Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-26 / 253. szám

CSÜTÖRTÖK, 1972. OKTÖBER 28. Somogyi Károlyné felvétele Mindannyian emlékszünk rá, hogy az emlékezetes algyői olajtüzet szovjet gyártmányú hőlégsugaras tüzoltóbcrendezésscl sikerült eloltani. Tűzoltóink azóta két ilyen nagy teljesítményű, repülőgép motorból szerkesztett berendezéssel is őrködnek a szegedi olajmező biztonsága fölött. Rendszeres gyakorlataikon ellenőrzik az új. távirányítású tűzoltógépezet működését. Képünk egy ilyen gyakorlaton készült Szeged határában A kórházak vonzáskörzete Jó ellátottság és túlterhelés A Központi Statisztikai Hivatal Csongrád megyei Igazgatóságától most kaptuk a füzetet, amelyben a megye kórházainak és klinikáinak forgalmáról szóló adatokat gyűjtötték össze. A vizsgálatot még 1970-ben végezték, mégpedig az év három hónapjában. Ha azóta változCsongrád megye kórházai érkező betegek nagy száma — főként a szegedi klini- bizonyos tekintetben semlekák - rengeteg olyan be- . többletet. Ráadáteget is gyógyítanak, akik b más megyékből, sőt külföldről érkeznek. A kórházak vonzáskörzetéről érdekes adatokat közöl a statisztikai jelentés. A megye klinikai, kórházai sul aránytalanságok is megfigyelhetők a betegforgalomban. haltak is az adatok, a lénye- összesen 3939 férőhellyel A^edi gyermekkórházban ges sajátosságok nyilván rendelkeztek 1970-ben és például evente 2 ezer beteget változatlanok. Éppen ezért összesen több mint 82 ezer gyógyítanak, közülük 300-an érdekődésre tarthat számot a b.eteget gyógyítottak. Közű- jönnek más megyéből. Vivizsgálat eredménye. lük több mint 13 és fél ezer A jelentés mindenekelőtt más megyéből vagy külföld- x ,,, . azt állapítja meg, hogy ről érkezett Csongrád me- csak 67 szazalekban hasznaiCsongrád megye egészség- gye '*"' 1 szont a kórház férőhelyeit lakosai közül viszont ták ki 1970-ben. (Ez különben hol. ügyi ellátottsága lényegesen csak négyezret kezeltek más- a legalacsonyabb kihaszná" -1 Közülük több mint ezret . , ... hanem arany a megyeben.) Vivagy szont a csecsemő- és gyerjobb az országos átlagnál. 1970-ben a megyében 28, míg nem kórházakban, az országban — Budapestet szanatóriumokban, nem számítva — 17 orvos gyógyüdülőkben. Ennek — mekgyógyászati osztályain az jutott tízezer lakosra. A 15 mármint, hogy a megye la- átlagosnál magasabb a férőkórházi intézményben a me- kői közül viszonylag^ kevés helyek terhelése. az a magyarázata, hogy Érdemes még néhány adaa megyei egészségügyi há- tot ismertetni a kórházak lózat szakmai szempontból vonzáskörzetével kapcsolatszinté minden igénynek ban A vizsgálat három hóképes eleget tenni, napjában a megye kórházaicsak az erőteljesen szakoso- HJ ** dott fővárosi hálózat gyako- ba Csongrád megyebol valarol vonzó hatást Csongrád mivel több mint 17 ezer bemegyére. teget vettek fel, más meszJ^Ufér^zra11^: gydkbÖ1 több gyébe, az ország más tájai- romezer beteg erkezett. A rói. Csak Szegedre mintegy legtöbben Bács-Kiskunból tízezer beteg jött 1970-ben (1276) és Békésből (1021). E számok szervesen illeszkednek Szeged három meKiskun, Békés és Szolnok — gyére kiterjedő vonzáskörzeis. viszonygyében 1970-ben közel négy- beteget kezeltek^ máshol — ezer férőhely volt. Vagyis Csongrád megyében tízezer lakosra 20 százalékkal több kórházi ágy jutott, mint az országos átlag. Ehhez a számhoz nyilván hozzájárulnak az orvostudományi egyetem klinikái, melyekben a megye kórházi ágyainak egyharmadát tartják számon. Ezek