Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-14 / 243. szám
SZOMBAT, 1972. OKTOBER 14, D hazaszeretet ápolása mindennél előbbre való Betefezödött Egerben a szocialista hazafiság kérdéseivel foglalkozó országos tanácskozás Egerben pénteken befejeződött a szocialista hazafiság kérdéseivel foglalkozó országos tanácskozás. A második napi vitában a hozzászólók kiemelték: szocialista hazafiság nem létezhet szocialista világnézet, a szocialista hazához való tudatos kötődés nélkül. A szocialista hazaszeretet lényegében azonosul a szocialista társadalmi rend szeretetével. Fölhívták a figyelmet arra, hogy a szocialista hazafiságra nevelésben a pedagógusok jól hasznosíthatják a marxizmus—leninizmus útmutatásait. A nevelök egyik fontos feladata, hogy megtanítsák a felnövekvő nemzedéket szocialista módon gondolkodni, cselekedni. Hangsúlyozták a felszólalók: többet kell tenni annak érdekében, hogy a fiatalok megismerjék a hazát. Azt is szóvá tették, mennyire igénylik, elvárják a nyílt, őszinte beszédet régebbi és mai dolgokról egyaránt. Hangot adtak annak a véleménynek, hogy még nincs minden rendben a fogalmak értelmezése körül. Ezért nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy megfelelően értelmezzék- mi a hazafiság, a nacionalizmus, a sovonizmus, vagy a kozmopolitizmus. Egyöntetű álláspont alakult ki a tanácskozáson arról, hogy a fegyveres szolgálat fontosságánál! tudatosítása elválaszthatatlan része a hazafias-honvédelmi nevelésnek. A „katonaidő" a fiatalok számára a szocialista felnőtté válás időszaka is. A fegyveres szolgálat idején erkölcsi-politikai arculatuk kedvezően formálódik. Erősödik közösségi szellemük, felelősségérzetük, fegyelmezettségül!, tovább formálódik világnézetük, szélesedik látókörük. Sokan katonáskodásuk idején ismerkednek meg a mozgalmi munkával, amely később életük szerves részvé válik. Sokan szóltak a publikáció nyíltságának fontosságáról. Többen aláhúzták, hogy az igényesség, a következetesség legyen a legfontosabb jellemzője a nevelésnek és a sajtópropagandának. A tanácskozáson állandóan viszszatérő gondolatként fogalmazták meg: a hazaszeretet ápolása mindennél előbbre való. A kétnapos tanácskozás pénteken az elnöklő Dobozi Imrének, a Magyar írók Szövetsége főtitkárának zárszavával ért véget. Idegenforgalmi rekord összesítették az ez évi idegenforgalom első nyolchónapi adatait, és az eredmények rekordot jeleznek. Augusztus végéig csaknem ötmillió külföldi érkezett hozzánk a világ 125 országából, 300 ezerrel több, mint az előző év szeptember l-ig. Idén július volt a legforgalmasabb hónap. Növekedett azoknak az átutazóknak a száma, akik eredetileg az Adria, vagy a Fekete-tenger mellé igyekeztek, és útitervüket módosítva, gyakran napokat töltöttek országunkban. Színes programok szervezésével — őszi kirándulások, lovasséták. Budapesti Művészeti Hetek stb. — az utazási' irodák „megnyújtják" a szezont. Ennek következtében csak Lengyelországból százezer turista érkezésével számolnak októbertől december végéig. Utószezoni kedvezményekkel a belföldi utazóknak is kedvezőbb lehetőséget kínálnak a vállalatok, de gyakran ezek az árak is magasak. Az idegenből érkezők mellett a külföldi utazáson részt vett magyarok száma is növekedett. szeptember l-ig a tavalyinál 200 ezerrel többen — csaknem egymillióan — keresték fel Európa és más földrészek államait. Ugyanennyien nyaraltak itthon is állami hozzájárulással a