján. 1879. március 12-én, szerdán éjfél után a 98. számú vasúti őrházon belül a töltésen épített nyúlgát 25 öl hosszúságban beszakadt, s az árvíz a városra zúdult A város pusztulásáról Mikszáth Kálmán >gy ír: „... Mint a kígyó, sziszegve, mászva jött az óriási áradat, elfoglalva a völgyezeteket, aztán a dombokat ... Egy tenger, mely néhány pillanat alatt megsokszorozta magát dagadásában, mely lopva jött, mint az orgyilkos és sebesebben, mint az aggodalom. £s egyszerre jött minden ponton. Nem lehetett előle kitérni sehol." Az elöntött városrészeken volt 4103 házból csupán 86 maradt lakható, a keletkezett kár közel 11 millió forint (akkori értékben kifejezve). A bajba Jutott városnak hamarosan segítői támadtak a határokon belül s azokon túl is. Tisza Lajos királyi biztos vezetésével megindult Szeged újjáépítése, s ennek műszaki vezetésével a városrendezés akkori hazai szaktekintélyét, Lechner Lajost bízták meg. A szorgalmas munka, melynek irányításán éjt nappallá téve dolgozott, három év alatt meghozta eredményét: a szerény, provinciális településből metropolis jellegű alkotás jött létre. Lechner Lajos 46 éves volt, mikor Szegedre érkezett Budán született 1833. február 8-án, édesapja az ottani Baudirectic hivatalnoka volt. Középiskolai tanulmányait Budán és Pesten végezte, majd félbeszakítva azokat, 1849-ben a szabadságharcosok sorába lépett, részt vett Buda ostromában, és a visszavonulókkal egészen Világosig kitartott. A szabadságharc leverése után egy ideig bankban dolgozott, majd beiratkozott a Müegyeí»rnre. A mérnöki oklevél megszerzése után a Baudirectic szolgálatába lépett, ahol olyan kiváló mesterektől tanulta Az AFJT 3 s/ámii Autó_ meg a gyakorlati munkát, javító Vállalat Budapesten, mint Reiter Ferenc és Miha- ( a BM volt Miskolci utcai jalik János. Ezt követően öt évig dolgozott a Felső-Bodrog szabályozásán. Szakmai felkészültségében tanúsított eredményei és vasszorgalma folytán, külföldi tanulmányútra küldték, és bejárta csaknem egész Európát, tanulmányozta a modern városépítkezést. különösen sokat időzve Párizsban, ahol a körutas és sugárutas városrendezés ragadta meg figyelmét. Hazatérte után részt vett a főváros rendezésére kiirt nemzetközi pályázaton, amelyen tíz versenytársát megelőzve, 6 nyerte el a tízezer forintos első díjat. Az 1873-ban, a főváros végleges csatornázására kiirt pályázaton is meg•yerte az első díjat, és a tényleges csatornázás később az ő alapelgondolasai szerint valósult meg. Terveit követve építették ki a Nagykörutat és a Sugárutat (ma Népköztársaság útja). Munkásságának legmaradandóbb értéke az elpusztult Szeged újjáépítési terve. A külön bizottsággal 1879 júniusában érkezett a városba, és októberre máikész terveket mutatott be, amelyekben bölcs előrelátással évtizedekre előre számolt a város fejlődésével. Az elfogadott és megvalósított terv hat részfeladat megoldására épült. Kidolgozta a város területének a későbbi árvizekkel szembeni védelmét. A várost kör- és sugárutakra építette. Megalkotta azokat a változtatásokat, amelyek a kereskepénzeszközök viseléséről Intézkedett. E törvény az elkövetkező középítkezések és munkálatok kivitelezését rendelte el: a tiszai rakpart, az állandó tiszai híd, két körút, négy nagy sugárút, három kis sugárút, közterek, laktanya a Mars (ma Marx) téren, két falazott főcsatorna, a vár lebontása és az újjáépítési terv kivitelezéséhez szükséges kisajátítások elvégzése. Lechner Lajos 1884. július 15-én búcsúzott el a várostól, amikor a miniszteri kirendeltség műszaki osztályának munkáját befejezettnek tekinthették. Eltávozása előtt a város közgyűlése, az újjáépítésben szerzett érdemei elismeréseképpen a város díszpolgárává választotta. A fővárosba való visszatérte után 1886-tól a budapesti mérnöki hivatal vezetésére kapott megbízást; s közvetlen irányította a főváros