Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-29 / 256. szám

VASÁRNAP, 1972. OKTÓBER 29. 3 Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai Csongrád megyéken Közlemény a megyei pártbizottság október 25-i üléséről A megyei pártbizottság 1961-ben tárgyalta az oktatásügy reformjának megyei feladatait. Az oktatási reform bevezetése óta eltelt egy évtized megyénkben is jelentős fejlődést hozott az állami oktatás valamennyi intézménytípusában. Fejlődött az általános iskolai szakrendszerű oktatás, bővült a középfokú képzésben résztvevők aránya jelentősen megnövekedett a felsőoktatási hallgatói létszám, összességében: állami oktatásunknak megyénkben is egyidejűleg kellett dinamikusan megnövekedett mennyiségi követelményeknek megfelelni, és előrelépni az oktatás tartalma, szerkezete minősége terén. Megyénkben az iskolahálózat mai fejlettségi szintjéhez az is hozzájárult, hogy a lakosság 60 százaléka a városokban él, ugyanakkor sajátos gondjaink egyik fontos tényezője, hogy minden nyolcadik általános iskolai tanuló még osztatlan, vagy részben osztott iskolába jár. Az elmúlt években a gazdaságfejlődés felgyorsult üteme egyrészt megnövelte a szakemberszükségletet, ugyanakkor beruházási kapacitásfeszültségeket is jelentett. Figyelembe véve, hogy az országosan végbement demográfiai hullám is az elmúlt évtizedben tetőzött, és az említett körülmények megyénkben az oktatás tárgyi-személyi feltételeinek biztosítását tovább nehezítette, ezért jelentősnek kell értékelnünk elért eredményeinket. A megtett út áttekintése mellett most a továbbfejlő' dés segítésére van szükség. A X. kongresszus határozatának végrehajtását elemző oktatási felülvizsgálat reális helyzetelemzést, a feladatok meghatározását, a tevékenységi formák megjelölését jelenti számunkra. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának „Az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól'' szóló 1972. június 15-i határozata ezzel kapcsolatban reálisan megszabja a tennivalókat. Az állami oktatás fejlődése megyénkben intézménytípusonként Az egyes intézménytípusonként bekövetkezett változásokat, eredményeket és gondokat a következőkben foglaljuk össze: Az óvodai fejlesztésben a tíz évvel ezelőtti 31 százalékos ellátottsággal szemben, ma már 70 százalékos szintet értünk el. Az országos arány: 59 százalék. A férőhelyek száma tíz év alatt 2b89-cel növekedett, a relatív kihasználtság 98,2 százalékról 110,5 százalékra, az óvónők száma pedig 413-ról 61 l-re emelkedett Az állami-társadalmi erőfeszítések együttes eredményeként a IV.. ötéves terv eddig eltelt időszakában mintegy 800 férőhellyel növeltük az óvodai kapacitást. A fejlődés ellenére jelentős óvodai férőhelygondjaink vannak. 1971-ben 896 szükségférőhely működtetése mellett is 970 gyermek felvételi igényét kellett elutasítani. Az óvodai ellátás belső feszültségeit növeli, hogy alig 50 százalékuk osztott rendszerű és az óvónők 11 százaléka képesítés nélküli. A helyzeten javít az óvónőképző szakközépiskolai képzés megindulása megyénkben. Eredmények és gondok Áz általános iskola több mint két évtizede megyénkben is eredményesen oldja meg feladatát. A beiskolázási kötelezettség teljesítése megyénkben közel 100 százalékos. Ugyanakkor nagy a lemorzsolódás. A fiatalok 81 százaléka fejezi be sikerrel általános iskolai tanulmányait 14 éves és 91 százaléka 16 éves korban. Többek között magas a túlkorosok, az osztályismétlők aránya. A mai helyzet reális megítéléséhez tudnunk kell azt is, hogy közel 15 éve a befejezett általános iskolai végzettség a hasonló korosztályoknál alig érte el a 70 százalékot Csongrád megyében tíz év alatt 450 általános iskolai diákotthoni és 5500 napközis férőhelyet létesítettünk. Körzetesítettünk 40 iskolát. Ezzel egyidőben jelentős eredményeket értünk el a felnőttoktatásban is. Mintegy 15 ezren végezték el a dolgozók általános iskoláját. Megyénkben még 27 ezer tanya van. A tanyarendszer felszámolásának folyamata a villany bevezetése, valamint egyéb más tényezők következtében lelassult. A megye 172 tanyai iskolájában — ebből 40-ben még nincs villany — tanuló 5419 gyermek döntő többsége mezőgazdasági-fizikai dolgozó szülők gyermeke. Eme iskolák alkotják a gyenge