Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-04 / 234. szám

SZERDA, 1972. OKTŐBER I. Szegedi emlékek Önkéntes próbák Kétszer dolgozott Szegeden. Először 1947—48-ban — ez az időszak nem jó emlékű; — ekkor igazgató-rendelője volt a Szegedi Nemzeti Színháznak. A minisztérium bízta meg ezzel a tisztséggel. Feladata háládatlan volt, habár jelentős kultúrpolitikai célt szolgált; le kellett „építenie" a nagy apparátussal dolgozó színházat az ország többi színháza érdekében. Az áldozatot Szegednek kellett meghozni, ami természetesen nem okozott nagy örömet a városban, s a színház népszerűsége is visszaesett. Horváth Jenő feladata volt csökkenteni az operatársulat tánckarát, énekkarát, a műszaki szeve. Ebben Dómján Edit emlékezetes, nagy sikert aratott, s ezáltal országos nevet szerzett. Akkor játszott először lényeges szerepet, addig csak operettekben lépett fel. Sokat jelentett egyébként ez az utóbbi másfél év Horváth Jenő pályájának alakulása szempontjából is, mert az ötvennégy-ötvenötös években kezdődött el a színházművészetben egyfajta kitekintés a nagyvilágba. Mérimee darabja, A művésznő hintaja például az első volt azok közül, amelyek már egy objektívebb játékmódban kerültek színpadra Előtérbe szökött benne a színházi sztereotípiákat nélkülöző előben az első eset, hogy szín házat igazgatott Nem emlékszik vissza rá jó szívvel. ját, ami ritka közönségsikert is aratott. A következő évben Debrecenbe helyezték mélyzetet, sőt a színészek Ádám Ottó helyébe, főren- adásforma, a minden percet létszámát is. Ez volt életé- dezőnek. ' konkrétan jelző stílus, amely— Az első szegedi évnek a ben nem az érzelem játszik kamatja ekkor jött meg — ..amúgy általában", hanem a mondja Horváth Jenő. — színész. Nem a színpadon Rendezéseire már inkább. Felfejlődött társulatot ta- ..éreztek", hanem a nézőtéSzínpadra vitte az Üri Mu- láltam Szegeden, ami Ádám ren. rit Bessenyei Ferenccel a fő- Ottó művészeti vezetésének — Az a szabadabb levegő szerepben (Zentay Anna volt köszönhető. Erre az időre folytatja Horváth Jenő —, Rozika), Gorkij Kispolgárok- már szívesebben emlékszem ami1 a kor hozott magával, : '-»-»---vissza, habár áldatlanul vég- tette lehetővé, hogy izgalződött ez is az ötvenhatos mas, célratörő műhelymunmár események miatt. Két rende- ka Jöjjön létre a szegedi át zésem él jól az emiékeze- színházban. Hogy a Mérimeeigazgatónak — az első sze- temben. Az egyik a Szent- darabnál maradjak: sokszor gedi munkálkodás tehát ivánéji álom, ami nagy fel- önkéntes próbákat tartotmeglehetősen rövidre sike- tünést keltett, a másik pe- ^"k éjszaka. Maguk a szerült dig, amit még előtte állt- replők akartak próbálni, hiMásodjóra az 1955—56-os tottam színpadra Mérimee A szen nem csak a kultúrpoliévadban került Szegedre, művésznő hintaja című mű- tikában, hanem ebben a műben is új szelek fújdogólMMMBMÍB^MHI^MHH^^^ tak- Aztán ott volt Anuil ^^^^^^^^^^^^^^^ Médeiú-ja. Különleges élmények voltak a Domjánnal, Kálóval, Kátaival, Papp Terivel és Lontay Margittal lezajlott próbák. Sokat foglalkoztunk ezzel a darabbal is és tényleg csodálatos alakítások jöttek létre, de a bemutatóra nem került sor, közbejöttek az októberi események. Horváth Jenő rendezői felfogása is itt, a Szegedi Nemzeti Színházban kristályosodott ki. Ez pedig nagyjából a következő: a darabot a rendező ne találja ki, benne van a darabban a megvalósítás módja. — Egy példa — veszi át a szót. — A megteendő utat úgy jelzi a darab a