Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-17 / 271. szám

kell törekedni, hogy a munkások tehervállalásának mértéi ; kisebb legyen. mint a lakásépítő szövetkezetekben. A lakosság szükségleteit szolgáló építkezések és az életszínvonalat növelő más célok érdekében fel kell lépni a túlzott igényű, költséges, tisztán dekoratív célokat szolgáló városközpontok. valamint a luxusjellegű magánvillák, s hasonlók építése ellen. 7

A Központi Bizottság a bérek, a • szociális és lakáskérdések kap. csán felhívja az illetékeseket, hogy a tervezett intézkedésekhez szükséges pénzügyi, anyag- és árualapok fedezéséről gondoskodjanak. Ismét hangsúlyozza, hogy csak azt oszthatjuk el, amit megtermeltünk, és a kibocsátott pénznek megfelelő árufedezettel kell rendelkeznie. 8

A X. pártkongresszus kötelez• te a végrehajtó szerveket: intézkedjenek a meg nem szolgált keresetek, az elharapózott üzérkedés és harácsolás lehetőségeinek felszámolására. A Központi Bizottság megállapítja, hogy e határozatok végrehajtásaként számos célszerű intézkedés történt. A visszaéléseket gátló szigorításokra került sor a mellék- és másodállásoknál. Jogszabályokat alkottak a lakás- és teleküzérkedés felszámolására. Az árdrágítás, a spekuláció anyagi és büntetőjogi megtorlása erőteljesebb és hatékonyabb lett. Az igazságos közteherviselés érvényesítése érdekében, további intézkedésként, meg kell vizsgálni a nem munkából eredő jövedelem (öröklés, ajándékozás stb.), az ingó és ingatlan tulajdonra vonatkozó megfelelő, átfogó adórendszer kidolgozásának és bevezetésének lehetőségeit. V. AZ IDEOLÓGIAI HELYZETRŐL Az ideológiai munkában, a tömegpropagandában, a tudományos és kulturális területeken is eredményesen folyik a X. kongresszus határozatainak végrehajtása. Tovább erősödött társadalmunk egyetértése szocialista céljainkkal. Az ideológiai életben nőtt a marxista—leninista eszmék befolyása. A közgondolkodásban erősödött a szocialista szemlélet, tömegesebb és határozottabb a szocializmus normáitól idegen jelenségek. ideológiai és politikai torzulások elítélése. Pártunk számol azzal a ténnyel is. hogy társadalmunk világnézetileg még nem egységes. Az ideológiai élet, a közgondolkodás alapvetően kedvező irányú fejlődésével egyidőben és azzal ellentétesen érvényesülnek a szocializmustól idegen jelenségek és folyamatok is. Időnként felerősödnek a polgári, kispolgári jelenségek. a szocializmus nagy történelmi érdekeit és távlatait szem elől tévesztő individualizmus, önzés legkülönbözőbb formái, egyrészt jobboidah. másrészt ultraradikális nézetek ;elentkeznek. A párt — eddigi politikájának meg fel e'v.-! _ a2t vallja, hogv a negatív ínségek leküzdésében legfontosabb fegyverünk a párt ideológiai felvértezettsége és egysége, eszméink terjesztése, a marxizmue —leninizmus propagandájának elmélyítése, hatékonyságának erősítése. A kongresszusi határozatok jobb végrehajtása érdekében: I A Központi Bizottság napirenden tartja a tudománypolitikai irányelvek érvényesítésével kapcsolatos feladatait. Elkészült a távlati tudományos kutatási terv, amely jó alapot biztosít tudománypolitikai céljaink megvalósításához. 9 A társadalomtudományokat jobban kell ösztönözni fejlődő szocialista társadalmunk mai, valódi kérdéseinek feldolgozására és megválaszolására, és arra, hogy valóságfeltáró feladatunk mellett fokozottabb mértékben lássák el azt a szerepet is, amely a tudatformálásban, az emberek nevelésében, a helytelen nézetek elleni harcban hárul rájuk. E téren hiányosságaink nagy része abból fakad, hogy a változó helyzetben felmerülő új kérdésekre gyakran megkésve válaszolunk. Arra kell törekednünk, hogy a marxizmusleninizmus alkotó alkalmazásával, álláspontunk világos kifejtésével, igazunk meggyőző bizonyításával küzdjük le az antimarxista nézeteket. 