az adatok valóban nagyon szépek. Ám a megye egészségügyi ellátásának - mesvékbö. Közülük ÍSnllS tetóntenV *** 8 e^áro" Csongrád megyei tanács legutóbbi ülésére, ahol számos hiányosságot állapítottak meg. Olyan bajokat, melyeket éppen annak tudhatunk be, hogy a megyében jóval hamarabb kezdődött meg az egészségügyi intézmények hálózatának kiépítése, mint az ország legtöbb más megyéjében. így azután jöttek, 1300-an pedig az or- tének jellemző adataiba szág távolabbi tájairól és kíviil több mint 500-an külföldről. meg Más megyékből a legtöbb lag nagyszámú beteg érkezett beteget a klinikák fogadják. Arányuk a legmagasabb a szemészeti klinikán: 41 százalék. Itt a túlterheltség miatt gyakorta kell pótágyakat beállítani — írja a jelentés. A klinikák átlagában is Szolnok megyéből is (546). A többi megyéből már lényegesen kevesebb beteg jött, számuk ötven alatt maradt. Sz. I. n legfontosabb beruházás M • a már világszerte elismert, tudományos vizsgálatokkal bizonyított tény: a szakképzés a gazdasági növekedés legfontosabb feltétele. Hazánkban a felszabadulás óta 754 ezer szakmunkást képeztek ki, a különböző szaknem alakultak ki. Különösen a szakmunkásképzésben nem. Holott az Országos Tervhivatalban készített prognózis szerint 1980-ig az összes foglalkoztatotton belül a szakmunkások aránya 24,9 százalék lesz, szemben az 1965. évi 18,7-del. Joggal álmai középiskolákban 577 ezer ember vég- lapította meg tehát Aczél György, a párt zett, a felsőfokú oktatás 254 ezer főnek adott diplomát. Ennek eredményeként a népességen belül az 1945 előtti 15 százalékról 52-re növekedett a nyolc általánosnak megfelelő képzettségűek aránya, az érettségizetteké négyről 16-ra, a felsőfokú végzettségűeké pedig 1,6-ről 4,3 százalékra emelkedett. Mindezek nélkül elképzelhetetlen lett volna, hogy a nemKözponti Bizottsága június 14—15-i ülésén elmondott zárszavában, hogy: adjunk sokkal nagyobb anyagi és társadalmi megbecsülést a szakmunkás hivatásnak, különösen az úgynevezett nehéz szakmáknak és magának a szakmunkásképzésnek is". S ez valóban elengedhetetlen. Az üzemeknek alig fűződik érdekeltsége a képzés, a továbbképzés támogatásához, zeti jövedelem 1950 és 1971 között a 3,2- s így hosszú távú fejlődésük legfontosabb szeresére, az ipari termelés az 5,5-szeresé- feltételét kpckáztalják. A vélt és valós érre bővüljön. dekek összeütközésébői napjainkban legA szakképzés — mind egyénileg, mind többször az üzemek kerülnek ki győztetársadalmilag — felelősségvállalás. Itt sen; „szerzik", s nem nevelik az utánugyanis nem egyszerű a korrekció, a rossz Pótlást. S ez gondok halmából még csak pályaválasztást lehetetlen egyik hónapról marékra való. a másikra helyrehozni ahogy az elván- Történt persze sok minden a korszerűdorlókat is nehéz pótolni. Tavaly például ^ jegyében. A szakmák kétharmadánál a középiskolai tanári diplomát szerzők 53 befejezték a tananyag felülvizsgalatát, moszázaléka már első munkahelyként sem az dermzalasat. létrejött az ún, emelt szintű oktatási intézményeket választotta... A gimnáziumban érettségizettek 30—35 százaléka tanul tovább felsőfokú képzés keképzés, megszervezték — felsőfokú intézményként — az üzemmérnökök oktatását. Ugyanakkor még mindig erősen eltérnek relében, a többiek viszont nehezen kezd- ~ s sok esetben kimondottan rosszak — hetnek valamit csupán bizonyítványuk alapján. Továbbá: az egyetemekre, főiskolákra felvételt kérők szakonkénti mega szakmunkások nevelésének tárgyi