Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-29 / 256. szám

•I VASARNAP. 1912. OKTÓBER ». Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai Csongrád megyében (Folytatás a 3. oldalról.) vedelmo kezdi megközelíteni a műszaki és agrárszakemberekét. A kedvezményes lakásépítési akciók és a szolgálati lakás vásárlások útján Hz év alatt megyénkben mintegy 730 pedagógus jutott lakáshoz. Az akciót tovább kell folytatni. Az önálló iafcoloi pártszervezetek létrehozása az elmúlt néhány év tapasztala alapján helyes és indokolt. Az alapszervezetek sokat fejlődtek szervezetileg — minden negyedik nevelő párttag —, és politikai erejük növekedett, mégis legtöbb tennivaló az eszmei-politikai-cselekvést erő fejlesztése terén vár ránk. Az állami oktatás továbbfejlesztésével kapcsolatos megyei feladatok Megyénk állami oktatásában alapvető feladat, hogy az oktatásfejlesztés üteme ne maradjon el a gazdasági fejlődés ürmétől. A hatvanas évek etejen megindult dinamikus gazdaságfejlődéssel, a termelő jellegű beruházások növekedési tendenciáival együtt jelentós ütemű fejlesztés indult meg az oktatásügy tárgyi feltételeinek javításában. Az utóbbi években azonban a termelőt és az oktatási intézmények bővítése fejlődésének üteme között növekvő különbség alakult, kl. Az oktatási fejlesztési feladatok időarányos megvalósulását több tényező akadályozza: az oktatási létesítmények hagyományos szerkezeti megoldásai miatt a kivitelezők nehezen tudnak megfelelő ütemben kapacitást biztosítani. Ugyanakkor a beruházási feszültségek csökkentése érdekében tett Intézkedések hatása — a tartalékképzés formájában — az oktatási létesítmények megvalósításának ütemét és mértékét ls csökkentette. Tapasztalható a fejesztésbijn részt vevő szervek koordinációjának hiánya is. A tárgyi feltételekről E tendenciát — az anyagi lehetőségek jobb és következetesebb hasznosításával, hatékony koordinálással, az oktatás fejlődését szolgáló beruházásokkal kapcsolatos szemléleti problémák leküzdésével — meg kell szüntetni. A problémák ellenére sem tartjuk Indokoltnak a középtávú terv módosítását, törekednünk kell a feladatok megvalósítására, ugyanakkor számolnunk kell azzal, hogy a kitűzött feladatok egy részének teljesítése a tervidőszakon túlra húzódik át. A tanácsi szervek, az építőipar, a társadalmi fórumok tegyenek meg mindent a lY. ötéves terv oktatásfejlesztést programjának teljesítése érdekében. Fontosnak tartjuk az indítható beruházások < mielőbbi megkezdését, gyors befejezését. A tervezés-beruházás-kívitelezés koordi-. náltabb munkája a tervteljesítés nélkülözhetetlen feltétele. Nagyon lényeges, hogy a beruházást gátló egy-egy tényező ne vezessen egy teljes program elmaradásához. Számos oktatási intézményünknél az eredetileg tervezett programnál szerényebb. mennyiségileg kisebb megoldás is sokat javítana a jelenlegi helyezeten Ugyanakkor gondoskodni kell arról ts, hogy egy későbbi bővítés, fejlesztés lehetősége fennmaradjon. A gyermekek intézményes óvodai nevelésének foIvaihatos bővítése jelentős állami és társadalmi erőfeszítéseket Igényel. Gondoskodni kell az óvoda ishnlaelőkészitő funkciójának fokozatos gyakorlati megvalósításáról, a szükséges tárgyi-személyi feltételek biztosításáról. Az óvodai ellátottság általánossá válásáig gondoskodni kell megfelelő számú iskola-előkészítő tanfolyam szervezéséről. Távlati törekvésünk, hogy minden általános iskolai tanulónak egyenlő fettételeket biztosítsunk a tanulásban. Ennek érdekében hozzunk létre bázisintézményeket, ahol az iskolai és kollégiumi elhelyezést biztosítani tudjuk. 