rendezőnek, mint egy térkép. Ezen a térképen meg lehet nézni, hová akarunk eljutni, de az eljutás mikéntje természetesen az utazó társaktői is függ. a színészek személyiségétől, képességüktől. A próba a darab fölfedezése, szemben azzal a felfogással hogy a darab egy rendezői elgondolás igazolása. Horváth Jenő, ezt a rendezői elképzelését valósította meg tavaly a budapesti 25. Színház Szókratész védőbeszéde című előadásában. S erre törekszik minden bizonnyal soron következő munkáiban is, a Televíziónak készülő Iphigéniá-ban és Csokonai Vitéz Mihály Dorottyá-jában... • Gulay István Iskola ólatközeiben Rendhagyó szeptember Az álmok nem hazudnak Szeptember végén Szalk- — ahogy nemegyszer a fllszentmártonban Petőfi-kiál- men jarnak el A kiállítás lftás nyílik. Az országos és színhelye az egykori Káronemzetközi események, Pető- lyi Palota. A látogató a főfi születésének 150. évfordu- lépcsőről nyíló, márványburlója alkalmából, hivatalosain kolatú, aranycirádás díszteoktóber végén az Emlékbi- rembe lép be elsőül. Itt muzottság felhívásával kezdőd- tatjuk be Petőfi gazdag ütőnek, és 1973. április 4-én ér- életét és világirodalmi sörnek véget 1972. Szilveszter sát. Különös hangsúlyt kap éjszakáján a költő születé- az örökségben a haladás sének órájában, fáklyás fel- ügyéért és népünk feOszabavonulás lesz Kiskőrösön. Az dításáért vívott harccal őszEmlékbizottság ünnepi felhu szekapcsolódó minden megvassal fordul majd az or- nyilatkozás. A díszterem íaszág népehez. a rádióhoz, lán olvasható lesz Petőt' televízióhoz iskolákhoz, saj- próféciája a költői halhatattohoz, kén tevékeny részve- hiúságról: „Anyám, az általukét a költfonas hiteles mok nem hazudnak, takarkepe kialskitasához és meg- jon bár a szemíedól, dicső ismerteteséhez. A nagy ér- neve költő fiadnak, anyám, dekjődéssel várt emlékűn- sokái örökké él". E szavak nepsegek sorában jelentős Szelében lesz megtekinthehelyet foglal majd el az 1973. Petőfj költeményei megjanuár 1-én, a Petőfi Irodai- amlyi nvelven megjelert forrni Múzeumban megnyíló dftásának gvűjteménye, töbreprezentatív Petőfi-emlék- bek között Paui Eluard Pekiállftás. Ennek előzetes ter- tőifhez írt versének eredeti veiről beszélgetünk Illés kézirata is T.ászlóval, az Emlékbizottság _, tagjával, a Petőfi Irodalmi ~ Múzeum főigazgatójával. zeum resri ve^ zo ^ - Igen nagy problémát • ^^A* I okoz minden irodalmi kiál- tása előkészítő munkajaban. I lftás, de nem kell hangsúlyozni, hogy a munkatársak milyen gondos tevékenységét igényli a megtisztelő feladat: Petőfi hiteles ábrázolása. Jelentősen járulnak hozzá a Petőfi-kép kialakításához és megértéséhez az eredeti képek. metszetek egykorú anyagok és tárgyak. A korábbari tankönyvekben látott, gyenge technikával készült reprodukciók helyett most az eredeti fotók lesznek megszemlélhetőeik. Az eredeti kéziratok szorosabbra fűzik költő és olvasó bensőséges kapcsolatát, ezért nem tekinthetünk el Petőfi-kézinatok bemutatásától, de rövid időre kell ezt korlátoznunk, mert elsőrendű kötelességünk ezek jelenlegi állapotban való megőrzése. A kiállítás megrendezése problémáiból ki szeretném emelni azt a körülményt, ami arra késztetett bennünket, hogy az eredeti elgondolástól eltérően, elteikintsünk az anyag időrendi bemutatásától, és a vegén kezdjük a történetet Az iskolai év elkezdődött: válik. Nem véletlen tehát, nulmányi átlag kiíktatásáElkezdődött épp úgy, mint hogy szerte a nagyvilágban ra. Előtérbe kerülnek a