7 A Központi Bizottság, a kongJ' resszus határozatát végrehajtva, megtárgyalta az állami oktatás helyzetét és megjelölte a tennivalókat. Most e határozat egységes értelmezése és végrehajtása a feladat. Társadalmunknak marxista világnézetű, kommunista meggyőződésű, önálló munkára képes, jól felkészült szakemberekre van és lesz még inkább szüksége. Ezért jövőnk építésének. szakemberképzésünknek kulcskérdése a szocialista közoktatás magasabb szintre emelése. A Népünk általános műveltségi színvonalának emelése. a gyors ütemben növekvő tudományos és technikai ismeretek terjesztése, a szocialista kultúra alkotásainak népszerűsítése megköveteli közművelődési rendszerünk továbbfejlesztését, a rendelkezésünkre álló szellemi és anyagi erők összehangoltabb, céltudatosabb felhasználását. Ezért két éven belül ki kell dolgozni a közművelődés fejlesztésének átfogó tervét. C Az irodalom, a művészetek ' követik a társadalmi életben bekövetkezett változásokat és egészében a szocialista eszmeiség jegyében fejlödnek. Ugyanakkor a társadalomban meglevő ellentmondások esetenként eszmei bizonytalanságot okoznak, egyes alkotásokban mai életünk problémái felnagyítva, torzítva jelentkeznek, másokban pedig a társadalom, a nép sorskérdései iránt közömbösség tapasztalható. — Az irodalom, a művészetek területén folyó ideológiai harcban nélkülözhetetlen fegyverünk a marxista kritika, amelynek megalkuvás nélkül, elvi alapon kell ösztönözni, bírálni, eszmeileg befolyásolni az alkotókat és tájékoztatni, nevelni a közönséget. Az irodalom- és művészetkritikában fokozni kell a szocialista eszmék és alkotások melletti következetes állásfoglalást, határozottan szembe kell szállni a giccs, a selejt terjesztésével, valamint k nyugati dekadencia „alkotásait" utánzó sznob polgári, kispolgári törekvésekkel. — Művelődéspolitikai irányelveink szellemében növelni kell a művészeti alkotóműhelyek, a lektorátusok, a kiadók, a szerkesztők ideológiai, politikai felelősségét, művész igényességét. — A tömegkommunikációs eszközök, a sajtó, a rádió, a televízió támogassák bátrabban, kezdeményezőbben a szocialista művészet pozitív hagyományait és új hajtásait, • ezzel is segítsék elő a művészetek, a közgondolkodás szocialista fejlődését. á A párt X. kongresszusa nyomatékosan hangsúlyozta a kultúra szerepét • szocialista tudat* a közgondolkodás, a közízlés alakításában és fejlesztésében. Pártunk eddig is hirdette, most is kinyilvánítja, hogy szocialista társadalr munkban a művészeti alkotások, g kulturális szolgáltatások, általában g kultúra fontos társadalompolitikai ügy és nem kereskedelmi kérdés. A Központi Bizottság szükségesnek tartja e területen a gazdasági szabályozó rendszer felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy a növekvő állami támogatás egyértelműen a szocialista társadalom számára fontos és értékes alkotásokat segítse. 9 A szocialista eszmék terjesz' • tésében a szocializmus vívmányainak széles körű hazai és külföldi propagálásában, a pozitív pétdák és kezdeményezések népszerűsítésében, a közízlés fejlesztésében kiemelkedően fontos szerepe van a sajtónak, a rádiónak, a televíziónak. — A műsorokban és a publikációkban a fő figyelmet társadalmi rendszerünk magasabbrendűségének, mély humanizmusának propagálására, a fizikai munka, általában a jól végzett munka erkölcsi és anyagi megbecsülésére, népszerűsítésére, a közösségi élet fejlesztésére, a szocialista hazafiság és internacionalizmus elmélyítésére kell fordítani. — Következetesen érvényesíteni kell azt az elvet, hogy ne kapjanak nyilvánosságot a szocializmus.sal szemben ellenséges, népünk érdekeit veszélyeztető irányzatok, alkotások. 0 Társadalmi törekvéseinkkel összhangban mindenütt, minden fórumon élesen és határozottan vissza kell utasítani a népünk, nemzetünk érdekeit súlyosan sértő nacionalizmust, a szocialista hazafisággal összeegyeztethetetlen kozmopolitizmust. Következetes és szívós harcot kell folytatni az individualizmus, az önzés, az anyagiasság, az emberi együttélés szabályait, erkölcsi normáinkat semmibe vevő, eredményeinket lebecsülő cinizmus megnyilvánulásai ellen. Hasonló, határozottsággal kell fellépni a munka szerinti bérezés szocialista elvével szemben álló egyenlősdi és a demagógia minden jelentkezése ellen. O Nagy fontosságú a párt hazai *• szövetségi politikájának és a nemzetközi politikában követett békés egymás mellett élés elvének helyes értelmezése az ideológiai munVIII adata egész társadalmunknak a nők egyenjogúságának mind teljesebb megvalósítása az élet minden területén. — Az országgyűlés megalkotta az ifjúsági törvényt, a kormányzat, a társadalmi erők széles körű programot dolgoztak ki, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, s a fiatalok más érdekvédelmi szervezetei is megmozdultak annak érdekében, hogy az Ifjúság problémái gyorsabban és e korábbinál jobban megoldódjanak. A párt, a népfront, a Magyar Nők Országos Tanácsa, és a kormány naÍ