szakszervezeti, vállalati és iskolai üdülőkben is. Bordányi ősz Sokat várnak az őszi napoktól Bordányban a Munkásőr Tsz tagjai. A tavalyi évet 1 millió 200 ezer forint alaphiánpyal zárták, az idén kijavítják a szépséghibát. Szeszélyes, próbára tevő októberi napok járnak, a gazdag termést igyekeznek betakarítani jó munkaszervezéssel, minden erővel, hiszen ezen múlik az évvégi mérleg. Az elmúlt hónapokban gazdálkodási sikerek születtek a téesz ben, összességében több százezer forint terven felüli nyereséget hoztak. A kalászosok jól fizettek, búza 161 hektáron díszlett és 37,4 mázsás hektáronkénti átlaggal a homoki gazdaságok közül a legjobb eredményt érték el a hordónyiak. Rozsból és zabból parányi területen vetettek, őszi árpából is mindössze 37 hektár adott termést, kajszi- és őszibarackból 54 hektár. A hat termelt növény-, illetve gyümölcsféléből 1 millió 293 ezer forinttal jobb eredményt, bevételt ért el a Munkásőr Tsz kollektívája, mint amit tervezett. Tehát ez az összeg már fedezi az elmúlt évi alaphiányt. Az ősz most fizet. Október pénztermő hónap. Paradicsompaprikából 38 hektár, 120 mázsás termésátlaggal fizet hektáronként, fűszerpaprikából 36 hektár, 85 mázas hektáronkénti átlaggal. Csemegepaprikát, paradicsomot és 102 hektáron kukoricát takarít be a tagság ezekben a napokban. Hektáronként 55 mázsás csöves termést. Az idő dönt el mindent, ha nem károsítja a nagyüzemi táblákat erősebb fagy, akkor 600 —800 ezer forint terven felüli jövedelmet könyvelhetnek el a Munkásőr Tsz-ben. Egyértelmű a termelési siker. Igaz, akadt azért növény, ami nem jött be ebben az esztendőben. Ilyen a burgonya. Hektáronként 75 mázsát fizetett. Kétségtelen, az idén nem kell pirulniuk alaphiány vagy mérleghiány miatt, ami örvendetes, hiszen a kis homoki gazdaság tagsága nagy erőfeszítéseket tesz saját erős beruházásokkal, hogy a holnap nagyüzemi gazdálkodásával, színvonalával szinkronban maradjon. Jellemző, hogy tavaly például 2,5 millió forintot ruháztak be, aminek jóval kisebb hányada az állami segítség, nagyobb része saját erő. Mire költik a pénzt? Meliorációs program alapján évente 1 milliót költenek a területre, amiből idén 470 ezer forintot megyei keretből finanszíroznak. Az 1500 holdas gazdaság szép távlati tervet dolgozott ki, 1978-ban ünnepli a tagság a téesz húszéves fennállását, akkorra a termelési értéket 50 százalékkal növelik. Ezt a népgazdasági igényeket figyelembe véve érik el, mégpedig talajjavítással, és ami lényeges, állattenyésztéssel. Mint a legtöbb homoki gazdaságban, a Munkásőr Tszben is az állattenyésztés jelenleg nem bírja el a kritikát. Nem bírja el, mert nincs. Az éves termelési tervben csak a növénytermesztésre alapozhatnak, számíthatnak, az állattartás jó, ha félmillió forintot hoz. Volt a közös gazdaságban a hatvanas években állattenyésztés, 60—70 szarvasmarha, sertés és juhállomány, de a kényszerhelyzetben, rossz, régi ólakban tartott állatok nemhogy jövedelmet hoztak volna, de évenként másfél milliós deficitet, ami egy ilyen minigazdaságban sorsdötő. Fokozatosan megszüntették. A szövetkezet anyagi alapjainak erősödésével, napjainkban pedig a szarvasmarha-tenyésztést szorgalmazó és támogató rendelkezésekkel, lehetőségekkel élve, megteremtik a homoki szerkezetnek megfelelő állatállományt. 