4 diákotthoni féröhelye.k növelése járjon együtt a körzeti iskolák bővítésével. Elsősorban a munkáslakta peremkerületekben kell erőfeszítéseket tenni az ovodai és napközi otthoni lérőhelyek számszerű és minőségi fejlesztésére, iskolaotthonok szervezésére. Az állami költségvetés mellett vegyünk igénybe társadalmi erőforrásokat is. A tanyai tanulók szakrendszerű oktatása érdekében indokolt az általános iskolai kollégiumok férőhelyeinek fejlesztése. A » osztályos általános iskolai oktatás színvonalának emelése és fokozatos kiegyenlítess az oktatásügy továbbfejlesztésének legfontosabb feladata. Elő kell segíteni az általános iskola első osztályának eredményes elvégzését, a bukások számának csökkenését. Ennek érdekében szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a szülői ház, az iskola és az óvoda között. Az általános iskolát eredményesen Wejezők száma hatékonyabb oktató-, nevelőmunkával tovább növelhető. Á pályairányítás feladatai Munkaerő-gazdálkodási érdek, hogy a továbbtanulók arányát a közműveltség növelésének Igénye, a népgazdaság szakemberszükséglete és a demográfiai viszonyok alapján határozzuk meg. Törekedni kell tehát arra, hogy az egyes korosztályokon belül növekedjék a továbbtanulók számaránya, és egyidejűleg a középfokú képzés arányaiban a kivánt mértékben alakuljon a szakmai és általános felkészítést nyújtó formák között. A pályairányítási és a pályaválasztási munka segítse a megye szakmastruktúrájának fejlődését. Szükséges növelni a lányok szakmatanulási lehetőségeit. A szakmunkásképzés tartalmi fejlesztése, tárgyi és személyi ellátottságának javítása - az általános iskolák mellett — oktatásügyünk alapvető feladata. Meg kell gyorsítani a szakmunkásképzés korszerűsítését. A szakmunkásképző Intézetek nevelőmunkájának fontosságát a munkásosztály utánpótlásának tartalmi-politikai feladatai határozzák meg. E cél érdekében fejleszteni kell az iskolák nevelőinek, oktatóinak szakmai-politikai és világnézeti nevelőmunkáját. Lényegesnek tartjuk, hogy a szakmunkásképzésben részt vevő iskolák, üzemek, és gazdaságok a munkássá nevelés feladatrendszerében Jobban támaszkodjanak egymás munkájára, a képzést ne szűkítsék le egyedül a szakma oktatására. A szakközépiskolában — a kormány és az érdekelt minisztériumok rendelkezéseinek maradéktalan végrehajtásával az egves iskolák közötti Indokolatlanul nagy szintkülönbségek csökkentésével — javítsuk a képzés színvonalát. A képzést célok felülvizsgálatával teremtsük meg a szakoktatás (szakmunkásképzés és szakközépiskolai képzés) összhangját. Lehetővé kell tennünk, hogy az ipari és mezőgazdasági szakközépiskolák szakirányú továbbtanulásra készítsenek fel és mindenekelőtt az elméletigényesebb szakmákban tantervi változtatásokkal és a gyakorlati idő biztosításával a fiatalok szakmunkás-bizonyítványt is kapjanak. Mindkét iskolatípusban növelni kell a szakoktatók szakmai-pedagógiai felkészültségét. A gimnáziumok elsősorban továbbtanulásra készítsenek fel, ugyanakkor segítsék a tovább nem tanulók munkába állását, felkészülését a gyakorlati életre. Különös súllyal foglalkozzunk a fizikai dolgozók tagozatos osztályokba járó gyermekeinek segítésével. A vidékiek számára törekedni kell kollégiumi elhelyezést biztosítani. A diákszociális ellátást tovább kell fejleszteni. Ezért támogatjuk az óvodai, az általános iskolai, a diákotthoni és kollégiumi