máskor, és mégis rendhagyó gondot jelent ma az iskolai fakultatív tárgyak, a tanulók volt ez' a szeptember. Rend- oktatás korszerűsítése, a tár- képességeinek a fejlesztése hagyó, mert az MSZMP sadalom ós a tudományos- érdekében. Iskola,típusonKözponti Bizottságának 1972. technikai fejlődés megtelelő ként új és rugalmasabb június 15-i határozata az ál- és várható szintjéhez való rendtartások jelennek meg. lami oktatás helyzetéről és „hozzáigazítása". Korszerű- A pedagógusok adminisztráfejlesztésének feladatairól sítésre való törekvés, tovább- ciós munkájának csökkentéolyan perspektívát adott, fejlesztés tehát mindig volt se érdekében már a tanévmelynek magvalóeulásáért és a jövőben is lesz az ok- kezdés elején megjelentek az érdemes becsülettel, tisztes- tatásügyben. irányelvek. Korszerűbb lesz séggel dolgozni. Azért is ér- Az oktatásügy továbbfej- a pedagógusok továbbkepzédemes, mert az MSZMP X. lesztéséből adódóan vannak se a jövőben; anyagi és erkongresszusa határozata nyo- rövid és hosszabb távú fel- kölcsi ösztönzéssel is páromán az oktatásügyünk rend- adatok. A szülőket inkább a sul- Az általános iskola köszerével kapcsolatosan meg- „rövid távú" tennivalók, rüli vita is eldőlt, marad u indult vizsgálat időszakában a közeljövőben bekö- nyolc osztály, azonbah az a pedagógusok, a szülők, az vetkező változások érdeklik, oktató-nevelő munka tartalállami vezetők stb. széles Ezért ezekből sorolok fel né- mának fejlesztése, az iskolák rétegei mondták el őszintén hánvat, nagyon hézagosan, a közötti színvonalkülönbsékívánalmaikat, véleményei- teljesség igénye nélkül. E Rek kiegyenlítése nanirenket, s most, midőn ezeket a kérdésekre ugyanis még lesz den van- Az eddiginél jobjó gondolatokat visszatükrö- mdd a jövőben részletenként ban összhangban lesz a zi a párthatározat, elmond- £s visszatérni. középiskolák képzési célhatjuk, hogy annak gondo- A legfontosabb tennivaló kitűzése és a szakemberlatail nemcsak értjük, ha- _ szenvedélves vita tárgya szükséglet szempontiónak nem magunkénak is érezzük. £s Volt — a túlterhelés csök- érvényesülése. A továbbfej Ez pedig erőt és lelkesedést kerítése A magas óraszám lesztés alapiát megalapozott ad ahhoz a munkához, mely nem tartható tovább. Nem kísérletek adják, s úgy vélebben a szeptemberben kez- tudtunk eddig olvan radiká- Jük, hogy a kísérleti mundetét vette. Nem véletlen, ks elhatározásra jutni, hogy kában talán megyénk nehogy a szeptemberi iskola- a tananyagot a kor igényei- bany iskolájának is jut igazgatói és tantestületi ér- nek megfelelően szelektál- maíd szeren. S a párthntátekezleteken elismeréssel juk (Bár nem is olyan egy- rozat alapján, a szülőknek szóltak a meghatározott cé- szerű. Egy elvtelen váloga- is többet kell vállalniok az lak fejlődést segítő tenden- tas azzal járhat hogy alkal- eddiginél az iskolai munka ciáiról, reális voltáról, svál- matian embereket nevelünk segítésében, és a társadalalták azok megvalósítását. az új tennivalók ellátására.) lomnak is jóval többet tenHelyesen ismerték fel, hogv a lexikális adat sok, az is- nie a pedagógusok erkölcsi társadalmunk igényei, a tár- koia nem bfrja az idő"el megbecsülése érdekében. sadalmi viszonyok mélyen Való versenyfutást. A képes- Sokrétű tehát a tennivaszántó változasai. a tudoma- ségeiket kell tehát nevelni, s ló, amit az is bizonvít, hogv nyos-techniikai forradalom az ember személyiségét úgy a Művelődésügyi Mlnisztévivmányai nagy hatással formálni, hogy az újat fel riumnak 1974-ig 14 kiemelt vannak az ifjúság nevelese- tudja fogni be tudja fogad- javaslatot kell megoldani;! re, oktatására is, s a gyor- nk A minisztérium máris A munka azonban ennek el^iS^l/^matt^z f°k!