Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-26 / 253. szám

2 CSÜTÖRTÖK, .1972. OKTÚBtR 20. A DIFK rugalmasságot tanúsít Amerikát interjú Binh asszonnyal Washington hatigat Kuba közelről Változó szokások • Párizs (UPI, MTI) A UPI amerlkui hírügynök­ség tudósítója Párizsban exk­luzív interjút készített Ngu­yen Thl Binh asszonnyal, a dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormány külügymi­niszterével a legújabb viet­nami ideiglenes forradulmi kormány külügyminiszteré­vel a legújabb vietnami fej­leményekről. A miniszter­asszony megerősítette, hogy bizonyos haladást értek el n Klssingernek, és a VDK képviselőinek megbeszélé­sein, de kijelentette: „Egy korai tűzszünet még nincs belátható közelségben, s az összes ezzel kapcsolatos hí­resztelések nem alapulnak tényeken. Az amerikaiakkal még nem jött létre meg­egyezés alapvető kérdések­ben." Binh asszony hangoztatta, hogy a tűzszünet alapvető teltétele, hogy a Thieu-re­/.slm távozzék és előzetes megállapodás szülessen Dél­Vietnam politikai jövőjéről. Thieu elnök a politikai ren­dezés útjában áll, a legna­gyobb akadályt azonban az amerikai politika jelenti, Nixon elnök véget vethetne a háborúnak, ha elhatároz­ná, hogy döntését elfogad­tatja a saigoni vezetővel. Binh miniszterasszony a dói-vietnami felszabadító erők megegyezési készségét hangoztatta, de aláhúzta, hogy ezt a Jóakaratot Nl­xonnak nem szabad helyte­lenül, R gyengeség Jeleként értékelnie. Nguyen Thl Binh, rámu­tatott: a tárgyalások elő­mozdítása érdekében, vala­mint azért, hogy jóakaratát bizonyítsa, a DIFK küldött­ségé kijelentette a tárgya­lusokon: „Mihelyt elvben sikerül megállapodást elérni a politikai rendezés konkrét kérdésébon, rugalmasságot fogunk tanúsítani u tűzszü­net kérdésében." „Nem egyezünk azonban bele a tűzszünetbe — foly­tatta — mindaddig, amíg Thieu hatalmon marad és az ország politikai Jövője rendezetlen." # Washington (MTI) A Fehér Ház különös hall­gutásba burkolódzik Thieu saigoni elnök kedden el­hangzott harcias beszédével kapcsolatban. „Washington hallgat, s ily módon úgy tesz, mintha közvetítő lenne Hanoi és Saigon között, nem pedig a háború résztvevője" — álla­pította meg szerdán Max Frankéi, a New York Times washingtoni irodájának veze­tője. Más Jelek ls arra mutat­nak, hogy 12 nappal az amerikai elnökválasztások előtt a Nixon-kormAny min­den módon igyekszik olyan­Zongorák, planlnók hangolását vállalom Samu Gyulu gungonthan­Í lolo, H/fged. TurJAn város 14. ép. A. Ip. (azt, 3. Ok. LS 463 Textil Mintabolt Oskola u. 31. E A X K L U z 1 V Finn es NOI DIVATSZÖVETEK UIKEZTSK: Uunár iso cm 351,— n Koaztor 130 ont 330,— Ft a. 107 iss nak tűnni a közvélemény előtt, mintha nem rajta múlna, hogy „a vietnami veszekedő felek" nem tud­nak egymással megegyezni. „Jóhiszeműségének'' jele­ként — a Fehér Házból ki­szivárogtatott, de hivatalo­san meg nem erősített hí­rek szerint — Nixon elnök állítólag utasítást adott a VDK bombázásának „radi­kális korlátozására". Ame­rikai lapjelentések szerint az elnök utasítása értelmé­ben szüneteltetik a bombá­zást Hanoi és Haiphong körzetében és az amerikai légierő u „normális" bomba­mennyiségnek jelenleg „csak" a felét szórja a VDK területere. A Fehér Héz gu­galmazásn szerint ez a gesz­tus egyfelől Hanoinak kí­vánja jelezni a Nixon-kor­mány „jpszándékat" a béke­rendezésről folytatandó tár­gyalásokat illetően, másfe­lől ily módon kívánja „in­tésben részesíteni" a ma­kacskodó Thieut. Minden jel arra mutat te­hát, hogy az elnökválasztá­sokat megelőző napokban a Nixon-kormány'úgy próbál­ja meggyőzni a választókat: nem felelős azért, ha „min­den erőfeszítése ellenére" sem jön létre vietnami meg­állapodás november 7. előtt. 