feltételei — csupán a tanulók 12 százalékának jut például kollégiumi elhelyezés —. mert oszlása erősen eltér a tényleges társadalmi erre> sajnos, a legkevesebb jutott más isigényektől. Van, ahol pótlólag is helyet le- kolatípusokhoz mérten. het kapni, mert oly' kevés volt a jelentkező, másutt a páiyázók száma tízszeresen haladja meg a felvehetőkét... Bonyolult, szerteágazó teendő tehát a szakképzés, a jövőre döntő mértékben kiható legfontosabb beruházás. Tavaly a nemzeti jövedelem 4,3 százalékát fordították oktatási célokra, de ez — nemzetközi összehasonlításban is — ma már kevés, nem fedezi a szükséges szint elérését. Holott hatalmas összegekről van szó, például a negyedik ötéves tervben 11,5 milliárd forint szolgálja a képzést, a tárgyi adottságok különbözőségét megtoldja a pedagógusok, a szakoktatók munkájának eléggé elváló szintje, s így ugyanaz a tanterv jól megvalósul az egyik, s rosszul a másik intézetben. Okkal, a társadalmi érdekek meszszemenő érvényesítésével jelölte meg tehát a párt Központi Bizottsága már említett ülésének határozata az ésszerű átrendeződés halaszthatatlanságát, így a többi között az emelt szintű és a hagyományos oktatás egységesítését a szakmunkásképzésben, ifjú szakmunkások részére hároméves, szakközépiskolai érettségivel több, mint bármikor. Számítások szerint — záruló esti, levelező tagozatok szervezését s változatlan áron — 1985-ig legkevesebb a szakközépiskolák képzési céljainak vál50 milliárd forintot kell befektetni az ok- toztatását az átváltható ismeretek fontostatasba. hogy az a minimális kovetelme- ságát nyeknek megfelelhessen. A pénz azonban még nem minden. Korszerűbb szakképzésre, a változó követelményekkel való szorosabb lépéstartásra van szükség, s bátor szembenézésre gondjainkkal. Igaz. ma már eltűntek a szélsőségek — például 1951-ben 6900 főt vettek fel a műszaki egyetemek első évfolyamaira, 1957-ben meg csupán 2200-at kapnia a legfontosabbnak — mind a felső-, mind a középfokú ok- met. törődést, támogatást. Hazánk népesedési helyzete nem ad módot a jövendő szakmunkásaival való megalapozatlan gazdálkodásra; mind a túlképzésnek, mind a szükségesnél kisebb létszámnak messzire gyűrűző hatásai lesznek az egyes iparterületeken. Ezért, hogy a legfontosabb beruházási tevékenységnek most már minden tekintetben meg kell kijáró figyeltatásban TZ egészséges arányok még Mészáros Ottó Cszi gyümölcsfatelepítések Keresik a csonthéjasokat — Az ültetvénylervező felkészült Az ősz az év termésének betakarítása mellett a gyümölcstelepítések időszaka is. Idén korábban köszöntött ránk a néhány fokos fagy, az oltványok lombjai hamarabb lehullottak, ennek köszönhető, hogy néhány héttel hamarább foghatnak gazdaságaink a tervezett gyümölcstelepítésekhez. Szóregen, az Oltetvénytervező Vállalat megyei központjában tájékozódtunk a várható igényekről és az igények várható kielégítéséről. Évek óta tartó folyamatról van szó: a nagyüzemi gyümölcsterületek általában nem nőnek, számos gazdaság inkább géppel gondozföldjeinek egy részén is. Tavasszal írtunk az őszibarack termőterületeinek kiáltó csökkenéséről, újratelepítésről csak egy gazdaság esetében hallottunk a tájékoztatóban: a csongrádi Vörös Csillag Termelőszövetkezet a Hungarofructtal együttműködve telepít 50 holdon korai, sárga húsú fajtát. De bajban is lenne az ültetvénytervező, ha nagyobb mennyiségű szaporítóanyagért fordulnának hozzá, hiszen az általános tendencia ismeretében nem is törekedtek őszibarack-csemeték beszerzésére. Évek óta gond, hogy a csonthéjasok esetében a kiható, egyéves kultúrákra tér nálat nem tudta kielégíteni át szőlő- és gyümölcstermő a keresletet. A piaci érdeka kórházak épületei java- érezteti hatását vonzáskörzetük kiterjedtsége. 