1970-ben kezdték; a kevés üszőszaporulatot megtartották, tavaly pedig 50 üszőt vásároltak. Az idén folytatták akciójukat és jelenleg 240 a szarvasmarhalétszám, amiből 24 a tehén. Két esztendő múlva 70—80 tehenet tartanak, s 300-as törzsállományt. A beruházásnál eltérően a 60—70 ezer forintos szarvasmarha-férőhely építéstől, az olcsóbb megoldást választják, 20—25 ezer forintnál többet nem költenek egy férőhelyre. A ridegtartásra rendezkednek be. az állomány nagyobb részét nem fejik, hanem a borjaztatásra törekszenek, s intenzíven hizlalják a bikaborjakat. Az üszőket ellésig tartják. A meliorációs program és a szarvasmarha-tenyésztés megalapozása összefügg a szövetkezetben, hiszen a jelenlegi szántóterületből 200— 300 holdat takarmánytermőnek kapcsolnak le. A kisebb területből viszont magasabb termésátlagokkal tudják csak a termelési színvonalat tartani. Szimpatikus törekvés, bár kétségtelen, hogy érződik a beruházási „lázgörbe". Ennek ellenére a bordányiak szép esztendőt zárnak. A jövő nekik dolgozik. Sz. L. I. Háromszázezret költött kollégiumára az iskola. Perényi János igazgató úgy gondolta, ráfér. A gépipari épülete, fölszereltsége megengedi a „luxust", hogy kisegítsék a kollégiumot. Saját tanulóin segít az iskola, hiszen a körúton gépiparisok laknak. A pénzből gyorsan fölruházkodtak: a Zsolnai porcelángyából szerzett pirogránittal embermagas burkolat került a folyosófalakra, rendbehozták a fürdőt, helyet „béleltek" egy klubnak, kicsempézték az ebédlőt is, egyszóval divatosabb otthont teremtettek. Az iskolának szívügye a kollégiuma. Kopasz Lajos, a kollégi-^ um fiautcai iskola udvarának salakozását, sőt nyolc osztálytermük elhasznált, megrongálódott padjainak felújítását is. A dolgok összefüggenek. Az iskola, a kollégium nem termelőüzem, a társadalom, a város segítségét igényli — és hálálja meg. Mert például Szegednek sem közömbös, ha az ünnepi hetek zsúfolt idegenforgalmában a nyári szünetre megüresedett gépipari kollégium szállodai kényelmet ígér a vendégeknek. Tények tanúsítják, az iskola és Kopasz Lajos jóleső érzéssel beszélt arról, hogy 180 kollégistája közül 108 fizikai dolgozó gyereke, s az ő átlaguk a legkülönb: 3,72. Amióta pedagógusaink megMINDJÁRT BÁTRABBAK INGYENES ELLÁTÁS HOZZAK A SALAKOT tal igazgatója különben sem panaszkodhat: — Volt idő, hogy az iskolai sportpályát bérbeadták, ma jobbára kollégisták és bejárók használják. A gyerekeknek kell a mozgás, s egyelőre ott, az iskola udvarán adottak a feltételek, kézilabda-, kosárlabdapálya. Hamarosan nálunk is lehet: a textiltechnikumtól ingyen kaptunk vörös salakot, a városgazdálkodási vállalat fölajánlotta, ingyen szállítja el nekünk a kollégiumba. Kapcsolatokkal sokat tehetünk egymásért. Ha hozzánk fordulnak segítségért, mi sem tétlenkedünk: elmegyünk szüretelni a zákányszéki téeszbe, de vállaltuk a szomszédos Béke Tarjdni tudósítás Elkezdték Tarjánban — a József Attila sugárút, Északi körút, 115-ös épület határolta területen — a VI. ütem első. 621. jelű épületének szerelését. Ezen a részen majd a jövő év végéig nyolc darab 10 és tizenegy darab 5 szintes lakóház épül, összesen több mint 750 lakással. A sugárút körtöltésnél levő feljárójánál is munkások serénykednek. A 101. jelű lakóház alapozása miatt a rampa rézsútos oldalát le kellett faragni, az elhordott földtömeg helyett beton támfallal kell megerősíteni. Képünkön: a 621-es számú épületen már a harmadik szintet szerelik. a kollégium kapcsolata nem puszta formalitás. A diáktanács megbeszélésein elsőkézből kapja az iskola igazgatója a tanulók