ellátás fejlesztését segítő tervek megvalósítását. A társadalom áldozatvállalására, a most kibontakozó társadalmi akciókra mindaddig szükségünk van, amíg a körzetesítés, a villamosítás, a szakrendszerű oktatás, a kollégiumi ellátás lényegesen nem javul, amíg meg nem szűnnek az azonos típusú iskolák közötti indokolatlan szintkülönbségek, amíg a közműveltségben, a kulturális ellátottság színvonalában tapasztalható aránytalanságok megmaradnak. Fokozni kell a társadalmi erőfeszítéseket a kollégiumi férőhelyek bővítése érdekében. A KISZ-építőtáborok mozgalmának központja 1973 nyarától a kollégiumépitése segítése legyen. Felsőoktatási intézményeink a jövőben fokozottabban és céltudatosabban koncentrálják a szellemi és anyagi erőket a társadalmi-népgazdasági igényeket kielégítő korszerű oktatás fejlesztésére, szoros egységben a tudományos munka fejlődésével. Egyeztessük az elképzeléseket, törekvéseket egyrészt az országos feladatokkal, másrészt a regionális igényekkel és a helyi adottságokkal. A szakemberképzés fontos feladata a hallgatók önálló munkára, aktivitásra nevelése, gondolkozó, feladat- és problémamegoldó képességének fejlesztése, a tananvagnak, és általában a hallgatók túlterhelésének további csökkentése. A kádernevelés és -utánpótlás biztosítása során gondoskodjunk a fizikai dolgozók gyermekei megfelelő arányáról. A szintkülönbségek csökkentése Elsőrendű kötelességünk a fizikai dolgozók gyermekei tanulási feltételeinek javítása. Fokozatosan meg kell szüntetni mindazokat a gátló körülményeket, amelyek következtében hátrányos helyzetbe kerülnek a városi, az osztott iskolák tanulóival szemben. Gondoskodni kell a kollégiumbővitési program realizálásáról, az iskolák közötti szintkülönbségek csökkentéséről. Előbbre kell lépni a kisiskolákban folyó oktató-nevelő munka tárgyi és személyi feltételeinek javításában; az óvodai ellátottság, az iskolaelőkészítés arányainak javításában. Szélesíteni kell a munkás lakta peremkerületekben működő iskolák napköziotthon-ellátottságát, az iskolaotthonok rendszerét; a falusi, tanyai iskolák tanulóinak továbbtanulását, növelni részvételüket a felsőoktatásra előkészítő tagozatokon, tanfolyamokon. Az oktatás, a közművelődés eszközeivel segíteni kell a falusi, tanyai lakosság kulturális ellátottságának javulását, a művelődési intézmények és eszközök hatékonyabb munkáját; tovább kell bővíteni a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulását segitő társadalmi erőfeszítéseket. A felnőttoktatás feladatainak jelentőségét és nagyságát jelzi, hogy a felnőttek aktív korosztályának (16—59 év) 46 százaléka nem rendelkezik az általános Iskolai végzettséggel. Ez az arányszám egyrészt érzékelteti a társadalom kulturáltságának állapotát, másrészt jelzi, hogy ez egyik akadályozója, lassitója lehet egy idő után a tudományos-technikai forradalom folyamatának. A problémához hozzájárul, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent a továbbtanulásban részt vevő felnőttek száma. A csökkenés oka egyrészt az, hogy a továbbtanulás tekintélye az utóbbi években nem növekedett megfelelően, másrészt az üzemek, munkahelyek -csak a szakmai felkészültség emelésében érdekeltek, de az általános művelődés gyarapodásában már kevésbé. A bérezés eddigi formái sem vették eléggé figvelembe a dolgozók iskolai végzettségének növekedését. Megoldásként a KB határozata ez általános és szakmai továbbtanulás összekapcsolását javasolta. Az üzemi, munkahelyi pártszervezetek és