Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-02 / 259. szám

CSÜTÖRTÖK, 1972. NOVEMBER 2. 3 Munkaerőhelyzet, munkaerőgazdálkodás Szegeden Tíz emelet fényei Somogyi Károlyné felvétele Barátságosan visszatekintő szemként igazítják útba az estét a tarjáni tízemeletesek ablakfényei. A lépcsőházakban gyúló lámpák azt jelzik, hogy valaki éppen hazaérőben van, a sötét ablakszemek gazdáik távollétéről árulkodnak, a gyengébb fényűek a tévénézők hadáról. Leolvashatja bárki azt is ilyenkor, hogy hány helyen fői a vacsora: egyik lakásban csak a szoba, a másikban csak a konyha fénye világlik. S ahogy megvilágosodnak, úgy merülnek a sötétbe később: aludni. Csökken az átlagsebesség, növekszik a féktávolság Átállási időszak a közlekedésben A közúti közlekedésben két veszélyes átállási időszak van, az egyik november elején, a másik március-áprilisban. A mindenkori őszi, illetve tavaszi időjárás beköszöntése szerint. Itt-ott eddig is volt már köd, eső, csúszós út, de csak rövid időre, ami a közúti forgalmat csak igen kis mértékben, és csak helyileg befolyásolta. A Meteorológiai Intézet e napokban jelentett először az ország legkülönbözőbb pontjairól egyszeri-e reggeli ködöket. Tehát beköszöntött az ősz a közlekedésben. Aki rendszeresen részt vesz valamilyen járművel a közlekedésben, felvesz egy nagyjából állandó utazási sebességet, az megszokik egy bizonyos követési távolságot. S a baj azzal kezdődik, hogy az őszies időjárás beköszöntésével a nyáron megszokott sebességgel közlekedik a járművezetők nagy része. Az alapvető problémát az út- és látási viszonyok gyors megváltozása okozza. S az, hogy ezek a változások szeszélyesen, olykor még naponta is többször megismétlődhetnek. Ilyenkorra sok motorkerékpárt és magángépkocsit leállítanak tulajdonosaik, vagyis lényegesen kevesebb jármű vesz részt a közúti forgalomban, mint a nyári hónapokban. Kevésbé forgalmasak, „telítettek" az utak. A statisztikai adatokat figyelve — évekre visszamenőleg is — ezt • a forgalomcsökkenést a balesetek száma nem tükrözi. Ebben az őszi átállási időszakban a balesetek túlnyomó részét a közületek használatában levő személygépkocsik okozzák. Igen jelentős a magán-motorkerékpárosok baleseteinek száma is. Ezt az időszakot sok közlekedési szakember „murci korszaknak" nevezi. Tény, hogy szüret után, amikor a must karcosodik, ugrásszerűen növekszik az ittas jármüvezetési szám, s következményükként a baleseteké is. (Évek tapasztalatai alapján mondva: a megye területén, elsősorban a szegedi járásban érdemes volna ebben az időszakban gyakrabban szondás ellenőrzéseket végezni, illetve eljárni az ittas járművezetők ellen.) A ködös, nyálkás idő egyaránt rontja az út- és a látási viszonyokat is. A kora délutáni sötétedés újra előtérbe állít egy, már különben agyon csépelt témát, a kivilágítatlan kerékpárokét, és lovas fogatokét. Akik egy, másfél hónappal ezelőtt világos időben hazaértek munkából, hiányosan felszerelt kerékpárjukon, most ugyanabban az időpontban sötétben közlekednek, kivilágítatlan géppel. A korai sötétedés óta nyilvánvalóvá vált, hogy sokan nem ismerik a korlátozott látási viszonyokra előírt világítási módot. Az 1/1971. BM—KPM együttes rendelet — ahogy közhasználatúan emlegetik: a módosított KRESZ — szerint a nem kellően kivilágított lakott területen, továbbá ködben, hóesésben — tehát korlátozott látási viszonyok között — kötelező a tompított fény használata. Vagyis: a városi fény használata ilyen körülmények között nem elegendő. A közlekedésben