Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-14 / 243. szám
SZOMBAT, 1972. OKTÓBER 14. Csizmadiákról, kéjgázról... A szegődi anekdotakincsből Csongor Győző gyűjtése Ugyan ki tudná Szerepeltek még járatokat az újságban 1872—73-as számaimegmondani, miért szerte a honban szak- mint kéjmeneteket ban, hátul, a hirdetészerepelnek hazai mabéliek, akiknél hirdette. Ebből szár- si rovatban! Minden anekdotáinkban olyan Ilyen felírás szerepelt: mázott később a fii- bizonnyal foghúzási sokszor a csizmadi- lábtyűművész... A léres gyors, majd műtéteknél alkalmazák? Ez nehéz kérdés, pálmát mégis a derék napjainkban a week- ták. mint maga az is, budai csizmadia vit- end járatok rendszeAzóta sokat fordult az idő kereke. Eltühogy kerül a csizma te el, aki üzlete fő- re. De ez az alábbi az asztalra, a macs- lé pingáltatta az az- hirdetés aztán min- , , . ka a csizmaszárba, óta már klasszikussá dennél többet mond: neaazteK sorra gyervagy a páratlan láb- vált idézetet: Csiz- „Unghvári Péter me,tKOTunK . megba" beli a veszekedő ku- madia és kéjgáz. Le- fogorvosi műterme mul1 cégérei a nutyusok fogai közé... hetséges, hogv tetszett Szegeden: Üj-Maver moro-> teüratoKKal, a Az anekdotasort a a mesternek ez a ki- ház, az Európa szál- maraKoao KutyusoKkecskemétl mesterrel fejezés, de minden- loda mellett. Rendelé- kaí' n(rnal > , lK kezdhetjük, öt idézte esetre olyan tényt si idő stb. Fogműté- DatyanK: ,CIJI11erava1' a ---u—akart közölni vele tek narcosissal. Vi- csizmaszarból kikanami egyedülálló és dékiek és átutazók már Széchenyi István az országgyűléskikan dikáló cirmos cicával ben, mint aki házat érdekes — ha nem előleges építtetett magának, s is tudni, hogy az mi- esetében bejelentés tartózkodálegfeljebb múzeumunk lelhető raktáraiban fel valami amikor az készen csoda... suk idejére különös . .,..., volt, kiült eléje, ben- Gondolom, lesznek tekintetben részesül- meg Del01UKne gyönyörködni: olyunok is, akik úgy nek..." A hirdetés Eltűntek a csizma— Azt tudtam, jó tudják, ez az illető felső sarkában az el- diamesterek is, mint érzés háziúrnak len- mester ugyancsak maradhatatlan mű- valóságos anekdota ni, csak azt nem — kecskeméti lett vol- fogsor otromba rajza alanyok. S hogy elhogy ez olyan sokba na!? Vitassa ezt csak látható, körülötte ki- döntsük a bevezetőkerül! a két város, bennün- húzott zápfogakkal, s ben föltett kérdést, A debreceni csiz- ket, szegedieket in- elrettentő fogászati nem ártana időnkint madia. mivel cipók kább a kéjgáz fogai- szerszámokkal. (Ná- rendszeres lábbélijavításával is foglal- mának megfejtése ér- lünk egyébként 1970- vetélkedőket rendezni kozott, úgy gondolta, dekel. ben tűnt el ehhez a hazában. S akkor a bőrrel való mun- A régi Szeged hasonló „reklám cé- talán pluszként még kálkodás följogosít- múltjának sárguló, gér" a Lenin körút- az a pozitívum is hatja arra, miszerint írott lapjait böngész- ról!) „kijönne", miért itkiírathassu cégtáb- ni érdemes. Íme, Es most jön a kéj- tak a csizmadiák Iájára: Bőrgyógyász, most is ráakadtunk a gáz! mindig többet, mint A szegedi mester pe- kéjgáz nyitjára. Pon- A hirdetés négy más derék mesterek, dig, aki ugyancsak tosan száz évvel ez- sarkában olvasható: Meg lehetne olyanolépest akart tartani a előtt a szögedi pol- Altató gáz. Kéjgáz. S kat is nyerni a zsürimódival, így fogai- gár, ha a Szt. Isi- alattuk: Bromaethyl. nek, — ha egyáltalámazta