felszereltségű intézmények döntő többségét és itt dolgoznak legnagyobb számmal a képesítés nélküli nevelők. összességében az általános iskolai helyzet fő gondja a szakrendszerű oktatás alacsony — 88 százalékos — szintje. Országos 95,3 százalék. A középfokú képzés helyzetét döntően befolyásolja, hogy az általános iskolát végzettek többsége tovább tanul. Az arány körülbelül 90 százalék (országosan 82— 84 százalék), ebből a fiúk aránya 95—97, a leányoké pedig 85—87 százalék. Közülük mintegy 50—51 százalék szakmunkásképző intézetben, 40 százalék gimnáziumban és szakközépiskolában folytatja tanulmányait, míg egy jelentős réteg (évente 850 fő), főleg lányok, otthon marad. Amíg Szegeden és a megye városaiban a gimnáziumi és a szakközépiskolai továbbtanulás a döntő, addig a falvakból és a tanyákból inkább a szakmunkásképző intézetek felé nagy az orientáció. A szakmunkásképzés tárgyi-személyi feltételeinek megteremtése érdekében az utóbbi években nagy erőfeszítéseket tettünk. Űj iskolák épültek, ahol a legkorszerűbb eszközök segítik a szakma magas szintű elsajátítását. Ma mégis a szakmunkásképző iskolák jelentős része kedvezőtlen feltételek között dolgozik. Az utóbbi néhány évben a társadalom egyes rétegeinek gondolkodásában a fizikai munka lebecsülését is megfigyelhetjük. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a szakmunkásképzés még nem kapja meg a fontosságának megfelelő helyet a középfokú oktatási intézményhálózatban. Á szakmunkásképzésről A szakmunkásképzés korábban elszakadt a szakközépiskola fejlesztésétől, nem erősödött megfelelően az üzemek érdekeltsége a szakmunkásképzésben. Üzemeink egy részében nem megfelelő a szakmunkások anyagi erkölcsi megbecsülése, nincs különbség pl. a szakmunkás és betanított munkás bére között. Kevés olyan üzemünk van — mint például a HÓDIKÖT, a Tisza Bútoripari Vállalat, a DÉLÉP —, ahol korszerű tanműhelyek létrehozásával járulnak hozzá a szakmunkás utánpótlás neveléséhez. A szakközépiskola nagy népszerűségnek örvend — különösen a fizikai dolgozók körében —, azonban a tárgyi feltételek és a szakember-ellátottság hiányosságai miatt — melyek országos gondok — képzési színvonaluk sok esetben nem érte el a kívánt szintet. Ugyanakkor a képzési célok irrealitása jelentős túlterheléshez is vezetett. Megyénkben is indokolt a szakközépiskolai képzés céljának megváltoztatása. A jelenlegi 10 százalékos felsőfokú továbbtanulás méltatlanul alacsony. Emellett indokolatlanul magas a szakmában elhelyezkedők későbbi pályaelhagyása. Gimnáziumaink felszereltsége jelentősen fejlődött. Mind több helyen találkozunk az oktatást segítő korszerű technikával. Különösen nagy múltú gimnáziumaink fejlődtek sokat. Előreléptünk a világnézeti nevelésben. Folyamatosan csökkent az általános tantervű, és növekedett a tagozatos osztályok arányszáma. Ezekből az egyetemi-főiskolai felvétel eléri a 60—80 százalékot, amíg a gimnázium egészében az arány alig 30 százalék feletti. A diákszociális juttatások terén is jelentős előrelépések történtek. A III. ötéves terv időszakában a középiskolai kollégiumi férőhelyek száma 414-gyel bővült A megyei tanács és a Szeged megyei városi tanács 550 ezer forintos összegű társadalmi ösztöndíjat alapított a fizikai dolgozók gyermekei támogatására. Ennek eredményeként 160—170 középiskolás és 70—75 általánosiskolás tanuló részesül megyénkben társadalmi ösztöndíjban. Az erőfeszítések azonban korántsem oldhatták meg gondjainkat. A működő 20 kollégiumban az igénylők kb. 60 százaléka kap elhelyezést. A többiek kénytelenek az albérletet vagy a naponkénti bejárást vállalni. A kollégisták 60 százaléka fizikai dolgozó gyermeke. Csongrád megyében 6 felsőoktatási intézményben képezünk szakembereket a termelés, államigazgatás, egészségügy, a kultúra és a köznevelés számára. Felsőoktatási intézményeink nappali tagozatán mintegy 5600 fiatal tanul. Az elmúlt tíz esztendőben a lehetőségekhez mérten megteremtettük a korszerű oktató-, nevelőmunka és a tudományos munka eredményességének kibontakoztatásához a személyi és a leglényegesebb tárgyi feltételeket. Ugyanakkor nem mindenkor sikerült biztosítani a helyiségigények kielégítését. A felsőoktatási intézményekben a szakemberképzés fejlesztésében