3 Az Idei esztendő első fele rendkívül sikeres volt Kubában. A vállalatok nagv többségénél jelentősen nőtt a termelés. Növeke­dett a tej, a tojás és a hal és más élelmiszerek terme­lése is. A könnyűiparban ki­magasló sikereket értek el. Mindennek egvík alapja az, hogy az utóbbi években Ku­bában a figyelem központlá­ba, került a termelékenység, a pontos munka. Előtérbe került a termelés szervezé­sének további tökéletesítése, a gazdaságirányítási módsze­rek finomítása. A szigetor­szágban egy év alatt 2200 üzemben vezették be a nor­mákat, s ma már mintegy Lengyel—svéd megállapodás • Stockholm (ADN) Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök szerdán/ befe­jezte hivatalos stockholmi látogatását. A nap folyamán írták alá az 1973-tól 1977-ig terjedő időszakra szóló hosszúlejára­tú lengyel—svéd kereske­delmi megállapodást Jaro­szewicz lengyel és Olof Pal­me svéd miniszterelnök je­lenlétében. Jaroszewicz miniszterelnök lengyelországi látogatásra hívta meg svéd kollégáját, aki a meghívást elfogadta. Előtárgyalások a szovjet-japán Kohl bizakodó j C Bonn (MTI) Szerdán délelőtt Bonnban folytatódtak a két német ál­lam küldöttségének tárgya­lásai az NDK és az NSZK alapszerződésének megköté­séről. Közvetlenül a tárgyalások megkezdése előtt Michael Kohl államtitkár, az NDK küldöttségének vezetője kije­lentette: bízik abban, hogy a szerződés megkötéséig már nincs sok forduló hátra. Hoz­záfűzte azonban, hogy „még igen nehéz kérdések" vár­nak megoldásra. A három nagykövet fogadta Bahrt x a Bonn (Reuter) A három nyugati nagyha­talom, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Francia­ország bonni nagykövete szerdán fogadta Egon Bahr külügyi nyugatnémet állam­titkárt, a két Németoiszág között megkötendő alapszer­ződés kérdéseiről folyó tár­gyalások nyugatnémet részt­vevőjét. Bohrnak a három nagykö­vettel tartott megbeszélésé­ről érdemben semmit nem hoztak? nyilvánosságra. • Moszkva (TASZSZ) Közleményt adtál; . ki Moszkvában Ohira Maszu­josi japán külügyminiszter szovjetunióbeli látogatásáról, A közlemény elmondja, hogy a Szovjetunió és Japán kül­ügyminisztere tárgyalúsökat kezdett a két ország béke­szerződésének megkötéséről, Ohira és Gromiko kifejtették állóspontjuknt és véleményt cseréltek a szóbanforgó kér­désről. A tárgyalások foly­tatódni fognak. A két kül­ügyminiszter következő kon­zultatív találkozójára 1973­ban, Moszkvában kerül majd sor, mindkét fél számára al­kalmas időpontban. Kfna szembeszegül •rabéit-ér rrf\f1 Y»«k*Tf i Jé-' a leszerelessel • New York (TASZSZ) Az ENSZ-közgyűlés 1. szá­mú politikai bizottságában folytatódik a leszerelési vi­lágértekezlet összehívását cél­zó szovjet javaslat megvita­tása. A tagországok abszolút többsége egyetért a konfe­rencia összehívásának