cégérét: Divat- ván-ünnepségre akart Cocáin. ban vannak ilyenek cipók. Üri- és gyer- utazni a fővárosba. Nem képzelet szü- akik közmondásomekkészitő. Legalább térti jegyet válthatott leménye hát ez a ;„ is, meg 1938-ban vá- az ún. kéjvonatra, furcsa nevű gáz. Aki sa" nalUK ls lb 0~ rosunkban a tábláján Legalább is az üzlet- nem hiszi, utána jár- sabbak, történetesen: ez állott. igazgatóság ezeket a hat: Szegedi Híradó a kefekötöket... Városiasodunk V ilágszerte megfigyelhe- kedése — a népesség gyara- lepedők magatartásának, tó folyamat, az úrba- podásával együtt, de azt életmódjának, tudatának nizáció. Amiből ez a meghaladva, azon túl is — változásaival foglalkoznak, szó ered, az urbs, a régi ró- egészséges, és az emberek vagy kutatják a régi és új maiaknál nagybetűvel kezd- igényeiből következő termé- lakónegyedek lakóinak „elve magát Rómát, „a" várost, szetes folyamat. Mindemel- várásait", megítélésüket és a fővárost jelentette. S va- lett nyilvánvalóan a fővá- igényeiket környezetükkel, lóban, az urbanizáció — ros és — különösen — kör- körülményeikkel, szomszédvagy most már magyar szó- nyéke is tovább fog növe- ságukkal kapcsolatban, ra fordítva: a városiasodás kedni egy valamivel eny- Fontosak ezek és a ha— elsősorban a fővárosok, a hébb, ésszerűbb ütemben, s hasonló, kutatott kérdések, nagy világvárosok sajátossá- így1 adódik több lehetőség hiszen végül is a városiaga. De nemcsak a városok korszerűsítésére, csinosítása- sodás értelme, célja a jobb városiasodnak! E furcsaság ra. Hiszen a városok fejló- körülmények, a kiegyensúmiatt érdemes egy kicsit el- désének a iakossag növeke- lyozottabb életmód, az előidéznünk a szó tartalmánál, désével is lépést kell tarta- gedettebb, emberibb élet fel Valójában olyan folyamat nia — s emellett állaguk, tételeinek kialakítása. Em az urbanizáció, amely tér- intézményeik fenntartása és ber és környezet összhangben és időben,' az egész vi- ezen túl a szükséges korsze- ját kell megteremteni foko lágra kiterjedően és törté- rűsítés is nagy munka. zatosan — ahogy lehetősé nelmi folyamatban mutat- Az anyagi jellegű gondok geink engedik —. s ehhekőzik. Egyik feltűnő és lé- közepette sajátos — nem el- időről idö4-e „mértéket kel1 nyeges jele az hogy a Föld hanyagolható — társadalmi, venni", folyamatosan tájé népességének mind nagyobb tudati problémákkal is jár kozódni annak véleményéhányada él városokban azaz az urbanizáció. Olyan jelen- ról, igényeiről és vágyairól, több tíz-, százezres sőt mii- ségcsoporttal, amelyet a szo- akinek ez a környezet kéliós tömeget magába foglaló ciológusok vizsgálnak és ele- szul. településeken. A tanyai em- meznek. így a varosba te- Nemeth Ferenc ber maga áshat kutat Felnőttek felelőssége Az ipari tanulók munkája fontos tényező egy-egy vállalat életében. Az lenne a helyes álláspont: mint tanár a feladványt, folyvást és következetesen ellenőrizni a szakmunkástanulók munkáját. Nem is csak az elvégzettet: már a munkavégzés közben is ott kell lennie a mester, a szakoktató tanácsra kész figyelmének. Ezzel szemben mit láthatunk időről időre? Azt, hogy túl, korán szárnyra bocsátják a gyerekeket. Némelyik üzem már alacsonyabb évfolyamúakkal is hajlamos szakmunkásként számolni, hát még a végzősökkel. Pedig a kellő ellenőrzés hiánya, a tanácsok elmaradása megmegbosszulja magát. Példák, sajnos, szép számmal adódnak arra, hogy egyes