vízellátásának és csatornázási rendszerének kiépítését. Legjobb szakirodalmi munkáit ekkor írta: az 1885-ben megjelentetett, „Egészséges építkezés városokban és községekben" címűt, valamint az 1891-ben „Szeged újjáépítése" címmel, számos műszaki rajz kíséretében kiadott monográfiát. Munkásságát Itthon és külföldön egyaránt elismerték, számos tudományos és állami kitüntetésben részesítették, többek között a francia becsületrend, az olasz koronarend, a * francia „Instruction publique" tisztje címeket viselte. A sok munka, pihenést alig ismerő szorgalma egészségét felőröl hosszas betegség után el hunyt. Halálának 75. évfordulóján fennmaradt művére emlékezünk; három év alatt alkotta ujjá azt, amit a'Vízözön lerombolt. BÁTYAI JENŐ Isiguli-szeriviz vítótelepén rendezte be az ország legnagyobb márkaszervizét. A Zsiguli javítónégyzetméteres javítócsarnokkal, munkafelvételi és hibamegállapftó-helyekkel, modern kisgépekkel és szovjet célszerszámokkal ellátott, a Zsiguli-gyárban kiképzett üzemet pénteken Kovács szakemberekkel dolgozó új Béla, az AFIT vezérigazga- üzem évi 35—40 000 gépkocsi tója avatta fel. Az 1600 javítására alkalmas. Milyen változások lesznek a nyugdíjrendszerben ? Öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékra vonatkozó rendelkezések Mindkét házastárs jogosultsága öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra: a jelenlegi rendelkezések szerint az együttélő házastársak közül csak az egyik házastárs kaphat járadékot. Ha az egyik házastárs >már járadékot kap, a másik részére nem lehet megállapítani sem öregségi, sem munkaképtelenségi járadékot. A különélő házastársak mindegyike kaphat öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékot, de csak akkor, ha — legalább 5 éve külön élnek, vagy — különélésük a termelőszövetkezetbe történt belépésük időpontjában fennállott, és vagyoni beviteli kötelezettségüknek ls külön-külön tettek eleget. Az új rendelkezések lehetővé teszik, hogy az együttélő házastársak mindegyike kaphasson öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékot, feltéve, hogy a járadékra jogosultság feltételei mindkét házastárs esetében külön-külön fennállnak. Az együttélő házastársak közül azonban csak a járadék felét kaphatja meg, vagyis 1973-ban 158,— Ft-ot az. akinek a járadékra jogosultságát később állapítják meg. A különélő házastársak mindegyikét a teljes összegű öregségi, illetőleg munképtelenségi járadék továbbra is csak akkor illeti meg, ha — a házastársak az igénybejelentést megelőzően már legalább 5 éve különélnek, vagy — különélésük a termelőszövetkezetbe történt belépésük időpontjában is fennállott, és beviteli kötelezettségüknek külön-külön tettek eleget. Ha a feltételek' a különélő házastársaknál nem állnak fenn (pl. ha 3 éve élnek külön) a járadékra később jogosulttá váló különélő házastárs is az öregségi, Illetőleg a munkaképtelenségi járadéknak csak a fele összegét kaphatja meg. özvegyi járadékot a túlélő házastárs kaphat akkor, ha: — házastársa öregségi vagy munkaképtelenségi járadékosként, illetőleg az ehhez szükséges termelőszövetkezeti (szakszövetkezeti) tagsági idő megszerzése után halt meg, és — az özvegy házastársának halálakor munkaképtelen volt, vagy a halál időpontjától számított 12 hónapon belül munkaképtelenné vált, vagy — házastársának halálakor az özvegyen maradt feleség a 65. életévét, illetőleg az özvegyen maradt férj a 70. életévét betöltötte, vagy a haláltól számított 12 hónapon belül ezt az életkort betölti. Az említett feltételek bekövetkezését a jelenlegi és az új szabályok egyaránt megkívánják. A jelenlegi szabályok szerint azonban a feltételek bekövetkezése esetén sem kaphat özvegyi járadékot az, akinek havi 260.