szük­ségességével. Egyedül a Kínai Népköz­társaság küldötte lépett fel a leszerelési világértekezlet összehívása ellen. Mint a TASZSZ hírügynökség meg­jegyzi az ENSZ-ben immár szokásossá vált, hogy a kí­nai delegátus minden alka­lommal szembeszegül á le­szerelés kérdésére vonatkozó bármely konstruktív lépés­sel, különösen, ha a kezde­ményezés a Szovjetuniótól indul ki. ENSZ-körökben felhívták a figyelmet arra, hogy a pe­kingi delegátus beszéde ez­úttal különösen bővelkedett szovjetellenes rágalmakban. Ezt azzal magyarázzák, hogy Pekinget felbőszítette a szovjet javaslat egyöntetű támogatása. Jemeni csúcs Kairóban • Kairó (MTI) A két Jemen képviselői akik u nyilt háborúskodástól meglepő gyorsasággal Jutot­tak el az unió tervének meghirdetéséig. folytatják tárgyalásaikat Ka i róben. A I ervek szerint Észak es Dél-Jemen egy éven be­lül egyesülne. A most életre hívandó ul- és szakbizottsá­gok tervekel dolgoznának ki nz új egységúllnm kormány formájára vonatkozóan, el­készítenék és népszavazásra bocsátanak az. új alkotmány tervezetét. Mohsz.en al-Aini, a Jemeni Arab Köztársaság miniszter­elnöke és külügyminisztere szerdán megérkezett az egyiptomi fővárosba, ahol a tervel; szerint találkozik Ali Nasszer Hnsszanival. a Je­meni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöké­vel. Az. utóbbit csütörtökre várják Kairóba. Bengáli-pakisztáni kompromisszum ? a Rawalpindl (Reuter) Karachiban szerdán nyil­vánosságra hozták nzt az In­terjút, umelyet Mudzslbur Rahman sejk, a Bengáli Né­pi Köztársaság miniszterel­nöke az elmúlt héten adott a Karachiban megjelenő Dawn című napilap két munkatár­sának. Az interjúban Rah­man sejk elmondotta: mi­helyt tárgyalások kezdődnek Pakisztán és a Bengáli Népi Köztársaság között, vala­mennyi fennálló probléma megoldódhat. Hozzátette ugyanakkor: azzal, hogy Pa­kisztán halogatja a Bengáli Népi Köztársaság diplomá­ciai elismerését, akadályozza a hadifoglyokra vonatkozó genfi konvenció alkalmazá­sát. Zulíikar Ali Bhutto pa­kisztáni elnök szerdán sze­mélyes üzenetet kapott Kürt Waldhelmtől, az ENSZ-fő­titkárától, melyben Wald­helm a Pakisztán és a Ben­gáli Népi Köztársaság közöt­ti kapcsolatokkal foglalkozik. Jól értesült Rawalptndt-i körök szerint a két ország kormányának képviselői New Yorkban kapcsolatba léptek egymással egy komp­romisszumos megoldás kidol­gozására. ,0 reakció károkozása Chilében a Santiago (TASZSZ) Százmillió dollár kárt oko­zott Chilének a fuvarozók törvényellenes sztrájkja —, közölte Allende elnök rádió­beszédében. Az El Stglo, a Chilei Kom­munista Párt lapja is megrá­zó adatokkal bizonyítja, hogy milyen erőkkel táma­dott a reakció: október «. óta az országban 53 szabo­tázs- és terrorakciót követ­tek el az összeesküvők. A fasiszta haza és szabadság szervezet rohamosztagai Iquique tartományban rátá­madtak egy kórházra, szét­zúzták a víztisztítót, felgyúj­tották a konyhát és elrabol­ták a betegeknek szánt húst. Concepción tartományban a fasiszták egy textilgyárat bo­rítottak lángba. Linares tar­tományban vetőmagot szállí­tó traktorokat támadtak meg. A chilei jobboldal keddre meghirdette a „csend nap­ját", s arra próbálta rávenni a tömegeket, hogy otthon­maradásukkal tiltakozzanak a népi egység politikája