ez az időszak különösen élesen veti fel a gépjármüvek műszaki állapota felülvizsgálásának szükségességét, illetve a műszaki állapot rendszeres ellenőrzését. A sokszor korlátozott látási viszonyok miatt csak kifogástalanul működő világítási rendszer esetén szabad útnak indulni, az útviszonyok miatt pedig a fékek és a gumiabroncsok állapotára kell elsősorban figyelemmel lenni. Ez év harmadik negyedévében 355 baleset történt Csongrád megyében, 8 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi azonos időszakban. A statisztika tehát kedvező képet mutat? A megyében összesen 605 közlekedési baleset történt az év első 9 hónapjában, közülük 355 a harmadik negyedévben. Az első 9 hónapban 46 halálos baleset történt, ebből a harmadik negyedévben 24. Az őszi átállási időszak — ami még nem is szerepel a harmadik negyedév adataiban — statisztikailag kimutathatóan évről évre megkövetelte a maga áldozatait. De ezek bekövetkezése nem törvényszerű. Egyszerűen csak arról van szó, hogy fel kell adni a nyáron megszokott utazási tempót, meg kell növelni a követési távolságot, jól kell beállítani a világítást és szabályosan használni, fogni kell a féknek, és a gumiabroncsnak, másként fogalmazva: szabályosan és óvatosan kell közlekedni. Zrínyi Péter G

yakran hallhatjuk Szegeden — s ezt mutatják a munkáltatók által készített létszámtervek is — hogy nincs elég munkaerő, több munkáskéz kellene. Nagy a munkaerő iránti kereslet. Idén 2200— 2300 dolgozó, emellett 1400— 1500 természetes lemorzsolódó (nyugdíjba vonuló, elhalt stb.) pótlásáról szeretnének gondoskodni a szegedi vállalatok, szövetkezetek, intézmények. A vállalatok többségénél — figyelembe véve a munkaerőhelyzetet, csak mérsékelt létszámfejlesztést terveztek. De akadnak szép számmal olyan munkáltatók is, akik — az egyre szűkülő munkaerőforrást figyelmen kívül hagyva — a már más munkahelyen dolgozók megszerzésére számítva ütemezik a létszámfejlesztést. Milyen is Szeged munkaerőhelyzete jelenleg? A férfiak foglalkoztatottsága 97—98 százalékos, a nőki foglalkoztatottsági szintje is növekvő, mintegy 74 százalékos. Tehát ma már nem áll rendelkezésre olyan szabad munkaerő Szegeden és a környező területen, amelyet az év folyamán bármikor időszakos vagy állandó foglalkoztatásra munkába lehetne állítani. A legszámottevőbb munkaerőforrást 2800—3000, tanulmányait befejező fiatal képezi. Közülük 1500—1600 szakmunkás, 250 gimnáziumi érettségizett; 700—800 a szakközépiskolát, 150—200 a felsőfokú tanulmányokat és 150—180 a szakirányú iskolát befejezők száma. A szakképzetlenül munkába lépő fiatalok száma 60—80 főnél nem több évente. Az év 4—5 hónapjában a diákok nyári és őszi foglalkoztatása is jelentős munkaerő-fedezetet biztosít, ha célirányos és szervezett a foglalkoztatásuk. Évente a 6—7000 diák olyan segítséget nyújt az idénymunkák idején, amelyet felnőtt dolgozókból biztosítani ma már nem lehet. Az ifjúsági munkaerőforráson túl a városi szabad munkaerő, az év folyamán beköltözők, a naponta ingázók mintegy 2000 fős létszáma adja a szükséglet további fedezetét. Bedolgozó rendszerben — ha a vállalatok ezt igénylik — mintegy 800—900 nő szívesen vállalna munkát. E foglalkoztatási formát azonban nem alkalmazzák eléggé rr rr uru para Köddel kezdődött november Az ősz kezdetén inkább csak hajnalonként ereszkedett le néhány órára a köd, de novembertől már számítani lehet arra, hogy jóval tartósabb, egy, esetleg több napos köd telepedik valamelyik városunkra, országrészünkre. A Meteorológiai