számos területen jelentős tartalmi-szervezeti eredményeket értünk el. Az oktatási módszerekben előrelépést jelentett az intenzív, az ún. kiscsoportos oktatás. A lépcsőzetes képzés nagyobb lehetőséget nyújt a népgazdasági igény, az egyéni érdeklődés és a rátermettség által meghatározott irányú intenzív speciális képzésre. Az új ösztöndíjrendszer a korábbihoz képest jobban ösztönzi a hallgatókat a munkára. Segítette az oktatók és hallgatók munkáját az új tanulmányi és vizsgaszabályzat beveztése. A jelenlegi egyetemi-főiskolai szervezeti és működési szabályzat helyesen határozta meg a felsőoktatási intézményekben az oktatási egységek vezetőinek, hallgatóinak és dolgozóinak helyét és szerepét, jogait és kötelességeit. A felsőoktatási intézményeink káderfejlesztésére és utánpótlására vonatkozó hármas követelmény az eltelt években mind jobban realizálódott. Hallgatóinkat 1257 oktató képezi, közülük 222 rendelkezik tudományos fokozattal. Az egyetemen folyó oktató-, nevelőmunka, a hivatástudat szintjének fontos mutatója, hogy végzett szakembereink döntő többsége képzettségének megfelelő munkakörben dolgozik. Jelentősen fejlesztettük a kollégiumi hálózatot. A felsőoktatási intézmények hallgatóinak 50 százaléka kollégista. Á fizikai dolgozák gyerekei A fizikai dolgozók gyermekei tanulásának segítésénél látnunk kell az iskolák közötti jelenlegi különbségeket. E tanulók segítését az oktatás egyik központi polikai kérdéseként kezeljük. Megyei végrehajtó bizottságunk évente rendszeresen áttekinti a fizikai dolgozók gyermekei tanulásának helyzetét és megjelöli a feladatokat. Az elmúlt években a fizikai dolgozók gyermekeinek segítésében konzultációk és tanfolyamok szervezésével több száz megyei és megyén kívüli gyermeket készítettünk fel a felvételi vizsgákra. Az előkészítő tanfolyamot a megyei tanács művelődésügyi osztálya koordinálásában a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a JATE KISZ-szervezete — főleg matematika, fizika, biológia és kémia tárgyakból — szervezi meg. Minden nyáron 700 harmadik osztályos középiskolai tanuló részvételével bentlakásos tanfolyamot s^rveznek, év közben pedig egyetemi hallgatók járnak középiskolákba korrepetálást tartani. Évek óta tapasztalat, hogy az előkészítőn részt vevő gyermekek közül 60~ 70 százalék eredményes felvételi vizsgát tesz a felsőoktatási intézményekben. A fizikai dolgozók gyermekeinek rendszeres segítésével elértük, hogy az utóbbi néhány évben a felsőoktatási intézményekben a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya elérte vagy meghaladta a 40 százalékot. 1972-ben ez az arány 41,3 százalék. Á nevelés I , rr . f rr • donto tenyezoje A pedagógus a nevelét döntő tényezője. Munkájuk, hivatástudatuk alapvető jelentőségű a közoktatás fejlesztésében. Döntő többségük magáénak érzi a közoktatás ügyét, a rábízott gyermekek nevelését. Megyénkben tíz év alatt 544 fővel gyarapodott számuk és ma már 4300 tanár és tanító neveli gyermekeinket. Ugyanakkor a szakos ellátottság területi megoszlása az általános iskolákban nagy szélső értékeket tükröz. A gyakorló pedagógusok alkotókedvét, újító törekvéseit bizonyítja, hogy a megyei pedagógiai pályázatra minden évben közel száz mű érkezik. Tevékenyen részt vesznek a megyében folyó oktatási, pedagógiai kísérletekben, a Pedagógiai Társaság munkájában. Helyes, hogy az iskolák és az egyetemek, a főiskolák oktatóival mind szorosabb a kapcsolat. A Pedagógiai Nyári Egyetemet a pedagógusok továbbképzésében, a pedagógiai kutatás legújabb eredményeinek közreadásában nagy jelentőségűnek tartjuk. A pedagógusok marxista világnézetének formálása megköveteli, hogy a pedagógiai és társadalomtudományi kérdések mellett még rendszeresebb tájékoztatást kapjanak gazdasági és társadalmi életünk különböző területein jelentkező elméleti és gyakorlati kérdésekről. Fontosnak tartjuk, hogy eddig mintegy 300-an végezték el a marxista—leninista esti egyetemet és felmerült az igénye egy erre épülő befejező pedagógiai speciálkollégium indításának is. A pedagógus bérrendezés eredményeként a nevelök jö(Folytatás a 4. oldalon.) A Szegcdi Élelmiszeripari Főiskola laboratóriumában kísérleteznek a hallgatók Újszeged, Mező Imre általános iskola