szerelő szakmákban, főként a nagyobb, kampányszerűen végzendő feladatokhoz bizony nemcsak korra, de szakmailag is zsenge, éretlen fiatalokat „vetnek be", s nem is ritkán az irányítók. Vállalati érdek? Aligha. hisz bizony sok hibával „bütyköli" a szerkezeteket a hozzá alig-alig értő. S ha nem forog körülötte figyelmes főnök, csinálhatják majd újra; azok bosszúságára persze. akik kész munkát vártak a kollektívától. Sajnos, így „el-elmegy" egy-egy baki, előfordul, hogy nem ellenőrzik-javítják a hibát. S mi más ez, ha nem a felelőtlenség iskolája? Ebből bizony sem munkafegyelmet, sem szakértelmet nem tanul egy holnapi szakmunkás. A bajok közt is a legnagyobb: mikor az ellenőrzés hiánya, a szabálytalan foglalkoztatás balesetig juttat kezdőket, szakmunkástanulókat. Nemrégiben komoly sérülés történt a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat egyik munkahelyért. Elsőéves tanuló a szenvedő alany. Egyedül festett, minden felügyelet, állványozás, biztosítás nélkül, s kizuhant az ablakból. Egy rossz szemlélet okoz baleseteket, a munkamorálban ma még fel sem mérhető károkat — s ezen a mentalitáson mielőbb változtatni kell. Épségüket és a szakma rangját egyaránt féltő gondoskodással körül venni a holnap szakmunkásait; ez a felnőttek — vezetők, oktatók, idősebb munkástársak — felelőssége. S. M. KÖNYVSZEMLE Az ellenforradalmi rendszer és a munkásosztály Csépányi Dezső úttörő tanulmánya a harmincas óvek szociálpolitikájáról A szegedi felsőoktatási órás munkaidő. A felemás intézmények törté- módon meghozott intézkedénészkutatói -oktatói k rendeletek - a nyolcaltal írt, es részben mar ' . . , publikált tanulmányok bizo- órás munkanap, a mtnimanyítják, hogy Szeged a tör- lis munkabérek megállapítáténeti kutatómunka egyik sa> a családi pótlék és a fividéki központjává kezdje)- t szabadság bevezetése lődni. Csepanyi Dezsőnek az , , . , , — csak hosszú huzavonával és a munkástömegek harcainak eredményeképpen valósultak meg. anulmányában CséT a pányi Dezső tüzetesen elemzi az uralkoellenforradalmi rendszer harmincas évekbeli munkásellenes politikájáról nemrégen megjelent könyve újólag igazolja ezt. Műve úttörő jellegű, mert olyan témát — a 30-as évek kormányainak ipari szociálpolitikája — dolgoz fel, amit a mar- aó osztályok egyes csoportxista történetírás csak rész- jainak állásfoglalását a szoben elemzett. Gazdag for- ciálpolitikai reformok ügyérásanyagot használva fel, ben, az egyes kormányok marxista elméleti alapon taktikáját, politikai módszetárgyalja a kormányok mun- reit és ama törekvéseik kukásellenes politikáját, és darcát, hogy a szociálpolitiama törekvéseit, hogy a| kai intézkedésekkel párhuszocialista magyar munkás- zamosan felszámolják a leságot bizonyos engedmé- gális munkásmozgalmat, a , • . , , .... szociáldemokrata partot es nyekkel, felemás szociális a szakszervezeteket. Egyes intézkedésekkel visszavezes-| kérdések kapcsán vázolja a sék a „nemzeti közösség"-be. kommunisták, a szakszer ve.