1970-ben a megyében kórházi ápolásban részesített betegek 38 százaléka a klinikákon feküdt, részben elöregedtek és a kórházi szervezet is hagy kívánnivalót maga után. A megyei tanács akkor határozatban kérte az Egész- míg a klinikák a megye elségügyi Minisztériumot, hogy látási kapacitásának csupán tegye feladattá egy új, megyei kórház építését. 32 százalékát tudhatják magukénak. Hasonlóan nagy a Felvetődhet a kérdés, hogy szentesi kórház forgalma is, ha az országos vidéki átlagnál 20 százalékkal több a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma Csongrád megyében, akkor miért ilyen sürgető az új kórház felépi- széröl érkezik, tése. Részint azért, mert a Mindezek az adatok azt kórházak épületei már öre- bizonyítják, hogy bár az orahol évente (728 férőhely) közel 14 ezer beteget ápolnak, s közülük több mint kétezer más megyéből, főként Szolnok megye déli régek, átalakításuk, korszerűsítésük sem oldhatja meg a gondokat. A másik ok: szágos átlagnál jobb a megye egészségügyi ellátásának helyzete, a máshonnan ide Fejlesztik a cukoripart A Cukoripari Tröszt 11 gyárának száz szocialista brigádvezetője szerdán tanácskozást tartott Ercsiben. Bevezetőben Nagy László, a tröszt vezérigazgatója áttekintést adott a cukoripar dolgozói, szocialista munkaversenyének múlt évi eredményeiről. Elmondotta, hogy jelenleg ötszáz brigádban. 5400-an versenyeznek a szocialista címért. Az idén mintegy 350 ezer vagon cukorrépát kell feldolgozniok a gyáraknak, de a kormányprogram 1975-re célul tűzte, hogy hazai gyártmányú cukorral kell kielégíteni a belföldi igényeket. Ez azt jelenti, évente mintegy 45 ezer vagon cukrot kell gyártania az iparnak, és az eddigi háromhónapos kampány időtartama négy hónapra emelkedik. A Cukoripari Tröszt vezérigazgatója egyébként bejelentette, hogy a negyedik ötéves tervben 2 milliárd forintot költenek fejlesztésre, amelyből befejezik a Szolnoki Cukorgyár rekonstrukcióját, napi hetven vagonnal növelik a Sarkadi Cukorgyár répafeldolgozó kapacitását, és a munkafeltételeket javító, az idénymunkások létszámát csökkentő beruházásokat hajtanak végre. lődés azóta sem csökkent sem a meggy, sem a cseresznye, sem a kajszibarack iránt, s ennek köszönhető, hogy a gazdaságok érdeklődése fordult az új, bőven termő, könnyen gondozható fajták felé. Ügy hallottuk, hogy az ültetvénytervező készletei a Maliga-típusú, öntermékenyülő meggyekből, a nagy szemű, keresett cseresznyéből. és a magyar kajszi sikeres új, a korábbinál jobb, ízletesebb, szállítást is tűrő változataiból egyaránt ki tudják elégíteni a keresletet. Bogyós gyümölcsökből málna is, magas törzsű köszméte és ribizke — köztük a magas vitamintartalmú feketeribizke is — egyaránt kapható. Érdekes jelenség, hogy a nagyüzemi stagnálással ellentétben a házi szükségletre és minimális piaci eladásra gondoló kiskertekben óriásit nőtt a gyümölcstelepítés iránti érdeklődés. Szegeden például évenként általában 15 ezer gyümölcsfacsemetét tudtak csak eladni az előző években, idén már 50 ezerre számítanak. A csemegeszőlő keresett fajtái — a Csabagyöngye, a Cardinal, a Pannónia kincse, az Attila, a Glória Hungáriáé — is kertekbe vándorolnak leginkább. H. D.