Intézet szerda reggeli tájékoztatása szerint Békéscsabán immár 24 órája tart a köd. Az ország többi részén kedden napközben felszakadozott a köd, de szerdán reggel azonban ismét sűrű pára telepedett Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok, Kecskemét, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Szombathely, Sopron és a Balaton környékére. Egyes útszakaszokon csupán néhány méternyire lehetett ellátni, s jó néhány helyen 50 méter alatt maradt a látótávolság. A menetrendszerű vonatés autóközlekedésben néhány perces késésektől eltekintve nem volt fennakadás. ipar szer ü kukoricatermesztés A Külkereskedelmi Minisztérium és a banki szervek megszavazták a Bábolnai Állami Gazdaság hitelkérelmét: kölcsönt és devizát biztosítanak ahhoz, hogy jövőre újabb 60 000 hektárra terjesszék ki az iparszerű kukoricatermesztési rendszert. Az 5,8 millió dolláros devizahitelt ezúttal is, akárcsak eddig, a többlettermés exportjával 3 év alatt visszafizetik. a szegedi vállalatok. Az ösztönző nyugdíjrendszer helyes alkalmazásával is jobban lehetne a munkaerőgondot enyhíteni. Jó lenne, ha — mint az már az ország más területén bekövetkezett — Szegeden is csökkenne a szükségtelen munkaerő-fluktuáció. Havonta 800—1000 dolgozó létszámmal érne fel csupán ez. Ugyanis 1800— 2000 fő lép ki a munkahelyekről egy-egy hónapban, s vállal munkát másutt: a kilépés-belépés közötti kiesés egy vagy két hét; igen tetemes veszteség a munkahelyek számára. Ismeretes, hogy a kilépés előtti napokban, s az új helyen, a betanítás heteiben nem végez teljes értékű munkát a dolgozó. Nyilván előnyösebb lenne a beléptetés-kiléptetés intézésére, betanítására, beilleszkedésre fordított energiákat — és alkalmazotti létszámot is —a vállalaton belüli munkaerőtartalékok feltárására fordítani. Szegeden az éves szinten rendelkezésre álló munkaerőforrás, elegendő a tervezett feladatok megoldásához. Ha 800 vagy 1000 dolgozó, elsősorban betanított és segédmunkás egyik napról a másikra munkába lépne ott, ahol ezt a vállalatok igénylik, nem eshetne szó munkaerőhiányról. A munkáltatók létszámgondjai mellett a városban a munkába helyezkedés gondjai is jelentkezik. Szabad munkaerő azoknak az adminisztrációs munkát keresőknek a csoportja, akik gyakorlat és szakképzettség nélkül szeretnének elhelyezkedni. Nők, elsősorban családos anyák keresnek egy műszakos munkahelyet. Rajtuk kívül is jellemző, hogy a szabad munkaerő csak bizonyos feltételek mellett vállal munkát. Ha kisgyerekes, gyermekintézményre is szüksége volna, ha a környékről jár be, útiköltségre vagy munkásszállásra tart igényt. A könnyebb fizikai munkát igénylő csökkent munkaképességűek, s a nyugdíjasok elhelyezkedése is bizonyos feltételektől függ. S

zegeden a munkáltatóknál a termelési, szolgáltatási és egyéb feladatok ellátásában éves átlagban jelenleg 80—81 ezer dolgozó vesz részt. E foglalkoztatottság csak nagyon mérsékelten, éves szinten 2000—2200 fővel növelhető. Nagyobb ütemű létszámnövekedés elsősorban a lakosság igényéit kielégítő, szolgáltató és kommunális feladatokat ellátó vállalatoknál, intézményeknél szükséges. Az építőiparban is fontos lenne a jelentős létszámfejlesztés. Mivel a munkaerő korlátozottan áll rendelkezésre, így az iparban és egyéb munkahelyeken a termelés növelését, a feladatok jobb ellátását elsősorban a belső tartalékok feltárásával, a munka- és üzemszervezés, műszaki fejlesztés fokozásával lehet biztosítani a következő években. Egyes munkáltatók a már más munkahelyen dolgozók