el­len. A chilei munkásosztály és a haladó középrétegek azonban ismét hitet tettek Allende törvényes kormánya mellett, amikor a munka fel­vételével válaszoltak a jobb­oldali felhívásra 700 ezer munkás dolgozik az űj szisztéma szerint. Kidolgozták a gazdaság­fejlesztés ötéves tervét, sőt készülőben van a távlati fej­lesztési terv is. Mindehhez jó alapot és biztos jövőt jelent, hogy Kubát az idén felvették u KGST tagjai so­rába. Ez, amellett, hogy rendkívüli politikai jelen­tőséggel bír — hiszen a szo­cialista közösség integráció­ja „rálépett," Amerika föld­jére — a kubai gazdaság gyorsabb ütemű fejlesztései teszi lehetővé. A nemzeti arany, a cukoripar gépesíté­se mellett, a nikkel, a réz gyorsabb ktbányászúsút, és egy sor új iparág fellen­dítését is segíti. Amióta u gazdasagi élet­ben előtérbe került u ter­melékenység, az ösztönzők szerepe is kezd mús meg­ítélést kapni. A kubai em­berek nagyon fogékonyak az ünnepségek, a rendezvények iránt. Ügy is fogalmazhat­nánk, a külsőségi megnyil­vánulásoknak rangos szere­pük van a kubai ember hét­köznapjaiban. Nem véletlen tehát, hogy egy Jól dolgozó kubai munkás elvárja, hogy az elismerés, a köszönetnyil­vánítás ünnepi külsőségek között történjen. Azt mond­ják, hogy a tlszteletvárAs­nak ez a falta igénye még abból a talajból táplálkozik, amikor érezték hiánvát. Amikor a kirándulni jövő amerikai és külföldi turista azt gondolta: az alamizsnu dollárcentekkel mindent megadott. Ha tehát ma Kubában az erkölcsi ösztönzés talaja meg fogékonyabb, ezt mindenki természetesnek veszi a szi­getországban. S valahogy müs a rangja ls. A kiváló dolgozó például hétköznap­jaiban is büszkén hordja a jelvényt, a diák vagy a pa­rasztember ' á "1ÜÜféltettebb kincsei közé helyezi az el­ismerő oklevelet, vagy*bár­mi más kitüntetést. Az pe­dig válóban vonzó és példa­mutató hatást gyakorol az emberekre, ha nevük a dl­csőségtáblán, vagy uz újsá­gok hagábjain található. Az igazsághoz tartozik az Is, hogy Kubában az emberek nem szenvednek pénzhiány­ban. Alapvető probléma az áruhiány. Ilyen helyzetben tehát a pénzkereset növelé­se nem lehet ösztönző. Eb­ből kiindulva intézkedett egy éve úgy a kormány, hogy egyes tartós fogyasztási cikkeket a munkahelyeken osztják el. A jól dolgozók előnyben részesülnek. Vagy­is a figyelem központjába került a gondos, a pontos munka, a normák teliesítése. Maga a munkahelyi kollek­tíva dönti el, hogy ki érdem­'li meg a rádiót, televízlót, kerékpárt, vagy órát, illetve ahhoz való vásárlási jogot kapjon. A hangsúly azon van, hogy a kollektíva dönt­se el. S ez a kollektív dön­tés. a vélemények kikérése, meghallgatása egyre erőtel­jesebben érezhető Kuba egész társadalmi életében. Ahogy Fid el Castro mondot­la: a kubai forradalom, új, érettebb fázisába lépett, ez pedig megköveteli a töme­gek. a tömegszervezete!; na­gyobb társadalmi szerepét. A nyár elejére befejeződ­tek a szakszervezeti válasz­tások. összesen 22 szakmai szakszervezet alakult meg, Illetve alakult újjá. S a vá­lasztásokat mindenütt — az alapszervezetektől az orszá­gos szintig __ a demokrati­kus centralizmus, a felélén­kült tevékenység Jellemezte. Az alapszervezeti titkos vá­lasztásokon például három­szor annyi volt a Jelölt, mint a betöltendő