a szakszervezetek ösztönözzék a dolgozókat az általános iskola, maid a középiskola elvégzésére, a gazdaságvezetés nedig anyagilag is tegye érdekeltté a dolgozóit a továbbtanulásban, A pedagónusmunka fontos közéleti tevékenység. Éppen ezért növeljük a nedagógusok, mint a társada'om iskolai képviselőinek felelősségét. loeait és lehetőségeit az oktatásban, a nevelésben. Indokolt megszüntetni azokat a túlzott kötöttségeket, amelyek következtében az évek során a nevelés formális elemei kerültek előtérbe. Az iskola munkáját reálisan csak az oktató-nevelő munka hatékonysága alapján ítélhetjük meg. Ezért meg kell szüntetni a pedagógusok munkájának elbírálásában ma tapasztalható formalizmust, a hivatalnokszemléletet. Növelni kell a pedagógusok társadalmi, erkölcsi és anyagi megbecsülését. Tovább kell folytatnunk azokat az erőfeszítéseket, amelyek a pedagógusok anyagi helyzetének, élet- és munkakörülményeinek helyi erőből történő javítását eddig is eredményesen szolgálták. A pedagógusok részvételét a társadalmi élet különböző fórumainak munkájában, az ifjúság nevelése szempontjából ls fontosnak tartjuk, ugyanakkor az eddiginél jobban ügyeljünk arra, hogy arányosabb legyen a nevelők közéleti elfoglaltságának elosztása és semmiképpen ne menjen fő feladatuk, az iskolai oktató-nevelő munka rovására. Figyelemre méltó eredményeket értünk el a pedagógiai és pszichológiai kutatásokban. Neveléstudományi bázisaink fontos feladata részt venni — az országos kutatási tervek alapján — a jövő iskolájának kimunkálásában. Kapjon továbbra lshelvet a témák között a pedagógus és a tanuló munkájának vizsgálata. Célszerűnek tartjuk a tudományos kapacitás, a kutatások jobb koordinálását megyénkben. A kutatások adjanak konkrét segítséget a távlati oktatásról szóló politikai döntések tudományos megalapozásához, a közoktatásügy tervezése elméleti kérdéseinek tisztázásához, a döntést hozó szervek ugyanakkor fokozottabban támaszkodjanak a kutatási eredményékre. A pártszervezetek feladatai As iskolai pártszervezetek legfontosabb kötelessége az állami oktatás továbbfejlesztésével kapcsolatos egységes szemlélet biztosítása a tantestület, a tanulók és a szülők körében. Gondoskodjanak arról is, hogy a helyi állami, társadalmi és gazdasági szervek kommunistái megismerkedjenek az iskola előtt álló legfontosabb nevelési és oktatási feladatokkal és közösen kutassák az egyirányú erőfeszítések lehetőségét. A társadalmi élet fejlődése, az ifjúság nevelése szempontjából fontosnak tartjuk az iskolai élet demokratizmusának hatékony kibontakozását. A párttagság érezze elsődleges kötelességének az ifjúság kommunista nevelését, az ifjúsági szervezetek munkájának további erősítését, a folyamatos és körültekintő pártépítést. Fordítsanak nagy figyelmet az ifjúsági törvény, a folyamatosan megjelenő rendelkezések megvalósítására. A közoktatás tartalmi továbbfejlődése érdekében nagy feladat vár az irányításra, a szakfelügyeletre. Az átgondolt és határozott irányítás és a helyi alkotó öntevékenység, a felelős pedagógusi önállóság egységének folyamatos erősitése több esztendő fontos tennivalóit képezi. Ehhez nem nélkülözhető az irányitó-vézető apparátus és a szakfelügyelet állandó minőségi fejlesztése. Csak így biztosítható a pedagógusok aktív részvétele az oktatáspolitikai határozat megvalósításában, a túlterhelés csökkentésében. a nevelőmunka színvonalának növekedésében. A tanácstörvényben biztosított Jogok és lehetőségek eredményeként az