í teti ? ^íühelés lenére érdekes es fontos es sokféle igényt tamaszt az kentése érdekében a szakko- , ~f , ... iskola munkájával szemben. zépiskola frontján. A gim- mert a fejlődést szolgaija. Az iskolának is fejlődni kell, náziumokban erre a kóvet- Ezért rendhagyó ez a szeolépést tartani az élettel. Ami- kező tanévben kerül sor. tember mert az iskolai év kor tehát az oktatásügy te- Okosan szabályozni kell a w/d elével korszerűbb szo lülvizsgá1 atából adódó hatá- felvételi vizsgák rendjét. Ke- korszerűbb szo rozatokról szólunk, nemcsak véssé támaszkodik a tan- clabsta iskolarendszernek az egyes problémák megöl- tervi anyag egészére. Véle- rakja le az alapjait. Erdedásáról, feloldásáról van szó, ményem szerint: a felvételi mes tehát a szülőknek a hanem a l&iyeges feladatot vizsgák mai rendszere az párthatározatból adódó felitt a továbbfejlődés utjai- alapja a gimnáziumban meg- . . , . . . . nak a megkeresése, az időt mutatkozó maximaüzmus- adatokat 1S számon tartíln'álló alapképzést nyújtó, a nak és a tanulói túlterhe- s megvalósításuk segítésével tudományos forradalomnak lésnek. Miklósvári Sándor, gyermekük korszerűbb képmegfelelő még korszerűgb MM-főelőadót idézem: „Job- zéséért munkálkodni oktatás megszervezése jelen- ban kellene tisztelni a köti. Oktatásunk az 1961. évi, zépiskolák véleményét, 30 az oktatási rendszer egészét perc alatt nem lehet jobban átfogó reform óba — a prob- regisztrálni a gyerekek tudálémák ellenére is — nagyot sát, négyéves munkáját." A fejlődött, s az elmúlt 20—25 kettós „megterhelést" — év alatt nagyszerű eredmé- érettségi vizsga, majd pár nyek születtek Például: so- múJva felvételi vizsga ha nem volt ilyen magas az , , , „ ,, óvónői létszám, mint nap- -valahogy fel kellene olajainkban; húsz év alatt 23 ni. Elhangzottak ilyen szaszázalékról 57 százalékra vak is: az érettségi eredemelkedett az óvodába járók mé szám£t Me a száma; az általános iskolá- , * . , . nak 98 százalékán felüli a MvéteU pontszámba. Ez beiskolázása; az iskolába iá- nagyon helyes rendelet lenrás senkinek sem probléma ne, s valóban utat nyitna stb. Rengeteg pozitívumot le- ahh hogy a ^^k ^ hetne még mm, amelyről az , , ..... . . , .. _ . elmúlt é'ek -alatt. - talán kal foglalkozzanak a kissé túlzott szerénységből képessegüknek megfelelő is — nem beszéltünk. Ezeket tárgyakkal tiszteletben kell tartanunk. Kiderült a felülvizsgálat De egyhelyben sem topogha- . . értékelési rendiünk, mert az idő is halad, soran' nogy enelceLesi r-na s ha az iskola ezzel nem szerünk is korszerűtlen. Va Bánfalvi József Mirelite-áruk exportja A magyar hűtőipar 15 éve exportál gyorsfagyasztott gyümölcsöt, főzeléket és készételeket. Az idén minden eddiginél nagyobb a külföldi érdeklődés a magyar mirelite-áruk iránt, és miután ötven százalékkal nőtt az üzemek hűtőtereinek befogadó képessége, lehetőség nyílott az export fotart lépést, korszerűtlenné lószínűleg. sor kerül a ta- * kozására. BERCZEL! A. KAROLY Hullámsír 84. — Aztán maga ls csak annyit tudjon, szülém, hogy a kútba esött véletlenül — s ravaszul rákacsintott az egyre derülő ifjú. — Értőm, értóm. rétek, a sömlyékek, a lápos vízöntések burján- — Nézd a! Egy tapsifüles! Már vöszöm is a zó tenyészete most dermedten pihen a