„„„ ... ... zeti ellenzék harcát, amely Az 1929 33-as nagy világ- arra irányultf hogy a mun. gazdasági válság nyomán a kásegység megteremtésével, Horthy-Magyarországon is a népfrontpolitika jegyében kiéleződő osztályküzdelmek egységesen szálljanak szem,, , , be a fasiszta rendszer muna magyar uralkodo osztalyo- kásellenes politikájával. kat is megrettentették, ame- Csépányi Dezső könyve lyek egy része a totális far- tulajdonképpen két tanulsizmus bevezetésében vélte "««"«« f°glal magában: az ,. ,. , . . . . „.. első az ellenforradalmi telismeri a kiutat. A Gom- rendszer munkásellenes pobös-kormány, amely agresz- utikáját tárgyalja, amely szív munkásellenes törekvé- eléggé ismert, és a marxista seit szociális demagógiával történettudomány által felés reformpropagandaval ve- . , , ,., gyítette, a dolgozó tömegek dolgozott téma, a második ellenállása és az uralkodó pedig a rendszer ipari szoosztályok nyugati orientáció- ciálpolitikáját elemzi, amelyjú köreinek ellenzése miatt ben elsősorban megmutatceljait nem tudta megváló- . „ . ... sítani. Az egymást váltó koznak a szerz6 kutaUji ere" kormányok azonban a tö- nyel és eredményei. A két megnyomás miatt és az tanulmány azonban indokouralkodo osztályok jól felfo- iatlanul elválik egymástól, s gott érdekében kénytelenek lgy a masodik részben óhavoltak a megkezdett ipari tatlanul ismétlődés fordul szociálpolitikai reformokkal el6j másrészt a szociálpolititovabb foglalkozni. ka tárgyalásánál a politikai E tekintetben Magyaror- összefüggések, a politikai szágon a 30-as évek közepén háttér jórészt elvész az olmindent előírói kellett kez- vasé eigtt. deni, hiszen azelőtt hazánkban ipari szociálpolitika egy- » /r indezek ellenére Csészerüen nem létezett. Nem JyT pányi Dezső könyve véletlen, hogy a harmincas XJ-M- olvasmánynak is érévek közepén Magyarorszá- dekcs. és nyeresége a törtégon kíviil Európában már neti kutatómunkának. (Akacsak Albániában és Török- démiai Kiadó.) országban nem volt nyolc- TamasI Mihály emésztőgödröt, megtermelheti táplálékát, viszonylag jóval kevesebb dologban van mások közreműködésére utalva. Természetesen ö is ól a társadalmi munkamegosztás előnyeivel, a civilizáció hozzáférhető javaival, de lakóhelyi körülményei olyanok, hogy nagyobb mértékben képes lenne önellátásra, mint a nagyváros lakója, aki nemcsak táplálékát kénytelen üzletben beszerezni, hanem Ivóvizét, fűtőanyagát vagy a fűtést, a villanyáramot, a szemét elszállítását és a szennyvíz elvezetését. és a tömegközlekedési járműveket valójában nem nélkülözheti — az ilyen szolgáltatásokra szerveződött intézmények és vállalatok teszik lehetővé városi életmódját. E példából is kirajzolódnak a városias életmód külső velejárói. S elég, ha körültekintünk az országban, máris látjuk, hogy nemcsak a városlakók igyekszenek hozzájutni a városi életmód civilizációs előnyeihez. Az urbanizáció nemcsak a városokba áramlást jelenti, hanem a városias életmód feltételeinek terjedését — még a városok határain tűi is. S ez nagyon egészséges folyamat csakúgy, mint vidéki városaink fejlődése, gyarapodása is. így különösen vidéki városaink növeBERCZELI A. KÁROLY Hullámsír 93. — "Rájuk figyelek, persze, de azéft észreveszem a férfiakat is, még téged is, pedig alig látszol ki a földből — döfött vissza Csecse János. — Szóval: a Gróf Dormándi-ban Somogyiné határozottan korrekt volt, hibátlan. Somogyi a címszerepben hatásos, s a kis Csillag Fáni csinos, nagyon csinos. Ez nem elég? — s ő is jót nevetett, mert ebben a társaságban pillanatnyi vonzalma közismert volt. — Ugyanígy igen kiváló volt Mezei a Képzelt beteg-ben — fűzte hozzá egy kis szakértői nagyképűséggel a tarvényszéki bíró. — Hát a Szép Heléná-ban a kedves Rónaszékiné a megszokott jelenség volt. jól is énekelt, bár igazi tűz és szenvedély