— Ft-ot meghaladó keresete, jövedelme vagy nyugellátása van. Az új rendelkezések szerint az özvegyi járadékra a jogosultságot csak akkor zárja ki az özvegy keresete, illetőleg a jövedelme, ha a kereset, illetőleg a jövedelem az öregségi járadék öszszegét — vagyis 1973-ban a havi 418,— Ft-ot — meghaladja. (Folytatjuk.) Milyen lesz a La Manche-alagút? 70 éve beszélnek róla. Most azonban minden megvan ahhoz, hogy nyélbe is üssék. A francia és angol közlekedési miniszter aláírta az egyezményt a La Manche-csatorna alatt építendő alagútról. . ' Az alagút útvonalát már majdnem véglegesen meghatározták. Tulajdonképpen csak 36 kilométer hosszúságban épül a tenger alatt, és a francia oldalon 5, az angol oldalon pedig 11 km hosszú földalatti alagútban végződik, összesen 52 km hosszúságban épül meg a 3, különböző átmérőjű, 40 cm betonfallal körülvett tató" alagút a dolgozók közlekedését és a különböző berendezések továbbítását teszi lehetővé, ugyanakkor biztosítja a szellőzést is. A másik két alagútban közlekednének az egyenként 30, kétemeletes vagonból álló szerelvények. Az egyik alagút szolgálna a személyi forgalom lebonyolítására, a másik oldalon közlekednének a turisták gépkocsijai és a teherautókat szállító szerelvények. Ez a két alagút kizárólag vasúti közlekedés lebonyolítását biztosítaná. A gépkocsik be- és kiravastag kodását maguk a vezetők alagút, végzik majd. A csúcsidőben A középső és egyben leg- 150 másodpercenként, egyébkisebb, úgynevezett „szolgál- ként félóránként, éjszaka egyóránként közlekedő szerelvényekkel óránként, átlagosan 4500 autót lehet szállítani. A nemzetközi vasúti egyesülés tervbe vette, hogy beindít az új útvonalon egy olyan nagy sebességű vasúti szerelvényt, amely (140 kilométeres óránkénti sebességgel) 35 perc alatt teszi meg az utat az alagút egyik végétől a másikig. Ezzel a Párizs—London közötti, jelenleg 3 óra 40 perces útldőt 2 óra 40 percre lehet lerövidíteni. A munkálatok költségeit — az évenkénti 6 százalékos inflációt figyelembe véve —> 8—9 milliárd frankra becsülik. BERCZELI A. KÁROLY Hullámsír 121. Már az asszony szökésével is folt esett „férji becsületén", de őt még az a szégyen is érte, hogy a saját portáján összeverték, sőt a fához kötözték, s ennek híre órák alatt elterjedt a tanyavilágban. Már aznap este erről beszéltek a kocsmában, jól kikerekítve, s megjegyzésekkel megfűszerezve, erről az udvarokban, erről az istállókban, még a csöndes juhászok ls. Mindenki. A szomszéd fiúcska valóban odament akkor vasárnap, s mikor látta a fához kötözött embert, először tétovázott, hogy mit tegyen, de Sándor durván ráüvöltött: — Mit bámulsz, te állat. Mönj a konyhába, hozz egy kést és vágd el ezt a kötelet. Aztán befogd a pofád, mert kinyiffantalak. A fiúcska félénken teljesítette a parancsot, de mihelyt Sándor fölegyenesedett, s kissé Inogva lépett egyet, már rohant is haza, mert elborzadt még a nézésétől is. Sándor törölgette a vért az arcáról, s olyan veszett hangulatban volt. hogy a legszívesebben azonnal elment volna Bitéékhez, hogy azt az incomfincom fiskáliscsemetét megkéselje, de tudta, hogy ez nem célravezető, aztán meg a víziemberek valóban úgy összetartanak, hogyha bárki közülük észreveszi az ő közeledését, mind ott terem, s akkor nehezen menekül meg elevenen. Az a rohadt Maréi megmondta, hogy a Boszorkányszi "étnél fogiák ki a hulláiét, ha k'fo"iák. mert lehet. ho"v kötelet akasztanak a nvakába valami neb—ékkel, s akkor kl tudta meddig boml'k. nüfréd míg a víz valahol felveri. De a bosszú mérge forrt he"ne, öklét feszegette. maid szérimKb-nt a dühtől, s volt nllinnrt ho"v a saié* ""--Ollósát se hánré volna. h« Rita Oéhorou kitölthette volna há-a"lst viskh v—®ste. emtt Moréi rnes'z'ne elhajított. aztán fetsze után nézett, s még mindig az udvaron ténfergett tanácstalanul, néha-néha fölszisszenve, mert az ütések nyoma élénken belényilallt, mikor az istállóból előkerült az egyik bérese. Ünneplőben volt, lévén vasárnap