megszerzéséből kívánják az új létszám felvételét biztosítani. Arra előbb-utóbb rá kell jönnie minden vezetőnek, hogy ez nem járható út. A vállalati munkaerőszükséglet és -fedezet létszámtervénél fokozottabban figyelembe kell venni a városban rendelkezésre álló munkaerőforrást és a munkaerő-felvételt annak alapján ütemezni. Ha nem ezt teszik, akkor állandósul az a gyakorlat, hogy amennyi dolgozót felvesznek, annyi, vagy annál több el is megy A szegedi munkáltatók idén nyolc hónap alatt 27 ezer főre jelentettek be munkaerő-igénylést a tanács munkaügyi osztályára. E létszámigény 85—90 százalékban a munkaerő-fluktuáció következménye. A fenti idő-szakban a munkahelyre belépők száma meghaladta a 16 ezer főt, a munkahelyről kilépők száma pedig a 14 ezer 500-at. Mintegy 3 ezer kétszázan felmondás nélkül, egyik napról a másikra hagyták ott a munkahelyet, nagyobb hányaduk jobb kereset, vagy kedvezőbb munkafeltétel ígéretére, sok esetben az elvtelen munkaerőcsábítás hatására. Jelenleg 4000—5000 főre becsülhető az olyan munkavállalók száma, akik egy év alatt többször munkahelyet cserélnek és általában magasabb bért kapnak a munkahelyükön. Ezek az emberek érdemtelenül, nem a jobb és kvalifikáltabb munkavégzéssel jutnak magasabb keresethez. A munkaerő vállalatok közötti körforgása, a fluktuáció csökkentése elsősorban a munkáltatók intézkedése alapján következhet be. A vállalati intézkedéseket a tanácsok munkaerő-közvetítése, ennek meghatározott rétegekre való kiterjesztése egészítette ki 1970-től. Szegeden az elmúlt 2 év alatta munkaerő-fluktuáció a vállalati intézkedések és a kötelező közvetítés együttes alkalmazásával sem csökkent lényegesen. Ennek oka abban is keresendő, hogy olyan embereket is felvesznek, akikről már a belépésük alkalmával láthatják: nem fognak tartósan ottmaradni, hiszen rövid idő alatt több ízben, egyik napról a másikra hagyták el előző munkahelyeiket. Sajnálatos, hogy ilyen munkavállalók személy szerinti közvetítését kérik, sok esetben követelik egyes vállalatok részéről. így a notórius munkahely-cserélgetők közvetítésére, felvételére vállalati segédlettel évente többször is sor kerül. A kötelező közvetítés fluktuációt csőkkentő hatása ezért nem érvényesülhet kellőképpen. Ha a kiegészítő szerepet betöltő kötelező közvetítést a vállalatok nem tekintik munkájuk elősegítésének, akkor a káros hatást eredményező munkaerő-fluktuáció csökkentésére saját hatáskörben az eddigieknél sokkal többet kell tenni minden munkáltatónak. Néhány vállalatnál, ahol több gondot fordítottak munkásaik megtartására, a munkára jelentkezőket jobban megválogatják és a kötelező közvetítést a vállalati tevékenység kiegészítőjeként felhasználják, jelentősen csökkent a fluktuáció, stabilizálódott a vállalati létszám. A

kkor cselekszik helyesen a vállalat, ha a fő figyelmet a dolgozói megtartására, a kilépések csökkentésére fordítja a munkaerő mindenáron való megszerzése helyett. Ne azt hajszolják, ami nincs: — az erőt, leleményességet a meglevő munkaerő kiegyensúlyozott foglalkoztatására, teljesítményeik differenciáltabb elismerésére, a munkahelyi légkör, a munkafegyelem javítására, dolgozóik problémáinak megoldására fordítsák. Sokkal több energiát kell tehát arra összpontosítani, hogy meggyökereztessék, megtartsák a vállalat, a szövetkezet, az intézmény dolgozóit, s a lehetőségeket jobban kihasználva, létszámnövelés nélkül érjenek el jobb eredményeket. Eperjesi Júlia, Szeged megyei városi tanács vb munkaügyi osztályának vezetője