iskolai tantestületek, az Igazgatók,' valamint a községi tanácsok jogköre, ezzel együtt felelőssége is növekedett. A kezdeti tapasztalatok pozitívak, ugyanakkor meg kell szüntetni a néhol jelenleg is tapasztalható bizalmatlanságot a községi tanács és az iskola között. A nevelőtestületeknek a falu életében betöltött társadalmi szerepét, a községi vezetés iskoláért érzett felelősségét növeli az Iskolafenntartás átadása a községekhez. A művelődésügy így kerülhet még szorosabb kapcsolatba a község lakosságával. Csak így realizálható az oktató-nevelő munka színvonalának állandó emelése, a lakosság érdekeltségének növekedése az oktatásügy fejlesztésében, a műveltség társadalmi tekintélyének, becsületének növelése. Elsőrendű: a határozat egységes értelmezése A Központi Bizottság 1972. június 15-i határozata több évre szólóan meghatározza feladatainkat az oktatási rendszer továbbfejlesztésében. Elsőrendű feladatunk a határozatnak, mint keretprogramnak helyes értelmezése. Ez egységes egészként átfogó rendszerét alkotja tennivalóinknak. A művelődéspolitika egységéből kiindulva — együttműködve az országos szervekkel — időszakonként vissza kell térnünk az állami oktatás egyes, az alapfeladatokat jelentő területeinek elemzésére. Az oktatás továbbfejlesztésének támogatását tartsa minden kommunista a felnövekvő nemzedékért érzett felelősségéből táplálkozó fontos kötelességének. A Központi Bizottság határozatának végrehajtása, az oktatásügy tartalmi továbbfejlesztése a társadalom továbbfejlődésének alapvető feladata. Ezért felelősséget kell éreznie minden nevelőnek, szülőnek, a közoktatás irányításában, a kutatásban. a pedagógusképzésben dolgozónak, kommunistának. Erőfeszítéseink azonban kevésnek bizonyulnak a társadalmi és tömegszervezetek, az ott dolgozó kommunisták, a lakosság legszéleseb rétegeinek támogatása nélkül. A kommunisták az állami szervekben, a szakszervezetekben, a Hazafias Népfrontban, a KISZ-ben. a tsz-szövetségekben, a nőbizottságokban és az élet minden területén segítsék és támogassák az oktatási intézetek munkáját, járuljanak hozzá az oktatás feltételeinek javításához. Allianak élére a bontakozó társadalmi akcióknak. Dolgozzák ki területük sajátos tennivalóit és gondoskodjanak azok realizálásáról. A sajtó — folytatva eddigi eredményes munkáját — tájékoztassa és helves irányban alakítsa a társadalom közgondolkodását. Tartozzék a KISZ feladatai közé az ifjúság sport- és honvédelmi nevelését segítő bázisok létesítésének és fejlesztésének, a kollégiumok építésének, az ifjúság társadalmi munkájával történő támogatása. Segítsenek megértetni a fiatalokkal, hogy tanulni nemcsak joguk, de alapvető kötelességük is. Meghatározó jelentőségű a pedagógusok alkotó részvétele az oktatás-nevelés fejlesztésében. Segíteni kell őket, hogy a határozat szellemében cselekedjenek, dolgozzanak az egészséges szocialista nemzedék neveléséért. Az iskolai és a családi nevelés egységében a szülői társadalom egyetértésére, a fiatalok alkotó aktivitására van szükség. A fiatalok kötelesscgtudással tanuljanak és művelődjenek, éljenek a lehetőségekkel, készüljenek fel jövendő életpályájukra, a szocializmus építésérc. Terveink, célkitűzéseink az iskolák nevelőtestületeiben, párt-, és szakszervezeti szerveiben, a fiatalok és az ifjúsági mozgalom együttes munkájában válnak realitássá. E cél érdekében fejlődjenek a szocialista eszmeiségű iskolai közösségek, váljék az iskola az emberformálás mind hatékonyabb műhelyévé. 4