hely, s tulajdonképpen mindenki ja­vasolhatott jelöltet. S azóta ls vltadúsabb a szakszerve­zeti élet az egész Kubában Vitáznak és véleményt mon­dunuk üzemi ügyeikről, vé­leményeztk a vállalati tervet, ellenőrzik a normák teljesí- . tését, külön munkéshrigádok vizsgálják: mi az oka a ma­gas gépállási Időknek, vagy az akadozó anyagellátásnak. S ezekben a hetekben vitáz­nak egy új törvénytervezet­ről, amelyet a kormány bo­csátott a nép elé. Ez pedig a nemzetgazdasági és népva­gvon ellen elkövetett bűn­cselekményekről szóló tör­vénytervezet. Éppen u mun­kások javaslatai alapján ke­rült be a tervezetbe uz a szankció, amelyet — elfoga­dás esetén — azok ellen al­kalmuznak majd, akik » rossz minőségű árukért fele­lősek. A közéleti vita, az aktív, kollektív élet a kubai em­berek új szokásai közé tar­tozik. De még ól a múlt, an­nuk beidegződései, szép hu­gvományui. A kubai vidék, a kubai táj csodálatos. A tró­pus minden igézetével szol­gáló valóság, a pálmaligetek sora, még inkább megerősí­ti Kolumbusz Kristófnak, Kuba megpillantásakor telt kijelentését: „Ez a föld szebb, mint amit emberi szem valuha ls látott." S en­nek a földnek a szépségét az űj élet követelményeinek, adományainak, a kubai falu változó arcának valósága még élénkebbé teszi, A vá­lyogkunyhók helyén ma már új utcák emelkednek. Igaz. itt nincs szükség vastag be­tonszigetelésre a hideg ellen, nem használnak fűtőberen­dezéseket, így hát a paraszt­ember ls könnyebben fel tudja építeni új otthonát, mint más országokban. Ab­lakra sincs szükség, csak fordítható rácsra. De lakás nem épül tornác nélkül, ahol ott a nélkülözhetetlen kellék: a hintaszék, Na és az elmaradhatatlan kubai szivar. Azt mondják, sehol a világon nem készítenek ilyen zamatú ssüvart, S a rá­gyújtás külön szertartás. Tü­zet nem adhatsz másnak. Mindenki saját maga „c'sa­varja" az égő lángot a szi­var eleje köré. S hn meg­kínálnak egy dobozból, nem veheted ki az elsőt. Először végig kell tapogatni néhá­nyat. Mert ez szakértelem­ről árulkodik. Nemrégiben Cojlmárban, Hemingway mostani halászaival beszél­tettem a szivarszokásokról. S amikor azután érdeklőd­tem, miért kell végigtaoo­gatni, csak azt a választ kaptam: már nagyapám is így csinálta. , S nagyapám, dédapám szokásaiból nagyon sok él még a kubai emberek éle­tében. Kultúrájukban, mű­vészetükben keveredik a spanyol, a kínai, az afrikai, az amerikai. Öhavanna laká­saiban még sok helyen ott találod az oltárt. Krisztu­sért, vagy éppen valamelyik afrikai védőszentét. S eset­leg mellette Castro- vagy egy Che-képet látsz. Sokfé­le vallás, népszokás ötvöző­dik az új erkölcsérlelő szo­kásokkal, Egyben azonban közös a tulajdonságuk: sze­retik, imádják a zenét, a tán­cot. Óvodai ünnepségeken rumbázik u csöppség. S le­gyen az idős vagy fiatal a mély hangú dob ritmusára megmozdul a vére. Nem hiszem, hogy van még egy nép a világon, amely ilyen kecses ritmiká­val tudna táncolni, Ilyen ön­feledten énekeint. Király Ferenc A DEFAG lédnüzemében, szeged, Csanád! u, l—S. sz, eladd: 1 db 32 tm-es, Atmérfi soo/s mm-es vaslemez kémény, jo Állapotban, l db Ozenii konyhai dagasztógép I db burgonyahOmozA gép 1 db univerzális konyhagép. Erdeltödnl a helyemen xPK, 18M

Next

/
Oldalképek
Tartalom