kéréseit, panaszait; múltkoriban elromlott az erősítőberendezés, az iskolában Ittjavították. A kollégiumi nevelők valamennyien tanítanak is a gépipari szakközépiskolában, így a diákok ellenőrzése „összkomfortos". Mégsem ennek tudható be, hogy a kollégisták különösen nagy buzgalommal kezdték az idei tanévet. Mozgalom indult a kiváló közösségi cím elnyerésére, s a jutalom sem akármilyen: ingyenes ellátás. A téthez méltó, de méltányos feltételek egyike a „közösségért szívesen, önkéntesen és öntevékenyen végzett munka", s a fogalmak finom elhatárolása is tudatos. Ha maguk a diákok ajálkoznak, öntevékenyen — ez az igazi. Persze a tanulmányi eredmények javítása sem hiányzik a feltételek közül, a kiváló cím abszolút mércéje 3,9, s ehhez a jelenlegi kollégiumi átlag sincs messzire: 3,68. Értékét növeli, hogy 3,38-ról indultak, s hogy az iskolai átlagot (3,2) már akkor túlhaladták. különböztetett gondot fordítanak a hátrányos helyzetű tanulókra, a gyakorlat azt mutatja, zömmel munkások és parasztszülők gyerekeinél kel el a segítség, akik tanyai iskolákból, a szülői házból kevesebbet hoznak magukkal. A gépipari kollégiumában most ezek a diákok produkáltak a legtöbbet. Nem véletlenül, tanárok, egyetemisták korrepetálnak velük rendszeresen, s a felsőbb osztályosok is be-besegítenek. A kollégium szőnyegpadlós társalgójában Kovács György, a diáktanács titkára nevezési naplót tett az asztalra. Ide jegyzik be, itt ellenőrzik a vállalt és végzett munkákat. Véleménye szerint jól fél év kell még, hogy a termés beérjen, valamely kollégiumi közösséget kiválónak ítélhessenek. Mátyás Istvánnak, a diáktanács kultúrosának megszaporodtak a teendői, hiszen a feltételek közé irodalmi, zenei, képzőművészeti programokat is felvettek. — Tapasztalataink szerint a műszaki érdeklődésű fiatalok mintha idegenkednének a humán tárgyaktól, a művészetektől. Most, hogy a tájékozódásnak tétje van, legalább kiderül, passzivitásuk gyakran csak látszólagos. Ha például egy szavalóversenyre többedmagukkal jelentkeznek, mindjárt bátrabbak. Wolford Feri, a harmadik déből, csendesen rábólint. Azért a szakmai műveltség elmélyítéséhez sem árt, ha azok a bizonyos feltételek, melyekről már annyit beszéltünk, ösztönöznek. Természetesen. Nikolényi István Kedvező „őszibarackmérleg" Egy gyengén termő év után ismét rekorderedménnyel zárult az őszibarackszezon. Az idén a Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központja a szatymazi tájkörzetben mintegy 1 ezer 300 vagon illatos gyümölcsöt vásárolt fel, csaknem hatszáz vagonnal többet a tavalyinál. Ehhez hasonló tömegű áru utoljára 1969-ben futott be a felvásárló telepekre. A nagyarányú felkínálás három tényezőnek köszönhető. Sikerült piacot találni — a konzervipar jóvoltából — az apró, kevésbé értékes gyümölcsöknek is. A kedvező felvásárlási árak következtében gyengült az egyéb értékesítési csatornák szívó hatása. Ezen túlmenően mégis a legdöntőbb tényező az volt, hogy az érés időszaka előtt lehullott nagy mennyiségű csapadék megnövelte a fák hozamát. Egész idényben folyamatosan szállítottak piacra, elégítették ki a fogyasztói igényenyeket. Bács és Baranya kivételével úgyszólván az ország minden tájára, elsősorban Budapestre, a Balaton térségébe és Borsod megyébe, eljutott a szegedi járás kedvelt áruja. A korai és a sárga húsú fajtókból Csehszlovákiába, az NDK-ba, Ausztriába, Lengyelországba, valamint a Német Szövetsegj Köztársaságba exportáltak, *