A templomba, vagy éppen a kocsmába készült. — Hát te. itt voltál, az istenödet? — ordított rá felbőszültén. — Itt én, mög az Abris is — felelt amaz nyugodtan, megjátszva a tudatlant, — Vasárnap van, kicsit hevertünk. — Aztán nem hallottatok sömmit, hogy mi történik itt? — s ment feléje fenyegető léptekkel, a szeme vérben forgott. — Mit köllött volna hallani? Biztosan aludtunk. Az is mögesik az embörrel. — Mögesik? — üvöltött rá. — Hát akkor takarodjatok innen! Értőd? Te is, mög az Ábris is! Egy percig se maradjatok tovább, szarháziak! A béres, persze, mindent látott, Ábrissal együtt, de esze ágában se volt, hogy Tandari Sándor segítségére siessen. Gazdájukat ők sem állták, s eddig is csak az anyja könyörgésére tartottak ki mellette, mert Sándor kötekedő természetű volt velük ls, mindig talált mindenben valami hibát, az öreg isten se tudta volna kielégíteni, de meg nem szívesen akaszkodtak volna össze a bivalyerős Matyival sem. akit különben is kedveltek, akár csak az egész Bite családot, hiszen ők is a Felsővárosból rajzottak ki, ide a tanyákra, s nem volt semmi okuk, hogy ebben az áldatlan perpatvarban ne a fiatalasszonyt támogassák, aki sokszor menekült sírva az istállóba, hanem a komisz férjet, még ha gazdájuk is az. Aztán meg ez a Matyi öt emberrel is elbír, ha egyszer megvadítják. — Nem úgy van az! — nézett vele farkasszemet a béres, s csak most látta, hogy Sándor ajkai fölhasadtak az orra megdagadt, homlokán nagy kék foltok virítanak, de a keze is úgy lóg, mintha nem az övé volna. Ez fölbátorította. — Egy kis fizetség 1% járna még, úgy tudom. Aztán itt se vagyunk. — Szinte örült a fordulatnak. Lásd el te a lószáeot — gondolta kárörömmel. — Majd kevesebb időd lösz kocsmázni. — Szart kaptok, nem fizetségöt. Gváva\ csürhe — üvöltött tovább Tandari, de ekkor meglátja Áhnst is. aki vasvillával lénett kl az istállóajtón. Erre kissé megjuhászodva mondta. — Megkapjátok. — Aztán bement a konyhába bőszen, de még mindig támolyogva, aztán átkozódva, szitkozódva tért vissza, s néhány forintot számolt le a béres kérges tenyerébe. — Itt van! Möhettök! Ábris, bár ő is tudott mindenről, meglepődve fordult Tandari felé: — Aztán mért? Nem végeztük jól a dolgunkat? — Olyan embörök neköm nem köllenek, aklktül idegönök a gazdájukat akar agyon is verhetik. Errül van szó! Szödjétek össze a holmitokat, aztán le is út, föl is út. Többé ne lássalak itt bennőtöket. — Ezzel bevágta maga után a konyhaajtót, s mór csak egyedül sziszszent egyet, mert a karja is fájt pokolian, ahogy Matyi megcsavarta. A két béres összenézett, s gúnyosan elmosolyodott. — Jár ez még rosszabbul is — pusmogta Ábris. Aztán egy jó fél óra múlva egy-egy Kis mo. tyóval a kezükben, köszönés nélkül odébbálltak. Másnap már a juhász ls. meg a bojtárja is nagyon kelletlenül fogadta Sándort. Már tudtak a béresek elbocsátásáról, s nekik sem volt nagy kedvük ezt a hirtelen gazdát szolgálni. — Aztán műnket is csak úgy kirúgsz egyik naorul a másikra? — szólalt meg az öreg szófukar subás, míg kikísérte a juhakolból Tandari t. — Kend nem szolgált rá, se a fiú — vont vállat komoran, s visszament a portájára. Hanem nagyon egyedül maradt, s hirtelen nem tudott mit kezdeni magával. Le-föl járkált a szobában, aztán kiléoett a tornácra, s ott silbakolt, miközben ráncolta a homlokát, s ezer tervet sütött ki. hogy mi módon torolta meg szörnvű sérelmét. De akárhogy soekulált is, mindig rá kellett jönnie, hoev senkire sem számíthat. még a tulatdon anyjára sem. mert az is Veront nártnria. De a kocsmíha se mehet, mert az ivóoimborák ts ös*zcröhö"nek a háta mögött c«k a smmáhen ért°nek vele egvet, e'iemerik kUörés«l toanis«á"át s mé" unszolták ts. hr»»v ne ha"via annviba a Hn'not Á Vorfcázat n—nem n7 övéké. s ezek kniönben ls csak addt" 'átsszák meg a jó cimbo-i rát. amíg fizet nekik. (Folytatjuk.)