nélkül, és sajnos, a paródiához sincs igazi érzéke, de aízért némi jóindulattal végig lehet hallgatni. Már szegény Prielle Péter, mint Otelló, nem volt csöppet sem meggyőző. de Somogyiné elég jól alakította Desdemónát. Lehet, hogy Rott Mari jobb lett volna. — Prielle viszont pompás Gáspár apó a Cornevillei harangok-ban, s persze Serpolette szerepében utolérhetetlen a tündéri Sarolta — lelkendezett Kelemen ügyvéd. Csöngettek, mikor megjelent végre az ajtóban Etelka, Gábor és Pintér Pista között. Többen feléjük fordultak, elismerően1 vagy meglepődve, a jegyespár nem leplezett összetartozása miatt, egyesek kedélyesen köszöntötték őket, aminthogy a fiatalemberek is udvariasan hajlongtak minden irányban az ismerős ácsorgók felé. Etelka prémes ködmenkéjét Gábor segítette le, már az előcsarnokban, alatta csipkés estélyi ruha volt, halvány rózsaszínű, mely szinte parázslani látszott, a sok sötét férfiöltöny között. Gáboron is, Pistán is testhez simuló zsinóros magyar atilla volt. nehéz téli felöltőjüket ők is az oldalt húzódó ruhatárban helyezték el, Etelka kis bundájával együtt. De a leány a biztonság kedvéért rojtos selyemkendőt is teritett a vállára, s \ ez nem is volt éppen fölösleges, mert a nézőtéren — a jó fűtés ellenére is — csak mérsékelt meleg terjengett. A negyedik sorban ültek le. egymás mellett, tehát jó helyen, talán kissé túl közel is a színpadhoz, de ez Pista óhaja volt. hogy Sarolta egyetlen hangját és mozdulatát se mulassza el. A nézőtéri hölgyek, különösen a páholyokban, egymással vetélkedtek a fodrok, ráncok és szegélyek művészi, s látványc® elrendezésében, de hajviseletük tekintetében is egymást kívánták felülmúlni, mert volt dáma. akinek bodorított, egymásba font tincsei, fürtjei, rugózó csigái, s leleményesen "itt-ott felbukkanó, s a végükön hatalmas csokor lepkeszárnyakban kibomló szalagjai valamely tiszteletre méltó architektónikus remeikmű benyomását keltették, de ugyanígy keltek viadalra egymással a csillogó ékszerek is, melyek gyúrok, medáliák, briliáns fülbevalók, s díszes hajékeik formájában nemcsak a hölgyek báját voltak hivatva fokozni, hanem anyagi helyzetéről is némi felvilágosítással szolgáltak. A dúsgazdag Schiiffer lány, Pálfy polgármester felesége viszont azzal hangsúlyozta rangját, s közismert gazdagságát, hogy egyszerű, sima, fekete bársonyruhában jelent meg. kis gyémántkereszttel a mellén, nyakán keskeny csipkegallérral, s majdnem háziasszonyé® kontyba csavart, egyszerű frizurával. Valóban ő volt a legelőkelőbb. Néhány páholy — bár minden jegy elkelt — most üresen, vagy félig üresen állt. mert a főkapitány a székházban tárgyalt éjjel-nappal, a vízügyi bizottság embereivel, Nóvák főügyész meg már Algyőn rendezett be magának szállást, az iskolában, Várady és Szekerke tanácsosokkal. hogy a Tisza minden megmozdulását a legveszélyeztetettebb helyen közvetlen közelről ellenőrizzék. A folyó az enyhülő időben megint egyre fenyegetőbbnek látszott, s hogy a közönség erről egyelőre keveset tudott, bár az ár növekedését mindenki megfigyelhette a partról, az annak volt betudható, hogy a főkapitány egyenesen megtiltotta a pánikhangulat fokozását a rossz hírek fölösleges terjesztésével. — A víz így legalább előkészületlenül, álmunkban fog meglepni bennünket — mondta Mikszáth a főkapitányi intézkedés tudomásul vétele után. — Túl sok itt az okos ember. j (Folytatjuk.) 1 4