halotti puskát — s óvatosan lenyúlt érte a szekérbe, lepel alatt, de az első langyos szellő hívására miközben a lovaka-t is egyetlen rándítással már előbújnak a füvek és virágok milliói, csá- megállította. bitó és igéző színeikkel, a megmaradás, a föl- A nyúl egy pillanatra megriadt, fölegyenetámadás és a szaporodás szerelmes ígéretével, sedve billegette a füleit, de mielőtt neikiir.iMert nem kopár ez a puszta itt, ha egyszer a modhatott volna, már eldördült Matyi f egy vari ap melegen ránevet, s bogáncsok, dudvák, re, s a nyuszi bucskázva bukfencezett egyetszőrös rekettyék versengenek egymással kegyei- kettőt, aztán elterült kinyúlva a havon. Mire ért, nyüzsög a tengernyi zsálya, kígyószisz, nyi- Matyi odaért, mér a szeme is kezdett mer togatja fehér ernyőjét a cickafarka, föllángol üvesednl, s tehetetlenül hagyta, hogy két hátaz ökörfarkkóró sárga csóvája, delejez a kék- só lábánál fogva diadalmasan meglóbálják, szemű katáng, lengeti tollait az árvalányhaj, s — Ezt jól eltrefáltam! Szép példány! — Azmáris edzi küllőit az iringó, hogy őszre, ha tán, hogy össze ne vérezze Veron holmiját, a Matyi visszaült a bakra, s gyöngéden a lo- megint kihal a táj. mint zörgő ördögszekér ka- bah alatt fektette le szépen a zsákmányt, s újvak közé suhintott. rikázza végig a tar mezőket. Még a fehér szi- ra megrántotta a gyeplőt. — Az eleje jó lösz No, isten áldja köszönt oda hangosan, kest is a pokolvarfű hímezi lilára, a púpos paprikásnak. Ügy tudom. Veronka nagyon s/cGábor a kalapját is meglengette, de aztán zsombékokon a kakukkfű bújik össze, árkok reti. — S boldog volt, hogy ezzel a kis kedjól behúzta a nyiakát, mert a nap vakítóan, síi- szélén az útifű nyújtja ki keskeny nyelvét, s a veskedéssel ls nyilvánvalóvá teheti eddig sem tött ugyan, de a kristályos levegőt alig tudta sívó homok se igazán árva. mert a buckái: nagyon titkolt érzéseit. Hiszen Tandari Sán átmelegíteni. A hó is szkrázott előttük, ahogy közt tüskés királydinnye, kúszó csüdfű, de né- dort is az ő kedvéért intézte el ilyen alapoegyenletesen haladtak az úttalan pusztaságon, ha még az aranysárga zanót is megterem. S san! ö nem, de Gábor bizonyára elmeséli mely most sivár-abb és meztelenebb volt a ho- ki tudná felsorolni valamennyit! Matyi is, Gá- majd, hogy mi az ő érdeme a holmi h-azaszálmoksivatagnál is. Mindketten hunyorogtak, bor is kóborolt errefelé számtalanszor ismer- lításaban. mert minden fehérlett, a nap fényes üveggo- ték e növényi rengeteget, s azt is tudták, hogy ?ábor ^eron Rusztusát illetően nem volt lyója terméketlenül lövellte holt sugarát, de a melvikb61 lpsz orvossác körvtető vaev izzasztó ege,szen klzon,yos: de megértően rahagyta a földet is a halál leple takarta be, az élet szí- melyikből lesz orvosság, kopteto vagy izzasztó. me]eg ^ívű legényre. nei elhalványodtak, vagy belevesztek e határ- s azt is. hogy melyiknek orul a lany, ha cso- _ Én is úgy tudoII1) hogy éi_hal a „yúlpaptalan megsemmisülésbe, csak néhány csupasz korba kötik. rikásért. fa kékes árnyéka mert elterülni a havon, mint Már jóval túljutottak az öthalmon, mikor Mutyinak felragyogott az arca, s most már szederjes holttestek, -melyek mozdulatlanul la- Matyj hirtelen elkapta Gábor karját, s csak a izgatottan ösztökélte a lovakat, pítanak s aztán ők is belemosodnak e temetői ick,zve az irányt halkan súgta Alig volt három óra, mire hazaérkeztek remenytelensegbe. reménytelenségbe. S milyen vigasztaló, hogy a neki: (Folytatjuk.) A »