)irenden tartják a népesedés alakuásának nagy fontosságú kérdését. Számos részintézkedés történt a népszaporulat kedvezőbb alakulása érdekében. A kedvezőtlen jelenségek okainak mélyreható feltárása és fokozatos megszüntetése azonban — tekintve a kérdés szerteágazó és bonyolult társadalmi, gazdasági és közegészségügyi vonatkozásait — körültekintő vizsgálatot kíván; ez folyamatban van. III. A GAZDASÁGI ÉPÍTŐMUNKA A X. kongresszus határozatainak jelentős része a szocialista társadalom alapjait érintő gazdasági építőmunka kérdéseivel foglalkozik, amelyeknek pártunk tevékenységében ts döntő szerepük van. A Központi Bizottság megállapítja, hogy a kongresszus által jóváhagyott gazdaságpolitikai irányelvek érvényesülnek, az elhatározott gazdasági feladatok megoldása folyamatban van. I A népgazdaság az elmúlt két évben a kongresszus irányvonalának megfelelően és a IV. ötéves terv előírásaival összhangban fejlődött. A nemzeti jövedelem — az 1961— 67. közötti időszak évi 5,3 százalékos átlagával szemben — 1968-71ben évi átlagban 6,1 százalékkal növekedett. A IV. ötéves terv elsőkét évében a termelés össznövekedése — lényegében azonos dolgozói létszámmal — teljes egészében a munka termelékenységének emelkedéséből adódik. Ugyanezen években a társadalmi összfogvasztás a nemzeti jövedelemmel közel azonos mértékben emelkedett. Problémát okozott, hogy a nemzeti jövedelem felhasználásában 1971— 72-ben a tervezettnél nagyobb részarányú a felhalmozás. Biztosítani kell, hogy a következő három évben a nemzeti Jövedelemből a felhalmozás aránya az ötéves terv előírásainak megfelelően 23—25 százalék legyen. 2

Az ipar általános növekedési • üteme a korábbiakhoz képest valamelyest — évi 6.8 százalékról 5,7 százalékra — csökkent. Kedvező, hogy az ipari termelésen belül a kiemelt iparágak — vegyipar, energiaipar, építőipar — az átlagosnál nagyobb mértékben növekedtek. Viszont a tervszerűen visszafogott szénbányászat mellett, a ruházati ipar termelése a tervezettnél lassabban, csak évi 4,3 sr-mlékkal nőtt. Nem a tervezettnek nem a szükségletnek megfelelően növekedett az építőanyag-ipar termelése. — Az iparban a termelés strukturális változásának Iránya megfelelő, bár annak mértéke még nem kielégítő. A központi fejlesztési programok teljesítését — a közúti járműgyártást, a könnyűipari rekonstrukciót, az alumíniumipari fejlesztést, a könnyűszerkezetes építési módot, a földgáz-felhasználást, a kőolajtermékek vegyipari feldolgozását, a számítástechnika alkalmazását — továbbra is kiemelt feladatként kell kezelni. A feladat most az ipar progresszív ágazataiban a termelés növekedési ütemének emeléséhez szükséges rendszabályok kidolgozása, a gazdaságos cikkek termelésének növelése, és a nem gazdaságos cikkek termelésének további, gyorsabb ütemű csökkentése. — A gazdasági irányító szervek külön vizsgálják meg és kísérjék figyelemmel az ország ipari termelésének jelentős részét előállító legnagyobb 40—50 állami vállalat tevékenységét, és amelyiknél ez szükséges, külön intézkedéssel biztosítsák a megfelelő munkához szükséges feltételeket. Az általánostól eltérő megoldást kell kidolgozni és alkalmazni annak a több ezer dolgozót foglalkoztató 8—10 nagyvállalatnak a korszerűsítésére, amelyeknél a termelési struktúra szükséges átalakításához saját erőből nem biztosíthatók az anyagi eszközök. — A kongresszus határozatának megfelelően az ipari szövetkezetek az állami nagyipart hasznosan kiegészítve főleg a lakosság közvetlen szükségleteire termeljenek, a növekvő igényeknek megfelelően szolgáltatásokat végezzenek. Az ipari termelés struktúrájának korszerűsítésére irányuló munka érdekében a fejlődés szempontjából jelentős állami nagyüzemek számára biztosítani kell a szükséges munkaerőt, mert még gyakori, hogy munkaerő hiányában nagy értékű termelőberendezések kihasználatlanok. A minisztériumok a termelési feltételek korszerűsítésével együtt dolgozzák ki a belső munkaerő-tartalékok felszabadítására, átképzésére és átcsoportosítására vonatkozó terveket, ideértve a megfelelő kereseti viszonyok és munkafeltételek megteremtését is a fejlesztendő területeken. 3

A mezőgazdaság összes terme• lése az elmúlt két évben a tervezett évi 3,6 százalékkal szemben évi 4,6 százalékkal növekedett. Mezőgazdaságunk most már évek óta rendszeresen kielégíti az ország kenyérgabona-szükségletét, s nagy eredmény, hogy megoldottnak tekinthető a korszerű kukoricatermesztés. a baromfi- és újabban a sertéstenyésztés. Most mezőgazdaságunkban — az eddigi eredmények megőrzése és továbbfejlesztése mellett — a növénytermesztésben a cukorrépa-, a dohány- és a zöldségtermesztés, az állattenyésztésben a szarvasmarhatenyésztés, a hús- és tejtermelés erőteljes fejlesztése és gazdaságosabbá tétele a fő feladat. 4

Az ismert és még meglevő • hiányosságok ellenére a kereskedelem sokat fejlődött. Ezt meggyőzően bizonyítja a viszom-lag egyenletes és kielégítő közellátás olyan körülmények között, amikor az országban, több éves átlagot őszszehasonlílva, az egy főre eső fogyasztás a régebbi évi 3,6 százalékkal szemben, az utóbbi időben évi 5,5 százalókkal növekedett. A feladat most az, hogy az ipar és a kereskedelem között jobb együttműködés alakuljon ki; a' kereskedelem átgondoltabban adja meg rendeléseit az iparnak; az ipar gyorsan, jó minőségben és a kívánt mértékben elégítse ki a kereskedelem megrendeiéseit, s feleslegesen na halmozzanak fel készleteket. C A közlekedés és áruszállítás *'* kielégítően megoldja a népgazdaság évről évre növekvő szállítási feladatait. A vasúti szállítás korszerűsítése, a jelentős méretű útépítés, a gépkocsi-teherszállítás, az autóbuszhálózat, a személygépkocsi állomány növekedése lendületesen folytatódik. A továbbiakban nagyobb erőt és figyelmet kell fordítani a még nem kielégítő tömegközlekedés fejlesztésére, elsősorban az egyesítés századik évfordulóját ünneplő fővárosunkban, Budapesten. 6

Az 1968. január 1-én életbe • léptetett gazdaságirányítási rendszer alkalmas és hatékony eszközként szolgálja a szocialista tervgazdálkodást, a szocialista építés céljait. A gazdasági irányítás fejlesztése azonban továbbra is feladat, hasznosítani kell az elmúlt évek tapasztalatait és szem előtt kell tartani, hogy a fejlődés folyamatában változnak a feltételek, új technika lép be és új szervezés bontakozik ki, növekednek a követelmények jlZ irányítással szemben. Legfőbb tennivalók a következők: — A Központi Bizottság kezdeményezésére, a pártszervek irányításával elkészült a gazdaságirányítás mai' helyzetének és problémáinak átfogó elemzése. A kormány szerveinek, erre építve, ki kell dolgozniok a népgazdaság tervszerű fejlődését biztosító közgazdasági szabályozók módosítását úgy, hogy azok 1975-ben, az új ötéves terv indításának időpontjára bevezethetők legyenek. — 1973-tól kezdve meg kell szüntetni a vállalati nyereség és a bérek alakulásának szoros kapcsolatát a szénbányászatban és a villamosenergia-iparban, központilag szabályozva a bérfejlesztést. Kísérletképpen néhány ipari és építőipari vállalatnál be kell vezetni az átlagbérszabályozás helyett a létszámmegtakarításra jobban ösztönző bértömeg-szabályozás rendszerét. 7

Az új irányítási rendszer be• vezetése óta eltelt, négy év alatt a népgazdaságban a termelés és a fejlődés tervszerűsége a korábbinál nagyobb mértékben érvényesült. A tervező munka is fejlődött, növekedett a középtávú ötéves tervek megalapozottsága és szerepe. Ebben a ciklusban van először az üzemeknek és a tanácsoknak is önállóan kidolgozott ötéves tervük. Megkezdődött a tudományosan megalapozott, országos 15 éves távlati terv és annál hosszabb időre III